Lesz-e Zselíznek valaha elkerülő útja?

Bár éppen energiaválság van kialakulóban a világban, mégis az utakon egyre több autó közlekedik, amely bár az utazóknak kényelmes, az úthálózatokat viszont folyamatosan terheli. Zselízt átszeli az I/76-os, Párkányt Lévával összekötő főút, ami fokozott frekventáltságot jelent, de a helyzet nem volt aggasztó addig, amíg 2016-ban üzembe nem került az Esztergom-Párkány közötti teherkomp. Azóta egyre több panasz érkezik az út mellett élőktől, hogy szinte elviselhetetlen a nagy forgalom okozta kellemetlenség.

Bár még a komp megépülése előtt is több elkerülő útra vonatkozó tervezési koncepció látott napvilágot az elmúlt évtizedekben, megoldás nem született.

Csonka Ákos, Zselíz város önkormányzati képviselője az üggyel kapcsolatban hivatalos levélben fordult valamennyi érintett hivatalhoz, mint a Közlekedésügyi Minisztérium, a Szlovák Útkezelő Társaság (SSC), illetve Nyitra Megye Önkormányzata. Szerinte az elkerülő útra egyre nagyobb szükség lenne, ugyanis a városon áthaladó tranzitforgalom megnövekedése fokozottan terheli meg a város főutcáját, illetve az ott és annak környékén lakókat, üzleteket, szolgáltatásokat.

„Több lakos is fordult már hozzám ebben az ügyben, hogy tenni kellene valamit. Aztán amikor a leviceonline.sk-n olvastam a Nyitra megyei területrendezési terv stratégiai dokumentumát, valamint a Szlovák Útkezelő Vállalat által kiadott tanulmány, amely a Nyitra és Léva környéki utak korszerűsítésének lehetőségeit taglalta, úgy döntöttem, hivatalos levéllel fordulok a hatóságokhoz. 

Az érintett hivatalok a Nyitra megyei területrendezési terv stratégiai dokumentum keretén belül elkészítettek egy nagy volumenű projektet, ami az R7-es és R3-as gyorsforgalmi út keretén belül tehermentesítené nemcsak Zselízt, de Lévát, Verebélyt és egyéb településeket is. 

A Zselízt elkerülő útszakasz Sáróig terjedő szakasza több mint 15 km és akár 50 millió euróra van tervezve. Lássuk be, még az R7-es is alig halad (Dunaszerdahelyt se érte még el), amire ugyebár elvileg van némi politikai akarat, sőt, Pozsonyt Kassával sem sikerült Szlovákiának autópályán összekötni (Magyarországnak igen), így ez a koncepció gyakorlatilag fantazmagória, és lehet, hogy még az unokáink sem érik meg a megépülését” – magyarázza Csonka Ákos.

„Tanulmányozva a dokumentumokat és a terveket, egy felismerés született bennem. A teljes szakaszra lehet sosem lesz ennyi pénze ennek az országnak, de egy 1,5 kilométeres töredékének megépítése részmegoldást jelentene a problémánkra. A tervezet szerint az elkerülő út nyugatról kerülné meg a várost az I/76-os állami besorolású útról az egykori Tolmácsi Gépgyár (SES) felől lekanyarodva. Majd keresztezné a III/509012-es III. osztályú megyei utat és haladna tovább. Javaslatom szerint, ha eddig a kereszteződésig megépítenék a teljes útszakasz kb. 1,5 kilométernyi részét, az már lehetőséget kínálna a forgalom elterelésére, így a város részbeni tehermentesítésére. Ezzel az eltereléssel ugyanis a tranzitforgalom az III/509012-es úton, illetve a Nagypuszta–Garammikola közti szakoszon kerülhetné ki Zselíz városának nagy részét, esetleg továbbhaladhatna Nagysalló irányába” – fogalmaz a képviselő.

Valamennyi helyről érkező válaszlevélben nyilvánvalóvá tették a javaslatra, hogy az elkerülő út megkezdése jelenleg nincs a közel-távoli tervek között, és anyagi keret sincs rá, ráadásul vannak frekventáltabb szakaszok is, ahol jóval nagyobb terhelés sújtja a településeket, így a zselízinek egyelőre nincs aktualitása.

„Ettől függetlenül jegyezték a javaslatot és ígéretet kaptam rá, hogy azt belefoglalják a kivitelezési koncepcióba, illetve a megvalósíthatósági tanulmányba. 2019-ben hasonló levelet írtam az akkori közlekedésügyi miniszternek a Zselíz és Lekér közti út veszélyességéről, ami akkor bár megoldatlan maradt, tavaly ősszel aztán nem várt módon megvalósult a rekonstrukció. Ebből is látszik, hogy foglalkozni kell ügyeinkkel, tematizálni, nyomást gyakorolni, mert sok esetben ad-hoc módon történnek a fejlemények. Ha 3 éven belül megkezdődne az elkerülő út kivitelezése, maximálisan elégedett lennék, sőt, talán beérném azzal is, ha elkezdődne egy szakmai vita erről, és kilátásba helyeznék a megoldás határidejét.”

A város polgármestere, Juhász András is üdvözlendőnek tartaná az elkerülő út megépítését, de tisztában van a realitásokkal, ezért eddig se fűzött hozzá nagy reményeket, de örülne, ha nem lenne igaza. „Két dologban látom a megoldást a problémánkra. Az egyik, ha megépülne Komáromnál az úgynevezett északi folyosó, ami az új Duna-hídnál lévő körforgalomnál Nyitra irányába épülne ki, a másik, ha ideérne az R7-es gyorsforgalmi út és elkerülhetetlenné tenné a kivitelezéshez valamilyen megoldás eszközlését. Ugyanakkor felháborítónak tartom itt a dolgok menetét. 

Fontos a fejlődés támogatása, nem vitatom, de a párkányi komp kiépítése előtt egyetlen települést és polgármestert se kérdeztek meg ennek hatásairól. Mindenki csak utólag értesült arról, hogy milyen döntés született. Jó, hogy létesült a komp, de a forgalom elvezetésére is gondolniuk kellett volna” 

– mondta el erről Juhász András.

Megkérdeztük a témáról Csenger Tibort, Nyitra megye alelnökét is, aki zselíziként ugyancsak önkormányzati képviselőként is tevékenykedik: „Nem könnyű nekem erről nyilatkozni, mivel mindkét oldalról érintett vagyok. A harmadosztályú utak nem ekkora terhelésre készülnek. Sok esetben azért harcolunk, hogy a 12 tonnánál nehezebb teherautókat kitiltsuk ezekről az utakról. Ezeknek ugyanis nincs olyan erős alapzatuk, így könnyebben tönkremennek. Ezért azt kell mondanom a javaslatra megyei alelnökként, hogy bár van az ötletben fantázia, mégsem lehet ez perspektíva. Jómagam az R7-es vagy bármilyen gyorsforgalmi út ideérését sem tartom reális megoldásnak. 2030-ig biztosan nem számolhatunk vele, de az államapparátus működését elnézve 2040 esetén sem lennék meglepve. A 2021–2027-es európai uniós források merítési tervezési ciklusába nem kerültek bele ezek az utak, tehát az állam csak saját költségvetésből tudná megoldani, amivel szintúgy elég szűkmarkúan bánik a kormány. Első osztályú útról ráadásul szinte lehetetlen kitiltani forgalmat. Képviselőtársam kezdeményezését ugyanakkor jónak tartom és támogatom, ugyanis ilyen módon lehet változást elérni a legmagasabb szintű döntéshozatalnál, minél nagyobb nyomás helyeződik rájuk. Rövid távon a legjobb megoldásnak azt tartanám, ha az állam folytatva a Lekér-Zselíz közti útszakasz felújítását, a város egész hosszán felújítaná az I/76-os főutat. Ugyanis a legnagyobb kellemetlenséget a teherautók zöreje okozza, ami az út egyenetlenségéből fakad. Sima úton ez nem olyan zavaró. Bár ez is csak részmegoldás, de reálisabbnak látom ennek kivitelezését” – mondta el az ügyről Csenger.