113 Views
(forrás: mkp.sk)

A pozsonyi kormány néhány napja jóváhagyta a 2021. évi állami költségvetést. A büdzsé végső jóváhagyása a parlament feladata, hamarosan elkezdődik annak parlamenti vitája. Előbb hasonlítsuk össze, milyen költségvetést hagytak jóvá a honatyák 2020-ra és hogyan sikerül az idei gazdálkodás.

A 2020. évre szóló költségvetést 15,8 milliárdos bevételi és 18,5 milliárdos kiadási oldallal, vagyis 2,7 milliárdos hiánnyal hagyta jóvá a parlament, ami a hazai össztermék 2,5 százaléka.

Az államadósság tehát a hazai össztermék 49,9 százalékára szökött volna. Sőt, 2018-ban még kiegyenlített, hiány nélküli államháztartást vetített előre a törvényhozás 2020-ra. Ezzel szemben 2020-ban mi várható?  A hiány várhatóan megnövekszik közel 10 milliárd euróra, ami a hazai össztermék 9,7 százaléka. Ezzel az eltervezett kiadásokat a kormány túlszárnyalja majdnem 40 százalékkal. Ami természetesen a világjárvány és az azt követő gazdasági válság, illetve a gazdasági megszorítások számlájára írható.

Amennyiben 2020-ban a kiadási oldal várható magassága 25,8 milliárd euró lesz (szerintem a végelszámolás ettől jóval magasabb lesz) érdekesnek ígérkezik az, hogy a kormány 2021-ben a kiadási oldalon 2 milliárddal kisebb összeggel, 23,8 milliárddal számol, miközben a bevételi oldalon szinte hajszálnyi pontossággal akkora összeggel, mint 2020-ra az előző törvényhozás.

Amely több, mint 8 milliárdos költségvetési hiánynak felel meg, ami a jövő évben várható hazai össztermék (GDP) több, mint 7,5 százaléka.

Ha az egészet az államháztartás oldaláról nézzük, akkor az államháztartás hiányát a kormány jövőre 7,1 milliárd euróban határozta meg, miközben az államháztartás bevételei a kormány számítása szerint elérik a 39,6 milliárdot, míg a kiadások a 46,7 milliárd eurót. Az államháztartásba, a közigazgatás költségvetésébe az állami költségvetésen kívül az egészségügyi biztosítók, a szociális biztosító, más állami alapok, a megyei és a helyi önkormányzatok költségvetései is bele tartoznak. Mindezzel az államadósság felkúszik a GDP 65 százalékára. Mintegy két év alatt 15 százalékponttal, ami rohamos növekedés. 

Mit takar ez a temérdek szám? Valós alapokra helyezi a kormány a jövő évi költségvetést? Egyáltalán, hogyan akarja a kormány jövőre 2 milliárddal lefaragni az állami kiadásokat? 

A következő módon: 350 millióval megnövelné a szociális tárca keretét – ebbe foglaltatik a szerényebb 13. nyugdíj –  200 millióval az egészségügyi tárca keretét – elég lesz a világjárvány idején, tekintettel az egészségügy állapotára? – 100 millióval pedig az oktatásügy keretét. A többi tárca jövőre az ideinek megfelelő összeggel gazdálkodhat, vagy jelentősen lecsökken a költségvetése. Az előbbi állításra példa az agrártárca, míg az utóbbira a közlekedési tárca esete. Az önkormányzatok számára rossz hír, hogy a 2018-2019-ben megvalósított legiszlatív lépések, a források nélkül az önkormányzatokra átruházott számos állami hatáskör 2021-ben még inkább sújtani fogja az önkormányzatokat, mint idén. Az újabb terhekről nem is beszélve, mint például az ételmaradék osztályozott hulladékként való begyűjtése és folyamatos likvidálása. 

Játsszunk el a gondolattal: mi lenne, ha az idei év végéig alábbhagy a járvány, nem lesz 3. és 4. hullám vagy ha mégis, akkor a mostaninál jóval kisebb szárnycsapásokkal. Nos, akkor az adóbevételek növekedési pályára állnak, a bevételi oldal némileg megnövekedhet és a kiadási oldal alaposan lecsökkenhet, akár 20-30 százalékkal. Mindez üdítő hatással lenne a költségvetés és az államháztartás hiányára. Ám ha a járvány tovább fog tombolni, akkor a bevételi oldal eltervezett magassága korántsem teljesül (alaposan lecsökkennek az adóbevételek) a kiadási oldal jelentősen megnövekedhet.  

Ezzel elérkeztünk a jövő évi költségvetés legnagyobb kockázatához. Az pedig a járvány további folyamata, ennek következtében pedig a hazai gazdaság általános állapota, a válság mélysége.

Mert ha tovább mélyül a válság, további kis- és közepes vállalatok szűnnek meg, a kreatív ipar (sport, kultúra, reklám, utazások, rendezvények) nem támad fel hamvaiból, a Kurzarbeit kevésnek bizonyul a nagyipari vállalatok számára, vagy jelentősen lecsökken termékeik iránt a külföldi kereslet, akkor nagyon nehezen lesz tartható a hazai gazdaság egyensúlya, az államháztartás fenntarthatósága alapjaiban roppanhat meg.  Ám legyünk optimisták, számoljunk a kedvező forgatókönyvvel, hogy 2021-ben a gazdaság elindul a felfelé ívelő pályán.

Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke

Hirdetés

Hozzászólok
Olvasta már?
2020.11.17.

Körkérdés: Hogyan értékeled a magyar labdarúgó-válogatott továbbjutását?

Múlt csütörtökön nem mindennapi izgalmak és örömök hullottak a futballrajongók ölébe a magyar válogatott jóvoltából. Valószínű, hogy évekkel…

2020.11.18.

Polgármesterek félidőben: eredmények, járvány, válság, jövő – Zsemlér

Az önkormányzatok a választási időszak feléhez érkeztek, ezért itt az értékelés ideje, illetve az új feladatok meghatározása. Néhány…

2020.11.21.

Ankét: Távoktatás tanári szemmel

Mivel az iskolák bezártak és a diákok nem tudnak személyesen részt venni az oktatásban, előtérbe kerültek a digitális…

2020.11.17.

Centralizált tudásbázist mutat be gróf Esterházy Jánosról a csehországi Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért

Esterházy János neve az utóbbi évtizedekben ivódott bele a köztudatba. Fontos, hogy mindig beszéljünk róla és minden rendelkezésünkre…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb