Magyarország a Hungary Helps – Magyarország segít programon keresztül 40 millió forinttal támogatja az Örmény Vöröskereszt humanitárius munkáját – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára.

„Az elmúlt napokban folyamatosan egyeztetett az Örmény Apostoli Egyház képviselőivel a térségben kialakult helyzetről. Az egyeztetések nyomán és egyházi kérésre a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Hungary Helps Programon keresztül 40 millió forintot adományoz az Örmény Vöröskeresztnek humanitárius programjai támogatására. A támogatásból a szervezet azoknak az örmény nemzetiségű embereknek nyújt segítséget, akik az ott három évtizede dúló konfliktus miatt települnek át Karabah térségéből Örményországba”

– mondta az államtitkár.

Emlékeztetett: az utóbbi hetek fegyveres eszkalációja, majd egy Stepanakertben bekövetkezett halálos ipari katasztrófa következtében eddig több tízezer örmény nemzetiségű ember hagyta el otthonát és települt Örményországba, ahol ellátásuk komoly kihívásokkal jár. A magyar segítségnyújtás célja, hogy a konfliktus és az üzemanyagraktár-robbanás civil kárvallottjainak megsegítésével hozzájáruljon a térség stabilitásához.

Magyarország, a magyar kormány álláspontja a karabahi konfliktus tekintetében is világos és egyértelmű: a béke az egyetlen fenntartható megoldás a térségben

– jelentette ki államtitkár.

A Hungary Helps Program az elmúlt években több örmény közösséget is támogatott. Örményországban egyházi humanitárius programokat támogatottak, a Közel-Keleten pedig a szíriai és iraki háború, valamint a libanoni gazdasági válság által sújtott örmény keresztény közösségeknek nyújtottak segítséget. Ezek a támogatások hozzájárultak Magyarország és Örményország diplomáciai kapcsolatainak 2022-es újraindításához – mondta Azbej Tristan.

(MTI)

The post Azbej Tristan: Magyarország humanitárius segítséget nyújt Örményországnak appeared first on Reflex24.

Még egy fontos változás történt: az előző tanévtől átálltak a digitális versenyzésre, ezzel is mérsékelve környezetre gyakorolt káros hatást. A verseny kijelölt témaköreiben igyekszik a klímaváltozás tématerületének minél szélesebb spektrumát felölelni, több oldalról közelíteni, ezzel is innovatív, problémamegoldó gondolkodásra ösztönözni a versenyzőket. A szervezők a verseny fordulói során igyekeznek a versenyzőket minél izgalmasabb és élményszerűbb módon bevinni a klímaváltozás erdejébe, hogy az ottani tapasztalatokkal felvértezve, képviselhessék megváltozott gondolataikat, véleményüket a kortársak felé.

A rendezvény fővédnöke: Dr. Áder János köztársasági elnök. Általános és középiskolások csapatban versenyezhetnek, míg az egyetemisták egyéni munkában mérhetik össze a tudásukat.

Az 1. korcsoportba tartozó általános iskolás diákok az első, illetve a második forduló alkalmával egy-egy online feladatsort kell kitölteniük, majd a harmadik fordulóban egy írásbeli feladatlap kitöltését követően szóban is számot kell adni a tudásukról.

A 2. korcsoportba tartozó középiskolás diákok a 3 megadott témakör közül kell egyet kiválasztaniuk és munkavázlatot készíteniük. A 2. fordulóba jutott csapatoknak ezt a témakört kell bővebben kidolgozniuk, majd a harmadik fordulóban szóban is be kell mutatniuk a kidolgozott munkájukat. Az első két korcsoport esetén a csapatok 2-4 főből állhatnak!

A 3. korcsoportba tartozó egyetemi hallgatók egyénileg versenyeznek. Az első forduló alkalmával a meghirdetett 5 környezetvédelmi téma közül kell egyet kiválasztaniuk, melyből egy vázlatot kell készíteni. A második fordulóba jutott hallgatóknak lehetőségük lesz a választott téma bővebb kidolgozására, melyet a döntőben szóban is be kell mutatniuk a szakmai zsűri előtt.

Minden korcsoport esetén a jelentkezési határidő: január 28. éjfél. A döntőbe jutottak értékes pénzbeli és értékes tárgybeli jutalomra számíthatnak! A részletes versenykiírás és a jelentkezési felület itt érhető el.

fotók: https://kozosjovonk.hu/
Piros7es

The post Közös jövőnk 2022 – jelentkezési határidő január 28. appeared first on Reflex24.

A lobogót a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség központi katonazenekara és a nemzeti lovas díszegység.

Az ünnepségen a kormány, katonai és állami szervezetek, valamint a diplomáciai testület képviselői is részt vettek. Több érdeklődő – egyesek magyar zászlóval a kezükben – nézte végig a zászlófelvonást.

A Parlament főlépcsőjének két oldalán az ablakokban 56-os lyukas zászlók lengtek.

A központi programok az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán folytatódnak. Idén ott mondja el ünnepi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök, és oda érkezik majd meg a Műegyetemtől induló Békemenet is.

Az Andrássy út másik végén a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, az MSZP és a Párbeszéd közös ellenzéki rendezvényt tart.

Országszerte tartanak helyi koszorúzásokat, megemlékezéseket önkormányzatok, civil szervezetek, pártok és politikusok.

A rendezvények miatt a fővárosban számos forgalmas útszakaszon, különösen a belvárosban lezárásokra, korlátozásokra kell számítani.

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített.

mti

The post Október 23. – Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt appeared first on Reflex24.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet megalakulása óta ad ki különböző szakkiadványokat, köteteket, könyveket a nemzetstratégiai tudományok témakörében. A témák között a Kárpát-medencei kitekintés mellett számos felvidéki tématerületek is rendre megjelennek. Nincs ez másképpen az intézet által minden évben kiadott tudományos évkönyv esetében sem, ahol – ahogy minden évben – idén is számos felvidéki témával találkozhat a tisztelt olvasó. Ugyanakkor az egyéb egyetemes magyarságot vagy éppen a régiókat boncolgató kutatások szakleírásai is érdekes olvasmányul szolgálnak.

Létrehozása óta a Nemzetstratégiai Kutatóintézet – alapító okiratában elrendelt döntéselőkészítési, javaslattételi feladatának megfelelően – következetesen szem előtt tartotta a 2010‑ben megkezdett politikai szemléletváltás törekvéseit: az új alapokra helyezett nemzeti együttműködést, a Kárpát‑medencei magyarság közjogi egyesítését, a Szent István‑i keresztény hagyaték megőrzését, a nemzeti tulajdont előtérbe helyező gazdaságfejlesztést és a népesedési problémákra választ kínáló családtámogatást. „Nekünk, közép‑európaiaknak azonban még megvan a saját jövőnk. A saját jövőnk, amely a szüleink és a nagyszüleink életének folytatása, ezeréves hagyományaink megőrzése, gazdaságunk, családunk és a keresztény kultúra megvédése. Ilyen is lehet a jövő. Pontosabban a mi jövőnk még lehet ilyen is” – mondta 2019‑es évértékelőjében Orbán Viktor miniszterelnök.

Az NSKI tevékenységében ezért kiemelkedő figyelmet szentel az oktatás, ifjúság, demográfia, turizmus, társadalmi‑gazdasági helyzetkép, vallástudomány, hagyományőrzés, kultúra, valamint a kapcsolódó területek feltérképezésére és kutatására.

„Egyre bővülő kutatómunkánk mellett ugyanakkor jelentős erőfeszítéseket tettünk a szülőföldön való maradást és boldogulást elősegítő, illetve a nemzeti összetartozást erősítő Kárpát‑medencei hálózatok és kezdeményezések létrehozása terén is.

Ez utóbbi küldetésünk legnagyobb eredményének talán a 2014–2020 közötti időszak európai uniós fejlesztési forrásainak nemzetegyesítést támogató, Kárpát‑medencei léptékű felhasználását tekinthetjük.

A magyarországi közigazgatásban úttörőnek számító kezdeményezésünk jóvoltából az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló – „Az oktatási struktúrák Kárpát‑medencei makroregionális együttműködését támogató kutatások”, valamint a „Makroregionális kutatások a Kárpát‑medencében a közösségfejlesztés és a társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében” nevet viselő – projektjeink 2019‑ben is folytatódtak.  Az uniós finanszírozású, Kárpát‑medencei szintű kutatási projektjeinknek is köszönhetően a 2019‑es évkönyvünk – szakítva az elmúlt évek gyakorlatával – immár csak és kizárólag Intézetünk munkatársainak „tollából” származó – és a fent már említett témákat taglaló – tudományos közleményeket tartalmaz. Tekintve ugyanakkor, hogy a 2019‑ben fennállásának hetedik évébe lépő Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatómunkáinak tárgyköre és intenzitása jelentősen meghaladta az előző évek teljesítményét, arra az elhatározásra jutottunk, hogy – rendhagyó módon – a 2019‑es Annalesben az NSKI teljes évi szakmai és tudományos beszámolóját is közzé tesszük” – szerepel a kötet Szász Jenő elnök által jegyzett előszavában.

A kötet – témakörönként, illetve kutatási területenként – öt fő fejezetben tartalmazza az Intézet munkatársainak közleményeit:

Az első rész, A Kárpát‑haza jövője elsősorban társadalomtudományi írásokat közöl. Egy‑egy tanulmány ismerteti egyes, a külhoni magyarság helyzetét és a többségi nemzet körében betöltött szerepét feltáró kutatások eredményeit, s azok területi eltéréseit. Vizsgálja a nők munkaerőpiaci jelenlétének jellemzőit. Bemutatja azokat az okokat, melyek a vállalt gyermekek alacsonyabb számát eredményezik, annak ellenére, hogy a család és a gyermekvállalás a magyar társadalom értékrendjében mind a mai napig előkelő helyet foglal el. Egy értekezés a Kárpát‑medencei falu‑ és tanyagondnokok mindennapi munkájába és kihívásaiba enged betekintést. Egy írás pedig a Kárpát‑medencei vasúthálózat egyenlőtlenségeit térképezi fel, visszavezetve az okokat az ország 1920‑as szétdarabolásáig, majd bemutatja ennek társadalmi‑gazdasági és turisztikai hatásait.

A kötet második – Ifjúságkutatás a Kárpát‑medencében – fejezete a még tanulmányait folytató, köznevelésben vagy felsőoktatásban részt vevő fiatalság helyzetét veszi górcső alá. Egyik írás feltárja a korai iskolaelhagyás társadalmi jellemzőit és okait, javaslatokat fogalmaz meg e negatív jelenség orvoslására. A másik tanulmány a Kárpát‑medencei egységes felsőoktatási tér lehetőségeit vizsgálja. Fókuszba helyezi a magyarországi és a külhoni felsőoktatási intézmények hasonlóságait és különbségeit, valamint feltárja az intézmények közti átjárhatóság lehetőségeit és nehézségeit.

A harmadik fejezet a Hagyományőrzés szolgálatában címet viseli. Az itt olvasható tanulmányok témájukban több területet ölelnek fel és bemutatják, hogy a hagyományőrzés számos területen létezik, célja van, s mindegyik terület bőven tartalmaz megőrzésre méltó értéket, amely fejlesztési erőforrás is lehet: legyen szó népművészeti tárgyakról, a táncmozgalom közösségépítő erejéről, anyanyelvünk ápolásáról, vagy egy‑egy régió természeti‑történelmi‑néprajzi látnivalóiról.

A tudományos kiadvány negyedik fejezete, a Nemzeti emlékezet a történettudomány és a kulturális antropológia területeiről merít. Helyet kapott e fejezetben a nyelv és a nemzetfejlődés kapcsolatának vizsgálata, történelmi példái. Olvashatunk az Országzászló Mozgalom történetéről és az utolsó felvidéki magyar püspök, Fischer‑Colbrie Ágoston munkásságáról. E két írás az első nagy világégést lezáró békerendszer, s az azt követő évtizedekbe viszi az olvasót: ízelítőt nyújt az új korszakra adott társadalmi válaszokból és szerepvállalásból. Az osztrák „házasság” Ausztria–Magyarország sok évszázados államjogi kapcsolatait ismerteti röviden. Végül a Boldogasszony tiszteletének a magyar hagyományban vitathatatlan és egyedülálló jelentőségét mutatjuk be.

Az évkönyv utolsó, ötödik fejezete tartalmazza a Nemzetstratégiai Kutatóintézet 2019‑ben, számos területen folytatott kutatásainak, illetve azok eredményeinek rövid összefoglalóját. Az áttekinthetőség érdekében a beszámolót téma‑ és kutatási területek szerint tizenkilenc alfejezetre osztottuk. E témák között a kutatások 2019. évi kiemelt tematikus fókuszát az oktatáskutatás, a külhoni magyarság társadalmi‑gazdasági pozícióinak és településterületének vizsgálata, és a demográfiai prognózisalkotás képezte.

A tudományos kötet nyomtatásban is megjelent, az érdeklődők számára ugyanakkor online is elérhető IDE KATTINTVA.

(Csonka Ákos/Felvidék.ma)

The post Megjelent a Nemzetstratégiai Kutatóintézet legújabb tudományos évkönyve, az Annales appeared first on Reflex24.

Ma tizenegy éve fogadtuk el az egyszerűsített honosításról szóló törvényt – írta május 26-án közösségi oldalán Potápi Árpád János.

A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára emlékeztetett, hogy 2010. május 26-án az újonnan alakult Országgyűlés elsöprő többséggel, 98 százalékos támogatással fogadta el az állampolgársági törvény módosítását, amely lehetővé tette a külhoni magyarságnak, hogy közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé váljon.

Mint kiemelte, 2010. május 26-a az elmúlt tizenegy év nemzetpolitikájának egyik legfontosabb mérföldköve és a kezdete annak a nemzetépítési folyamatnak, amely azóta is töretlenül zajlik.

Az állampolgársági törvény módosításáról néhány napja remek írással jelentkezett a Magyar Nemzet, melyben Wetzel Tamás, a honosítási eljárás koordinálásáért felelős miniszteri biztos arra emlékeztetett, hogy a jelenlegi pár hónapos eljárással ellentétben 2010 előtt legalább két évig tartott a magyar állampolgárság megszerzése, s ráadásul mindez több mint százezer forintjába is került az igénylőnek.

Míg a törvénymódosítás előtt évente ötezer kérelemmel birkózott meg a magyar közigazgatás, ez a szám már 2012–2013-ra csaknem kétszázezerre nőtt.

forrás: magyarnemzet.hu

The post Tizenegy éve annak, hogy közjogilag is egyesült a magyarság appeared first on Reflex24.

Az elmúlt több mint egy év mindannyiunk számára sok nehézséget és kihívást okozott. Ha csak egy tanulságot kellene levonnunk a koronavírus eddigi időszakából, valószínűleg az lenne, hogy megtanított bennünket a hétköznapok apró csodáinak észrevételére. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) döntése értelmében 2021 a nemzeti újrakezdés éve. Bízunk benne, hogy a nehezén már túl vagyunk, és összpontosíthatunk az újrakezdésre.

A Magyar szemmel fotópályázat is többek között erre a két témára épül: szeretnénk a jó dolgokra koncentrálni, összegyűjteni az olyan csodás helyeket, amelyek körbevesznek minket, és természetesen az újrakezdés is központi szerephez jut a pályázat során.

A fotópályázat célja új formában összekapcsolni a világ különböző pontjain élő magyarokat, erősíteni a köztük lévő kapcsolatot, vizuális formában bemutatni a magyarok jelenlegi helyzetét, hangulatát, érzéseit.

Mutassuk meg, hogy a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarok mennyire változatosak, kreatívak, alkotókedvűek!

A pályázaton való részvétel ingyenes, a jelentkezők egy regisztrációs űrlap kitöltésével tudják benyújtani a nevezésüket.

kulhonimagyarok.hu

The post Magyar szemmel fotópályázat – felhívás appeared first on Reflex24.

Korábban beszámoltunk róla, hogya Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) koordinálásával elindult a határokon átnyúló, a Kárpát-medencei ipari kendergazdaság újjáépítését szolgáló „A jövő a múltra épül. Az ipari kender feldolgozásán alapuló, határon átnyúló gazdasági fejlődés (FUTURE IN HEMP)” című fejlesztési projekt. Ennek céljait is megerősítve került bemutatásra egy szemléltető kisfilm, ami meghatározó lépést jelent a Kárpát-medencére kiterjedő ipari kendergazdaság-fejlesztési program tervezésének és bemutatásának folyamatában.

Közel ötven ágazati szakértő részvételével az NSKI iparáganként online műhelymunka sorozatot szervezett, melynek célja a kendergazdaság fejlesztési program megvalósításában érdekelt piaci szereplőkkel korábban megkezdett párbeszéd kibővített folytatása volt. Az újabb közös gondolkodás eredményeként pontosításra és csoportosításra kerültek a program indításával kender alapanyagokból készíthető versenyképes, egészségvédő és környezetbarát textil-, építő-, jármű-, biopolimer-, biokompozit-, élelmiszer- és egészségipari termékcsoportok. A szakemberek meghatározták a végtermékek előállítását szolgáló feldolgozóipari technológiákat és az első három évre becsülhető ágazatonkénti alapanyag szükségleteket, valamint ezzel összefüggésben a termőterületi igényeket, illetve a földrajzi térségek közötti, nemzetstratégiai jelentőségű, határokon átívelő együttműködési lehetőségeket.

A műhelymunkák vezető szakértőivel folytatott összegző, záró értekezleten Molnár György, az NSKI nemzeti integrációs és Kárpát-medencei hálózatfejlesztési igazgatója a szakmai párbeszédnek ezt az újabb fordulóját az öt éve tartó programtervezési folyamat meghatározó állomásának nevezte, melynek eredményeként e határokon átívelő kezdeményezés – első Kárpát-haza gazdaságfejlesztési programként – megvalósíthatóvá vált.

A műhelyfoglalkozások következtetéseinek, az összeállított ipari kendergazdaság-fejlesztési programnak a szemléltetésére készült a Kikelet című animációs film (a „Kikelet” a kezdeményezés végső céljának, a Kárpát-medencei ipari kender termesztési és feldolgozási övezetnek a rövidítése, betűszava).

The post Animációs film a határokon átívelő kenderipari együttműködés programjáról appeared first on Reflex24.

A kormányfő úgy fogalmazott, “nagy idők kapujában állunk”, és az új évtizednek már az első éve is fantasztikus lehet, még akkor is, ha az első pár hónapja “nyomorúságosnak” tűnik is majd a korlátozások miatt.

“Hihetetlen gyorsasággal állunk majd emelkedő pályára: a világgazdaság is könnyen lehet, hogy korábban nem látott méretű növekedésnek indul, (…) a magyarnak pedig még gyorsabbnak kell lennie”

– jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, olyan dimenzióváltás előtt áll a magyar gazdasági rendszer, amit ma még kevesen értenek.

Kiemelte, ez egy digitalizált, a saját hulladékát is feldolgozni képes, úgynevezett körforgásos gazdaság lesz radikálisan lecsökkentett szén-dioxid-kibocsátással, teljes foglalkoztatással és az EU nyugati felénél érzékelhetően gyorsabb növekedéssel.

Az emberek is gyarapodni fognak, nagyobb otthonokban élnek és több gyermeket vállalnak – tette hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor elmondta, az évtized végére a magyar gazdaságnak el kell érnie, hogy a külföldön befektető magyar vállalkozások hazahozott profitja elérje azt az összeget, amelyet a Magyarországon működő külföldi cégek kivisznek az országból.

A miniszterelnök kijelentette, válság idején a baloldal általában az adóemelésben látja a megoldást, de ő nem hisz ebben a gondolkodásmódban.

Válságban adót kell csökkenteni, az államnak és az önkormányzatoknak egyaránt, sőt a bankoknak is be kell szállniuk a hitelfizetési moratórium meghosszabbításával

– mondta, hozzátéve,

“itt most mindenki vállal valamit”.

Megjegyezte, nem minden önkormányzat érti meg az adócsökkentés jelentőségét, pedig a vállalkozások csak akkor képesek több embernek munkahelyet adni, ha minél kevesebb közteher van a vállukon.

Kiemelte, a vállalkozásokat kell abba helyzetbe hozni, hogy minél több embernek munkát tudjanak adni.

A kormányfő szólt arról is, a válság első és második hullámában is sikerült megőrizniük a munkahelyeket, amit az is mutat, hogy most mintegy 60 ezerrel dolgoznak kevesebben, mint egy évvel korábban, a járvány kitörése előtt; a munkanélküliségi statisztikákban pedig továbbra is csak Csehország és Németország előzi meg Magyarországot.

Orbán Viktor a munkahelyek megőrzéséhez hasonlóan fontosnak nevezte, hogy az országnak egyetlen nagy tervéről sem kellett lemondani a járvány miatt. Példaként említette a tizenharmadik havi nyugdíj visszaállítását, valamint a családtámogatási, otthonteremtési programok folytatását.

(mti)

The post Orbán: nagy idők kapujában állunk appeared first on Reflex24.

Pesty László elmondta: a héten Svédországban is összegyűltek a szükséges aláírások, így már csak egy országban kell teljesíteni az előírást.

Az európai polgári kezdeményezés jogintézménye lehetővé teszi, hogy az Európai Unió állampolgárai közvetlenül felkérjék az Európai Bizottságot, terjesszen elő jogalkotási javaslatot a hatáskörébe tartozó területen.

A polgári kezdeményezést a 27 uniós tagország közül legalább hétből származó, legkevesebb 1 millió uniós polgárnak kell aláírásával támogatnia. A hét tagállam mindegyikében össze kell gyűjteni az adott országra vonatkozó minimálisan szükséges számú aláírást.

A koronavírus-világjárványra tekintettel az Európai Bizottság három hónappal meghosszabbította a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által indított polgári kezdeményezés határidejét, amely így 2021. február 7.

Az aláírásgyűjtés tavaly május 7-én indult; a járványra tekintettel egyszer már meghosszabbították annak határidejét hat hónappal, november 7-éig.

Pesty László felidézte: a szükséges aláírásszám már május elején összegyűlt, de ekkor még a hét országból csak három teljesítette az előírást: Magyarország, Szlovákia és Románia. Ősszel Litvániában és Horvátországban, most pedig Svédországban is összegyűlt a szükséges aláírás.

A kampányfőnök szerint az is lehet, hogy a február 7-i határidőre nem csak hét, hanem nyolc országban is meglesznek az aláírások, de hogy ezek melyek lehetnek, azt nem árulta el Pesty László.

The post Még egy országból kell a szükséges számú aláírás a nemzeti régiók védelmében indított kezdeményezés sikeréért appeared first on Reflex24.

Az elmúlt hét év hagyományait követve, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet idén is tizenkét, külhoni magyar művészt és annak kiállítását mutatta be Budapesten. Tekintettel a kialakult járványhelyzetre, legtöbb „csak” virtuális formában volt megtekinthető a galéria facebook oldalán, ám ez fikarcnyit sem von le a kiállítások értékéből, persze a személyesen megélt művészeti közösségi élményt nem tudja visszaadni más, a galéria munkatársai: Sárba Katalin, Tóth Norbert és Lajtai Marianna kurátorok viszont mindent megtettek annak érdekében, hogy legalább némileg pótolják a nagyérdemű közönségnek a művészet áthatotta életérzést.

A mára 84 kiállítást számláló sorozatban idős mesterek, pályájuk kiteljesedésében levő művészek és az ígéretes fiatal generáció egyaránt helyet kapott. Így volt ez az idén is.

Az idei sorozat két utolsó kiállítóművésze pedig éppen két felvidéki lett. A komáromi Szkukálek Lajos, illetve a losonci, ám Pozsonyban élő Nagy Zoltán, grafikus és festőművészek művei november és december folyamán kaptak helyet a budapesti lukratív galériában.

„Az önsors feljavítása az, hogy én játszom. A vezérfonal, amire ezt felfűzhetném az, hogy: játék, játék, játék. Nagyon sokat dolgozom, de amikor észreveszem, hogy ez már munka, abbahagyom” 

– vallja magáról Szkukálek Lajos, kinek festményei, rajzai motívumokkal zsúfoltak; abszurd, álomszerű, szürreális világot jelenítenek meg. Képeiből sugárzik a humor, a jókedv, a groteszk formában jelentkező játékosság. Alkotásai a világ felemás, mulatságos és mulatságosan komoly ellentmondásairól szólnak, gyakran erős, érezhető kritikát megfogalmazva.

Szkukálek Lajos ösztönös művész. Elfogulatlan látásmódja összekapcsolja a meseszerűséget, a földöntúli képzeletet a valósággal. Képeinek élénk, lüktető színpompáját, szereplőit, mintha egy másik világból hozta volna.

Alkotásai sajátosak, egyéni kifejezésmódja elénk tárja a művész világról alkotott véleményét – olvasható a művész bemutatásában, aki 1957-ben született Komáromban.

1975 – 1976 között a komáromi Művészeti Népiskola tanfolyamait látogatta, 1987-től szabadfoglalkozású művész. Hosszabb ideig élt Ausztriában és Németországban, ahol bekapcsolódott több nemzetközi művésztelep munkájába. A rendszerváltás óta számos európai országban, valamint Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban mutatta be műveit. Grafikái gyakran jelennek meg a felvidéki magyar sajtóban.

Tagja szakmai szervezeteknek. 1999-ben elnyerte a Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díját.

Nagy Zoltán művészetét pedig sokrétű formanyelv, nagy gesztusok, jó arányérzék, bravúros rajzkészség, kifinomult színhasználat, összetett gondolatiság és finom irónia jellemzi. „Nulla dies sine linea – nincs nap vonal nélkül.” Kifejezésmódja sokrétű, technikája változatos. Korszakai, sorozatai a szürrealizmus, expresszionizmus vagy éppen a gesztusfestészet törekvéseihez sorolhatóak. Témái között  találkozhatunk a női formával, mely mint idealizált szépség jelenik meg, még ha olykor karikaturisztikus is az ábrázolás. Foglalkoztatja az ember ontológiája, képei között láthatunk városképeket, struktúrákat. Gyakran ábrázol bibliai témát.

Érzékenyen reflektál a világban zajló jelenségekre, szín és formavilága tükrözi pillanatnyi hangulatát, érzéseit.

Alkotásai között találhatunk grafika, rézkarc, tus, kollázs technikával készült munkákat, valamint olajjal, arillal készült festményeket. Képei készülnek vászonra, kartonra, farostlemezre, pizzás dobozra, vagy akár szekrényajtóra, rajtuk felfedezhetünk teás papírt, fogpiszkálót, vagy felhasított és összevarrt sebet, de akár egy gyógyszer csomagolásának darabkáját is.

Művészetében az erőteljesen megjelenő szarkasztikus humor keveredik a realisztikus elemekkel, létrehozva a művész sajátos abszurd világát, kifejezésformáját.

Nagy Zoltán 1961-ben született Losoncon. 1980-ban a pozsonyi Iparművészeti Középiskola grafika szakán érettségizett. Néhány évig az Új Ifjúság című folyóirat grafikai szerkesztője volt. A pozsonyi Képzőművészeti Főiskolát 1985-91 között végezte el, Albín Brunovský és Karol Ondreička professzoroknál. Tanulmányúton vett részt, többek között Moszkvában, Leningrádban, Rigában, Tallinnban, Párizsban és Velencében.  A Kalligram, a Madách-Posonium, a Lilium Aurum és az AB-art kiadó számos könyvét tervezte és illusztrálta. Illusztrációi rendszeresen megjelennek a szlovákiai magyar folyóiratokban.  Megalakulásakor, 1996-ban belépett a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságába. Alapító tagja volt a Pozsonyi Műtermek művészeti csoportosulásnak. 1983-ban megnyerte az ASUT (Országos Katonai Művészeti Alkotóverseny) első díját. Festészete mellett kisplasztikái is jelentősek.

A tárlatok a beágyazott linkekre kattintva tekinthetőek meg virtuálisan a galéria facebook oldalán.

Forrás: Felvidék.Ma

The post Szkukálek Lajos és Nagy Zoltán kiállításai a Kárpát-Haza Galériában appeared first on Reflex24.