A kétpólusú világ kifejezés Henry Kissinger által vált általánosan használatossá a hidegháború két szuperhatalma, az USA és a Szovjetunió közti versengés idején.

Persze adaptálható belpolitikai polaritás kontextusban is, ha mondjuk az Egyesült Államok politikai berendezkedésére gondolunk. Bár elvileg ott sem csak két párt létezik (gondolhatunk példának okáért Bernie Sandersre, de voltak más „fecskék” is), de gyakorlatilag más politikai formációk a kísérletek ellenére sosem tudnak befolyásra szert tenni.

A világ legtöbb részén, főként Európában viszont a több párt alkotta parlamenti pluralizmusnak van inkább hagyománya.

Mindazonáltal egyre több helyen mutatkozik jel a kétpólusú tömbösödésre.

Mondjuk hozzá kell tenni, hogy az se teljesen egészséges, ha teszem azt nyolc (vagy akár több) párt, illetve politikai csoportosulás jut a parlamentbe, megbénítva ezzel egy-egy kormány és/vagy parlament hatékony működését,  széttöredezett politikai csatárazásokat eredményezve.

A szlovákiai és magyarországi politikai események viszont mintha egyre inkább afelé tendálnának, hogy két pólus köré kezdene gravitálni az erőtér.

Magyarországon Magyar Péter színre lépése gyakorlatilag lenullázta a többi baloldali pártot, feloldva ezzel azt a tehetetlen összeférhetetlenséget, ami másfél évtizede jellemezte a magyarországi ellenzéket. A Fidesz-KDNP kormánynak persze ez a helyzet nagyon is megfelelő volt, ugyanis könnyen tudta uralni azt az antagóniát, amelyet saját maguk teremtettek. Az óbaloldal kimúlásával viszont merőben új helyzet jött létre. Jelenleg úgy tűnik, hogy a Fideszen és a Tiszán kívül a Mi Hazánk Mozgalomnak és esetleg Gyurcsányéknak lehet esélye öt százalék körüli eredménnyel épphogy csak bekerülni a parlamentbe.

Hasonló folyamatok figyelhetőek meg Szlovákiában is, bár még korábbi fázisban (több idő van még a következő választásokig…elvileg).

A Progresszív Szlovákia viszont már most kezdi leuralni és egységbe rendezgetni az ellenzéket. Bár még nem teljesen világos, de

a PS vezetésével 2027-re létrejöhet egy olyan ellenzéki blokk, ami magába olvasztja a két kisebb liberális pártot, az SaS-t és a Demokratit, de akár besorakoztathatja a KDH-t és Matovičékat is.

A kérdés, hogy mit fog lépni a gyakorlatilag a Smerből létrejött Hlas, amely viszonylag rövid léte ellenére Pellegrini nélkül már csak árnyéka korábbi önmagának. A közvélemény-kutatások bár még tíz százalék körülire mérik őket, a valós támogatottságuk viszont sokkal inkább állhat közelebb a tavalyi európai parlamenti választáson elért hat százalékhoz.

Nyilván a Hlas szerepe lesz kulcskérdés a progresszívok nagy tervében, de nem valószínűsíthető, hogy elárulnák (teljesen) Ficót.

Azzal tulajdonképpen teljesen lenulláznák minden maradék hitelességüket. De maradjunk annyiban, hogy a politikában láttunk már sok mindent. Szemben az SNS-szel, melynek esetében minden bizonnyal nem kérdés, hogy egy ilyen liberális-progresszív agresszió ellenében kitartanak Fico mellett. Ugyanakkor egyre csökkenő jelentőségű támogatottságuk miatt ez nem nyom sokat a latba.

A nemzeti radikális, patrióta szárny valószínűleg a Republika, esetleg Tomáš Taraba körül fog csoportosulni.

Magyar térfél

Egy ilyen kiéleződésben minden bizonnyal jócskán felértékelődik majd a Magyar Szövetség potenciálja is, de talán soha nem volt olyan nehéz helyzetben a magyar párt, mint kerülhet most. Šimičkáék stratégiai lépéseit elnézve,

nagyon könnyen elképzelhető, hogy befut a Čajakovára egy tisztességtelen ajánlat Gubíkéknak,

amit ha nem fogadnak el, akkor zsarolási záradékkal egészülhet ki: vagy besorakoznak a nagy ellenzéki tömörülésbe vagy Ódor, Hamran stb. arculattal csinálnak saját magyar kínálatot.

Nem teljesen elképzelhetetlen (korábban teljességgel az lett volna), hogy hasonló ajánlat érkezhet Ficótól is,

de az biztos, hogy bármelyik ajánlat elfogadása halálos ölelés lenne a magyar pártnak.

Minden bizonnyal Orbán Viktor az utóbbit támogatná a magyar párt esetében, de a korábbi magyarellenes intézkedések miatt ez meglehetősen negatívan csapódna le a Felvidéken.

Marad hát a harmadik utas vonal és a külön indulás?

De egy kiélezett, kétpólusú megmérettetésben egy mindkét oldaltól azonos távolságot tartó külön út sem ígér túl sok babért…

Hatalmas dilemma és taktikai kombináció áll Gubík László és pártja előtt, mindazonáltal ha valaki, akkor ő képes sikerrel átvezényelni a közösségünket ezen az aknamezőn.

The post Szlovákiában és Magyarországon is kétpólusúvá válik a politika? appeared first on Reflex24.

– Három évvel ezelőtt a célunk egy olyan fórum létrehozása volt, ahol a lehető legtöbb ifjúsági szervezet és kezdeményezés találkozhat augusztus utolsó hétvégéjén, a Duna partján. A hétvégi program péntek délután kezdődnek, amelyet Észak- és Dél-Komárom polgármestereinek közös beszélgetése nyit meg. Szombat délután 16 órától Nógrádi György és Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértők lesznek a vendégeink, egy kihelyezett Ultrahang előadás alkalmával. Esténként pedig indul a Fenyves Feszt, amely változatos zenei fellépőkkel várja a fiatalokat! Az előadókról szóló információkat a héten kezdjük el nyilvánosan közölni, naponta egy-egy új zenészt, zenekart jelentünk be a Facebook oldalunkon. A tábor ideje alatt lesz továbbá számos közéleti workshop és szakmai beszélgetés is

– mondta Turi Ádám, az esemény főszervezője.

A szabadegyetem szervezői között szerepel a Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzata, a Jókai Mór Diákkör, a Marthos Polgári Társulás – Esterházy Akadémia, a Pázmáneum Ifjúsági Szervezet, a Kisvárosi Önkéntes Szemétszedők Egyesülete, a Komáromi Diákönkormányzatok Városi Szövetsége, a Fiatal Lokálpatrióták Egyesülete, valamint a Magyar Ifjúsági Konferencia.

A rendezvény szakmai részét az Európai Unió támogatásával, a „No kom-ment” nevű projekt keretében valósítják meg, amely az online térben megjelenő gyűlöletbeszéd elleni fellépést és a fiatalok mentális egészségének védelmét helyezi középpontba. A projekt szlogenje szerint a fiataloknak a gyűlölködés helyett inkább egymással kellene párbeszédet folytatniuk, amelyre kiváló lehetőséget nyújt az idei Fenyves Feszt.

A rendezvényre szerdától vasárnapig több szolgáltató is kitelepül, köztük a Mona Lisa Caffe és a Vasi’s Food Truck.

A szabadegyetem zárt programjai mellett a Fenyves Romkocsma est pénteken egy nyitott rendezvénnyel is készül, amelyről szintén hamarosan részletesebben is olvashatunk az esemény közösségi oldalán.

(Nyitókép: Facebook)

The post Minden fesztiválozót vár a dél-komáromi Fenyves Szabadegyetem appeared first on Reflex24.

A szlovák kormány több óvintézkedés és támogatási csomag létrehozásában is érdekelt volt a kis- és középvállalkozások számára,

ám a támogatás mértéke, a támogatási csomagok fenntartási ideje és átláthatatlanságuk miatt hatékonyságuk mind idáig megkérdőjelezhető.

A Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége és a Baross Alapítvány a kialakult helyzet vállalkozókra gyakorolt súlyos negatív hatása, valamint a szlovák kormány nem megfelelő gazdasági intézkedései miatt megalapozottnak tartotta a jelen helyzet feltérképezését a vállalkozói szférában. Az ennek céljából készült kutatás a háború és a szankciók vállalkozókra gyakorolt gazdasági hatásait vizsgálja.

A tanulmány ITT érhető el!

The post A gazdasági válság hatása a szlovákiai kis- és középvállalkozásokra appeared first on Reflex24.

„3 gondolat győzelem után:

1. Tegnap a könyörület és az irgalmasság vasárnapját ünnepeltük. 

Akinek kő maradt a kezében a hosszú politikai küzdelem alatt vetélytársával, rosszakarójával, felebarátjával szemben, dobja el. 

Nem tehet ennél jobbat sem vele, sem magával az ember.

Illusztrációként még Monica Belluccit is elhoztam. Képzeld őt virtuális ellenséged helyébe, és máris könnyebb lesz elengedned azt a bizonyos követ. 

2. Azt azért megkérdezném a sajátjaimtól, és alkalomadtán meg is fogom, hogy egy ilyen történelmi nemzeti győzelemnél mégis hol a búbánatban volt a Szövetség 3 elnöke és 3 platformelnöke? Mi értelme van ennek az egésznek így látszategységben, mégis szétesve, és a legfontosabb nemzeti sorskérdéseket otthonról, félszívvel vállalva?

“Köszönjük, hogy segítettek, mert így kaptunk egy esélyt, hogy mi is segíthessünk nekik” 

– mondta Orbán Viktor nekünk, gúnyhatáron túliaknak.

A magunkfajta megszállottaknál ez a játék nem viszonosság, hanem odaadás alapján működik, mégis jó lenne a miniszterelnök gondolatát a döntéshozóknak a lehető legkomolyabban venni a következő 4 évben. Már csak azért is, 

mert a győzelemben igen sokan fognak majd fürödni a közeljövőben azok közül, akik a munkát és kiállást – hagyjuk is miért, de – komplett megspórolták.

Bónusz tanulság értő füleknek: Ha minden hozzávalót összeöntesz egy edénybe, de nincs hozzá szakácsod, abból a szomszéd főztje is kijöhet díjnyertesen. Sőt, az is fog! 

3. Marhára ott lennék most légyként a falon az amerikai Demokrata Párt hátországának ilyen-olyan hétfő reggeli szeánszain. Zsebünkben a fél világ, mégis hogy a francban van az, hogy ez az alig 100 ezer km²-nyi félázsiai nép itt komplett letojja, hogy a megbízottjaink lehoznák számukra a földi paradicsomot?

Ők nem érthetik, ami számunkra tök egyértelmű. Mert nekünk megvan a saját paradicsomunk. 

Amelyik piros lett, nem sárga!“

forrás: Piros7.es

The post Gubík László: Három gondolat győzelem után appeared first on Reflex24.

A zászló tehát szimbólum, ez EU zászlaja is az, s ha az EU kimondja, hogy mi, a felvidéki magyar közösség nem vagyunk érték és tényező az EU számára, akkor nekünk is egy erős, szimbolikus tettel kell üzennünk:

mi több mint ezer éve itt vagyunk, és akkor is itt leszünk, amikor az EU-t romba döntik az ilyen döntéseket hozó politikusaik.

Szimbolikus napot választottunk a tiltakozásunk napjává, Kölcsey Ferenc január 22-én alkotta meg a Himnuszt.

„Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel”

Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük a tiltakozó felhívást.

Tiltakozás az Európai Bizottság döntése ellen

Felhívás felvidéki magyar polgármesterek, önkormányzati képviselők, pártok, civil szervezetek és polgárok felé. A Minority SafePack-kel kapcsolatban az Európai Bizottság becsapta és semmibe vette az EU nemzeti és nyelvi kisebbségeihez tartozó 50 milliónyi polgárát.

A bizottságot valójában nem érdeklik az őshonos nemzeti közösségek, csak azok a csoportok, melyek főleg ellenőrizetlenül, gazdasági bevándorlóként érkeztek pár éve Európába, illetve a magukat LMBTQ-közösség tagjaiként meghatározó kisebbségek.

Amikor politikusaink szavazni hívták a felvidéki magyar népet, az volt az egyik legfontosabb érvük, hogy az EU támaszunk lesz azon jogok kiharcolásában, amelyeknek 1989 óta nem tudtunk érvényt szerezni Csehszlovákiában, illetve Szlovákiában.

A döntéssel végleg bebizonyosodott, hogy az EU számunkra több mint csalódás. Ezzel a döntéssel  üzenték nekünk a népszámlálás évében, hogy nem vagyunk Brüsszel és Európa számára érdekesek, nem vagyunk érték! Sem mi, felvidéki magyarok, sem a több mint 50 milliós európai, őshonos nemzeti közösség szerte a Kárpát-medencében, illetve egész Európában.

Az elmúlt években a felvidéki magyar közösség egyre inkább kezd egy olyan embertömegre hasonlítani, mely nem tudja honnan jött, és hova tart. Ezért pedig a választott politikai és társadalmi elit a felelős. Aki példát mutat az embereknek, azt becsüli és támogatja a nép. Itt az idő tehát, hogy újra példát mutassanak a polgármestereink, az önkormányzati képviselőink, civil szervezetek vezetői, de Felvidék minden polgára is.

Felhívjuk tehát a magyar polgármestereinket, hogy tiltakozzanak az EU, illetve a Bizottság döntése ellen.

Január 22-én, a magyar Himnusz születésének a napján vegyék le 1 napra az EU zászlaját az önkormányzati hivatalok homlokzatairól!

Száz éve megaláztak bennünket Nyugaton és most újra! Ha erre nem adunk egy közös választ, megérdemeljük a sorsunkat. Mi, a kezdeményezők, viszont reméljük, hogy van még bennünk annyi kurázsi, hogy képesek vagyunk hallatni a hangunkat.

Kérjük tehát a pártjaink, országos szervezeteink vezetőit, hogy ők is támogassák a polgármestereket. Kérjük a felvidéki magyarokat, a települések politikai és civil szervezeteinek vezetőit, hogy álljanak a polgármesterek mögé, ezzel is legitimálva a tiltakozásunkat.

Mindenki más pedig úgy támogathatja a tiltakozást, hogy aláírásával ITT csatlakozik a felhíváshoz.

„Az eltiport nemzet újjászületik, de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás.“

Ne szaladjunk a vesztünkbe, álljunk ki önmagunkért!

A tiltakozás kezdeményezőinek névsora:

1. Papp Sándor , Kalonda
2. Hrubík Béla, Ipolynynék
3. Méry János, Somorja
4. Csonka Ákos, Zselíz
5. Retkes János, Párkány
6. Vésey Kovács László, Dunaszerdahely
7. Vörös Szabolcs, Dunamocs
8. Álló Donát, Vajka
9. Bacsó László, Nyárasd
10. Chudý István, Galábocs
11. Domin István, Izsa
12. Farkas Attila – Érsekkéty
13. Farkas Iván, Muzsla
14. Fenes Iván, Bős
15. Furik Csaba, Kisgéres
16. Hives László, Lukanénye
17. Iván Lajos – Egyházgelle
18. Köpöncei Péter, Palást
19. Őry Péter, Csallóközcsütörtök
20. Pásztor Roman, Nagycsalomja
21. Polák László, Ekecs-Apácaszakállas
22. Régi Zsolt, Inám
23. Varga Tibor, Kaposkelecsény
24. Világi Tamás, Nagybodak
25. Paulisz Marián, Alsóbodok
26. Orosz Csaba, Somorja
27. Bóna Zsuzsanna, Csallóköznádasd
28. Sál Attila – Vámosladány
29. Mózes Mónika – Jányok
30. Falath Zsuzsanna – Pozsony
31. Póda Erzsébet – Pódafa
32. Pomichal Krisztián – Dunaszerdahely
33. Jancsó Péter – Óvár
34. Szamák Zsuzsánna – Somorja
35. Bögi Tímea – Csilizradvány
36. Mészáros Csaba – Baka
37. Mihályi Molnár László – Szepsi
38. Sárkány Gabriella – Somorja
39. Oriskó Norbert – Galánta
40. Polgár Hajnalka – Somorja
41. Czvedler Tamás – Somorja
42. Neszméri Tünde – Dunasápújfalu
43. Tóth Zoltán – Nagybalog
44. Búss Attila – Somorja
45. Ollé Ernő – Ekecs
46. Farkas Veronika – Somorja
47. Brunczlik Viktor – Somorja
48. Simon Csaba – Rozsnyó
49. Huďár Zoltán – Csoltó
50. Varju Péter – Somorja
51. Kovács Koppány – Somorja
52. Élesztős Pál – Somorja
53. Edmár Attila – Dunaszerdahely
54. Majthényi Szilvia – Doborgaz
55. Németh Gabriella – Szenc
56. Nagy Oliver – Alsószeli
57. Tóth László – Bacsfa
58. Kiss Árpád – Somorja
59. Borka Zoltán – Szímő
60. Koczkás Beáta – Gúta
61. Szanyi Márk – Szeszta
62. Urbán Aladár, Ipolybalog
63. György Ferenc, Ipolybalog
64. Ing, Pölhös Vendel, Nagycsalomja
65. Kuzma Tamás, Lukanénye
66. Száraz Dénes, Érsekújvár
67. Gömöry Lóránt, Ipolynyék
68. Palya Gábor, Galánta
69. Dunajszky Géza ,Pozsony
70. Csámpai Ottó, Nyitracsehi
71. Králik Róbert, Komárom
72. Mihók Gábor, Nagykapos
73. Dániel Erzsébet, Nána
74. Balogh Gábor, Ipolybalog
75. Török Alfréd, Léva
76. Régi Anikó, Inám
77. Munik István, Csicser
78. Farkas László, Ragyolc
79. Vida Réka, Komárom/Ekel
80. Varga Henrietta, Sávoly
81. Bozsaky Csaba,Komárom
82. Nagy Norbert, Tornalja
83. Básti Sándor, Fülek
84. Albert István, Fülek
85. Németh Zsuzsa, Fülekpüspöki
86. Czibulya Márk, Ipolybalog
87. Ladányi Lajos, Kalász
88. Cziprusz Zoltán, Rimaszombat
89. Szvorák Dávid, Fülek

forrás: felvidek.ma

The post Le az európai uniós zászlóval! appeared first on Reflex24.

A nagy dolgok általában a tárgyalóasztalnál dőlnek el, mások szerint a borospincékben. A mi kis felvidéki abszurdunkban mintha ez is másképp működne. A szlovákiai magyar pártok képviselői leültek, tárgyaltak a politikai egység jövőjéről, megegyeztek, hogy majd megegyeznek, hazamentek, hogy aztán jó sokáig ne történjen semmi.

Ezután a jövendőbeli “hármas egység” kisebb pártjainak vezetői kiszólnak, beszólnak, vegyespártunk a biztonság kedvéért párhuzamosan szlovák pártokkal is tárgyal(gat), kokettál – csakhogy a magyar-magyar közeledés még véletlenül sem tűnjön őszintének.

Politikusaink azt a kényelmi pozíciót – az internet és méginkább a közösségi oldalak megjelenésével – már elvesztették , hogy naponta ne szembesüljenek kritikával. Egy-egy lényegretörő facebook-posztal vagy hozzászólással bárki kifejezheti a tetszését vagy éppen a nem tetszését a folyamatok alakulásával kapcsolatban.

A múlt héten Gubík László, a Via Nova elnöke rövid facebook-posztban fejtette ki véleményét az “alakuló” egységről, a következőket írta:

“Nagyra becsülendő erény az előzékenység, a kollegialitás és a nagyvonalúság, de elnézve a valós erőviszonyokat és a felvidéki magyar pártok mozgásterét (magyar külügyminiszter barátsága, szlovák kormányfő partnersége, felvidéki önkormányzatok és polgármesterek adta hátország), – nos, – az MKP-nak nem tárgyalgatni kéne a liberális és törpepártokkal, hanem megenni őket reggelire.”

A bejegyzés valóságos kommentáradatot indított el, a virtuális közéleti vitában politikusok, párttagok, civil szervezetek vezetői, aktivisták és maguk a választók is kifejtették véleményüket.

Érvek pro és kontra

“Egy valami mindig kimarad. A 3% választó, ami nem túl nagy hátország. Valóban nem pártokkal kéne foglalkozni, hanem az otthon maradókkal, a más pártokra szavazókkal”

– reagált Borka Zoltán, az Új Egység Mozgalom elnökségi tagja, majd hozzátette:

“Tény, hogy nagyságának köszönhetően elvileg az MKP-ban kéne legyen a legtöbb szakember, elsősorban őket kell térhez juttatni + megszólítani más, magyar szakembereket akár a Felvidéken, akár a csonka hátországban.”

Nagy József, az Összefogás politikusa a vita során a pártok támogatottságával kapcsolatban kifejtette, hogy a szlovák közvéleménykutatások eredményeit nem tekinthetjük alapnak, hiszen azok köztudottan pontatlanok. Az egykori környezetvédelmi miniszter az előválasztásban látja a megoldást:

“Demokraták! Érdekelne a személyes véleményetek egy régen felvetett és irgalmatlanul és gyorsan elvetett javaslatunkról: hagyjuk a magyar választókat egy ELŐVÁLASZTÁSON dönteni az egyes pártok aktuális támogatottságáról s így a közös párt összetételéről.”

Hogy mit szeretne a felvidéki magyar választó? Többféle álláspontot olavshatunk a vita során a választópolgárok részéről is, íme néhány kiragadott hozzászólás – a teljesség igénye nélkül:

“1 magyar közösség van 1 párttal, az MKP-val mert az elmúlt 22 évben megmaradt a legerősebbnek. A többiek oszlassák fel magukat és lépjenek be az MKP-ba mert egységben az erő. Aki nem igy tesz nem a magyar közösség érdekét tartja fontosnak,egyéni és idegen érdekeknek tesz eleget…”

Gondolom,a posztolónak az meg sem fordul a fejében,hogy sok felvidéki magyar szavazó azért nem szavazott,és a jövőben sem fog az MKP-ra szavazni,mert pl. jó barátságot ápol a jelenlegi magyar külügyminiszterrel? Szóval szerintem a siker eléréshez nem lesz elég reggelire megenni a liberálisokat.

Az Mkp inkább trendjét és a hitelességét kellene kiépítenie, ez az összefogás badarság helyett, a többi úgyis lemorzsolódik…

Mit hoz a jövő?

A hozzászólásokat és érveket figyelmbe véve biztosak lehetünk abban, hogy nem lesz egyszerű tető alá hozni az egységes magyar képviseletet, s ha létre is jön, nem biztos, hogy nem akad meg néhány választó torkán – tipikus se legyelni, se kiköpni állapot.

Nincs nálam a bölcsek köve, az utóbbi évtizedek legnagyobb kihívása előtt áll a felvidéki magyar közösség. Mindenkit meg kell hallgatni, meg kell fontolni a felsorakoztatott érveket, ugyanakkor Gubíknak egy dologban biztos igaza van:

Nem az a természetes állapot, ha a befőtt teszi el a nagymamát ,és nem is a gitt rágja a Pál utcai fiúkat. Hanem fordítva.

Mindenesetre egység egyelőre nincs, kétség annál inkább. Mi pedig bízzunk benne, hogy bármit is hozzon a jövő, az a felvidéki magyarság javát szolgálja majd.

Írd meg kommentben, neked mi a véleményed a témával kapcsolatban!

The post Egység vagy kétség? Közéleti vita a facebookon appeared first on Reflex24.

Az STV2 Keresztben (Do kríža) című vitaműsorának vendége volt Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár. A magyar politikust annak apropóján hívták meg az adásba, hogy éppen öt éve robbant ki a migránsválság, amire Magyarország a kvótarendszer elutasításával és egy egyedülálló humanitárius segélyprogrammal, a Hungary Helps-szel reagált. A segélyprogramot a nevezett államtitkárság és Azbej Tristan koordinálja.

A műsor további vendége volt Matyáš Zrno, a cseh Konzervativní noviny főszerkesztője és Andrej Bán, a Denník N fotográfusa, publicistája, aki testközelből fényképezte Európa több pontján a válságot.

A műsor azért bír jelentőséggel, mivel a Hungary Helps program a külföldi sajtóban nem nyer túl nagy teret. Magyarország – humanitárius erőfeszítéseinek elismerése helyett –jobbára kritikát kap a kvótarendszer elutasítása miatt.

„A magyar kormány volt a világon az első 2016-ban, amely létrehozott egy olyan kormányzati egységet, ami az üldözött keresztények megsegítésére irányul, ugyanis világszerte a keresztényeket üldözik legjobban a vallásuk miatt. A világon jelenleg 260 millió ember szenved diszkriminációt vagy megkülönböztetést pusztán azért, mert keresztény.

A vallási üldöztetést elszenvedők 80%-a Krisztus követője, ami megítélésem szerint a világ legjobban elhallgatott emberjogi válsága. Mégis valami különös oknál fogva ez a téma nem szerepel a nagy emberjogi szervezetek agendájában, de még az ENSZ sem beszél erről”

– mutatott rá a kereszténydemokrata politikus.

„El kell mondani, hogy az elmúlt öt évben némiképp csökkent a keresztények üldöztetése, ma kevesebb vértanúhalálról szólnak a híradások, mint korábban. Mindez két okra vezethető vissza: egyrészt az Iszlám Állam visszaszorulására, másrészt arra, hogy sokan elhagyták szülőföldjüket és biztonságos környezetet kerestek. Azonban a mi álláspontuk az, hogy mindenkinek joga van otthon, a saját szülőföldjén boldogulni” – fogalmazott az államtitkár.

Példaként említette, hogy

míg 2004-ben Irakban 1,5 millió keresztény élt, számuk mára kevesebb mint 300 ezer.

„Egy kétezer éves közösségről beszélünk, akik túlélték két évezred viszontagságait, most azonban pár év alatt egyötödére csökkent a lélekszámuk. A mi felelősségünk, hogy tétlenül szemléljük-e a folyamatot, vagy megpróbálunk tenni valamit ellene. Ugyanakkor ma már nem a Közel-Kelet a keresztényüldözés elsődleges helyszíne, a jelenség Közép-Afrikára tolódott át. Líbiában például csak tavaly 3000 embert öltek meg keresztény hite miatt.”

Matyáš Zrno úgy látja, bár Csehországot alig érte a migrációs áramlás, de rég volt olyan téma, ami ennyire rezonált volna a cseh közvéleményben.

A cseh újságíró sok dologban osztotta Azbej Tristan véleményét. Meglátása szerint Orbán Viktor következetesen követi azt a politikát a témában, amit 2015-ben felvállalt, míg Angela Merkel sok dologban engedett és változtatott.

Zrno úgy látja, hogy ha nem is ismerik el Magyarország igazát, mégis azok a tendenciák érvényesülnek, amiket a magyar miniszterelnök előrejelzett, és részben meg is csappant a migrációs nyomás azóta. Szerinte a koronavírussal csak még jobban beigazolódott, hogy az EU nem akar lazítani ezen az egészen, és a járvány miatt a migrációs válság kissé át is értékelődött, mára mintha már nem kapna akkora szerepet, mint korábban. „Viszont hiba lenne nem észrevenni, hogy valamilyen szinten iszlamizálódik Európa, ami egyre inkább látványos, és magával hozza a szélsőséges pártok előretörését, mint a Jobbik, AfD vagy Kotleba pártja. Ha pedig a szélsőségek előretörését problémának tekintjük, akkor nem kerülhetjük meg az ezt kiváltó hatásokat is annak tekinteni” – nyomatékosított a cseh főszerkesztő.

Andrej Bán a legtöbb témában nem osztotta vitapartnerei álláspontjait. Szerinte az EU külső határait kell megvédeni, nem pedig a belsőket, ami megosztja Európát. Ezek a külsők pedig a görög–török szakaszon vannak. Aláhúzta viszont, hogy minden ember megérdemli a humanitárius segítséget, nem csak a keresztények. Persze nem vonta kétségbe, hogy sok keresztényt üldöznek, de szerinte sokkal több muszlim üldözött van, hiszen ez egy 1,8 milliárdos vallás, ami magában foglal radikális dzsihadistától kezdve egészen a teljesen alkalmazkodó mentalitásig sok árnyalatot.

Arra is rámutatott, hogy 2015-ben Magyarország szerinte nagy gondban lett volna, ha Németország Magyarországhoz hasonlóan bezárja a határait és nem veszi át Magyarországtól azt a több ezer migránst, akik ellepték Budapestet, főleg a Keleti pályaudvart. Mindazonáltal szerinte 2015-ben már csak a probléma kicsúcsosodása volt tapasztalható. Mindennek előzöngéje az volt, amikor 50 ezer koszovói akart bejutni az Európai Unióba Magyarországon keresztül, amit az EU és Németország megakadályozott, mert Koszovó 1999 óta nem háborús övezet.

Az újságíró 2015-ben Görögországban járt az uniós pénzügyi tanácskozáson, ahonnan autóval jött haza, ekkor szembesült először azzal, hogy százak sátoroznak a Balkánon az út szélén. Emiatt sejtette, hogy az EU legnagyobb kihívása a jövőben nem a pénzügyi helyzet lesz, hanem a migráció.

A szélsőségek erősödését Bán azzal magyarázza, hogy 2015 környékén több terrorista merénylet is történt, ami muníciót adott ezeknek a pártoknak.

Szerinte a kulcsprobléma nem a migráció, hanem az integráció hiánya. A migrációt szerinte megállítani nem lehet, legfeljebb lelassítani, ahogy most lelassult, de szerinte koordinálni kellene.

A műsor végén Azbej Tristan bemutatta a Hungary Helps programot, melyek alapelve, hogy a segítséget kell odavinni, ahol baj van és nem a bajokat kell importálni Európába. A magyar modell különlegessége szerinte, hogy közvetlenül az érintett közösségeknek nyújt segítséget. Míg a legtöbb állam, szervezet és cég rábízza adományait egy nagy nemzetközi humanitárius szervezetre, mely adományok sok esetben nem jutnak el a megfelelő helyre, Magyarország a közvetlen segítségnyújtást választotta, hogy ne legyenek kizárva olyan kisebbségek se, mint a keresztények. A Hungary Helps sok esetben például közvetlenül az érintett püspökségeknek, vagy iskoláknak adja a támogatást, amely így a legjobb hatékonysággal hasznosul.

„Élelmiszerrel, gyógyszerrel, templomok, lakóépületek és kórházak felújításával foglalkozunk, a legfontosabbat adjuk vissza azoknak, akik nehéz időben mindenüket elvesztették”

– mutatta be a szlovák televízióban a magyar humanitárius politika alapjait a KDNP politikusa.

Forrás: felvidék.ma

The post Azbej Tristan a szlovák köztévében: a keresztények üldözése a világ legjobban elhallgatott emberjogi válsága appeared first on Reflex24.

Forró Krisztián beszédének leirata: 

„A keresztet pedig mindig a bátor papok tartották. A fő helyen ülőknek, a vezetőknek – legyenek azok egyházi vagy világi vezetők, – egyet kellene tudatosítaniuk: aki első akar lenni, az kösse fel a kendőt és szolgáljon. Hiszen Jézus sem azért jött közénk, hogy őt szolgálják, hanem hogy ő szolgáljon”  

– Lénár atya a XIV. Komáromi Imanapon mondta az imént említett szavakat, melyek ma is útmutatóak mindannyiunk számára.  

Tisztelt Polgármester urak, Megyei képviselő urak, tisztelt Atyák, Elnök urak, kedves Hölgyeim és Uraim! 

Inám méltán lehet büszke egyik legismertebb szülöttjére, Lénár Károlyra, aki 1923. április 4-én látta meg a napvilágot itt, az Ipoly völgyében. Az Esztergomi Bencés Gimnáziumban érettségizett, teológiai tanulmányait pedig Budapesten és Pozsonyban végezte. Papi tevékenységét Érsekújvárott kezdte, ám röviddel azután, a kommunista hatalom bátor hitvallása miatt tizenhétévi börtönre ítélte és bebörtönözte. Végül öt évvel korábban, 1963. augusztus 20-án, Szent István napján szabadult a börtönből. Ez után hét évig fizikai munkásként kellett dolgoznia, majd 1970-től Udvard község plébánosa lett. 1987-től Tardoskedden fejtette ki buzgó lelkipásztori tevékenységét, egészen nyugalomba vonulásáig. Élete utolsó éveit ismét szülőfalujában, Inámban töltötte.  

Engedjék meg, hogy néhány gondolatot kölcsönözzek Karaffa János atyától is, aki szerint Lénár atya tevékenységével az egész felvidéki magyarságot szolgálta. Az 1994-ben megalakult Jó Pásztor Alapítvány elnökeként fáradhatatlanul szorgalmazta a felvidéki magyar püspök kinevezését. Ezért aláírásgyűjtést is szervezett, melyben több mint ötvenháromezren támogatták a magyar püspök kinevezését. Az ötvenháromezer aláírást két autóbusznyi zarándok kíséretében, személyesen adták át Rómában a Szentatyának 1995-ben. Egyik főszervezője volt a Komáromi Imanapoknak, ahol 1990-től kezdődően, évente hívek ezrei imádkoztak magyar papokért és magyar főpásztorért.  

Az Istent, Egyházát és a magyarságot hűséggel és áldozatos lélekkel szolgáló lelkipásztor kiérdemelte a Pro Probitate – Helytállásért-díjat, a Kisebbségekért kitüntetést és az Esterházy János emlékérmet is.  

Lénár Károly bátor hitvalló volt, aki a kínzások és a megpróbáltatások ellenére sem alkudott meg az istentagadó kommunista hatalommal. Semmivel sem tudták őt arra kényszeríteni, hogy besúgóvá és ügynökké váljék. Nem vesztegethették meg sem földi javakkal, sem a fényes karrier ígéretével – ellenállt a kísértésnek. Sok támadás érte azok részéről, akik nem szívlelhették egyenes jellemét, bátor fellépését. Valóban Istent szolgálta, mártírként és hitvallóként, plébánosként és esperesként egyaránt. Kiemelkedő pasztorációs munkájával, veretes szónoklataival, lelki gyakorlatok vezetésével az egyházi élet szervezésével, és a közéleti munka aktív részeseként.  

Tisztelt Hölgyeim és Uraim,  

tudjuk: csak az erősek hangja hallatszik. Ahhoz, hogy erősek legyünk, egységesnek kell lennünk. Lénár atya a magyar papság és hívek egységéért munkálkodott. Példájából valamennyiünknek erőt és hitet kell merítenünk. Azt is tudatosítanunk kell: az egység megteremtése valamennyiünk feladata. El kell döntenünk: erős, egységes közösség kívánunk-e lenni, melynek edzett gyökerei vannak és sziklára épül vagy egy egymást kirekesztő, belső feszültségektől terhes csoporté, melyet a szellő őszi falevélként söpör szét.  

Mindannyian felelősek vagyunk saját sorsunkért, vegyük hát kezünkbe sorsunkat, tegye meg ki-ki a magáét azért, hogy közösségünk egységes legyen, hogy kiálljunk az érdekeinkért, a felvidéki magyar katolikus püspökség létrehozásáért, és ami a legfontosabb: a felvidéki magyarság fennmaradásáért, gyarapodásáért.  

Isten kegyelme kísérje Lénár atya és mindannyiunk földi és égi útját! 

Köszönöm, hogy meghallgattak! 

The post Forró Krisztián: “Az egység megteremtése valamennyiünk feladata” appeared first on Reflex24.

Nem vagyok ellendrukker. Egy letisztult formában minden gondolatiságnak megvan a létjogosultsága. A Hídnak lehet szerepe a vegyesházasságok és velünk élő nemzetiségek megszólításában, az Összefogásnak pedig a közösségi szoftver frissítésében.

De! A folyamat irányítója és megalapozója csak az a közösségi tábor lehet, amelyik 10 éven át kitartott, és megőrizte hitelét!

2. A műsorhoz ember kell!

Kell valaki, aki felemeli a zászlót, és sikerre viszi. Egyesítő pártelnökeink eddig dicstelenül végezték (Jaross, Bugár). A következőről maradjanak szép sorok a történelemkönyvekben!

3. Egy mondatban meghatározható alapgondolat!

Ha nincs egy közérthető, hosszú távra szóló cél, akkor garantált a bukás. Lelkesítő üzenet kell, mely köré felfűzhető nem csak a politikai munka, hanem egy társadalmi program is.

Legyen ez:

– egy olyan társadalompolitika, amely célul tűz ki egy 100 ezres demográfiai növekedést 30 éven belül;
– egy olyan politika, amely célul tűzi ki Szlovákia közigazgatási átalakítását a természetes régiók és az őshonos közösségek számára;
– egy olyan politika, mely egy közép-európai államszövetség megformálása irányába mutat, amelynek a legvisegrádibb közösség, a felvidéki magyarság lesz a motorja.

Találjuk ki a helyünket a 21. században, és akkor szerepünk is lesz benne!

Hajrá, Felvidék!

Gubík László, a Via Nova elnöke

Nyitókép forrása: duna24.sk

The post Három alapgondolat egy új Egyesült Magyar Párt kapcsán appeared first on Reflex24.

A felvidek.ma készített interjút Gubík Lászlóval, a SZAKC újdonsült elnökével. Szemle.

A Szövetség a Közös Célokért társulás élén, a Léván megrendezett közgyűlésen június 27-én tisztújításra került sor. Duray Miklós Gubík Lászlót, a Via Nova elnökét és az Esterházy Akadémia igazgatóját jelölte új elnöknek, akit a közgyűlés meg is választott. Új lendületet, új eszközöket, új stílust ígért, de a régi alapelvek mentén. (…)

Milyen irányelveket fogalmazott meg az elnöki székfoglalóban?

Három központi gondolat mentén foglaltam össze az elképzeléseimet: az Együttélés politikai örökségének képviselete, egy keresztény-szociális társadalmi program megvalósítása és egy erős intézményszövetség létrehozása.

AZ ÉRTÉKREND ÉS AZ IRÁNY, AMELYET DURAY MIKLÓS EGÉSZ ÉLETÉBEN KÖVETKEZETESEN KÉPVISELT, VÁLTOZATLAN MARAD. NEKEM ANNYI A DOLGOM, HOGY A KOR KIHÍVÁSAINAK MEGFELELŐEN „FRISSÍTSEM A SZOFTVERT”.

Hogyan fogadták ezt az elképzelést a küldöttek?

Megválasztottak, amit én úgy értelmezek, hogy a szövetség bizalmat szavazott a programomnak.

Hogyan lett a szövetség elnökjelöltje?

Duray Miklós döntése volt. Nem én jelentkeztem be, ő keresett meg. A tavaly novemberi közgyűlésen Párkányban be is jelentette a szándékát, hogy szeretné átadni az elnöki tisztséget, és az utódját is kiszemelte. Azóta az igazgatótanácsban alelnökként részt vettem a SZAKC napi munkájában.

(…)

Melyek lettek a SZAKC fő pillérei, amelyek már eddig is beindultak, s mi az, ami még tervben van?

A közelmúltban elindítottunk egy bevált gyakorlatokra épülő társadalmi programot. Ennek több eleme fut, másiknál az előkészületeknél tartunk. A Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonos Szolgálat és az Otthon segítünk! mintájára több telefonos segélyvonal indítása van kilátásban. Elkezdtük a mozgáskorlátozottak társadalmi szerepvállalását segítő munkát is.

A lévai Reviczky Társulás szlovákoknak szóló magyarnyelv-oktatását más, hasonló városokban is alkalmazni lehet a nyelvhatár mentén. A családalapítást népszerűsítő programjaink mindig kiemelt profilját adták a szövetségnek. Gondolok itt a Házasság hetére, az Emeld a magasba a gyereket! akcióra vagy a Köldökzsinór programra, aminek kedvezményezettjei lettek a határon túli családok is és a Felvidéken mi nyújtunk tájékoztatást a lehetőségről. Bekapcsolódunk az Esterházy János boldoggá avatásáért folytatott munkába, a Felvidék.ma vállalta, hogy  minden hónap első szerdáján élőben közvetíti az erre a célra bemutatott szentmiséket az alsóbodoki zarándokközpontból.

Ha összegezzük ezeket a tevékenységeket, akkor egy kész társadalmi program rajzolódik ki a szemünk előtt, melynek

CÉLJA A TÁRSADALMI ÉS NYELVI PEREMEN ÉLŐK FELKAROLÁSA ÉS A FELVIDÉKI MAGYAR KÖZÖSSÉG KOHÉZIÓJÁNAK ERŐSÍTÉSE.

Ahogy a szombati beszédemben is mondtam: nem kitalálni kell a Felvidéket, hanem összerakni!

A teljes interjú itt olvasható.

The post Gubík László: Az értékrend és az irány változatlan marad appeared first on Reflex24.