Mondanom sem kell, hogy a kialakult helyzet miatt széltében-hosszában elmarad minden tömeges rendezvény. Így van ez a futball esetében is, és nem csak a meccsek személyes látogatása került zárójelbe az utóbbi időben, hanem az élő közvetítések is gyakorlatilag megszűntek. Három olyan személyt kérdeztem meg a környékről, akik élnek halnak a fociért, hogyan telnek a napjaik mostanság, foci nélkül, a karantén idején…

ÁBEL GÁBOR
az Új Szó napilap munkatársa, Zselíz

Lehet foci nélkül élni, de nem érdemes – tartja a mondás. Mi, akik a hétvégeket a focipálya lelátókon töltöttük néha szinte kibírhatatlan kánikulában, sok esetben pedig vérfagyasztó hidegben, még nehezebben tűrjük a jelenlegi szükségszerűséget.

Nagyon hiányoznak a topligák, a magyar és a szlovák bajnokság, de szintúgy az alacsonyabb osztályú összecsapások parádés góljai, a lelkiismeretes és örökmozgó játékosok varázslatos megmozdulásai.

Nyomasztó a mostani időszak, ám repdesünk az örömtől, hogy május 23-án folytatódik az OTP Bank Liga küzdelem sorozata, illetve remélhetőleg június elején újfent kifutnak a pályára a Fortuna Liga csapatai is. Jómagam mindenekelőtt fociról tudósítok, a kényszerpihenő alatt azonban írtam autósportról, hokiról és aerobikról is.

GUBÍK LÁSZLÓ
a Felvidéki Labdarúgó Bajnokság alapító főszervezője, Léva

Ezekben a napokban már azt kéne számolnom, hányat kell még aludnom a részben budapesti rendezésű Európa-bajnokságig. 2016-ban életem egyik legszebb hetét töltöttem Franciaországban a magyar válogatott mérkőzésein. Felvonulások, rigmusok, libabőrös pillanatok. Felemelő érzés lett volna mindezt odahaza megismételni, de ettől most a koronajárvány – legalább egy évre – megfosztott. Pedig már megvolt a repülőjegyem és a meccsjegyem is a szófiai selejtezőre, ahol eldőlt volna, valóban hazai lesz-e az idei kontinenstorna. Most mindez távolabbra került, amit nehéz elviselni. Ahogy a lassan két hónapos meccshiányt is.

Focicsaládba születtem. Csecsemőkoromban is kitoltak a kocsiban édesapám hétvégi meccsére, így nem lódítok, ha azt mondom, ilyen hosszú időt egész eddigi földi pályafutásom során még nem töltöttem meccsnézés nélkül. De legjobban mégsem a címeres mez látványa, vagy a nagy spielerek mozdulatai hiányoznak a képernyőről, hanem a járási összecsapások, a helyi “derbik”, a falusi futballromantika. Jó lenne újra csapolt kofolát szürcsölve és tökmagot rágva támasztani valamelyik kicsiny falu pályájának korlátját egy álmos vasárnap délutánon. Belehallgatni a kiballagó emberek örömeibe és panaszaiba, hogyan éltetik vagy kárhoztatják fiaikat, vagy épp sajátos módon adnak hálát a Jóistennek a futballnak nevezett csodáért. Talán ez az, ami a legjobban hiányzik a karantén világból.

No de, a járványt is lefújják egyszer. Én pedig remélem, hogy mielőbb újra meccsen találom magam az Ipoly vagy a Garam mentén, hogy az idei Felvidéki Labdarúgó Bajnokságot nyár helyett az ősszel meg tudjuk tartani, és hogy jövőre az EB-n szurkolhatok a magyar nemzeti tizenegynek!

ORLAI OTTÓ
egyetemi hallgató, Ipolyság

Én mint futballrajongó eléggé nehezen viselem, hogy a kedvenc csapataim mérkőzéseit nem tudom hétről hétre követni a vírushelyzet miatt. Főleg a kedvenc külföldi csapatom (Liverpool) meccsei hiányoznak. A Liverpool legtöbb szurkolója arra készült, hogy 30 év után, május végén sikerül felemelni a bajnoki trófeát. Könnyen lehet, hogy egy zártkapus mérkőzésen, szurkolók nélkül lesz megünnepelve a bajnoki cím. Valljuk be, elszomorító lenne a hosszú évek böjtje után. Még az is előfordulhat, hogy nem fogják lejátszani a hátralévő 9 fordulót és úgy hirdetnek bajnokot. Szinte behozhatatlan 25 pont az előnye a vörösöknek a második helyezett Manchester Cityvel szemben.

A külföldi futball mellett követem a hazai eseményeket is. Az idei szezonban több DAC mérkőzést sikerült a helyszínen megtekintenem, és ezen meccsek hangulata is nagyon hiányzik. Nincs még egy ilyen klub a szlovák bajnokságban: minden mérkőzésen közel 10 000 szurkoló vesz részt vagy még ennél is több.

Aztán nem utolsó sorban még szeretnék kitérni a 2020-as Európa Bajnokságra, amit áttettek 2021-re. A magyar válogatottnak még mindig megvan az esélye, hogy kvalifikálja magát a jövő évi EB-re. Úgy gondolom, sikerülni fog, akárcsak 4 éve. Remélhetőleg addigra minden adott lesz a torna megrendezéséhez…

Címkék: , ,

Hozzászólok

Támogass minket!

Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!

Támogatom a REflex24-et!
Olvasta már?
2024.04.14.

Kutatás az Ipoly mente kultúrális életéről – Mondja el véleményét!

Győry Zsófi Nyugat-Magyarországról származik, végzős egyetemi hallgató Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Idén szerzi meg diplomáját közösségszervezés-szakon. Mivel…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb