Ez a nap az emlékezés napja! 1946. február 27-én írták alá Budapesten a magyar–csehszlovák lakosságcsere-egyezményt, amely jogalapot teremtett a felvidéki magyarok szervezett kitelepítéséhez. Az egyezmény nyomán 1947 áprilisától több tízezer magyar embert hurcoltak el erőszakosan szülőföldjéről, családjától, közösségétől – falvakat, településeket tizedeltek meg, évszázados gyökereket szakítottak ki.

Áldozatuk parancsa ma is él – ők hiányoznak, mi pedig maradjunk meg, őrizzük szülőföldünket, anyanyelvünket, intézményeinket!

Ezért tűzzük ki február 27-én a fekete szalagot – a hiányuk, a gyász, a tisztelet és a kitartás jelképeként.

Viseljük, hogy:

emlékezzünk a kitelepítettek szenvedésére és veszteségére,

kifejezzük szolidaritásunkat azokkal, akiket elszakítottak otthonuktól,

kimondjuk, hogy a szülőföldjükről elűzött magyarok és leszármazottjaik hiányoznak a sorainkból: falvainkból, városainkból, szervezeteinkből, gyülekezeteinkből, felvidéki magyar közösségünkből,

megerősítsük elkötelezettségünket a szülőföldön való megmaradás iránt,

üzenetet küldjünk, ami a jelmondatunk is egyben:

Nem felejtünk! – Hiányoztok! – Maradunk!

Kérjük, hogy ezen a napon minél többen tűzzék ki a fekete szalagot ruházatukra, autójukra, otthonuk ablakára – iskolákban, munkahelyeken, köztereken, magyar intézményeinken. Legyen látható jele annak, hogy a kitelepítettek emléke nem múlt: kötelez minket a jelenben és a jövőben is.

A SZAKC és tagszervezetei továbbra is elkötelezettek a közösségi összefogás mellett, hogy erős, intézményes magyar képviseletünk legyen – jogaink, gyermekeink és unokáink jövőjéért s hogy ne fordulhasson elő még egyszer az a gyalázat, ami a második világégést követően történt.

Február 27. legyen az a nap, amikor ezt közösen felvállaljuk és együtt tesszük láthatóvá!

Készítse el és viselje közösségünk minél több tagja!

The post Nem felejtünk! Hiányoztok! Maradunk! appeared first on Reflex24.

Mérlegeltük a lesti (Lešť) gyakorlóteret, Erdőhátot (Záhorie), a Török-hegyet (Turecký vrch), Lévát (Levice), és elemzéseket végeztünk.

„Léva a legalkalmasabb, ahol a legmélyebben vannak a föld alatti vízkészletek, és a nedvességet nem áteresztő agyagrétegek védi”

– jegyezte meg Kaliňák.

Hozzátette, itt ássák el azokat az állatokat, amelyek nem mutatták a betegség tüneteit, de az előírások szerint így is el kell pusztítani őket.

Több dél-szlovákiai gazdaságban igazolták a száj- és körömfájás megjelenését. A vírus feltehetően a levegőben terjedt át Magyarországról. A száj- és körömfájás súlyosan fertőző, lázat okozó vírusos megbetegedés, amely rendkívüli gazdasági károkat okozhat.



tasr

The post Száj- és körömfájás: a hadsereg lévai létesítményének területén ássák el az állattetemeket appeared first on Reflex24.

A Magyar Szövetség elfogadhatatlannak tartja, hogy a gyermeksürgősségi rendelő megőrzésére vonatkozó kérelmet a szaktárca a széles regionális összefogás ellenére sem értékelte át és kitartott az előző kormány egészségügyi minisztere, Michal Palkovič döntése mellett.

Az egész országot jellemző gyermekorvoshiány ellenére, a vágsellyei rendelőintézet a gyermekügyeletet is megfelelő módon tudta működtetni. A magyar párt a vágsellyei kórház és a galántai gyermekorvosi ügyelet bezárását követően a vágsellyei gyermekügyelet megszüntetését szakmai szempontból megalapozatlan politikai döntésnek tartja. Ezért támogatja a havonta mintegy 300 beteg kisgyermeket ellátó gyermekügyelet bezárása ellen tiltakozó orvosokat és szülőket, és egyben felszólítja a tárca élére újonnan kinevezett Kamil Šaškot, hogy az ügyeletet ne vonja ki a rendszerből.

„Elvárjuk, hogy a tárca ne a gyermekorvosok számához, hanem a régióban élők igényeihez igazítsa a gyermekkészültségi ellátást “

– jelentette ki Gubík László, a Magyar Szövetség országos elnöke, aki egy aláírásgyűjtés kezdeményezését is bejelentette.

A párt szerint a minisztérium alapfeladata, hogy mindenki számára egyformán elérhető, színvonalas egészségügyi ellátást biztosítson.

„Ez a déli régiókban élő embereket is megilleti. A Vágsellyén és környékén élő szülőket sem kényszeríthetik arra, hogy beteg gyermekeikkel 70-80 kilométert utazzanak” – fogalmazott a Magyar Szövetség elnöke.

sajtóközlemény/REflex24

The post Gubík László: Ne a gyermekorvosok számához, hanem a régióban élők igényeihez igazítsák a gyermekkészültségi ellátást appeared first on Reflex24.

A Magyar Szövetség állást foglalt az aktuális kormányzati döntések, továbbá a hagyományos közösségi és kisebbségvédelmi témák kapcsán, és ezekkel összefüggésben meghatározta a saját teendőit is.

A kormány konszolidációs csomagja ügyében elutasítja a párt a lakosság anyagi terheinek növelését. Az elnökség tudatában van az ország gazdasági állapotának, ám megdöbbentőnek ítéli, hogy a kormány eközben önmagán nem óhajt takarékoskodni. Az elfogadott tranzakciós adó a lakosság mellett az összes intézményünket sújtja, még azokat is, amelyek jótékonysági céllal működnek. A tranzakciós adó „láncolata” végeredményben több százalékkal növelheti az inflációt.

A felsorolt okok miatt a Magyar Szövetség levélben kéri Peter Pellegrini köztársasági elnököt a parlament által elfogadott törvény vétózására.

Üdvözöljük ugyanakkor, hogy Pellegrini elnök már alá is írta a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) pénzkeretének 8,3 millió euróról 8,8 millióra növelését.

Az oktatási reform középiskolákat érintő része a magyar középfokú intézményeinkre is hatással lehet. A magyar tannyelvű középiskolák hálózatának sértetlen fenntartása elemi érdekünk, ezért a párt elnöksége a közeljövőben találkozót kezdeményez ezek vezetőivel.

A Magyar Szövetség elnöksége a továbbiakban olyan lépéseket kíván tenni, amelyek valós tartalommal töltik meg az új rimaszombati kórház építésére tett kormányzati ígéretet.

A gömöri régióban is kiállunk a mindenki számára elérhető, minőségi egészségügyi ellátás mellett.

Október az idősek hónapja és a Magyar Szövetség tisztelettel adózik az idősebb nemzedékek előtt. Az elkövetkező időszakban megvizsgáljuk az idősek otthoni, illetve intézményi gondozása közti pénzügyi különbségeket, a szociális rendszer ugyanis kevesebbet fordít az otthoni ápolásra, mint az intézeti ellátásra. Ennek éppen fordítva kellene lennie, hogy ösztönözzük az otthoni ápolást. Így az érintettek nagyobb arányban tölthetnék otthonukban, sőt akár családi körben az idős napjaikat, ráadásul a szociális intézményhálózat, valamint a kórházak terhelését is csökkentenénk.

A Magyar Szövetség a jövőben nyit az ifjúság felé, ezért a pártszékház mindennapi munkáját kísérő feladatok elvégzésére gyakornoki programot hirdet nagykorú fiatalok, elsősorban Pozsonyban élő magyar egyetemisták számára. Mindenekelőtt sajtófigyelés, online média kezelése, fordítás, szervezési munkák és jogi asszisztencia lesznek a feladatok, így többféle érdeklődési körű, illetve többféle képzésben részt vevő diákok is megtalálhatják azt, ami a legjobban fekszik nekik.

A párt elnöksége üdvözli, ám valós súlyán kezeli a Focus ügynökség által a parlamenti küszöb fölé, 5,2%-ra mért támogatottságot. A közvélemény-kutatások bűvölése helyett a szakmaiságban és az elvégzett munkában hiszünk, mert ezek eredménye tartósabb, mint egy-egy felmérésé.

Sajtóközlemény/REflex24

The post Megkezdte a munkát a Magyar Szövetség új elnöksége appeared first on Reflex24.

A tervezet nem választja ketté az intézményt, de a tárca indoklása szerint külön fejlődést biztosít a televíziónak és a rádiónak.

„Nagyobb rugalmasságot biztosít, és a vezérigazgató, valamint az STVR tanácsának megválasztásába és leváltásába a közjog és a magánjog elemeinek új kombinációját vezeti be”

– áll a minisztérium indoklásában.

A változtatások szükségessége terén az RTVS-ről szóló törvény eddigi alkalmazásának negatív tapasztalataira hivatkozik a tervezet, valamint a külföldi, főleg európai közszolgálati intézmények működésével való összevetése során tapasztaltakra.

„A javaslat emellett a laikus és a szakmai nyilvánosság sürgető észrevételeire reagál, a közszolgálati feladatok és az objektívebb műsorkészítés érdekében”

– írták az előterjesztők.

Megváltozik az intézmény elnevezése is, az indoklás szerint azért, mert az eddigi elnevezés Szlovákia területére degradálja a szlovák nemzetet, és nem az államalkotó nemzetre vonatkozik, hanem a közszolgálati média földrajzi helyére utal. A törvény szerint a rádiónak és a televíziónak minden nap 23.30 és 00.30 között sugároznia kell a szlovák himnuszt.

Az STVR tanácsának továbbra is kilenc tagja lesz, de módosul a tagjainak megválasztása. A kulturális miniszter négy tagot nevez a testületbe, a maradék ötöt a parlament választja meg a parlament kulturális és médiabizottságának javaslata alapján. A tanács választja a vezérigazgatót, a jelöltek nyilvános meghallgatását követően, és joga lesz leváltani is, a törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. A vezérigazgató nevezi ki a két helyettesét, egyet a televízióba, egyet a rádióba.

Ľuboš Machaj jelenlegi vezérigazgató megbízatása a törvénymódosítás hatályba lépésének napján megszűnik, a tanács jelenlegi tagjainak megbízatása szintén.

Az STVR finanszírozása nem változik, marad az eddigi helyzet, vagyis a GDP legalább 0,12 százalékát kapja meg állami támogatásként az intézmény, és elsősorban ebből gazdálkodik.

The post Jóváhagyta a kormány az RTVS-ről szóló törvénytervezetet appeared first on Reflex24.

„Ha egymás mellé raknánk az összepréselt műanyag bálákat, Pozsonytól majdnem Trencsénig érnének, a fémdobozok bálái pedig Kassától Eperjesig”

– tette hozzá.

A visszaváltás aránya már 2023-ban elérte a 92%-ot, Szlovákia ezzel a 2025-re kitűzött célt teljesítette.

„Ráadásul ezzel sikerült meghaladni az EU által 2029-re előírt 90%-os visszaváltási arányt”

– szögezte le a társaság.

A visszaváltási rendszert 2022 elején vezették be. Valamennyi PET-palack és fémdoboz betétdíjas 0,1 és 3 literes űrtartalom között, kivéve a tejterméket tartalmazó csomagolásokat, a szörpöket és a szeszes italok csomagolását. A rendszer bevezetésének célja az volt, hogy 2025-ig a PET-palackok és fémdobozok 90%-át visszaváltsák és újrahasznosítsák.

tasr

The post Két év alatt 2 milliárd PET-palackot és fémdobozt váltott vissza a lakosság appeared first on Reflex24.

Matovič, Dubovský és Pellegrini minimálisan 15 parlamenti képviselő támogatásával indul a választáson, a többi jelölt, Danko, Korčok, Kubiš, Forró, Kotleba, Náhlik, Švec és Harabin legalább 15 ezer támogató aláírást gyűjtött.

A házelnök eddig Danko, Korčok, Forró, Náhlik, Pellegrini és Harabin jelölését fogadta el.

„Az erre a célra létrehozott parlamenti bizottság a leadást követően 14 napon belül ellenőrzi, hogy Kubiš, Kotleba, Švec, Matovič és Dubovský jelölése teljesíti-e a törvényi feltételeket”

– tájékoztatott a parlamenti iroda.

Az utolsó nap leadott jelöléseknél tehát a végső határidő erre február 13-a.

A törvény értelmében a posztért olyan 40 évnél idősebb szlovák állampolgár indulhat, akinek Szlovákiában van az állandó lakhelye. Elnökjelöltet állíthat a parlamenti képviselők legalább 15 fős csoportja, illetve a lakosok, legalább 15 ezer választópolgár aláírásával.

Az elnökválasztás első fordulója március 23-án, szombaton lesz.

Az esetleges második fordulóra április 6-án kerül sor. Zuzana Čaputová köztársasági elnök mandátuma 2024. június 15-én lejár. Čaputová nem indul újra a tisztségért. Az elnökválasztási kampány már megkezdődött, a jelöltek félmillió eurót költhetnek. A választás napja előtt 48 órával kampánycsend lép életbe.

tasr

The post 11 jelölt indul az államfőválasztáson appeared first on Reflex24.

A parlamenti választások utáni értékelésekben többször is elhangzott, hogy „történelmi eredményt” ért el a Szövetség. Bár igaz, hogy az elődpártnak számító MKP a pártszakadás óta jobbára a 100-110 ezer szavazatos tartományban mozgott és sosem kapott ennyi szavazatot, de a 2010 előtti MKP volt, hogy ennek dupláját is begyűjtötte. Vagy épp a Bugár-féle vegyespárt is többször megugrotta ezt a számot… 

A FOCUS közvélemény-kutató ügynökség adatai ugyanakkor rávilágítanak egy valóban történelmi momentumra a választás kapcsán, ami igencsak más fénybe állítja a történelmi eredményt, ami súlyos látlelete is egyben társadalmunknak.  

Az ügynökség mérései szerint több mint 200 ezerre tehető azoknak a száma, akik magyar nemzetiségűként/ajkúként/kötődésűként részt vettek a szeptember 30-i választáson.

Ez gyakorlatilag a mostani részvételi adatokhoz viszonyítva 6,8%-os választói potenciált jelent. Ugyanakkor a Szövetség-Aliancia párt ezeknek a szavazatoknak csak a 60%-át szerezte meg. A 40% pedig szétosztódik a szlovák pártok között,

illetve a futotta még kategóriából is lefelé kilógó másik két magyar vonatkozású pártszövetség, a ketten együtt összesen 5 szlovák mikro párttal induló Most-Híd és a Magyar Fórum között. 

Hogy utóbbi kettő gyakorlatilag a komolytalanság, a nevetségesség és a puszta létezés határmezsgyéjén mozog, az már a kampány során is egyértelműsödött. Az előzetes elenyésző mérésekre viszont a valóság jóval rácáfolt, és mikroszkóppal is alig látható eredményt értek el (0,26% és 0,11%), ezért kár is rájuk több szót pazarolni. Azt azért a téma szempontjából majd érdemes pontosan kiszámolni, hogy mennyi magyar szavazat mehetett rájuk, de Sólymos László és Simon Zsolt preferenciaszavazataiból kiindulva ez együttesen alig haladhatja meg az ötezret (Sólymos 2439, Simon 1395 és hagyjunk még tartalékba egy valamennyit, aki esetleg nem a listavezetőkre szavazott volna, így legyen kerek 5 ezer). 

A Focus exit pollja szerint ugyanakkor Fico több mint 20 ezer szavazatot vitt el, a Progresszív Szlovákia és az Oľano 15-15 ezret, a Hlas pedig 10 ezret. További 15 ezer pedig szétmorzsolódott a többi párt között. 

Ezt támasztja alá például egy olyan beszédes számadat is, hogy

Nyitra megyében, ahol a legtöbb magyar lakik, a 2021-es népszámlálási adatok szerint közel 22% a magyarok aránya, ezzel szemben a választáson most csak 13,91%-ot kapott a Szövetség. 

Tehát a Szövetség gyakorlatilag nem, illetve csak alig tudta kihasználni azt a helyzetet, hogy immáron a magyar térfélen gyakorlatilag konkurencia nélkül versenyezhetett. És bár hiába a rengeteg szlovák pártnál kikötő magyar szavazat, komolytalan lenne azzal magyarázni, hogy az egyes szlovák pártok listáján induló magyar aktivisták szedték volna el ezeket a szavazatokat, mert tevékenységük gyakorlatilag észrevehetetlen volt magyar vonalon a kampányban, és a begyűjtött karikáik sem ezt igazolják.  (Vlček Erik, Hlas-SD – 2 238; Ravasz Ábel, SaS – 2 106; Tankó Vilmos, Oľano – 20 626; Grendel Gábor, Oľano – 28 181; Jaroslav Spišiak, PS – 69 354).

A párt „igazi bátor férfiúként” rögtön el is kezdte a mások hibáztatását, a történelmi eredményt pedig a médiára, a közvélemény-kutatásokra és a magas részvételi arányra fogni. Ugyanakkor, ha megnézzük a Focus ügynökség és a Median exit poll mérését (4,3 és 4,2%), láthatjuk, hogy szinte tizedesvesszőre pontosan mérték a Szövetség eredményét. A nemzetközi közvélemény-kutató IPSOS pedig szeptember elején 4%-ot mutatott ki a pártnak, ami hibahatáron belülinek tekinthető. 

„Kijelenthető, hogy a magyar pártlisták (gálánsan ide sorolom a Modrí-Hidat és a Magyar Fórumot is, ezzel beemelve néhány ezer szlovákot a magyar szavazók közé – más kérdés, hogy akár a Szövetségre is érkezhetett minimális nem magyar szavazat) idén teljesítettek legrosszabbul a potenciáljukhoz képest a pártszakadás óta. Komolyabb számításokat egyelőre nem végeztem, de az első becslésem kb. 55.000-65.000 szlovák listát választó magyar irányába mutat, azaz az urnához járuló magyarok több mint 30%-át.

Az alábbi grafikon a magyar nemzetiségűek aránya, illetve a magyar listák összesített eredménye közti kapcsolatot szemlélteti. Ha egy pont a 45 fokos egyenes alatt helyezkedik el, akkor az adott településen a magyar pártok aggregált eredménye rosszabb, mint ami az ott élő magyarok számából következne. Ez két jelenség együttes eredője:

1. Magyar nemzetiségű polgárok szlovák pártra szavaznak.
2. A választók összetétele nem reprezentatív a nemzetiségi megoszlásra: a magyarok között alacsonyabb a részvétel, emiatt a magyar pártok “merítési lehetősége” a voksolás napján is kisebb.

Látható, hogy 2020-ban a Híd gyenge, de mérhető vonzása a magyarok által nem lakott területeken (origó körüli rózsaszín pontok) teljesen megszűnt. A másik egyértelmű tendencia: számottevően kevesebb zöld pötty van a referenciaegyenes fölött vagy akár csak közvetlen közelében, mint amennyi rózsaszín. Sajnos tehát az említett két hatás (otthon maradás, valamint szlovák pártra szavazás) még erősebb volt, mint három évvel ezelőtt.

Ha ezeket az adatokat rávetítjük a legalább 5% magyar lakossággal rendelkező településekre, akkor az látható, hogy 2020-hoz képest ezúttal rosszabb volt a helyzet a magyar potenciál kiaknázásában, elsősorban a vegyesen lakott területeken. Persze 2020-ban a Hídnak ezekben a helységekben voltak szlovák szavazói, de még az erősen magyar többségű területeken is rosszabb számokat látunk. Tehát több magyar voksolt szlovák pártra és/vagy maradt otthon” – mondta el ezzel kapcsolatban Bánki Bence, elemző közgazdász, aki kielemezte a felvidéki magyar szavazatok választási mutatóit.

Magyarként a szlovák pártokra való átszavazás a genezise nagyjából egyrészt az asszimilációval magyarázható részben, illetve a Most-Híd projekt létrejöttéhez köthető.

Az általános közvélekedés főleg ezt tartja Bugár Béla legnagyobb bűnének, hogy ledöntve a tabut, gyakorlatilag kiengedte a szellemet a palackból.

A Most-Híd hanyatlásával a tendencia egyre inkább érvényesült más szlovák pártoknál is, 2016-ban már 34 ezer magyar voks ment szlovák pártokra, míg 2020-ban már megközelítette a 60 ezret is (mindkét adat a Focus ügynökség exit polljából származik). A 2020-as exit poll szerint 156 ezren szavaztak etnikai alapon, tehát meghaladta a 70%-ot, míg ezúttal ez már csak 135 ezerre tehető (60%). 

Mára a magyar térfélen gyakorlatilag egyedül a Szövetség maradt talpon, így konkurencia nélkül szállhat harcba a választók bizalmáért (akár már a következő Európai Parlamenti választáson is). Mindazonáltal egyre inkább úgy tűnik, hogy leginkább önmagával kell megküzdenie a pártnak, hogy képes legyen a jövőben olyan politikát kínálni és olyan jelölteket, vezetőket kiállítani, akik képesek megszólítani a választók több mint 60%-át is. 

Csonka Ákos/Felvidék.ma

The post Történelmi eredmény: akár 80 ezer magyar szavazat is mehetett szlovák pártokra appeared first on Reflex24.

Utána a Progresívne Slovensko következik 16,98 százalékkal, majd pedig a Hlas-SD a szavazatok 14,98 százalékával. A parlamentbe jutott még az OĽANO a priatelia, a KÚ és a Za ľudí alkotta koalíció 9,02 százalékkal, a KDH 6,91 százalékkal, az SaS 6,18 százalékkal és az SNS 5,67 százalékkal.

Ez a Statisztikai Hivatal (ŠÚ) által közölt előzetes, nem hivatalos eredményekből derült ki, majdnem az összes szavazat (99,2 százalék) megszámlálása után. A választási részvétel elérte a 68,06 százalékot.

A bejutási küszöb alatt maradt a Republika (4,8 százalék) és a Szövetség (4,46 százalék). Ezenkívül három százalék alatt végzett a Demokrati (2,92) és a Sme rodina (2,25).

A többi politikai tömörülés a szavazatok kevesebb mint egy százalékát szerezte meg: ĽSNS (0,85), KSS (0,33), Pirátska strana (0,31), Modrí, Most-Híd (0,26), strany okolo Maďarského fóra (0,11), My Slovensko (0,09), SOS (0,08), Karma (0,08), Srdce – SNJ (0,07), Princíp (0,06), Spravodlivosť (0,04), SHO (0,04), Vlastenecký blok (0,04), SDKÚ-DS (0,02).

tars

The post 7 párt jutott be a parlamentbe, a Smer-SD a nem hivatalos győztes appeared first on Reflex24.

Elmondta, a két funkció összekapcsolását nagy lehetőségnek tartja a pozitív változások elérésére.

„Ez megerősíti megyeelnöki mandátumomat, és könnyebben tudom majd előremozdítani a régiónk érdekeit állami szinten is”

– mondta.

Becík úgy véli, parlamenti képviselőként alaposabb rálátása lesz arra is, mire van szüksége a lakosságnak, hiszen megyeelnökként közvetlen kapcsolatban van az emberekkel.

„Nemcsak statisztikákat tanulmányozva, az íróasztal mellől döntök, hanem első kézből ismerem a helyzetet. Így dolgozom megyeelnökként, és így fogok dolgozni a továbbiakban parlamenti képviselőként is”

– mondta.

tasr

The post Nyitra megye elnökét is beválasztották a szlovák parlamentbe appeared first on Reflex24.