Tisztelt Emlékezők, kedves Garamkövesdiek!

Miután megtisztelő felkérésükről értesültem, közelebbről is elkezdtem az ismerkedést Gyurcsó István életével és költészetével – be kellett látnom, hogy addig keveset tudtam róla.
De ahogy elkezdtem olvasni válogatott verseit, első látásra megérintett. Különösen az „Unokák megszületnek…” című versét emelném ki, amelyet biztos vagyok benne, hogy az évek során megemlítettek ezen a helyen sokan mások is. Mégis, ennél versnél éreztem azt, hogy több mint egy költemény: elszakított nemzeti közösségeink tragikus alapélménye, sokszor ki sem mondott fájdalom versformába öntése, ugyanakkor figyelmeztetés is.

És itt engedjenek meg egy rövid személyes kitérőt.

Pár éve innen nem is olyan messze, a nagykürtösi járás egyik magyarlakta településén jártunk, hogy a helyi értékeket, hagyományokat gyűjtsük össze. Beszélgetéseink során egy idős bácsi, aki a nagyapám is lehetett volna, mesélte el, hogy fiatal korában magyar anyanyelvűként katonának vitték az akkorra idegenné vált ország egy végképp idegen szegletébe. Olyan közegbe került, ahol senki sem értette a szavát. Az anyanyelv, amely számára az otthont jelentette, ott teherré vált, elidegenítő tényezővé.

Ez a lelket szorongató tapasztalás olyan mély nyomot hagyott benne, hogy mikor családot alapított, eltökélte: a gyerekei nem kerülhetnek hasonló helyzetbe, nem élhetik át ugyanazt a fájdalmat és megaláztatást. Ezért bár otthon átadták nekik a magyar szót, mégis szlovák iskolába íratták őket, hogy felnőve könnyebben boldoguljanak. Ez sikerült is, és ezen a ponton még büszkén kihúzta magát a bácsi, aki akár a nagyapám is lehetett volna.

Viszont a történetnek még nem volt vége, és úgy tűnik, a lelkéből is ki kívánkozott még, mert folytatta. Az élet úgy hozta, hogy a gyerekek messzire költöztek, idegen városokba és az unokáknak már nem tanították meg a magyar nyelvet. Így amikor mostanában összejön a család, a nagyszülők és az unokák csak szlovákul tudnak beszélni egymással. Amikor ezt a zárórészt mesélte, már visszavonhatatlanul ott csillogtak a szemében az elfojtott könnyek és nekünk, a hallgatóságnak is elszorult a szíve.

És itt álljunk meg egy pillanatra! Nem a szemrehányás, nem a pálcatörés ideje ez. Egy ilyen történet hallatán aligha van helye okoskodásnak vagy magyarázkodó fejtegetéseknek, hisz mindannyian értjük és érezzük, miről van itt szó:

„A nagyszülők szíve tiszta szoba,
ahol leülhetnek a más nyelvű
unokák.
De egyszer elfogynak a nagyszülők:
elfogy a kerek alma,
kihűlnek a tiszta szobák.
Az unokák nem tanulják meg a
varázsigéket,
és elfelejtik a világot.”

Tisztelt Emlékezők, kedves Barátaim!

A bácsi, aki a nagyapám, vagy akár az itt jelenlévő fiatalok nagyapja is lehetett volna, nem egyéni hibát követett el, szomorú története egy kényszerekkel terhelt történelmi korszak lenyomata. De mi, akik ma ismerjük Gyurcsó István sorait, véssük az eszünkbe verse üzenetét:

anyanyelvünk nemcsak kommunikációs eszköz, hanem önazonosság, otthon; múlt, jelen és jövő egyszerre.

Gyurcsó István költészete pedig pontosan ilyen élményekből, ilyen közösségi tapasztalatokból építkezik.

Művészetében központi helyet foglal el a tényvers: a saját élményeken, személyes és közösségi tapasztalatokon alapuló költői megszólalás. Nem idealizál, nem díszít fölöslegesen – hanem az élet nehézségeit, az identitásért, az anyanyelvért, a megmaradásért folytatott küzdelmet tárja elénk a maga nyers valójában. És ez az, ami számomra különösen értékessé teszi őt: közérthető marad, mégis mélységesen emberi. Olvasva a verseit, nemcsak a saját életét ismerjük meg, hanem a mi közös múltunkat, kollektív sorsunk egy-egy darabkáját is.

Az „Unokák megszületnek…” pontosan azt a fájdalmat ragadja meg, az elszakított magyar nemzeti közösségek alapélményét, amely mind a mai napig eleven: a nyelvvesztés, az öntudat megfogyatkozása, a kulturális elszakadás tragédiája, amit generációk közti elidegenedés csak tetéz.

A Kárpát-medence minden szegletében ismerik ezt a történetet – és Gyurcsó az, aki szavakba tudta önteni, figyelmeztetés gyanánt mindannyiunk számára.

Ahogy készültem erre a mai megemlékezésre, egyre határozottabban tudatosult bennem:

Gyurcsó István nemcsak egy letűnt kor költője, hanem a mi sorsunké, a mi jelenünké, és őszintén remélem, hogy a jövőnké is. És ehhez, Tisztelt Emlékezők, önökre, nagyszülőkre és szülőkre, gyermekeikre és unokáikra is szükség lesz!

Élete és munkássága arra tanít, hogy az emberi tartás, az anyanyelv szeretete, a közösség iránti felelősség nem elvont fogalmak – hanem mindennapi döntések és küzdelmek eredményei.

Ma, amikor olyan sok eddig szilárdnak gondolt sarokkő lazul meg alattunk – identitás, hovatartozás, közösségi értékek – különösen nagy szükségünk van arra, hogy hozzá fogható példaképeket állítsunk magunk elé.

Tisztelt Emlékezők, kedves Honfitársaim!

Gyurcsó István nemcsak verseket hagyott ránk, hanem egy olyan szellemi örökséget, amely segíthet megtartani minket magyarnak – emberként, közösségben.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

The post Morva Mátyás: „Gyurcsó István szellemi öröksége segíthet megtartani minket magyarnak” appeared first on Reflex24.

Fesztiválok sokaságán játszottak Magyarországon és Felvidéken, ahol a dalaikat, érzéseiket igyekeznek megosztani a közönséggel.

A csapat tagjai: Alexander Matyi (Verzal) és Holczreiter  Tamás (Holci) a rap szekciót képviselik, Nádasi Vivien a női hangjuk, Orosz Márk a dobosuk, Pataky Kolett a billentyűs, Feke Ádám gitározik, míg Steve Thrush a DJ szerepét tölti be. Csapatként igyekeznek egyedi hangzással és energiával megfűszerezni a koncertjeinket, és remélik, hogy a zenéjükkel sokak szívébe belopják magukat.

Első két lemezük a „Szakadék szélén” (2013) és a „4:14” (2022) után idén októberben megjelent a legújabb „HOLD” című albumuk. Ez egy intenzív, érzelmi utazás, amely az elmúlt két évüket meséli el. A lemez mélyen személyes történeteket tár fel a szerelemről, fájdalomról, boldogságról, őrületről és könnyekről, miközben  fő témája a világ elől való menekülés. A kiemelt dalaik között szerepel az “Idegen”, amelynek üzenete, hogy minden elért sikerük ellenére – az összes tapasztalattal és tanulsággal együtt – ők még mindig ugyanazok a szabadságra vágyó, ketrecbe szorult gyerekek maradtak. Nem tartoznak, és soha nem is fognak az „elithez” tartozni. Büszkék minden botlásukra, csakúgy, mint minden sikerükre. A dalhoz készült videoklipet a perbenyiki Mailáth kastélyban forgatták, ezzel is erősítve a történet szimbolikáját. A “Moody” c. szerzeményük a kreatív alkotás érzését közvetíti, megmutatva, milyen mély érzelmek születnek, amikor a zenéinket írják. Az albumuk dalai mind egyedi történetet mesél el, és arra ösztönzik a hallgatót, hogy felfedezze a szövegek mélyebb rétegeit. A régi és új zenéik közötti hidat a “Baj” című dalban építették fel, amely egyértelműen tükrözi a zenei evolúciójukat. Ennek a videoklipjét egy nagyon jó barátuk szórakozóhelyén forgatták, ahol a kemény munka mellett helyet kapott a kikapcsolódás és a közös élmények átélése is. Az elmúlt években rengeteget dolgoztak a színfalak mögött, hogy fejlesszék magunkat, új inspirációkat gyűjtsenek, és alig várják, hogy mindezt a színpadon is megmutathassák. A GHP zenekar az elmúlt évek egyik legismertebb pop és rap formációja a Felvidéken, és céljuk továbbra is az, hogy minőségi szórakoztatást nyújtsanak minden korosztálynak, miközben hűek maradnak egyediségünkhöz, elkerülve a sablonos megoldásokat.  Az elért eredményeink között kiemelkedik a “Többszáz álomból” című szám, amely platina státuszt ért el a streaming platformokon.

A HOLD című albumunk már elérhető minden streaming platformon, így bárki meghallgathatja, aki szeretne egy különleges érzelmi utazásra indulni velük.

Hallgassátok szeretettel Idehúz a szív c. dalukat, mely a szülőföld szeretetéről, Felvidékről szól, melynek fő gondolata, bárhová is sodorjon a szél, szíved mindig visszahúz.

Ha szívesen meghallgatnátok a srácok legújabb HOLD c. albumát, a IDE KATTINTVA megtehetitek!

Reméljük, a következő szezonban sok fesztiválon láthatjuk majd őket!

The post A HOLDIG REPÍT A GHP ÚJ ALBUMA appeared first on Reflex24.

– Három évvel ezelőtt a célunk egy olyan fórum létrehozása volt, ahol a lehető legtöbb ifjúsági szervezet és kezdeményezés találkozhat augusztus utolsó hétvégéjén, a Duna partján. A hétvégi program péntek délután kezdődnek, amelyet Észak- és Dél-Komárom polgármestereinek közös beszélgetése nyit meg. Szombat délután 16 órától Nógrádi György és Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértők lesznek a vendégeink, egy kihelyezett Ultrahang előadás alkalmával. Esténként pedig indul a Fenyves Feszt, amely változatos zenei fellépőkkel várja a fiatalokat! Az előadókról szóló információkat a héten kezdjük el nyilvánosan közölni, naponta egy-egy új zenészt, zenekart jelentünk be a Facebook oldalunkon. A tábor ideje alatt lesz továbbá számos közéleti workshop és szakmai beszélgetés is

– mondta Turi Ádám, az esemény főszervezője.

A szabadegyetem szervezői között szerepel a Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzata, a Jókai Mór Diákkör, a Marthos Polgári Társulás – Esterházy Akadémia, a Pázmáneum Ifjúsági Szervezet, a Kisvárosi Önkéntes Szemétszedők Egyesülete, a Komáromi Diákönkormányzatok Városi Szövetsége, a Fiatal Lokálpatrióták Egyesülete, valamint a Magyar Ifjúsági Konferencia.

A rendezvény szakmai részét az Európai Unió támogatásával, a „No kom-ment” nevű projekt keretében valósítják meg, amely az online térben megjelenő gyűlöletbeszéd elleni fellépést és a fiatalok mentális egészségének védelmét helyezi középpontba. A projekt szlogenje szerint a fiataloknak a gyűlölködés helyett inkább egymással kellene párbeszédet folytatniuk, amelyre kiváló lehetőséget nyújt az idei Fenyves Feszt.

A rendezvényre szerdától vasárnapig több szolgáltató is kitelepül, köztük a Mona Lisa Caffe és a Vasi’s Food Truck.

A szabadegyetem zárt programjai mellett a Fenyves Romkocsma est pénteken egy nyitott rendezvénnyel is készül, amelyről szintén hamarosan részletesebben is olvashatunk az esemény közösségi oldalán.

(Nyitókép: Facebook)

The post Minden fesztiválozót vár a dél-komáromi Fenyves Szabadegyetem appeared first on Reflex24.

Minden dal születésének van történte. Most Dobozba raknáméra vagyunk kíváncsiak.

Ennek a dalnak a születése a legérdekesebb számunkra. Sokszor van olyan, hogy álmodunk arról, hogy koncertezünk és zenélünk. Ez a dal is egy ilyen álomból indult. Emlékszem hajnalban a nyakamban dobogó szívvel ugrottam ki az ágyból a zongorához, hogy felidézzem a dallamot és a szöveget amit álmodtam. Így született meg a Dobozba raknám című dal szövege és dallamvilága. (Reini)

Ismét sikerült egyszerű, de nagyszerű ötlettel előállni a klip kapcsán. Adta magát, vagy esetleg több forgatókönyv közül kertül ki
győztesként?

Adta magát a klip, belevontuk a legközelebbi barátainkat a forgatásba, akik a zenekar mellet állnak a megalakulásunk óta. Csáky Matyi ötlete volt az egysnittes vágatlan klip, a forgatókönyvet is hamar összerakta, egyből átjött a zenekarnál az ötlet és le is forgattuk. (Bálint)

A dal címe az, hogy Dobozba raknám a teljes klip pedig egy szobában játszódik. Van összefüggés?

Jó megfigyelés. Nem véletlenül párosítottuk épp ezt a koncepciót pont ezzel a dallal. Olyan hatással volt ránk ez a forgatás, amit sosem fogunk tudni elfeledni. Együtt lenni a párjainkkal, barátainkkal és szerepelni velük egy klipben egy olyan felejthetetlen élmény, amit azért rakunk a dobozba, hogy előkeresve bármikor átélhessük újra és újra. (Reini)

Az igazán jó dalok mindenkinek tudnak jelenteni valamit, sokszor egészen mást. A Kingfishers tagjai számára mit jelent ez az új szerzemény és videóklip?

Számomra egy óriási mérföldkő ez a dal. Az első szövegeim egyike, különleges helyet foglal el a szívemben
(Reini)

Nagyon élveztem a dal összerakását, Reini első saját dalai közül sikerült csemegéznem, a gitárokat a saját szájízemre formálhattam a producerelés során, nagyon élveztem, fájin dal lett! (Bálint)

Hogy áll a lemez? Mikor kaparinthatják meg a rajongók?

A nyári megjelenés volt tervben, jelenleg is a stúdióból adjuk az interjút (a dal premierének napján is a lemez utolsó simításain dolgozunk), bízunk a nyári megjelenésben. Ezenfelül még egy klip van a tarsolyunkban szinten az érkező lemezről, tehát kifejezetten pörögnek az események reméljük, hogy minden a forgatókönyv szerint alakul! (Reini)

A 2024-es fesztivál/falunap/rendezvényszezon berobbanásának pillanatában vagyunk. Hol találkozhatunk idén a Kingfishersszel élőben?

Május 23-án a Petőfi rádióból adunk elő koncertet 13:00-tol, aztán az első nyári koncert dátum a 2024.6.29., azaz a Chapterfest Ipolyságon. Aztán fellépünk július elején Ipolyvisken, később pedig Gombaszögön. Pontos dátumokkal hamarosan jelentkezünk a zenekar közösségi média oldalain. (Bálint)

A fellépéseken és az esetleges lemezmegjelenésen túl mi mindent tartogattok még idén a rajongóitok számára?

Jelenleg az album a legfontosabb számunkra, de azért bízunk benne, hogy lesznek emlékezetesebb pillanatok a zenekar életében idén: örömteli koncertek sok kedves arccal. Mi azon leszünk, hogy 2024-ben minél több ember belekóstolhasson a Kingfishers életérzésbe! (Bálint)

The post Tüstént a zenedobozba raknánk! – megjelent a Kingfishers legújabb dala appeared first on Reflex24.

Miért ezt a témát választottad?
Szakdolgozatomban az Ipoly-mente magyar művelődését vizsgálom. Mindig izgalmas téma volt számomra a határon túli magyar kisebbség helyzete. Mivel édesanyám székely származású, alapvetően volt némi rálátásom a határon túli magyarság helyzetére. Kézenfekvő lett volna, hogy a diplomamunkámban valamelyik erdélyi terület állapotát taglaljam, de úgy láttam, hogy a felvidéki magyarságra kevesebb figyelem irányul, így esett a választásom az Ipoly mentére.

Mi köt az Ipoly mentéhez?
Elsőéves egyetemistaként lehetőségem nyílt a Lakiteleki Népfőiskola által szervezett Ipolyság Kollégiumban kutatni, ahol

csapattársaimmal Szete, Százd, és Ipolyvisk értékeit tártuk fel. Az itt eltöltött két hét alatt beleszerettem a környékbe.

Megfogott a terület sokszínűsége, a palóc nyelvjárás dallama, a Börzsöny látványa. Meghatott, hogy az egyes értékőrzők számára mennyire fontos a magyarságuk.

Mit kell tudni a kutatásról?
Szakdolgozatomban a terület művelődési lehetőségeit vizsgálom, illetve fő kutatási kérdésem, hogy a magyar kultúra miképp hat a magyar identitásra. Ezért két féle módon vizsgálódok: először interjúkat készítettem helyi szakemberekkel, Csemadok tagokkal, akiknek rálátásuk van a lehetőségekre. A másik felében pedig egy kérdőíves kutatást végzek, ami szigorúan anonim. Kérdéseim a lakosság kultúrafogyasztási szokásaira irányulnak: többek között a média használatra, a művelődés nyelvére.

Miben tud majd segíteni a kutatás eredménye?
Dolgozatommal azért vagyok különleges helyzetben, mert az Ipoly-mente kulturális szempontból egy alig vizsgált régió.

Így nem titkolt célom a szakirodalmi rés feltöltése. Bízom abban, hogy egy új ösvényt tudok nyitni, ami majd úttá szélesül.

Ezen felül remélem, hogy eredményeim a helyi közművelődési szakemberek segítségére lesznek.

Kedves Olvasóink, amennyiben szeretnék támogatni Zsófi munkáját és közvetett módon a helyi közművelődési szakembereket, ide kattintva tudják kitölteni a kérdőívet, amely legfeljebb 15 percet vehet igénybe és teljesen anonim.

nyitókép, fotó: Győry Zsófi

The post Kutatás az Ipoly mente kultúrális életéről – Mondja el véleményét! appeared first on Reflex24.

Hosszú út vezetett odáig, hogy hazánk 2012. január 1-jén életbe lépő alaptörvénye e szavakkal kezdődjön: 

„Isten, áldd meg a magyart!”

Január 22-e azért lett a magyar kultúra napja, mert Kölcsey Ferenc 201 évvel ezelőtt, 1823-ban Szatmárcsekén ezen a napon fejezte be a Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című ódájának megírását, melyet az ország azt követően ismert meg, hogy a korszak pesti irodalmi életét meghatározó Kisfaludy Károly 1829-ben az általa szerkesztett Auróra című szépirodalmi közlönyben lehozta.

Annak ellenére, hogy Kölcsey versét az első pillanattól kezdve szívükbe zárták a magyar emberek, Erkel Ferenc pedig 1844-ben gyönyörű muzsikába ágyazta, mégsem lett egyből nemzeti imánk. Már csak azért sem, mert valami hasonló már létezett akkor tájt. Ma inkább néphimnusznak mondanánk, sem mint nemzeti himnusznak, mindenesetre tény, hogy ezt a szerepet a 16. századtól kezdve a katolikusok körében a Boldogasszony Anyánk című egyházi ének töltötte be, mely így kezdődik:

„Boldogasszony anyánk, égi nagy pátrónánk! // Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk: // Magyarországról, édes hazánkról, // Ne feledkezzél meg szegény magyarokról!”

Amit Kölcsey magyar szívvel írt, Erkel Ferenc magyar lélekkel ágyazott muzsikába, e kettő szintézisét pedig a nagyközönség 1844. július 2-án a pesti Nemzeti Színházban ismerhetett meg. Ettől a pillanattól kezdve

a magyarok nemzeti himnusza lett, még akkor is, ha csak a szívben válhatott azzá, hiszen a hivatalos, állami álláspont továbbra is ragaszkodott a Gott erhalte-hoz.

Igaz, a kiegyezéshez vezető tárgyalások alkalmából Ferenc József 1865. december 14-én nem a Gott erhalte, hanem a Himnusz hangjaira vonult be a budapesti parlamentbe, hogy megnyissa az országgyűlést, de részéről ez csak gesztus volt.

Amikor 1896-ban Athénban, az első újkori olimpiai játékokon Hajós Alfréd megszerezte az első magyar olimpiai bajnoki címet, az éremátadó ceremónián először a császári himnuszt kezdték el játszani. A magyar küldöttség tagjai azonnal leintették a zenekart és kérték, hogy Kölcsey versét és Erkel zenéjét játsszák le a magyar bajnok tiszteletére. Ez egyébként azóta sem változott, így

a világ azóta 184-szer hallgathatta meg, ahogy az olimpiákon sportolóinknak eljátsszák a Himnuszt.

A Himnusz tehát a Monarchia idején a nemzeti ellenállás és a szabadságvágy jelképe lett. Jól példázza mindezt, hogy amikor 1903 márciusában Ferenc József Pécsre látogatott, s a zenekar a protokollnak megfelelően rázendített a Gott erhalte-ra, a közönség teli torokból kezdte a Himnuszt énekelni, hangjuk pedig elnyomta a császári himnuszt játszó katonazenekart.

Hivatalos állami rendezvényen első alkalommal az utolsó magyar király, IV. Károly koronázásakor csendült fel a Himnusz, aki erre a dallamra vonult be a Mátyás-templomba.

Kölcsey Ferenc 201 évvel ezelőtt a mai napon fejezte be a Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című ódáját. Lánglelkű verse a mögöttünk hagyott zivataros századokat is túlélte, még akkor is, ha Erkel muzsikájával hivatalos nemzeti himnuszunkká csak 1989-ben vált azzal, hogy a Magyar Alkotmány 75. §-a kimondta: „A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

hiardo.hu

The post Ma van a magyar kultúra napja appeared first on Reflex24.

A legfrissebb hír a Kingfishers banda háza tájáról talán a november második felében debütáló Tébolyult lelkem c. dal és videóklip, de két lábbal kifelé 2023-ból talán vessünk egy pillantást lépésnyi távolságból az egész évetekre. Hogyan értékelitek 2023-at?

Vidáman tekintünk vissza 2023-ra, ugyanis az eddigi legaktívabb évünk volt, több dalt felstúdióztunk, kettőhöz klip is készült, maradt még pár kiadatlan, íródtak még ezeknél az említett daloknál is újabb szerzemények is!

Készült egy konkrét vagy fejben létező lista az év elején, amiben aztán pipálgattátok a koncerteket és a dalpremiereket, vagy spontánabb módon működött a zenekar élete?

Őszintén megvallva májusban még egy fix koncertdátum sem volt, ehhez képest nagyon gyorsan megtelt a nyári koncertnaptár, ’24-re már most tudatosabban készülünk. Természetesen eléggé spontán arcok vagyunk, tehát mindig beugrik valami váratlan. A dalpremierek pedig mindig az alapján, ahogy a videósunk ráért.

Volt olyan tervetek, amit végül 2023-ban nem sikerült megvalósítani?

Természetesen volt, több is. Persze ezek mind olyan tervek, amelyek inkább hosszútávú célok, mondhatni: álmok! Fellépni a Sziget fesztiválon pl. vagy egy nagyon híres zenekar előtt játszani!

Hány dal íródott 2023-ban és abból mennyi látott napvilágot a virtuális térben és/vagy koncerteken?

Íródott 5 dal, amely már fel lett véve, ebből 2 jelent meg zenemegosztó oldalakon, a többi még kiadatlan, viszont koncerten el-el játszogattuk őket! És meg vagy 3-4 új demó is készülőben, ezeket még idén szerettük volna befejezni, így tolódnak ’24-re.

Ezek közül melyik a személyes kedvencetek? Miért?

Enyhe túlzással mindenki nagy kedvence a Tébolyult lelkem, de a meg nem jelent dalokból is akad egy két kedvenc, viszont címeket még nem tudunk közölni, előbb ki kell találnunk őket!

Hogy látjátok, melyiket szerette a legjobban a közönség és miért? Gondolok itt élő és virtuális visszajelzésekre egyaránt.

Nehéz megállapítani. A YouTube-on a Tébolyult lelkem generálta a legtöbb elérést, de élőben még nem is játszottuk nagyközönség előtt, vagy ha játszottuk is, meg nem ismerhették. Ha a koncerteket nézzük, a Jégvirágot mondanám, kifejezetten jól működik!

Hány koncertetek volt 2023-ban?

Összességében 14.

Sok vagy kevés?

Nyilván kevés – legalább 30-ra növekedhetne jövőre ez a szám, de ennél többel is megbirkóznánk.

Melyikhez kapcsolódik a legképtelenebb/viccesebb történet és mi az?

Egyértelműen van, és kizárólag ezen a portálon meséljük el! Komáromban volt a Fenyves Feszt 2023, és az énekesünk teljesen összekeverte a szöveget, valamit persze improvizált, de legfeljebb egy szó egyezett az eredeti szöveggel. Mivel nem jutottak eszébe a versszakok, minden esetben ezt az egy rögtönzött sort lőtte el, konkrétan majd lefordultunk a színpadról. Inkább egy pillanatra hátra fordultunk a doboshoz, hogy a közönség ne is lássa, mennyire végünk van a röhögéstől.

Aztán egy Duna-parti borozgatással zártuk az estét, ami rendkívül hangulatos volt, és visszanéztük azt a bizonyos dalt, és meg akkor is szakadtunk!

Korábbi beszélgetéseink során már biztos felmerült, de talán érdemes aktualizálni. Mely zenekarok inspirálnak titeket zenészként, mely zenekarok vannak bevallottan hatással a dalaitokra?

Mindannyian sokféle stílusú zenéket hallgatunk.

Ákos: Inkább a keményebb vonal, pl. Slipknot.

Reini: Inkább blues és progresszív rock.

Balu: Mindenevő, de szereti a worship dalokat [kortárs dicsőítő zene – szerk.].

Kiki: Szintén mindenféle stílus, csak kapjon el a ritmus és a flow.

Bálint: Legfőképp szövegcentrikus, de a punk zenétől kezdve egészen a mai fősodratú pop zenéig minden, beleértve a régi 70-es 80-as metal/rock/pop zenét is.

Vessünk egy pillantást a Tébolyult lelkem c. dalra és videóklipre. Kijelenthető, hogy mind hangzás, mind a dalszöveg terén összetéveszthetetlenül Kingfishers-dal? Én így érzem többszöri újra hallgatás után, de az elején sem volt kérdés. Gondolkodtatok már ezen, hogy a dalaitokat egyre inkább összeköti egyfajta Jégmadár-faktor?

Nagyon örülünk, ha így vetted észre, törekszünk rá, hogy legyen egyre sajátosabb stílusunk. Kapunk hideget-meleget – vannak, akik szerint semmi eredeti nincs abban, amit játszunk, de mi azért szeretnénk elhinni, hogy mégis.

Viszont szerintünk is van egy bizonyos Jégmadár-faktor, egyértelmű.

A vizuális körítés ez alkalommal egyszerű és nagyszerű, „természetes közegükben” mutatja be a banda tagjait. Miért éppen a Tébolyult lelkem c. kapott egy ilyen típusú klipet?

Nincs különösebb oka, terveztünk egy ilyen egyszerűbb képanyagot is és ezt a dalt nagyon ki szerettük volna adni, tehát ez kapta az egyszerűbb körítést! A többi meg majd egészen másfajta sztorit kap.

Az évtizedek során a legtöbb zenekar stílusa, szótára, hangzásvilága változik, formálódik. Ti még viszonylag az elején vagytok. Hogy látjátok, sikerült megtalálni idén a Kingfishers 2023 jelenébe ágyazott saját hangját?

Az előbbi kérdéshez visszatérve, úgy gondoljuk, hogy valamilyen formában sikerült megtalálni: van egy szerkezeti séma, amit általában követünk, ami hasonlít a legtöbb dalban. Természetesen sok új dalt kell szereznünk, szöveget írnunk, és idővel eljuthatunk oda, hogy sikerül kiadni egy igazán ütőset!

Hogyan tovább? Elsősorban 2024-ben, de ha kellőképp határozottak a körvonalak, középtávon is – mit tartogathat a Kingfishers számára a jövő?

Kifejezetten pofás névnek tartjuk a Kingfishers-t, egy erős brand építhető ki belőle. Vannak terveink, egyre nagyobb színpadokon fellépni, minél több hallgatót elérni, és mindenekelőtt az, hogy meg tudja fogni a közönséget a zenénk! Mostanában nem épp a rockosabb műfajok a legpopulárisabbak vagy legfelkapottabbak, de igyekszünk minél szélesebb rétegek számára hallgathatóvá tenni a stílusunk, a zenénk, hogy igenis kattanjon rá a közönség az élő, hangszeres muzsikára!

Természetesen a stúdió munkák is így zajlanak élő dob, élő hangszer, nem pedig szoftveres-midis felvételek.

Az utolsó kérdés egy időkapszula. Mit üzentek 2023-ból az évtizedekkel később befutott Kingfishers tagjainak?

Emlékeztetném magunkat azokra az alkalmakra, amikor épp valami nem sikerült, és csalódottan mentünk haza egy próbáról, vagy egy vetélkedőről, és ha tényleg úgy alakul, hogy befutott a zenekar, akkor megérte beletenni annyi munkát és kitartást.

Ha viszont nem alakul úgy, és hobbi szinten zenélgetünk tovább, az sem baj, hiszen a saját gondolataink öltenek testet a dalok formájában. Szeretjük, csináljuk: terápia és kikapcsolódás.

fotók: Kingfishers

The post Kingfishers – évbúcsúztató nagyinterjú appeared first on Reflex24.

Senga és Ever szomszédok. Még sosem találkoztak. Mindketten bezárkóztak a saját világukba. Senga élete a tánc, de egy balesetben súlyosan megsérült, az orvosok szerint soha többé nem táncolhat. Ever autista, különös intellektusú, akinek nehézséget jelent kapcsolatba lépni másokkal. Aztán Ever egy napon mégiscsak becsönget Sengához: tanítsa meg táncolni. Lépegetnek egymás felé, először kicsit ügyetlenül, aztán kíváncsi figyelemmel, milyen is a másik világa. Ahogy megismerik egymást, érzelmekből is leckéket vesznek. Külön-külön és közösen is megpróbálnak „kitáncolni” a maguk komfortzónájából, amelyben jó ideje éldegélnek.

„Mindig nagyon foglalkoztatott azon embertársaink sorsa, akik »mások«. Nem jobbak, nem kevesebbek, de mások, mint az átlagember, legyen szó akár a bőrszínről, akár egészségügyi állapotáról, ami »mássá« teszi őket. Mi, a többség hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy átlagosak vagyunk, mi vagyunk a »normálisok«, csak azért, mert mi vagyunk többen, emiatt pedig előítéletesek és kirekesztőek tudunk lenni. Minden darabban keresem azt, hogy tudok a perifériákra került emberek történetével dolgozni

– emelte ki Gál Tamás, az előadás rendezője, a Komáromi Jókai Színház igazgatója.

A darab egyik fontos felvetése, hogy vajon kivel könnyebb együtt működni: egy »ép« emberrel vagy egy fogyatékossággal élővel? Emellett fontos témakör a tehetség is, hiszen mindkét főszereplő a maga módján, a maga adott élethelyzetében tehetséges valamiben.”

A Komáromi Jókai Színház kiemelt témaként tekint az inklúzióra, és fontosnak tartja, hogy a fogyatékkal, hátránnyal élők számára is hozzáférhetővé tegye az előadásait. Az elmúlt hónapokban megtörtént az épület akadálymentesítése, emellett a  színház csatlakozott az autistabarát intézmények köréhez. Ennek keretében egyelőre 10 csomagot készítettek el, amely támogathatja az autizmussal élő nézők – felnőttek, gyerekek – komfortérzését az előadások során. A „támogató készlet” tartalmaz egy térképes információs kártyát a színház belteréről (hogyan lehet bejutni a nézőtérre, hol a mosdó stb.), stresszoldó eszközöket (pop-it, labda), fülhallgatót (ezzel a zavaró hanghatások tompíthatók), valamint egy további kártyát, amelyet probléma esetén kell felmutatni, ilyenkor a felvezető azonnal átkíséri a nézőt az ún. nyugalomszobába.

A színház vezetése arra kéri az érdeklődőket, illetve az érintetteket, hogy a támogató készlet iránti igényüket jelezzék előre a szervezési osztályon vagy a jegypénztárban. A közeljövőben a Komáromi Jókai Színház tovább bővíti az autizmus-specifikus megoldások tárát, egyebek mellett a weboldalán elérhető kisvideókkal, amelyek  felhívják a figyelmet az egyes előadásokban alkalmazott, a szenzorikusan érzékeny nézők számára potenciálisan zavaró hang- és fényhatásokra.

The post Szemléletformáló játék: a Táncórák a Komáromi Jókai Színházban appeared first on Reflex24.

„Közép-Európa hagyományos tánckultúrájának értelmezése és összefüggéseinek feltárása ma is lehetetlen Martin György megállapításai és következtetései nélkül”

– vallják az alkotók.

Az egész estés előadás az etnográfus magyar, szlovák és morva közegben végzett gyűjtéseit ismerteti a nézőkkel. A szakmai tanácsadó Martin György özvegye, Borbély Jolán és fia, Éri Péter volt.

Az előadás az első része annak a trilógiának, amely Martin Györggyel foglalkozik.

„Már a felkészülést és a kutatást is nagyon élveztem. Meglepett például, hogy Martin és Kodály tánccal illusztrált tudományos előadást tartott Gottwaldovban, vagyis a mostani Zlínben. De a munka java még csak most jön”

– mondta Hégli Dusan, a trilógia ötletgazdája.

Az Ifjú Szivek most kezdődött országos turnéja során 18 alkalommal mutatja be a Kakukktojás 2 című előadását. November 16-án a társulat vonósnégyesének Pozsonyi hangnemben című koncertje lesz Pozsonyban, a Híd utca 8. szám alatti székházban, és újra láthatja a közönség a Barbaro című előadást is.

The post A magyar néptánckutatás meghatározó alakját mutatja be az Ifjú Szivek új műsora appeared first on Reflex24.

Az Eszterhéj formáció, azaz Karát Eszter (ének) és Fekete Krisztián (cimbalom, citera, brácsa) immár három éve tevékenykedik közösen a művészetoktatás területén. Az elmúlt években számos magyarországi és határon túli óvodába, iskolába és közművelődési intézménybe is ellátogatott gyermekeknek szóló produkciójukkal. Krisztián zenepedagógus, cimbalmos-népzenész, az Eszterhéj zenei rendezője.

A foglalkozások célja a magyar népzene, a népi hangszerek közül pedig a cimbalom népszerűsítése a gyerekek körében.

A formáció első ízben látogatott el Ipolyságra, ahová a “Fecskét látok…”- Az Eszterhéj alatt! című interaktív gyermekkoncertet és hangszer-bemutatót hozták el a gyermekek nagy örömére. Az Eszterhéj egy olyan komplex, művészetoktatással foglalkozó projekt, amelyben a zene, az irodalom és a képzőművészet is helyet kap, így a résztvevő gyerekek a foglalkozás során számos gyermekverssel, népdallal, népi játékokkal és mondókákkal ismerkedhetek meg.

A foglalkozás végén, a gyermektáncházat követően a gyerekek megismerhették és kipróbálhatták a cimbalmot, citerát és a brácsát.

A rendezvény a Nyitra Megyei Önkormányzat támogatásával valósult meg!

The post Ipolyság: “Fecskét látok…” – Az Eszterhéj alatt! appeared first on Reflex24.