A választási időszak feléhez érkeztünk. A tervezett feladatok közül mit sikerült kipipálni, és mi az, ami nem jött össze?

Két évvel ezelőtt úgy mérettettünk meg, hogy tudtuk, komoly munkára lesz szükség ahhoz, hogy minőségi változásokat érjünk el településünkön. A legégetőbb problémákat összevetettük lehetőségeinkkel és elkezdtük a munkát. A hivatalban egységesítettük az adók rendszerét, így bárkinek el tudunk számolni, hogy mikor mit fizet. Ennek az lett a következménye, hogy mindenki következetesen azt fizeti, amije van. Odafigyelünk a szemétgazdálkodásra is. A 2019-es évhez képest már most látszik, hogy lakosaink 12 tonna szelektált szeméttel többet válogattak ki, ami nagyon jó, mert ezzel óvjuk a környezetünket. Már csak az kellene, hogy a kommunális hulladék mennyisége csökkenjen. Felszámoltuk a két legnagyobb szemétlerakatot is.

Kisebb-nagyobb beruházásokat is sikerült önerőből megvalósítani. A temetőben meghosszabbítottuk a vízvezetéket, rekonstruáltuk és mosdóval bővítettük a ravatalozót. A kultúrház főbb részeit is felújítottuk, nyílászárókat cseréltünk, a tető kétharmadát megújítottuk, a villanyvezetéket és a világosítást is korszerűsítettük.

Szem előtt tartjuk az iskolaköteles gyermekek étkeztetését is, így tanintézeteink konyháját is szebbé varázsoltuk. Mind az iskolákba, mind pedig a kultúrházba új berendezést és különféle gépeket vásároltunk.

Mi is csatlakoztunk a külhoni óvodaprogram III. körébe, ezáltal a magyar kormánynak köszönhetően széleskörű fejlesztéseket valósítottunk meg.

Teendőink megvalósítása kezdetén nyilvánvaló volt, hogy községünk úthálózata komoly rekonstrukcióra szorul, ezért minden évben a legproblematikusabb szakaszokat orvosoltuk. Így jutottunk el oda, hogy ezidáig több mint 3500 négyzetméter útfelületet sikerült újraaszfaltoznunk.

Valószínű, hogy képviselőink és a lakosok egyéb feladatok teljesítését is fel tudnák sorolni, amelyekről nem tettem említést. Mindez viszont csak részeredmény, folyamatos munka vár ránk annak érdekében, hogy falunk újra fajsúlyos településsé váljon.

A gazdasági és a pénzügyi válság, valamint a koronavírus-járvány miként hatott a községre?

A világjárvány miatt sajnos lassabban tudtunk haladni. A megkezdett beruházásokat, amelyeket önköltségből valósítunk meg, egyelőre nincs miért leállítani. Azokat oldjuk meg, amelyekre van keret. A költségvetést körültekintően terveztük meg, így ha csak nem történik valami extra nagy világégés, a tervezett teendőket be tudjuk fejezni. Az új helyzetre a vállalkozók rugalmasan reagáltak, ám a vendéglátóipar szereplői nálunk is nehéz időszakot élnek meg.

Reméljük, hogy rövidesen minden visszakerül a régi kerékvágásba és mindenkinek biztosítva lesz a biztos és méltó megélhetés.

Milyen módon oldja meg az önkormányzat a bevételi eszközök fogyatkozását?

A többi településekhez hasonlóan mi is éltünk a kormány ajánlatával és igényeltük a személyi járulék adóból származó kiesés pótlását.

A helyi adók befizetésének elodázásáért nem róttunk ki a lakosoknak bírságot, ebben az évben egyfajta türelmi időt alkalmazunk.

A hátralévő kétéves megbízatás alatt melyek az önkormányzat prioritásai?

Mindenféleképpen szeretnénk folytatni a középületek és az utak felújítását. Reméljük, a kormány állja a szavát és rövidesen mi is bekapcsolódhatunk a szennyvízhálózat kiépítésének folyamatába. Sok a teendő a sport és a kultúra szakaszán is. A 2018-as választások előtt egy élhetőbb Palástot ígértünk. A vállalás megvalósításához a lakosság segítségére is szükségünk van. Amennyiben ez meg lesz, a ciklus második felében maradandót fogunk tudni alkotni.

Fotók: Köpöncei Péter archívuma

Kedves Olvasó!

Az Önkormányzatok félidőben c. sorozatunk ezzel az írással befejeződött. Meggyőződésünk, hogy az olvasók hasznavehető tényekkel gazdagodtak és aprólékos betekintést nyertek a települések mindennapjaiba. Állításunkat az olvasottság magas száma is alátámasztja. További öt polgármestert is megszólítottunk, akik nagy sajnálatunkra többszöri megkeresésünkre sem vállalták a véleménynyilvánítást, bár erre ígéretet tettek. Emiatt nem állt módunkban megismerni az ő általuk irányított község életét.

Ábel Gábor, a cikksorozat összeállítója

The post Önkormányzatok félidőben – interjú Köpöncei Péter palásti polgármesterrel appeared first on Reflex24.

A választási időszak feléhez érkeztünk. A tervezett feladatok közül mit sikerült kipipálni, és mi az, ami nem jött össze?

Kicsivel több, mint a fele eltelt a választási időszakból, ez így igaz. Annak is szinte a fele a vírus megjelenése jegyében. Az elmúlt két évben mondhatni sikeres pályázataink kivitelezése körül sürögtünk, forogtunk. Szinte öt év munkája vált valóra, hiszen 2019 novemberre elkészült a gyűjtő udvar, ahol a válogatott szemetet tároljuk. Az elmúlt év januárjától így a háztartási hulladék nagyobb szelektálására ösztönöztük lakosainkat. Megváltoztattuk a szemételhordás illetékét. Nem személyre, hanem háztartásokra szabottan állapítottuk meg az illetéket. Így egy év elteltével mondhatjuk azt, hogy a lakosok megértették, mit szerettünk volna közösen elérni. Célunk az egyre magasabb százalékú szeparálás volt.

Pontos adatokat még nem tudok mondani, de elértük, hogy 30-40 százalékkal kevesebb háztartási hulladékot szállítottunk el, s emelkedett a kiválogatott műanyag, üveg, fém, papír és egyéb hulladék mennyisége. Mindezeken felül ingyen elszállítják az elhasznált háztartási olajt, járműabroncsokat és az idei évtől a háztartási bio hulladékot is. Ami még nehézség, a falevelek és a gallyak gyűjtése. Jelenleg elbírálás alatt van egy nagy komposztálóra beadott pályázatunk. Ha sikerülne megnyerni, akkor bízunk abban, hogy ez a probléma is megoldódik.

Következő projektként a Közösségi Központ kialakítása lett sikeres. Jelenleg ez az építkezésünk folyik. A régi kultúrház egy részét alakítjuk át, ahol megoldódik a fűtés rendszer, a mellékhelyiségek, egy kiszolgáló konyha, valamint iroda és olyan helyiségek, ahol kisebb közösségi munkára lesz lehetőség.

A gazdasági és a pénzügyi válság, valamint a koronavírus-járvány miként hatott a községre?

Voltak megszorítások, a községi hivatal kiadásait is csökkentenünk kellett, de lényegében nincs komolyabb okunk a panaszra.

Milyen módon oldja meg az önkormányzat a bevételi eszközök fogyatkozását?

A részesedési adóbevétel összege jelentősen csökkent. A kiesések pótlására a kormány 26 ezer eurós kamatmentes kölcsönt folyósított. Néhány feladat ütemtervét módosítanunk kellett.

A hátralévő kétéves megbízatás alatt melyek az önkormányzat prioritásai?

Célkitűzéseink közé tartozik a kultúrház bejáratának és nagytermének a felújítása is. Épp a napokban jelent meg egy pályázati kiírás a községi épületek szigetelésének és korszerűsítésének lehetőségével. Nem szeretnénk ezt a lehetőséget elszalasztani, így két falubéli építész dolgozik azon, hogy időben leadható legyen a tervezet. Tennivaló van és lesz is bőven.

Nem elhanyagolható az úthálózat javítása. A hetvenes évektől, mióta megépültek útjaink, semmilyen támogatás nem jött célirányosan, vagy pedig pályázati formában erre a célra. Az elmúlt majdnem öt évtizedben megváltoztak a mezőgazdasági gépek, teherszállító eszközök. Ezáltal közútjaink túlterheltek és a nagy súly alatt töredezik az aszfalt. Igyekszünk minden évben javítani rajtuk, de legalább háromszáz-négyszáz euró kellene ahhoz, hogy korszerű, teherbíró belső úthálózatunk legyen.

Sokan igényelnék a szennyvízelvezető hálózat megépítését is, reméljük a mostani kormány másként áll majd ehhez a kérdéshez. Szeretném, ha a mostani helyzet a végét járná. Kiéheztünk az élő emberi kapcsolatokra, hiányoznak a szemtől szembe való találkozások.

Reménykedem a boldogabb és személyesebb jövőben, ahol a szeretet és az egymásra figyelés nagyobb hangsúlyt kap.

fotók: Cseri Zita polgármester archívuma

The post Önkormányzatok félidőben – interjú Cseri Zitával, Nagyölved polgármesterével appeared first on Reflex24.

A választási időszak feléhez érkeztünk. A tervezett feladatok közül mit sikerült kipipálni, és mi az, ami nem jött össze?

A tervezett feladatok közül 2019-ben elkezdtük a községi utak felújítását, ez mintegy 700 négyzetméternyi felület aszfaltozását és kiépítését jelenti. Folytattuk a járdák felújítását is, az óvoda épületéhet 250 méteres szakaszt fejeztünk be. A kultúrház korszerűsítésére kétszer is pályáztunk, de egyik esetben sem voltunk sikeresek. Ezért úgy döntöttünk, hogy önerőből finanszírozzuk az épület felújítását.

A gazdasági és a pénzügyi válság, valamint a koronavírus-járvány miként hatott a községre?

A tavalyi év a takarékosság időszaka volt, ám így is képesek voltunk a település fejlesztésére. A nyár folyamán önerőből társadalmi munkával sikerült a futballpályán lévő épület egyik helyiségében konditermet kialakítanunk a lakosság számára.

Itt szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik támogatták ezt a kezdeményezésünket.

A kultúrház épületén is elkezdtük a munkálatokat, kicseréltük a bejárati ajtókat. Az év végén sem pihentünk, kifestettük az egészségügyi központ épületének bejárati és várótermi folyosóját és az ajtókat is felújítottuk. Két pályázatot is benyújtottunk. A Környezetvédelmi Minisztérium által meghirdetett program keretében szeretnénk komposztálókat vásárolni a lakosok részére. A Nyitra megyei önkormányzattól a sport és a kultúra támogatását kértük, az idén pedig az egészségügyi központ mellett egy kültéri fitneszparkot akarunk létrehozni.

A falu kulturális és közösségi életére is rányomta bélyegét a koronavírus járvány.

Míg 2019-ben minden hónapra jutott egy rendezvény, sőt néha kettő is, addig tavaly mindössze négy jelentősebb esemény valósult meg. Az utolsó a Mikulás érkezése volt, aki lovaskocsin hordta szét a gyermekeknek szánt ajándékokat.

Milyen módon oldja meg az önkormányzat a bevételi eszközök fogyatkozását?

Számomra fontos szempont a község gazdálkodásának az ésszerűsítése és a rendelkezésünkre álló források hatékony felhasználása. Továbbra is szeretnénk élni a pályázatok révén nyújtott lehetőségekkel.

A hátralévő kétéves megbízatás alatt melyek az önkormányzat prioritásai?

Szeretnénk teljes mértékben felújítani a kultúrházat, az épület közvetlen szomszédságában szabadtéri színpadot építünk. Szükséges megoldanunk az óvoda homlokzat és tetőjavítását, az egészségügyi központ tetőfedelének vízszigetelését, valamint az utak és járdák további felújítását.

fotók: Černák Miroslav archívuma

The post Önkormányzatok félidőben – interjú Černák Miroslavval, Bese polgármesterével appeared first on Reflex24.

Hogyan kerültél legelőször kapcsolatba a párttal?

1990 januárjában Duray Miklós megkeresett és elmondta, hogy már több járásban megalakították az Együttélés Politikai mozgalmat és a lévai járásban is szeretnék megszervezni. Abban az időben aktívan bekapcsolódtam a Csemadok munkájába, így láttam a lévai járás magyar ajkú lakosainak mindennapi életét, gondjait, hogy valamiben hiányérzetük van. Járási szinten akkorra már megalakult az FMK és a MKDM. Úgy éreztem, hogy az Együttélés áll legközelebb hozzám, így ott kezdtem a politikai munkám. 2007 szeptemberétől az MKP titkári munkateendőit végzem a Lévai járásban.

Szívesen vállaltad az elnökségi feladatot?

A tisztújító taggyűléseken öt személy kapott jelölést az elnöki tisztégre. A Járási Elnökségi ülésen Csenger Tibor, Farkas Attila és Kiss Beáta visszalépett a jelöléstől. Járási konferenciánk hetében Bögi Pathó Melinda és Köpöncei Péter jelezték, egyéb elfoglaltságaik miatt nem tudják vállalni a jelölést. Mindketten engem javasoltak elnöknek. A Konferencia napján a Járási Elnökség összeült és egyhangúlag javaslatot tett személyemre és ezt előterjesztették. A Konferencia küldöttjeinek vázoltam mi vár ránk a következő választásokig. Akkor azt mondtam: szerintem nincs ebben a helységben olyan ember, aki meg tudja mondani, mi lesz velünk pár hónap múlva, illetve jövőre. Mindenre fel kell készülnünk.

Van valamiféle kitűzött célod, amit szeretnél elérni, mint járási elnök?

Az eddigi lévai járási elnökségek több alkalommal jelezték a központ felé, hogy a Garam és Ipoly mentiek másként látják a politikát, mint a Pozsony környékiek. Mi másként éljük meg napjainkat, mint a tömbmagyarságban élők. Véleményünket meghallgatták, de nagyon kevés alkalommal fogadták meg. Ami eddig jól működött a járás területén, azt tovább kell folytatni.

Az új és jövőnket meghatározó kihívások elől nem futamodhatunk meg.

Új, elektronikus formát találták ki a 2021-es népszámlálásra. Elmarad a megszokott, emberi kapcsolat a számlálóbiztosokkal. Az idősebbeknek, internettel nem rendelkezőknek segítséget kell nyújtanunk a népszámlálásnál. Januártól felvilágosító kampányba kezdünk a Facebbok segítségével.

Nyártól folynak a tárgyalások a pártegyesítésről, most pedig karácsony előtt pár nappal senki számára nem világos, ki mit akar. Mi tudjuk, hogy egységet akarunk, de ehhez nem elegendő egy párt akarata.

Egységre van szükség. Ezt az egységet nem egy két hónappal a választások előtt kell létrehozni, mert hiteltelenekké válunk a választóink előtt.

A párton belül kizárólag a számok alapján mennyire teljesít jól járásunk?

Számok alapján az elmúlt évtizedben jó eredményeket tudunk felmutatni járási szinten. A kiosztott feladatok teljesítéséért sosem kellett szégyenkeznünk.

2010-ben 13+2 (MKP-s + MKP által támogatott) polgármester és 107 önkormányzati képviselő, 2014-ben 17+1 polgármester és 111 képviselő, 2018-ban 17+2 polgármester és 126 képviselő kapott bizalmat a választóktól.

A 2013-as, 2017-es megyei választásoktól van megyei képviseletünk. 2018-tól Csenger Tibor alispán szó szerin végig szántotta a magyar járásokat és már látni az eredményt – útfelújítások, iskolák felújítása, kulturális és sportrendezvények támogatása.

Parlamenti választásokkor 2012-ben 6911, 2016-ban 7019 és 2020-ban 7107 személytől kaptunk bizalmat.

2014 márciusában a köztársasági elnök választásokon Bárdos Gyulára 6428-en szavaztunk.

Az Európai parlamenti választásokkor 2014-ben 2815, 2019-ben 3332 szavazatot kapott az MKP.

A számokon kívül el kell mondani azt is, hogy aktivistáink évektől a legjobb eredményeket hozzák országos szinten. Sokan vannak olyanok, akik szívükön viselik az itt élők sorsát. Megtesznek mindent, hogy minél jobb eredménnyel zárjuk a választásokat.

A mi erőnk a közösség. Ezt a közösséget látom a falunapokon, fesztiválokon, megemlékezéseken az egész Lévai járás területén.

Milyen eredménnyel lennél elégedett a 2021-es népszámláláson?

Tudatos eredményekkel! Ha az emberek tudatosítják, hogy magyarnak lenni nem szégyen. Ugyanez vonatkozik a romákra is. Ha minden magyar anyanyelvű és nemzetiségű vállalná hovatartozását a népszámláláson. Aki vállalja nemzetiségét, semmi mást nem tesz, mint vállalja szülei, nagyszülei örökségét. Ezt az örökséget kell tudatosan vállalni a népszámláláskor, hogy továbbra is megtarthassuk iskoláinkat, egyházainkat, kulturális szervezeteinket.

Áldott karácsonyi ünnepeket, sikerekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kívánok a Magyar Közösség Pártja, Lévai járás nevében a Reflex24 olvasóinak és a felvidéki magyaroknak.

The post „Az új kihívások elől nem futamodhatunk meg” – interjú Kakas Pállal, az MKP járási elnökével appeared first on Reflex24.

A választási időszak feléhez érkeztünk. A tervezett feladatok közül mit sikerült kipipálni, és mi az, ami nem jött össze?

Sajnos csupán egy-két nagyobb pályázatot sikerült kiviteleznünk. Viszont ezek eredményeként a községi utak 60 százaléka új aszfaltburkolatot kapott, parkolóhelyek létesültek, vízelvezető árkokat és hidakat újítottunk fel. Az utak és a zöldterületek karbantartására tucatnyi eszközt szereztünk be. Elkezdtük a régi községháza és a tűzoltó szertár felújítását.

Bosszantó, hogy a benyújtott pályázatok kiértékelés nélkül évekig húzódnak, konkrétan a gyűjtőudvar és a templom környékének a rendezése.

Nem is beszélve a fontos és a mindennapi élethez tartozó nagy beruházások, mint akár az optikai kábel bekötése, vízvezeték és a csatornázás, amelyek központi akaratot igényelnének.

A gazdasági és a pénzügyi válság, valamint a koronavírus-járvány miként hatott a községre?

Leálltak az önerős fejlesztések, amelyek sokkal hatékonyabbaknak számítanak a fent említetteknél. Mindössze a temető kerítést tudtuk felújítani és 200 folyóméter árkot újra építeni az idén. A községi alkalmazottak sorát két munkással bővítettük, hogy minél több feladatot, mint a földmunkák, erdőművelés és egyszerűbb építkezési teendőket el tudjunk végezni.

Milyen módon oldja meg az önkormányzat a bevételi eszközök fogyatkozását?

Természetesen csak abból főzünk, amiből lehet. Nem tervezzük a hulladékelszállítási díj emelését sem. Saját gazdálkodásunk javításával és az ebből származó bevételek növelésével számolunk.

A hátralévő kétéves megbízatás alatt melyek az önkormányzat prioritásai?

Igencsak örülnék, ha lényeges elmozdulás állna be a már említett hiányosságok terén. A nagyberuházásoknál például koncepció váltásra kerülne sor. Sajnos túl sok a bizonytalansági tényező és csak abban bízhatunk, hogy a válság mielőbb véget ér. Szeretnénk újraindítani a idősek gondozását, ami nem csupán önkormányzati feladat, és befejezni a műemléknek számító templomunk felújítását is. Jövőre a község kerek évfordulóját ünnepeljük, ami újabb kihívások elé állít bennünket.

The post Polgármesterek félidőben: eredmények, járvány, válság, jövő – Százd appeared first on Reflex24.

A választási időszak feléhez érkeztünk. A tervezett feladatok közül mit sikerült kipipálni, és mi az, ami nem jött össze?

Csak a sarkalatos, nagyobb horderejű beruházásokat említem meg, ugyanis jóformán naponta történt valamiféle pozitívum városunk fejlődésében. Kiépítettük a kerékpárutat (1,241 millió EUR), felújítottuk a városi hivatal épületét (410 ezer EUR), a magyar tannyelvű alapiskola tetőszerkezetét (343 ezer EUR), a T18-as tornatermet (975 ezer EUR), a városi illemhelyeket (40 ezer EUR), a művészeti alapiskola tetőszerkezetét (300 ezer EUR), a DOS bérházon kicseréltük az ablakokat és az ajtókat (147,5 ezer EUR), Garammikolán bővítettük a járdahálózatot (75 ezer EUR), és útfelújításokat is eszközöltünk.

A Posta utcán építési telkeket adtunk el, megkezdtük a magyar alapiskola bővítésének előkészületeit, valamint a garammikolai óvoda bővítését és korszerűsítését. Folyik a munkás- szálló felújítása,  vár ránk a csatornahálózat teljes kiépítése, valamint a fürdő és a főtér további részeinek felújítása. 

A gazdasági és a pénzügyi válság, valamint a koronavírus-járvány miként hatott a városra?

A pénzügyminisztérium által nyáron elvégzett számítások szerint mintegy 150 ezer eurós kiesésünk lesz a részadóból.

Felelős és körültekintő gazdálkodásunknak köszönhetően a várost stabil helyzetben találta a járvány okozta pénzügyi válság, ezért nem volt szükség a beruházások komolyabb visszaszorítására vagy átütemezésére.

Milyen módon oldja meg az önkormányzat a bevételi eszközök fogyatkozását?

A részesedési adóbevétel-kiesések kiegyenlítésére a kormány 144 ezer eurós kamatmentes kölcsön folyósítását hagyta jóvá. Ezen felül további 500 ezer eurós, előnyös kamatozású hitelt vett fel a város a felsorolt beruházások finanszírozására. Még ezek a visszatérítendő források sem emelték azonban településünk hitelkitettségét annyira, hogy a törvényben foglalt határértékek közelébe kerüljön, így bátran kijelenthetem, hogy az általános nehézségek ellenére Zselíz gazdálkodása és pénzügyi helyzete továbbra is szilárd.

A hátralévő kétéves megbízatás alatt melyek az önkormányzat prioritásai?

Az elkövetkező két évben további építkezési telkeket szeretnénk felajánlani a lakosoknak családi házak építésére. Prioritásunk továbbá a lakásépítés, a város több pontján is tervezünk új lakásokat. A választási időszak legfőbb célja, hogy megvalósuljon a csatornahálózat teljes kiépítése, amire az utóbbi hetek történései alapján jelentősen megnőttek az esélyeink.

A lakosok nagy örömére az Esterházy- kastély is részben felújul, hiszen két sikeres pályázatnak köszönhetően rendbe tesszük a tetőszerkezetet és az épület északkeleti szárnyát.

The post Önkormányzatok félidőben – interjú Juhász Andrással, Zselíz polgármesterével appeared first on Reflex24.

A választási időszak feléhez érkeztünk. A tervezett feladatok közül mit sikerült kipipálni, és mi az, ami nem jött össze?

Az első megbízatásomat töltő polgármesterként a halaszthatatlan feladatok megoldásával kezdtem el a munkát. Az elmúlt évben sikerült a községi hivatal épületének hátsó részén (a régi iskoláról van szó) felújítani a tetőt és sor került a kazán és a kémény átalakítására is. A kultúrházon lecseréltük a csatornát és újjá varázsoltuk a kopjafát.

Az utóbbit jómagam végeztem el. Kicseréltük a községi hivatal riasztó rendszerét és a mellékutcákban is kisebb felújításokat végeztünk el. Ami a pályázatokat illeti, kidolgoztuk egy 1200 négyzetméteres építkezési hulladék-lerakó telep terveit és folyamatban van a régi községháza felújítási menetrendjének a kimunkálása is. A kulturális élet terén sem tétlenkedtünk, 2019-ben hagyományteremtő szándékkal megvalósítottuk az első falusi disznóvágást. Nagy érdeklődést váltott ki a gasztronap, a farsangi batyubál és a sportnap is. A László-napi koncerttel összekötött gyermeknap is tökéletesre sikeredett.

A gazdasági és a pénzügyi válság, valamint a koronavírus-járvány miként hatott a községre?

Értelem szerűen minket sem kímélt meg sem a gazdasági válság, sem pedig a koronavírus járvány, de nem szabad elcsüggedni, úgy vélem, hogy már nehezebb időket is átvészelt az emberiség és a településünk is. Csak a teremtő tudja, hogy mikor milyen terhet helyez a vállunkra, a mi dolgunk pedig azok cipelése és megoldása. Számos megszorítást voltunk kénytelenek bevezetni, rendezvényeink is szerényebbek voltak a régebbieknél, de aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli.

Milyen módon oldja meg az önkormányzat a bevételi eszközök fogyatkozását?

Sajnos azon községek közé tartozunk, ahol a lakosság lélekszáma alacsony, így a költségvetésünk is szűkös, de stabil. A jelentősebb beruházásokat pályázati lehetőségekkel szeretnénk véghez vinni.

A hátralévő kétéves megbízatás alatt melyek az önkormányzat prioritásai?

Mindenféleképpen fontosnak tartom a falunk és egyben a környék fejlődését, ugyanis régiónk a leszakadó térségek közé sorolható. Szándékomban áll folytatni a járdák felújítását és ezzel kapcsolatban rendezni a tulajdon viszonyokat minden olyan területen, amit a község használ. A turisták részére egy vendégház kialakítása is a terveim között szerepel.

Természetesen oda kell figyelni a jelenlegi nehéz helyzetre, mivel nem tudni milyen következményekkel leszünk majd kénytelenek szembenézni. A legfontosabb most az, hogy mindenki jó egészségben viselje el a mostani időszakot.

The post Polgármesterek félidőben: eredmények, járvány, válság, jövő – Szete appeared first on Reflex24.

A választási időszak feléhez érkeztünk. A tervezett feladatok közül mit sikerült kipipálni, és mi az, ami nem jött össze?

Célkitűzéseim közül szívügyem volt a helyi Önkéntes Tűzoltóság tényleges megalakítása, működtetése és támogatása. A felújított Tatra-CAS 32 T 815 tűzoltó gépjármű mellé a tavalyi év folyamán sikerült egy árvízvédelmi utánfutót is beszereznünk, melyek komoly segítséget jelentenek nemcsak az árvizeknél, hanem a tűzeseteknél és a katasztrófa elhárításoknál is. Kérvényeztünk egy IVECO DAILY kis tűzoltóautót is, ami reményeim szerint rövid időn belül megérkezik.

Ugyancsak fontos volt számomra, hogy rendezzük a közterületek, a középületek és a falu által használt területek alatti földek tulajdonjogi viszonyát. Ebből már elég sok megvalósult, de még marad feladat a következő évekre is.

Most fejezzük be a közvilágítás korszerűsítését. Az eddigi világító testek rengeteg energiát fogyasztottak, a káros anyagok kibocsátásával pedig szennyezték a környezetet. Így helyettük új, LED-es lámpákat szereltünk fel. Ez a beruházás nemcsak esztétikai szempontból lényeges, de a közbiztonsági előírásoknak is eleget tesz.

A tavalyi évben Európa Uniós támogatással egy négy napos, nagyszabású rendezvényt tudtunk megszervezni, az Ipolynyéki Szüreti Fesztivált és a Testvértelepülések Találkozóját. Az eseményre elhoztuk a Csárdáskirálynő című operettet is.

Ugyancsak nagy összeget nyertünk idén is az esemény folytatására, de a koronavírus-járvány miatt ezt a segítséget átcsoportosítottuk a következő évre. Mindemellett önállóan, vagy valamelyik intézménnyel és civil szervezettel együttműködve kisebb horderejű eseményeket is megvalósítottunk, mint például a tavaszi hulladékgyűjtés, a karácsonyi vásár, a lövészeti nap és a családi sportnap.

Részben külső pénzekből felújítottuk a községi hivatallal szembeni régi adóhivatal épületét és megnyertük a WIFI az Ön számára nevű pályázatot. Sikeres volt az energetikai szolgálatok fejlesztésére és az ápolói szolgáltatás támogatására benyújtott pályázatunk és szert tettünk egy szabadtéri mobil színpadra és padokra.

Önerőből korszerűsítettük a szennyvíz tisztító állomás levegőztető rendszerét, belülről pedig felújítottuk az óvoda középső pavilonját a középső csoport számára. A könyvtárat átköltöztettük a kultúrház felső emeletére és egy nyertes pályázatnak köszönhetően hamarosan új könyvekkel gazdagodunk. A sport-épületben a mai kívánalmakat kielégítő konditermet alakítottunk ki, amelyet hamarosan igénybe vehetnek a testedzésre vágyók.

A Bethlen Gábor Alap segítségével korszerűsítettük az iskolai konyhát, a Nekvinum és a Gazdák Erdeje vadásztársaságnak pedig a szabadtéri rendezvényeikhez szükséges eszközöket, így katlanokat, sátrakat és sörszetteket vásároltunk és fejlesztettük az audiotechnikai rendszert.

Az  INTERREG SK-HU határon átnyúló pályázata eredményeként a helyi vadásztársaság és Magyarnándor község önkormányzata együttműködésével jövőre befejezzük a tanösvények kiépítését és felújítását a határ mindkét oldalán.

Új munkahelyeket teremtve megalakítottuk a helyi szociális vállalatot, amely elsősorban a falu által kezelt közterületeket és középületeket tartja karban, de emellett igény szerint egyéb megbízásokat is elvállal Ipolynyéken és környékén.

Örököltem három nyertes projektet, az egyik a műfüves pálya, a másik a sport-épület felújítása, amelyeket további 110 ezer euróval kellett a falunak kiegészítenie önköltségből, ezen kívül még 248 darab 1050 literes komposztálót osztottunk szét a családoknak.

A gazdasági és a pénzügyi válság, valamint a koronavírus-járvány miként hatott a községre?

Kétezer tizennyolcban, amikor a polgármesteri székért indultam, meg sem fordult a fejemben, hogy feladataim elvégzését mennyire megnehezíti majd egy olyan világjárvány, mint a COVID-19, amely jelentősen átcsoportosította a prioritásokat. Az óvintézkedésekre pénzt és energiát kellett fordítani.

Negatívumként kell megemlítenem, hogy az állam kiértékelés nélkül söpörte le a beadott pályázatokat.

Milyen módon oldja meg az önkormányzat a bevételi eszközök fogyatkozását?

A vírusnak köszönhetően megfogyatkoztak a bevételi eszközeink. Az állam kevesebb pénzt adott az önkormányzatoknak, de utólagosan ezt a kiesést kölcsön formájában „pótolta”.

A hátralévő kétéves megbízatás alatt melyek az önkormányzat prioritásai?

A következő két évben terveim között szerepel a járdák kiépítése Felsőnyéken, illetve azok rendbehozatala Alsónyéken. Ezenkívül a csatornázási terv aktualizálása a kanalizáció kiépítése céljából, a községi hivatal felújítása, a játszótér modernizálása, az iskola fűtésének korszerűsítése, bérlakások építése, építkezési tervek előkészítése, a templom felújításának folytatása, sáncok rekonstrukciója, új kilátó és komposztáló kiépítése, a kultúrház és azon belül a könyvtár belső korszerűsítése is napirenden lesz.

Mindemellett 17 ezer eurót kaptunk a kultúrház környékének aszfaltozására, amit szintén jövőre valósítunk meg, rekonstruáljuk a tűzoltó szertárt, gyűjtőudvart hozunk létre és a Zöld község program keretében 84 darab fát ültetünk ki.

The post Polgármesterek félidőben: eredmények, járvány, válság, jövő – Ipolynyék appeared first on Reflex24.

A választási időszak feléhez érkeztünk. A tervezett feladatok közül mit sikerült kipipálni, és mi az, ami nem jött össze?

A COVID-19 járvány miatt döcög a pályázatok kiértékelése, pillanatnyilag várjuk azok kedvező elbírálását. Egyelőre bizakodóak vagyunk, mivel valamennyi hiánypótlást sikerült megoldanunk. Az elmúlt időszakban megszüntettünk egy illegális szemétlerakatot, a községi hivatal előtt egy eddig kihasználatlan téren Szent Ambrus-szoborral ékesített kis parkot hoztunk létre, a focipálya mellett pedig egy minden igényt kielégítő gyermekjátszóteret létesítettünk.

Elkészült a várva várt műfüves pálya, amely minden nemzedéknek biztosít sportolási lehetőséget.

A gazdasági és a pénzügyi válság, valamint a koronavírus-járvány miként hatott a községre?

Mint már említettem, valamennyi folyamat nagyon lelassult. Továbbra is derűlátóak vagyunk, hogy a gazdasági válságnak nem lesznek nagyobb következményei és sikeresen tudunk majd pályázni, megvalósítva ezzel a kitűzött feladatokat.

Milyen módon oldja meg az önkormányzat a bevételi eszközök fogyatkozását?

A részesedési adók előirányzott összegét az állam a pénzügyminisztériumon keresztül kamatmentes hitel biztosításával iparkodik kompenzálni. Falunk is élt ezzel a lehetőséggel.

A többi anyagi forrást csupán megszorításokkal és kemény takarékossággal tudjuk biztosítani.

A hátralévő kétéves megbízatás alatt melyek az önkormányzat prioritásai?

Első számú prioritásunk a község csatornarendszerének a kiépítésére és egy közös tisztító állomás létrehozására irányul. Mindent elkészítettünk, így már csak az anyagi hátteret kell előteremtenünk.

A kultúrházra szert tett támogatásból korszerűsítettük a fűtést, kicseréltük a nyílászárókat és leszigeteltük a padlást.

Készen áll a tervdokumentáció a külső hőszigetelésre, valamint a meleg vizet és a hő visszanyerést is biztosító napkollektoros rendszer megvalósítására. Elbírálásra vár a csapadék víz tárolására és elvezetésére benyújtott pályázatunk is.

fotók: az inámi önkormányzat archívuma

The post Polgármesterek félidőben: eredmények, járvány, válság, jövő – Inám appeared first on Reflex24.

A választási időszak feléhez érkeztünk. A tervezett feladatok közül mit sikerült kipipálni, és mi az, ami nem jött össze?

Tavaly sikeresen pályáztunk egy közösségi központ kialakítására, amelyet az egykori cukorgyár villaszerű épületében szeretnénk létrehozni. Itt lehetőség nyílik majd különböző csoportok kulturális és egyéb tevékenységére. Célunk lehetőséget biztosítani valamennyi korosztálynak, hogy találkozzanak egymással, közösen szórakozzanak, és hasznosan töltsék el a szabad idejüket. Emellett az is fontos, hogy ezzel egy időben megmentünk egy jelentős épületet, amely e beruházás nélkül az enyészeté lenne. Az érvényes támogatási szerződés alapján folyik a kivitelező cég kiválasztása, és bízunk abban, hogy 2021-ben sikerül elvégezni a kellő felújítási munkálatokat , melyek végeztével az épület betöltheti az előirányzott rendeltetését. A beruházás értéke mintegy 250 ezer euró.

Az ingyenes iskolai ebédek bevezetése után kénytelenek voltunk saját pénzforrásból még az elmúlt tanév megkezdése előtt felújítani és korszerűsíteni az iskolai étkezde berendezését. Közel 10 ezer euróba került a nem tervezett, de szükséges beruházás.

Ami a környezetvédelmet illeti,  tavaly vásároltunk egy vadonatúj járművet a községi utak és járdák, valamint közterek takarítására, biztosítva ezzel az említett területek tisztán tartását. Erre azért is szükség volt, mert a munkaképes és dolgozni is akaró munkanélküliek száma úgymond a nullára csökkent, így nincs ember a közterületek rendben tartására. A támogatás értéke 40 860 euró.

Sikeres volt a száz százalékos dotációval támogatott (16 357 euró) díszfák telepítésére irányuló pályázatunk is. Tíz darab korai juhart, ötvenkét gyertyánt és huszonhárom kocsányos tölgyet ültettünk ki.

Az Európai Unió által támogatott ingyenes internetes hozzáférés kiépítésére 15 ezer eurót nyertünk. Jelenleg a lehetséges műszaki megoldások kutatása és a kivitelező társaság kiválasztása folyik.

Egy régi vágyunk is teljesült, végre sikerült a szlovák és magyar osztállyal működő óvoda épületének felújítása. A Környezetvédelmi Alap felé benyújtott többszöri sikertelen próbálkozás után a magyarországi Bethlen Gábor Alap nyújtott segítő kezet mintegy 100 ezer eurós támogatás formájában, amelyből megoldottuk a tanintézet épületének teljes felújítását és hőszigetelését.

Községünk tulajdonában számos épület van, konkrétan bérházak, egészségügyi központ körzeti-, gyerek-, és fogorvossal, nőgyógyásszal, valamint gyógyszertárral és egyéb szolgáltatásokkal. Biztosítanunk kell ezen létesítmények fenntartását, ami külön kiadási terheket jelent. Tavaly felújítottuk az egészségügyi központ két épületét és a gyógyszertár tetőszerkezetét is.

Elmondhatjuk, hogy az összes községi tulajdonban lévő épületet rákötöttük a szennyvízelvezető hálózatra, ami nem kis kiadásokkal járt.

A gazdasági és a pénzügyi válság, valamint a koronavírus-járvány miként hatott a községre?

Az idei tavasz a bizonytalanság időszaka volt minden szempontból. Lecsökkentek az adókból az államkasszába befolyt bevételek, s ezzel egyenes arányban kevesebb jutott a községnek járó juttatásokból is. Olyan intézkedéseket foganatosítottunk, amelyek árán biztosítani tudtuk a község és az intézmények működését. Ezek a rendelkezések sajnos érintették a községi alkalmazottak bérezését és a költségvetés karcsúsítását is.

Milyen módon oldja meg az önkormányzat a bevételi eszközök fogyatkozását?

Csak a legszükségesebb feladatokat tudjuk megvalósítani, a mozgásterünk korlátozott, nem tudjuk, mit hoz a jövő. A lényeg, hogy legalább alapszinten működtetni tudjuk a községet és az intézményeket.

A hátralévő kétéves megbízatás alatt melyek az önkormányzat prioritásai?

A jövő évben sort kerítünk a volt cukorgyár területén található régi környezet-szennyeződés felszámolására. Sikeres pályázat esetén létrehozunk egy komposztáló üzemegységet a község területén keletkező biológiai zöld hulladék környezet kímélő feldolgozására. Lépcsőzetesen felújítjuk a ravatalozót és a kultúrház épületét, újra rendezzük az óvoda udvarát, és a községi utakat is „járhatóbbá” tesszük.

Minden a jelenlegi bonyolult gazdasági és társadalmi helyzet sikeres kezelésétől függ.

fotók: Nagy Lajos archívuma

The post Polgármesterek félidőben: eredmények, járvány, válság, jövő – Oroszka appeared first on Reflex24.