„Ha növényt ültetsz, azt jelenti: hiszel a holnapban.” (Audrey Hepburn)

A fent olvasható mottóval indítottuk útjára júliusi nyereményjátékunkat “A régió legszebb virágoskertje” címmel, melynek egyik nem titkolt célja az volt, hogy bemutassuk környékünk hobbikertészeinek alkotásait, kreativtását, munkájának gyümölcsét.

Pályázatunkra számos fotó érkezett, ezek közül bocsátjuk szavazásra a 10 legszebbet! Szavazás útján olvasóink dönthetik el, kié legyen a régió legszebb virágoskertje. Az első három helyezett ajándékutalványban részesül, ezúton is köszönjük a Tulipán virágüzlet, az ipolysági STIHL szaküzlet és a Vinoli Borpatika felajánlását!

Egy IP-címről csak egyszer lehet szavazni, a szavazás augusztus 19-én, 18:00-kor zárul.

Íme a 10 legjobb fotó kertészeink nevével jelölve, a szavazás indul!

További fotók a cikk alján található fotógalériában!

The post Döntsd el te, kié a régió legszebb virágoskertje! appeared first on Reflex24.

„Ha növényt ültetsz, azt jelenti: hiszel a holnapban.” (Audrey Hepburn)

Tombol a nyár, még tart az uborkaszezon, a legtöbben ilyenkor kirándulással töltik szabadidejüket vagy épp a hobbijuknak élnek. Július 15-én útnak indított nyereményjátékunkban – mely a Régó legszebb kiskertje címet viseli – a hobbikertészek kerültek a középpontba. A játékban részt vevő olvasóink értkes nyereményekkel lehetnek gazdagabbak. Íme a részletek!

Ha részt szeretnél venni nyereményjátékunkban, nincs más dolgod, csak küldj nekünk egy fotót augusztus 2-ig a press@reflex24.sk címre virágoskertedről, sziklakertedről, annak legszebb részletéről, akár a virággal borított erkélyedről vagy teraszodról – és máris versenyben vagy!

Kik vehetnek részt a versenyben?

A fotókat a Lévai járás déli részéről, illetve a Kürtösi járás nyugati feléből varjuk – Lévától Ipolyságig, Farnadtól Lukanényéig.

Hogyan zajlik a verseny?

A beküldött fotók közül kiválasztásra kerülnek a legszebbek, a végeredményt olvasóink szavazatai döntik el.

Mit nyerhetsz a versennyel?

Azonkívül, hogy ország-világ és persze a régió előtt megmutathatod “kertésztudásodat”, igényesen kialakított kertedet, munkád gyümölcsét, értékes nyereményekben részesülhetsz.

1. díj: 50 euró értékű ajándékutalvány a Tulipán Virágüzlet jóvoltából.

2. díj: 30 euró értékű vásárlási utalvány az ipolysági STIHL szaküzlet felajánlásának köszönhetően.

3. díj: 20 euró értékű ajándékutalvány a Vinoli Vinotéka a darčeková predajňa Šahy – Borpatika és ajándékbolt jóvoltából.

Elő az okostelefonokkal, fényképezőgépekkel, nyerd meg te ajándékutalványaink egyikét!

The post Nyereményjáték: nyerd meg te ajándékutalványaink egyikét appeared first on Reflex24.

A búza kedvezően termeszthető területeinken. Termésének nagysága lényegesen függ a talaj típusától, az időjárás alakulásától és a választott termesztési módszer szakszerű alkalmazásától. Az éghajlatunk is megfelelő a búza termesztésére. Száraz ősz esetén a hiányosan kelt vetés okozhat gondot vagy a téli hótakaró nélküli -15°C-nál hidegebb hőmérséklet.

Először az elővetemény a domináns. Kiváló a repce, a júliusig feltört lucerna.  Jó a napraforgó, szemes- és a silókukorica. Ne legyen elővetemény október 1-je után betakarított növény. Előfordulhat, hogy önmaga után vetjük, de ez csak egyszer lehetséges.

A tapasztalatok alapján az alapozó talajmunkákra kevésbé igényes, de a magágy készítésére nagy figyelmet fordítunk, mert ez fontos követelmény. Viszont a magágy készítése szempontjából az előző munkálatok folyamatát is fontosnak tartjuk.

A szántásos tarlóhántás jobbnak bizonyul a tárcsával elvégzett tarlóhántásnál. Természetesen a szántással végzett tarlóhántást lezárjuk cambridge hengerrel a talajnedvesség megőrzése érdekében. Az előző termény betakarítása után kell ezt elvégezni azonnal. Ha később történik, akkor a szántásos tarlóhántás kockázatos lehet a talaj kiszáradása miatt, és ebben az esetben a tárcsával végzett tarlóhántás a kedvezőbb.  A tarlóhántás sekély, a lezárása fontos, hogy elősegítsük a gyommagok és az elpergett kultúrnövénymagvak kicsírázását.

Amikor a gyomok még nem kötöttek magot, a hántott tarlót ápoljuk sekély kombinátoros vagy tárcsás műveléssel, melyet szintén azonnal lezárunk vagy sima, vagy cambridge hengerrel. 

Ezek után következik a magágykészítés. Minden esetben középszántással kezdődik. Fontos a forgatás által elért talajrétegek cseréje, a tarlómaradványok, trágyák aláforgatása, a gyomirtás (talajba fojtás) és a talajjavítási mód érdekében nedves talajon is előnyös. Esetenként célszerűnek tartjuk a középmély lazító alkalmazását. A vetés előtt az utolsó talaj-előkészítés a vetés mélységéig történő, 5-7 cm-es kombinátorozás. Szárazság esetén a kombinátorozást megelőzheti a compaktor használata, mely a száraz, nagyobb talajmaradványokat megfelelően összeaprítja.

Vetésre a legalkalmasabb az olyan vetőgép, amelyik a magot egyenletesen veti el. A jó beállítás érdekében a vetés előtt próbaforgatást végzünk a vetőgépen, mert a vetőmag alakja és nagysága változó. A vetőmagot nem csávázzuk. A vetés után cambridge hengerrel zárjuk le a magágyat az egyenletes és minél előbbi kelés érdekében.  A kelés után azonnal kén és réz kombinációját permetezzük a talajra – növényre a kedvező egészségi állapot elérése érdekében.

Hosszú ősz esetén gyomfésülést végzünk, ha a talaj nedvességi állapota lehetővé teszi. A gyomfésű nemcsak a gyomok eltávolítására, hanem a talaj és a növény szellőztetésére is alkalmas. A téli felfagyás után hengerezünk, majd a lehetőségek alapján 2-3 alkalommal végzünk gyomfésülést – talajszellőztetést.

Az egyenletes tápanyagellátást istállótrágyával biztosítjuk, melyet az elővetemény alá juttatunk ki.

A kártevők, kórokozók leküzdésére fontos a megelőzés. Megfelelő vetésforgó, tápanyagmennyiség és a gyomfésű használata (szellőztetés) célszerű. Szükség alapján kén- és réztartalmú szerek, de legújabban a narancsolaj (PREV-B2) használata fontos.

A betakarítást a fajtának megfelelően végezzük. A szalmát minden esetben bálázva behordjuk a tábláról és tető alatt tároljuk, majd az állattenyésztésben használjuk fel. A megfelelő tárolás érdekében célszerű a termést letisztítani, átszellőztetni és a későbbiek folyamán is steril raktárhelységekben többszöri forgatással tárolni.

The post Búzatermesztés: alakor, tönke, tönköly, színesbúza appeared first on Reflex24.

Minden harmadik évben az őszi hónapok alatt (október végén, novemberben) istálótrágyát tudunk bedolgozni a három méteres sorközökbe. A szőlőtőkéket télire befedjük. Így a szőlősorok mellett egyik és másik oldalról a takarásra kivett helyen kialakul egy cca. 30 cm-es mély „árok“. Ezekbe a tőkék soránál kimélyített árkokba  trágyaszóróval behordjuk az istálótrágyát, majd földdel betakarjuk.

Teljesen a tőkék mellől azonban nem távolítjuk el a földet, melyet a befedésre használtunk. Csak minimális mennyiség kerül ebből az „árokban“ lévő istálótrágya betakarására. Azt a trágyamennyiséget, ami a sorközbe kerül, szintén bedolgozzuk a talajba enyhe beforgatással.

A sorközöket a vegetációban több módon próbáltuk művelni. Tárcsáztuk, kultivátoroztuk, majd minden második sort tárcsáztunk és kultivátoroztunk, de nem volt sikeres. Zölden is tartottuk a sorközöket és soraljakat a domborzati viszonyok miatt csökkentve a talajeróziót. Ez is sikertelen volt. A gyom felnőtt a tőkék alatt. Így nem lehetett a szellőzöttséget és a megfelelő napfénybehatást biztosítani. Növényegészségügyi problémák voltak az ilyen módszer miatt.  Kialakult a következő: a sorközöket bevetettük tavaszi árpával (a javasolt „zöldítés“ biztosítása aranyáron lett volna).

A tavaszi árpa vetése régi, klasszikus lovas vetőgéppel történik, de traktorvontatással. A három méteres sorokban a 2,4 méteres szélességű vetés tökéletes. A tőkék mellett az egyik, majd másik oldalon is 30 cm szélességű rotációs kapával műveljük a talajt. Így a tőkék alatt csak 15-20 cm szélességű terület marad, ahol kézi műveléssel, kapálással gyomtalanítunk és tartjuk tisztán. Ezt a műveletet évente 5-6 alkalommal végezzük el. Alkalmaztuk a gépi sorkultivátort is, mely a tőkék alatt is „működhet“. Ez is aktuális lehetne, ha a tőkék legalább 1,2 méterre lennének telepítve egymástól. Esetünkben ez 0,8 m, így csak részben sikeres.

A sorközökben elvetett tavaszi árpát 30 cm-es magasság elérése után mulcsozzuk és a területen hagyjuk. Majd, ha újból kihajt, megint mulcsozzuk. Harmadik alkalommal is mulcsozásra kerülhet a sor, ha a csapadék mennyisége optimális. Általában három évig tartjuk ezt az állapotot, majd fedünk (szántunk), trágyázunk és újból vetünk a sorközökbe. Három éven keresztül mulcsozunk a sorközökben, de talajlazítós trágyagranulátum adagolóval, tyúktrágya- és GreenSoil granulátumot adagolunk a talajba. Ezek alapján is jól érzékelhető, hogy fő szempont a tőkék megfelelő tápanyagellátása, kondíciójuk megtartása a betegségmegelőzés érdekében.

A növényi betegségek megelőzése (prevenció) érdekében megfelelő növényvédelmet kell alkalmaznunk! Csakis a biotermesztésben megengedett készítményeket használjuk, ha lehet, azt is minimális dózisban.

Sok más természetes alapanyagú készítmény is rendelkezésünkre állhat. Ezek használatának esetében „paraszt“ logikával kell működni. Ha előre gondolkodunk, cselekszünk, akkor könyebben meg tudjuk előzni a betegségek kialakulását. Mi már az ősz folyamán, a szüret után kén és réz alapú készítménnyel permetezünk, hektáronként 1000 literes vízmennyiséggel.

Tavasszal un. lemosópermetezést végzünk hasonlóan, de két alkalommal, az „elferdült“ időjárási behatások-kialakulások miatt. Az igény alapján a vegetációs időszakban is alkalmazzuk ezt a kombinációt. Fontos növényvédelmi anyagunk még a SteriClean és a narancsolaj. A permetezések, növényvédelmi folyamatokkal együtt levéltrágyákat is célszerű kijuttatni. Minden egyes tápanyag részleges növényvédelmet is biztosít!

A vírusok és az utóbbi évben megjelent fekete rothadás nagyon kellemetlen befolyással lehetnek a szőlőtermesztők számára. Tapasztalataink alapján az ésszerű és megfelelő koncentrációjú bio, friss tehéntej lehet ezekben az esetekben a megoldás. Ezt sikeresen alkalmaztuk a bio szőlőtermesztésben, de a bio paradicsomtermesztésben már 1992 – 1996 között fantasztikus sikert biztosított.

Ing. dr. Palik László
Biocentrum
a képek a szerző felvételei

A cikksorozat előző részei:

The post Palik László: Bio szőlőtermesztés Felvidéken, Zselízen – IV. rész appeared first on Reflex24.

Az egész területünk betelepítése 4 év alatt történt meg. A negyedik évben az első és második éves telepítést próbáltuk átalakítani Lenz-Moser művelésmódra. A második éves telepítéssel még sikerünk volt, de az első éveset már nem tudtuk így „formálni“. Ezek a szőlőtőkék kivágásra kerültek és helyükre újonnan telepítettünk, ugyanis az egyes függöny művelésmódot nem tudtuk helyesen kialakítani és művelni. Gondok voltak a metszéssel és a zöldmunkákkal. A tőkék sűrű lombja miatt a gombás betegségek eluralkodtak.

Több, mint 50 fajta szőlővel kezdtük a bio szőlőtermesztést.

Természetesen vannak domináns fajták, melyekkel nagyobb tőszámmal termelünk. A cél érdekében viszont, sok más fajtát, kisebb tőszámmal is bevontunk a bio szőlőtermesztésbe azért, hogy termesztési tapasztalatot szerezzünk róluk. Sok értékes adat gyűlt össze róluk, melyek kiértékelésre kerültek az évek alatt.

Nagyon precíz zöldmunkát végeztünk ültetvényyeinkben. Az első évben minden hajtást a támrendszerhez rögzítettük kötözéssel. Esetünkben két hajtást/vesszőt nevelünk, és a vegetációs időszakban legalább két alkalommal eltávolítjuk róluk a hónaljhajtásokat. A második és harmadik évben is hasonlóan járunk el. Pontosabban tavasszal a tőkéken kétrügyes csapot hagyunk és két hajtást nevelünk. Egyes fajtáknál már a harmadik évben sikerülhet törzset, sőt termőkart kialakítani, de a szőlőtőke megfelelő fizikuma érdekében ezt a munkát inkább a negyedik évre hagytuk.

Fontos, hogy a szőlővesszőket/hajtásokat a föld felszínétől a támrendszer alsó huzalának magasságáig három helyen kössük a karóhoz, vagy a tőke mellé földbeszúrt pálcikához (ez lehet műanyag, bambusz, acél vagy egyéb). Így a törzsnek szánt vessző/hajtás egyenesen fog nőni.

Szintén nagyon fontos a kart három helyen az alsó huzalhoz rögzíteni. Mivel a tőkéink 0,8 m-re vannak telepítve egymástól, így a kordonkarok hosszúsága adott ( +,- 15 cm). A rügyek száma viszont fajtánként változó. Ezen a méreten lehet 5, de akár 8-9 darab is. A zöldmunkálatok folyamán minden rügyből egy hajtást hagyunk meg. Ezt az egy hajtást bebújtatjuk fokozatosan az első és második huzalpár közé. Minden alkalommal eltávolítjuk a hónaljhajtásokat. Az ilyen művelet után a hajtások megerősödnek. Minden hajtáson 2 fürt fejlődik, rosszabb esetben 1. Július első dekádjában beállítjuk a hajtások magasságát.

A második huzalpár fölött cca. 20 cm magasságban elvágjuk a hajtásokat, nem engedjük magasabbra növekedni. Ez a csonkázás. A vezérdrót, az alsó huzal esetünkben 110 cm magasságban van elhelyezve a föld felszínétől. Az első huzalpár e fölött 30 cm-re, majd a második huzalpár az első huzalpár fölött 40 cm-re. Ezt a kialakítást is több éves tapasztalat alapján alkalmazzuk. Figyelembe vettük a tavaszi szelek erősségét, és ennek értelmében így alakítottuk a huzalközöket.

A szőlő zöldmunkálatainak a fentiek alapján lévő kialakítása szerint egyensúlyba kerül a termés mennyisége  és minősége. Nem kell a vegetációs időszak alatt fürtöket eltávolítani és egyéb drasztikus eljárásokat alkalmazni, ha ezt a kialakítást, metszési módot alkalmazzuk. Minden évben új kordonkart hagyunk, így a metszés is lényegesen egyszerűbb, mint más műveletek vagy nagyobb megterhelés (nem bio) alapján.

A metszés elvégzése ebben az esetben nem igényel különösebb tudományt. A lényeg az, hogy már ebben az időszakban bebiztosítjuk a megfelelő tőkekondíciót, szellőzési lehetőséget, napfénybehatolást és egészségügyi állapotot.

Így a növényvédelmi munkálatok folyamata leegyszerűsödik. Ezek összessége lehetőséget ad a szőlő levélfelületintenzitásának és fotoszintetikus aktivitásának sajátosságaira a termés mennyiségének és minőségének kialakítására.

Dr. Ing. Palik László
a képek a szerző felvételei

A cikksorozat előző részei:

The post Palik László: Bio szőlőtermesztés Felvidéken, Zselízen – III. rész appeared first on Reflex24.

A talajunk állapota, tulajdonsága nagyban befolyásolja a gazdálkodásunkat. A létesítendő ültetvény talajállapotának ismeretét nagyon fontos szempontnak tartottuk  a szőlőültetvényünk kialakításához.

Ahhoz, hogy sikeres legyen a szőlőtermesztésünk, ismerni kell ehhez a talaj alkalmasságát, a talajunk típusát, fizikai-kémiai jellemzőit, humusztartalmát, vízháztartását, mésztartalmát és a biológiai aktivitását.

Talajunk fizikai tulajdonsága meghatározza a vízmegtartó képességét, hőkapacitását, levegőzöttségét és mechanikai szerkezetét. Esetünkben a kötött talaj a jellemző, aminek jobb a vízmegtartó képessége. Jobban felmelegszik ez a talaj, de gyorsabban ki is hűl. Az ilyen talajt nagy mennyiségű szerves anyaggal kell ellátni és gyakori talajlazítással a levegőzését biztosítani.  A jó minőségű és optimális mennyiségű termés elérése érdekében a cca. 2 m mély talaj nagyon kedvező.

A szerves anyag bedolgozásával (istálótrágya) nagyban növeltük a talajunk fizikai-, kémiai tulajdonságát. Elősegítettük a humusztartalom növekedését.

A tenyészterület meghatározása is az alapfolyamatok egyike. Egyéni elhatározás alapján döntöttük el, mi is legyen. Több lehetőség van, de tudatosan figyelembe vettük a termés mennyiségének és minőségének  feltételeit. Ezenkívül a rendelkezésre álló gépek működésének feltételeit. A napfény legnagyobb mértékű felhasználása is a fontos tényezők közé tartozott. Szem előtt tartottuk a megfelelően legnagyobb mértékben elérhető tőkeállomány szellőzöttség bebiztosítását.

Ezek alapján a sortávot 3 m-re, a tőtávot 0,8 m-re határoztuk meg, így 1 db szőlőtőkének 2,4 m² területet biztosítottunk. Ez hektáronként 4166 tőkét jelent.

Az ültetési tevékenységet a kitűzéssel kezdtük. Ez azt jelenti, hogy pontosan kimértük parcelláink négy sarkát. Bemértük a 3 m-es sorok elhelyezését, majd soronként előre gyűjtött vesszőkkel kitűztük a 0,8 m-es tőtávolságokat.  Az ültetés előtt a szaporítóanyagot 2 napon keresztül vízben tartottuk azért, hogy a gyökerek ne száradjanak ki és szívják meg magukat vízzel. Ilyen állapot után ültettük el az oltványokat.

Az ültetést-telepítést két módon végeztük. A egyik, jobban bevált módszer a gödörbe ültetés volt. Ezt is kétféleképpen lehet kialakítani. Mindkettőt alkalmaztuk. Az első az volt, hogy kézi munkaerővel ástunk az ültetési anyagnak (oltványoknak) gödröket. A második pedig, hogy fúrógéppel alakítottuk ki az ültető gödröket. Mindkét esetben, az elültetett oltványok gyökeresedéséhez nagy és laza talajtért tudtunk biztosítani. Ültetés előtt az oltványok gyökereit 10-15 cm hosszúságra hagytuk meg.

 Az ültetés-telepítés második módját is alkalmaztuk, ami az esetünkben „hidrofúrós“ telepítés volt. Ez azt jelenti, hogy egy T alakú csővel, a végén szűkített kifolyással, így nagy nyomással, vízsugárral lyukat fúrunk a talajba. Ez cca. 3-4 cm átmérőjű. Ez esetben az oltványokat ennek a folyamatnak az érdekében kell előkészíteni. A vessző szélétől a gyökérhajtásokat 1,5 cm hosszúságúra kell levágni-metszeni, hogy az így előállított ültetőlyukakba megfelelően illeszkedjenek. Ebben az esetben elégséges vízmennyiség is kerül az oltványok-szőlővesszők megeredésének. Az első ültetőgödrös formánál pedig be kell öntöznünk, beiszapolni a gödörbe ültetett egyedeket.

Az ültetőgödrös módszer esetében több lehetőséget is alkalmaztunk. A gödör aljába 0,5 kg érett humuszmennyiséget adagoltunk. A második esetben 0,5 kg búzát tettünk. A harmadik esetben 15×15 cm nagyságú mohapárnát raktunk a „vesszők“ alá (háztetők északi oldaláról begyűjtött zöld, puha réteg, cca 2 cm vastagságú).

Az ültetés ideje lehet az ősz és a tavasz. Nálunk többéves tapasztalat alapján a tavaszi ültetés a sikeresebb. Őszi ültetés után nagyon fontos az oltványokat betakarni földel, becsirkézni. A beiszapolás is körülményesebb a tapasztalataink alapján. A tavaszi ültetést jól időzíthetjük a megfelelő talajhőmérséklethez. Célszerű megvárni a májusi hónapot. Ekkorra már a talajunk hőmérséklete tökéletesen megfelel, így nagy erővel „startolnak“ a hajtások. Ez nagyban kihat a szőlőtőke további kondíciójára, egész életére.

A bio szőlőtermesztés sikerét a fajta nagyban befolyásolja, ezért a fajtaválasztáshoz szakmai ismeretek nélkülözhetetlenek.  A különféle fajták termesztését sok tényező határozza meg.

A legfontosabb követelmény a termésbiztonság, azaz a betegségekkel szembeni ellenállóképesség, majd a fajták termesztési értékét meghatározó tulajdonságok, főleg a termés mennyiségi és minőségi követelményei. Alpvető a rezisztens, toleráns fajtákat előnybe részesítése. A kedvező fajták kiválasztása mellett figyelembe kell venni a terület fekvését, a parcellák elrendezését, sorok- és tőtávolság kialakítását, klimatikus viszonyokat és a termőhelyi adottságokat.

a képek a szerző felvételei

Az írás első része elérhető itt.

The post Palik László: Bio szőlőtermesztés Felvidéken, Zselízen – II. rész appeared first on Reflex24.

A növénytermesztéssel kezdtünk. Tudatos tápanyagellátás, ennek bebiztosítása a kezdet. Itt jön “képbe” az állattenyésztés fontossága. Erős szántóföldi, növénytermesztési eredmények hatása, a termények gazdaságos értékesítése után, kedtük el az ültetvények létesítését. 1990-től csak szántóföldi növények, de 2002-ben kezdetét vette a 15 ha-os, majd 5 ha-os szőlőültetvény előkészítése, majd létrehozása.

Bio mezőgazdasági tevékenység, így bio szőlőtermesztés is mindig létezett. Pontosabban addig, míg meg nem jelentek a különféle vegyszerek és műtrágyák. Ezek használatával a nagyobb termésátlagok és egyebek (pl.  gazdasági haszon) érdekében kialakult az általánosnak vett nagyüzemi, és más gazdálkodási rendszer. A gazdálkodásba vont vegyszereket kisebb-nagyobb mértékben az utolsó 2-3 évtizedben a termelők egy része próbálta nélkülözni. Így alakult ki a biotermelők megjelenésével, összefogásával, rendszerbe alakításával a biogazdaságok sokasága.

Mi a bio szőlőtemesztést tudatosan alakítottuk ki. Munkáinkról, módszereinkről e cikksorozatban számolunk be.

Egy régi, elhagyatott, volt szőlőterületen kezdtük el a tevékenységet. Ez a terület 1994 óta nem volt művelve, tökéletes “dzsungel” állapot jellemezte. Elég nagy erőfeszítés volt 2002 elején a területet beazonosítása és pontos bemérése. Az az előző ültetvény egész területén szétszórtan találni lehetett a támrendszer maradványait, pontosabban a betonoszlopok tört részeit, az otthagyott betondarabokat, az “elvadult” szőlőhajtásokat, a kialakult bodza-, csipke- és akáchajtásokból fejlődött bokrokat.

Gondoltuk, hogy a területet 2-3 hónap alatt kitisztítjuk, majd művelhető állapotba hozzuk. Nem volt ez olyan egyszerű. Vásároltunk egy lánctalpas traktort, ezzel kezdtük el túrni, szaggatni a talaj felszínén lévő maradványokat. Nem igazán sikerült. Más megoldást kellett választani, ami sokkal lassúbb, de hatékonyabb volt.

Napi 10-12 alkalmazottal kezdtük el a nehéz fizikai műveleteket, a talajfelszín letisztítását. Ez azt jelenti, hogy lépésről-lépésre ki kellett szedni a beton- és szőlőoszlop maradványokat. Kupacokba raktuk. De párhuzamosan kisbaltával, fejszével, fűrésszel felszerelkezve távolítottuk el a “dzsungel” réteget.

Ez eltartott egész éven keresztül 2002-ben. A kupacokat rakodógéppel felraktuk traktor vontatású pótkocsira, majd az önkormányzat által kialakított gyűjtőterületre szállítottuk. Ez lényeges segítség volt, mert nem kellett a megsemmisítésért fizetnünk. Ezek a maradványok felaprítás-darálás után a különböző erdei és mezei utak javítására lettek felhasználva. A növényi-fás maradványokat mulcsozógéppel felaprítottuk. Az elszállítás után részben dekorációs, fűtési és mulcsozási célra is felhasználtuk. Kialakult a tiszta, üres talajfelszín.

A következő tevékenységünk volt az elegyengetés. Ki kellett alakítani a megfelelő művelhetési lehetőségéket.

A pince alatti lejtős területen a dombokat részben “legyalultuk”. Ezzel a réteggel a laposabb területeket feltöltöttük. A pince feletti területen hasonló műveletet végeztünk. A makro teraszokat (3 volt) átalakítottuk mikro teraszokká, így minden sor lépcsőzetesen emelkedik egymásal párhuzamosan.

A “Bomba” parcella egy része fensíkon van de a másik része a fensíktól lefelé nagyon meredek lejtésű volt, és ezt a réteget lefelé tolva feltöltöttük az alsó részt. Így kialakult a domborzati viszony, a művelhetőség igényének megfelelően. Miután elvégeztük a tereprendezést, középmély lazítóval átdolgoztuk az egész területet hosszában. Az “előjött” gyökérmaradványokat kézzel összegyűjtöttük. Ezzel a lazítóval azután kereszt irányban is elvégeztük a műveletet, majd újból gyűjtöttük a maradék gyökérmaradványokat.

Ezt utána tárcsával 12-15 cm mélyen járatva eligazítottuk. Fontosnak tartottuk az istálótrágya bedolgozását a talajba. A talajba nagy mennyiségű szerves anyaggal készlettrágyázást végeztünk.

Célunk volt, hogy a készlettrágyázás hatása minél hosszabb időtartamra terjedjen ki és minél egyenletesebb tápelem-szolgáltatást biztosítson a talajba kerülő növényeknek. Ennek érdekében hektáronként 100 tonna istálótrágyát adagoltunk.

2003-ban takarmányborsót tavaszi árpával keverve vetettünk az egész területbe. Ezt még zöld állapotban mulcsoztuk és bedolgoztuk a talajba. Mindjárt ez után következett a pohánka vetése, melyet az ősz folyamán  cca 80 cm mélyre beforgattuk a talajba. A felső talajréteg teljesen lekerült az említett mélységbe, az alsó pedig a felszínre. A tél folyamán, az így elkészített talajunk felszíne a fagyok hatására szétmálott, melyet tavasszal simítózással igazítottuk el. Később pedig, az ültetés előtt, könnyű kombinátorral a kikelt gyomokat is bedolgoztuk a talajba gátoltuk káros hatásukat.

a képek a szerző felvételei

The post Palik László: Bio szőlőtermesztés Felvidéken, Zselízen – I. rész appeared first on Reflex24.

Most a kora tavaszi metszésről beszélünk, ezt a munkát kell elvégeznünk. Ne legyen hosszú a koronaalakítás időszaka. Indokolatlanul semmit ne távolítsunk el. Ajánlatos siettetni a termőre fordítást. A fák önmaguktól szabályos körkörös formát nevelnek, így az ún. vázágakat könnyen kiválaszthatjuk. Ha túl sok van belőlük, akkor kiritkíthatjuk őket. A vázágakat neveljük tovább csúcsrügyből, hogy teherbírók és egészségesek legyenek.

Termőkorban sem célravezető túl erős metszést alkalmazni. Igyekezzünk észrevenni és a metszéssel kialakítani, elősegíteni a természetes folyamatokat. Nagyon fontos alapelv, hogy el kell távolítani a fény behatolását akadályozó, sűrítő, száraz, beteg, fertőzött, egymással konkuráló, keresztbe növő képleteket. A vezér helyzetű, domináns részeket kell meghagyni. Figyelembe vesszük a fák termésének mennyiségi és minőségi állapotának kialakulását.

A facsemeték első metszése nagyon jelentős a fa életében. Ilyenkor dönthetjük el azt, hogy milyen legyen a korona alakja és a termés mennyisége és minősége. Különféle alakítási lehetőségek vannak, például karcsúorsó, ágcsoportos – sudaras korona, gyümölcssövény, katlan formájú korona.

A szőlőt azelőtt kell metszeni, mielőtt megindul a nedvek áramlása, a „könnyezés”. A nedv áramlása március elején is megindulhat, ezért korábban kell elvégeznünk ezt a műveletet. Fagyban soha nem érdemes metszeni.

A kiültetés után a szőlő egész fő hajtását visszavágjuk kettő szemre az oltástól. Így tudjuk biztosítani a szőlő gyors és erőteljes növekedését. A második évben ez a hajtás több oldalhajtást növeszt. Csak két hajtást, a legerősebbeket hagyjuk meg. A harmadik évben a két hajtás közül az erősebb hajtást hagyjuk meg. Ez válik fő ággá. A negyedik évben ebből alakítjuk ki a törzset és a kart.

Bárhogy műveljük is a szőlőt, a metszési alapelvek hasonlóak. Fontos, hogy a kellő számú csapot a megfelelő rügyszámra metsszük vissza. A legfontosabb viszont az, hogy ne terheljük túl a tőkét, mert túlterhelés estén sok hajtás, lomb fejlődik, a fürtök pedig kisebbek lesznek és a beltartalmi értékük is gyengébb minőségű.

Metszés- és művelésmódok: Guyot művelés, Legyező alakú fejművelés, Moser-féle magas kordon, Moser típusú kordon, Javított Moser-kordon, Ernyőművelés, Egyes függöny, Kettős függöny, stb.

Ha a szőlőtőkéket helyesen metszük meg, akkor a tőkék nyáron is szellősek lesznek. Így megfelelő mennyiségű napfényhez és meleghez jutnak, bőségesen gyűjtenek cukrot, savakat, íz-, illat- és zamatanyagokat.

Dr. Ing. Palík László
a képek a szerző felvételei

The post Tavasz – Kert – Mezőgazdaság – Metszés appeared first on Reflex24.