A Madarak árnya c. dalhoz készült videoklip fogadtatását elnézve elmondhatjuk, hogy elsöprő sikert aratott a nagyközönség és a rajongóitok körében egyaránt. Ha jól sejtem, a zenekar tagjai és a közreműködők is hasonlóképp büszkék a közös munka gyümölcsére. Amire igazából kíváncsi vagyok: sikerült-e vajon azt megvalósítani, ami eredetileg az ötletgazda fejéből kipattant?

Máté: Így igaz, mindannyian büszkék vagyunk a munkák végeredményére és nagyon örülünk, hogy a kedves közönségnek/nézőseregnek is tetszik – ma már több mint 11 ezer megtekintés felett járunk. Nagyon sok gratulációt kaptunk az interneten és a hétköznapokban is.

Célunk az volt, hogy nemmindennapi videóklipet készítsünk, hisz maga a zene sem egy egyszerű témát dolgoz fel. Olyan témaköröket boncolgat a dalszöveg, amivel mindenki tud azonosulni. Ugye mindenki gondol a jövőre, sokan vágyunk a csendességre, a nyugalomra, a szabadságra, mindannyiunkban olykor-olykor felmerülnek különböző létkérdések és bizonyára mindnyájan reménykedünk valamiben, ami jobbá válhat…

Az egyik ötletgazda Kiss Kristóf (mentorunk), a másik Csáky Mátyás (a videóklip készítője) volt, de nagyon-nagyon sok közös ötleteléssel telt a januári hónapunk.

Bátyámmal, Matyival sokszor éjjelbe nyúlóan gondolkoztunk, filóztunk, töprengtünk, ugyanis nem klasszikusan kellett gondolkodnunk a forgatást illetően, fordítva kellett látnunk magunk előtt mindent.

Igen-igen, ez kicsit bonyolultan hangzik, de néhány nap-éjszaka után az ember megszokja az efféle gondolkodást. Az ötletek folyamatosan variálódtak, kiegészültek bizonyos elemekkel, de úgy gondolom, kihoztuk a maximumot.

A zenekar egyes tagjai különböző szerepekben jelennek meg a klip során. Önazonos karakterek bőrébe bújhattak, vagy mindez már adott volt az eredeti koncepció által?

Nati: A szerepeket is mi magunk találtuk ki, beszéltük meg. Igyekeztünk olyan karaktereket megvalósítani, melyek harmóniában vannak egymással. Véleményem szerint a karaktereink nem voltak teljes mértékben önazonosak. A zongoristának nyilvánvalóan adott volt a karakter, de a többieknek nem. Úgy vélem, ez nem rólunk kell, hogy szóljon, hanem a dal értelméről és mondanivalójáról, amit a szem láthat, az már külön élvezet.

Milyen technikai kihívásokkal kellett szembe néznie szereplőknek és a technikai stábnak a forgatás során? Mi történt, ha valaki elrontotta?

Máté: A forgatás az ide év januárjában zajlott, kinn a szabadban. Bevallom, az időjárás miatt izgultunk, ugyanis megváltoztatta volna terveinket az eső és a hó is. Technikailag sem egy egyszerű utat választottunk a stábnak,

ugyanis az ötlet megszületésétől az elképzelés alapja az volt, hogy egy snittes legyen, tehát vágás nélküli.

A kellékek elhelyezésében nagyon sokat segítettek a családtagok és a barátaink. Az időjárási tényezők nehezítették a szekrények, a kád, a zongora, az asztal és az állványok elhelyezését, ugyanis a talaj nedves volt. Nem volt egyszerű, hogy ne sározzuk össze a kellékeket, és úgy beállítani mindent, hogy ne süppedjenek bele túlságosan a földbe.

Az éles forgatás mindössze addig tartott, ameddig a zeneszám szól (3:17), de ott nem volt lehetőség a rontásra.

Sok próbát megejtettünk, hogy valóban sikerüljön felvenni egyszer, ismétlem, csakis egyszer élesben.

Van esetleg hasonló klipekre példa, amelyeket tanulmányozni tudtatok?

Máté: Szlovákiában és tudomásunk szerint Magyarországon sincs „visszafelé” játszódó majd utólag megfordított klip, viszont egy cseh énekesnő videóklipje inspirált bennünket.

Sokak fejében megfogalmazódhatott a kérdés: valóban felgyújtottátok a zongorát? Mi lett a sorsa?

Máté: Igen, valóban felgyújtottuk a zongorát. A hangszer nem ment tönkre teljes mértékben, de zongorázásra már alkalmatlan. A zongora pontos sorsát pedig nem szeretném elárulni a kedves olvasóknak; zárójelben megjegyzem, lehet, akár intermediális eszközként is funkcionál majd…

Gyönyörű helyszínen játszódik a klip. Mesélnél róla? Hogyan találtátok?

Máté: A helyszín Ipolyság és Tesmag mellett található, becsületes nevén Ozónia. A klip ötlet kipattanása első gondolata az volt, hogy mindenképp kinn, a természetben játszódjon (az első videóklipünkkel ellentétben). Feltettük a kérdést, hogy hol találunk egy olyan helyszínt, ami távol van az ún. „külvilágtól”, a nyüzsgéstől, de mégis közel van Ipolybaloghoz.

Bátyám (Matyás, az operatőr) ismerte a helyszínt, mi, hiába, hogy többünk Ipolyságra jár(t) középiskolába, mégsem tudtunk róla. Elmentünk többször is terepszemlére, a tulajdonosok kedvesen, nyíltan álltak ötleteinkhez. Megengedték, hogy próbáljunk a helyszínen, nem volt probléma, ha késő estébe is nyúlt az ottlétünk.

Meg is szeretném ragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak nekik innen is!

Erősen indítottátok a 2023-as évet. Mire számíthatnak még idén a rajongóitok?

Máté: Teljes gőzzel készülünk az új koncertszezonra, többek között játszunk a Gombaszögi Nyári Táborban és még nagyon sok helyszínen, ezen kívül az első saját dalokból álló lemezünkön is aktívan munkálkodunk. Minden egyes koncertről a Facebook és az Instagram oldalunkon tájékoztatjuk a kedves közönséget, aki még nem tette meg, kövessen be bennünket bátran!

Örömmel jelentem be a kedves olvasóknak, hogy a Spotify-on, az Apple Music-on, az iTunes-on, a Soundtrack by Twitch-en, az Amazon-on és még jó néhány internetes platformon is jelen vagyunk, tehát nem csak koncerten, hanem az év minden napján lehetőségük van a Kiss Zenészek saját számait hallgatni.

fotók: Katona Kiss Réka
Morva Mátyás

The post Ami a Madarak árnya mögött van – interjú a Kiss Zenészekkel appeared first on Reflex24.

Korábban már hírportálunkon részletesen beszámoltunk a sikeres projekt nyitókonferenciájáról, valamint az első ízben  megrendezett Romafesztiválról. Csata község testvértelepülésével, Tokoddal karöltve eredményesen pályázott az INTERREG V-A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program Kisprojekt Alapjához, aminek köszönhetően több százan ellátogattak a hétvégén a Lévától 35 km-re délre, a Garam jobb partján található településre. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló Kistérségi együttműködés a Garam mentén és a Gerecse vidékén elnevezésű közös projekt részeként 2021. július 31-ére szervezték meg a Garam Menti Fesztivált.

15 órai kezdettel a vendégszeretet élvező Tokod, valamint Csabacsűd nagyközség kultúrműsorát tekinthették meg a kilátogatók. Őket követően a   délutáni órákban fellépett még a falu tehetséges versmondója Hugyecz Zsófia, Garam Menti Néptáncegyüttes – Léva, illetve a szomszéd településről származó Benji.  Természetesen kísérő programként gondoltak a legkisebb kilátogatókra is. Gyerkőcök számára volt arcfestés, valamint  ugrálóvár egyaránt.  A felnőtt korosztály gulyásfőző versenyen mérettette meg magát. (Lehetséges a versenynek is köze van hozzá, amiért olyannyira jól érezték magukat a falusiak)

Majd a  kora esti órákban a kultúrház nagytermébe invitálták a nagyérdemű közönséget Szörényi Levente zenés beszélgetős műsorára, amelyről a Ma7-médiacsalád már aprólékosan beszámolt.

Az est egyik fénypontja Kaczor Feri híres laza kis sajátos mulatós zenéivel varázsolt pompás hangulatot a mulatni vágyóknak. Ahogy az emberek arcát elnéztem egy rövid ideig mindenkinek mellékvágányra került a hétköznapi élet gondja, baja. Végre jó volt látni embertömeget, színültig tele nézőközönséget, tele táncparkettet és megannyi jó kedvű polgárt. Az ismerőseim facebook-történetei csakugyan a fergeteges hangulatban zajló csatai akcióról szólt.

Kaczor Ferit követően a Miskolci Illés Emlékzenekar (MIEZ) slágerei arattak sikert. A nézőtéren jelenlévő publikum, kiváltképp a  40-50-es korosztály egyszerűen nem engedte a zenekart a színpadról távozni, egész 2 alkalommal is sikerült visszatapsolni őket. A szavakkal leírhatatlan hangulatnak köszönhetően még a retro stílust műfaját nem kedvelő odalátogatók is biztosan élvezték a koncertet.

Az i-re a pontot a már történelemmel rendelkező M-Vocal muzsikusai tették, akik egészen virradatig muzsikáltak a falu apraja-nagyjának, valamint a szűkebb régióból ide látogatóknak.

Öröm volt szombaton Csatán megjelenni, ha tudtam volna, hogy estére ekkora hangulat kerekedig, biztosan otthon hagyom az autókulcsokat 🙂

fotók: Vavreczky József

The post Garam Menti Fesztivált szerveztek Csatán appeared first on Reflex24.

Mint Mészáros Attila projektmenedzser a sajtótájékoztatón kifejtette: a határon átnyúló projekt vezető partnere az ipolysági székhelyű Saag Scouting Polgári Társulás, magyarországi partnere pedig az Együtt Európáért Alapítvány.  A projektből infrastrukturális fejlesztés mellett különféle képzésekre kerül sor. Mint elmondta, a két partner között immár két évvel ezelőtt kezdődött az együttműködés, a sikeres projekt megvalósulását pedig nagyban befolyásolta a járvány. Több hónapos késést követően idén nyáron már mindkét partner megszervezi a projekteseményeket.

A projektmenedzser megjegyezte: céljuk volt az Alsó-Ipoly mente turisztikai vonzerejének a fokozása, a közösségi élettér kialakítása. Ezt szolgálják a Pongrácz Magyar Házban megvalósítandó fejlesztések.

A pályázat összköltsége meghaladta az 58 ezer eurót. Az ipolysági székhelyű partner több mint 36 ezer euróból gazdálkodhat, míg a magyarországi partner 21 ezer eurót kap.

A kis léptékű fejlesztéseket elősegítő Interreg pályázatok igen sikeresek Nyitra megyében, hangsúlyozta Csenger Tibor, a Nyitra Megyei Önkormányzat alelnöke, a Duna–Rába–Vág társulás képviselője. „2019-ben kezdődött el a kisprojektes pályáztatás, jelenleg a sikeres pályázatok megvalósítása zajlik. Összes 119 pályázatot bíráltak el pozitívan, ebből a legtöbb Nyitra megyét érinti” – hangsúlyozta az alelnök.

Hozzátette, Nyitra megyéből összesen 59 sikeres pályázat érkezett, emellett partnerkeresésben is ez a megye volt a leghatékonyabb.

„Az utóbbi pár év legsikeresebb pályázati kiírása volt, a Lévai járásból is több mint tucatnyi pozitívan elbírált projekt van” – emelte ki Csenger. A kisprojekt alap pénzügyileg segítette a térségben működő civil szervezeteket, intézményeket, valamint az önkormányzatokat.

A kisprojekt alap teljes pénzcsomagja meghaladta az 5 millió eurót, ebből Nyitra megyének közel másfél milliót sikerült elnyernie – tudtuk meg.  A tervezett beruházás hasznos lesz a civil szervezetek számara – szögezte le Csenger Tibor.

A Saag Scouting civil szervezet a helyi cserkészcsapat mellett jött létre. Fő feladatuk az ifjúság nevelése, ám a lakosságot bevonó projektekkel is foglalkoznak. „Több éve bonyolítunk le sikeres pályázatokat, a most bemutatott pályázat a legnagyobb volumenű szervezetünk számára” – tudatta Zachar Pál, a polgári társulás elnöke. A magyarországi partnerrel már sok éve együttműködnek.

A megpályázott összeg legnagyobb részét a Pongrácz Magyar Ház épületének belső átalakítása alkotja. Az épületnek komoly jelentősége van az ipolysági civil szervezetek életében.

Többek között ebben az épületben működik a Szövetség a Közös Célokért ipolysági területi irodája, emellett több civil szervezet otthona is. A tartós sikeres működtetéséhez nélkülözhetetlen a fejlesztés, az ingatlan korszerűsítése. A fejlesztésnek köszönhetően egy méltó közösségi tér jön létre a történelmi városközpontban, melyet az ipolysági civil szervezetek különféle kisebb rendezvények lebonyolítására hasznosíthatnak majd.

A pályázatnak köszönhetően megvalósul a fűtés korszerűsítése, új szociális helyiségeket alakítanak ki, az egyes helyiségek új padlóburkolatot kapnak. Mindamellett új nyílászárókkal is gazdagodik a Pongrácz Magyar Ház – sorolta a fejlesztéseket a főpartner vezetője. A munkálatok július közepén kezdődnek el, várhatóan augusztus végére el is készülnek. A ház külső homlokzatának felújítása, valamint a belső udvar megszépülése még várat magára. Ehhez is keresik a pályázati forrásokat.

A felújítás mellett különféle rendezvények is megvalósulnak a pályázatból. Egy honlapot is indítanak, mely a képzésekről és a rendezvényekről ad tájékoztatást, s az adott térségben működő civil szervezetek igényeit felmérő tanulmány is készül, ezzel támogatva a civil szervezet kisebb rendezvényeinek a megvalósítását – sorolta Mészáros Attila.

A projekt keretei között szervezik meg a jelentős múlttal rendelkező Szent István Napokat is augusztus 20-a és 22-e között.

(Pásztor Péter/Felvidék.ma)

The post Megújul az ipolysági Pongrácz Magyar Ház appeared first on Reflex24.

A nagyváros zajától és a szmogtól mentes falu ideális a pihenni és kikapcsolódásra vágyóknak, testi-lelki felüdülést nyújt azoknak, akik csendre vágynak, pihenni érkeznek. Ezzel együtt, mint minden kistelepülés, Zalaba is fontosnak tartja korábbi évtizedekben kialakult hagyományaink ápolását, újak kialakítását. A múlt hét folyamán egy győztes projektnek köszönhetően több száz kultúrára kiéhezett polgár érezhette a hazaiak vendégszeretetét, valamint élvezhette a kultúrműsorok sokaságát.

Az Ipoly-vidék és a Börzsöny tizenkét magyarországi, illetve szlovákiai településén összesen 174 ingyenes koncerttel, kézműves, hagyományőrző és gasztronómiai programmal, természetjáró túrákkal várta a közönséget a II. Ipoly Feszt június 18. és 20. között, amibe az idei évben Bögi Pathó Melinda vezette Zalaba község is sikeresen bekapcsolódott.

A rendezvény egy összművészeti fesztivál műfaji sokszínűséggel, ahol minden korosztály tartalmas kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget talált. A szervezők külön figyelmet fordítottak arra, hogy minden településen naponta egyházi komolyzenei koncert is legyen, így ötvöződjön a szakrális kultúra a világi kultúrával. Nem történt ez máshogy Zalabán sem.

A kicsi, de annál aktívabb település múlt hét szombatján felejthetetlen élményekkel gazdagította az odalátogatókat. A változatos programokban minden korosztály megtalálhatta az önfeledt szórakozás lehetőségét. A délelőtti órákban gyerekzsivaj töltötte be a falu központját, ugyanis a szervezők a fiatalkorúakat szabadtéri programokkal várták. Délben közös imádságra szólították a falu apraja-nagyját, majd a könnyűzene vette át a főszerepet.

Fellépett a Kiss Band, a Triton, valamint a híres Rómeó Vérzik zenekar frontebere, Kovács Koppány adták meg a fesztivál alaphangját. Színpadra lépett továbbá a  magyarországi X-Faktor ötödik szériájának győztese Tóth Andi akusztikus koncertje.

Az esti órákban a felvidéki Trapéz zenekar mulattatta az egybegyűlteket, majd a budapesti magyar rapper, dobos, előadóművész és színész Ganxsta Zolee szórakoztatta a nagyérdeműt. Akinek ez sem volt elég, tovább élvezhette a zenét az LM Retro Band előadásában.

Minden évben igyekszünk fesztiválokat szervezni, mert fontosnak tartjuk, hogy a nagyvilág megismerje ezt a csodaszép vidéket. A vidéki emberek is megérdemlik, hogy elérhető legyen nekik a kultúra. A jövőben szeretnénk, hogy fesztiválos településként kerüljünk be a köztudatba. Szeretnénk, hogy aki egyszer ide eljön, az mindig szívesen térjen vissza. A Zalabaiak vendégszeretete a biztosíték arra, hogy ez sikerüljön.

– nyilatkozta portálunknak Bögi Pathó Melinda polgármester.

fotók: Zalabai Önkormányzat

The post II. Ipoly Feszt és bomba jó hangulat Zalabán appeared first on Reflex24.

Érsekkéty község és Diósd város önkormányzata a Népművészet c. határon átnyúló projekt kapcsán nyitórendezvényt szervezett 2021. június 18-án Érsekkétyen.

A projekt célja bemutatni, s a határon átnyúló együttműködés jegyében a fiatal generációval is megismertetni a határtérségben elterülő régió népi hagyományait, a népzenét, népművészetet, valamint a népszokásokat.

A nyitó projektrendezvény során a projektpartnerek, Farkas Attila, Érsekkéty, valamint  Spéth Géza, Diósd települések polgármesterei – akik jelentős tapasztalattal rendelkeznek a hagyományőrzés területén – bemutatták a régiójukra jellemző néphagyományokat, majd ismertették a projekt keretében megvalósuló rendezvényeket, jövőbeni terveket. Csenger Tibor, a Rába-Duna-Vág EGTC képviselője örömét fejezte ki a projekt sikeres megvalósulása kapcsán, amely a nyitórendezvénnyel veszi kezdetét, valamint ismertette a Kisprojekt Alap céljait. A programsorozat céljai közt szerepel a régió láthatóbbá és vonzóbbá tétele az élő kultúra megtestesítőjének szerepe által. Érsekkéty, mint Garam-menti község a régióra jellemző népi hagyományok megőrzőjének, éltetőjének, átörökítőjének a központi szerepét vállalta.

A szervezők a rendezvények által a néphagyományok ismertetését célozták meg, valamint a fiatalok számára attraktívabbá szeretnék tenni a népzene és néptánc felelevenítését, művelését, és olyan programokat megvalósítani, amelyek a velük való foglalkozás elkezdésére ösztönzik őket.

A tapasztalatok alapján a fiatalok részére is népszerűvé, élményszerűvé lehet tenni a népművészetet, amennyiben az a kor kihívásainak megfelelően van közvetítve.  

A programsorozat három rendezvényből áll, melynek nyitórendezvényére és az első rendezvényre is sor került a nap folyamán. Mivel a Lévai járásban fekvő Érsekkéty régiójában található falvakra a nehéz gazdasági helyzet és a fiatalok elvándorlása jellemző, ezért a projekt  célja megtalálni azokat a kitörési pontokat, melyekkel Érsekkéty vonzóvá válhat egyrészt a régióba látogató turisták számára, ugyanakkor a fiatalok számára is az otthonmaradást népszerűsíti. A cél, hogy Érsekkéty fogalommá váljon a szűkebb és tágabb régióban, amennyiben a Garam-menti népművészetről esik szó.

A nyitórendezvény során köszöntőt mondott Farkas Attila, Érsekkéty polgármestere, Spéth Géza, Diósd polgármestere, valamint Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke.

A köszöntők elhangzását követően sor került az első rendezvényre, ami a „Néphagyományok felelevenítése – Majális“ című volt, amelyen három dél-szlovákiai és egy magyarországi néptáncegyüttes lépett fel: az érsekkétyi Napraforgó Néptáncegyüttes, a diósdi Naprózsafa Hagyományőrző Néptánc Egyesület és a farnadi Nádas Ifjúsági Néptáncegyüttes, valamint az Ifjú Szivek Táncszínház. Egy előadásra is sor került Juhász Eszter előadásában, az „Alsó- Garam mente Népművészete – Hagyományőrzés Szlovákiában“ címmel.

A tevékenységek határon átnyúló jellegét az adja, hogy az Érsekkétyen megvalósuló eseményeken a magyarországi vendégek eltanulják a Garam-menti néptáncokat, hagyományokat és jellegzetes ételeket, ill. az egyes alkalmak során a kórusok által közös repertoár kialakítására is sor kerül.

The post Érsekkéty és Diósd együttműködik a régió hagyományainak népszerűsítésében appeared first on Reflex24.

A csoport 1996-ban alakult Gunyics János kezdeményezésére a farnadi magyar alapiskola tanulóiból. Az első években a zselízi Juhász házaspár oktatott táncokat. A gyerekek szívesen táncoltak és egyre többen jelentkeztek az együttesbe, az azóta eltelt évek során több mint 250 helyi, illetve környékbeli fiatal kóstolt bele a néptánc világába. Jelenleg Bohák Emese és a közelmúltban a községünkbe költözött Dohány István az együttes művészeti vezetői, akik szívvel, lélekkel igyekeznek tanítványaiknak továbbadni kulturális örökségünket.  

A községi hivatal sikeres pályázatának köszönhetően a Művészeti Támogatási Alap állami forrásából a Nádas Ifjúsági Néptáncegyüttes új koreográfiával bővítette repertoárját, valamint a helybéli csoportok új viseletekkel gazdagodtak, amit szombaton kora este 18:00 órai kezdettel megtekinthetett a kultúrára éhes közönség a nemrégiben színpompásra felújított kultúrház nagytermében.

A gálaműsor kezdetén hazai Vág és Garamközi, illetve Kelet-szlovákiai térség táncaival  Dohány István vezette Nádas Ifjúsági Néptáncegyüttes szórakoztatta a nagyérdeműt, majd a fiatalabb korosztály Nádaska ügyes gyerkőcei mutatták meg tudásukat, azonfelül a Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjaiból álló Kis Nádas szerepelt, mindemellett a szlovák alapiskola mellett működő Venček táncosai is felléptek, majd a farnadiak aranylábú tehetsége Farkas Gábor szólótáncát leesett állal bámulták a kilátogatók. A muzsika szót a Varjos zenekar biztosította, majd a műsor végén Tóth Tilda mesés hangja kápráztatott bennünket, de előtte Kramár Tibor, Sipos Dávid és a csapatvezető István szólói valósággal felszántották a színpadot.

A szebb napokat is megélt néptánccsoport lélekszáma nagy mértékben csökkent, de szerencsére az ifjak lelkesedése a néptánc iránt nem apadt. 

A hagyományt nem ápolni kell, mert nem beteg, nem őrizni kell, mert nem rab, megélni kell azt!

– Rúzsa Magdi szavai mondandóját Farnadon teljes mértékben átérezzük.

Mi nem engedjük a lángot kialudni!

fotók: Monika Búri

The post A farnadi kultúrház újfent a néptánctól volt hangos appeared first on Reflex24.

Az elmúlt években több pályázaton is gyümölcsöző eredményeket sikerült elérni Csata község önkormányzatának. A sikerek következményeként tovább fejlődött és szépült a település.

Június 17-én a helyi kultúrház ajtaja újfent eredményes projekt nyitókonferenciájának tárta ki kapuit. Az idei nyáron egy-egy nap erejéig kultúrműsorok sokasága kerül megrendezésre a falu központjában.

Csata Község, valamint Tokod Nagyközség Önkormányzata az INTERREG V-A Szlovákia Magyarország Együttműködési Program Kisprojekt Alapja keretén belül, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával (49 611,95 €) valósítja meg közös projektjét, a „Kistérségi együttműködés a Garam mentén és a Gerecse vidékén” (SKHU/WETA/1901/4.1/344) elnevezésűt.

A projekt alapvető célja a társadalmi kohézió erősítése közös rendezvények szervezésével, amelyek középpontjában a különböző marginalizált és nemzetiségi csoportok egymáshoz való közeledése áll, mivel az Alsó-Garam mente és Csata község demográfiai sajátossága, hogy magyarok és szlovákok mellett jelentős roma közösség is él itt. A projekt további célja a rendezvények minőségi szintjének javítása és fenntarthatóságának lehetővé tétele a szervezéshez szükséges felszerelések beszerzésével.

A  csütörtöki nyitókonferencia keretén belül Csákvári Marian Csata község polgármestere üdvözölte meghívott vendégeit, többek közt anyaországi társpartnerét Bánhidi László, Tokod község polgármesterét, valamint Csenger Tibor Nyitra Megyei Önkormányzat alelnökét, illetve Babindák István a helyi Romane Jile Polgári Társulás elnökét. A regisztrációhoz kötött megnyitón az érintett települések polgármesterei, illetve a Romane Jile polgári társulás elnöke a projekt főbb céljait, elképzeléseit, tervezett tevékenységeit, valamint várható kimenetelét ismertették, továbbá a jelenlévők kérdéseire is  örömmel válaszoltak.

A projekt keretében Csata és Tokod önkormányzatai kívánják szorosabbá fűzni együttműködésüket. Testvértelepülési viszonyukból kifolyólag évek óta segítik egymást mind az önkormányzati, mind a civil szervezeteik tevékenységének szintjén. Az érintett községek közötti különbség egyrészt a lakosságszám tekintetében és annak összetételében van. Csata lakossága ezer fő körül mozog (A 2021-es hivatalos népszámlálási adatok jelen pillanatban még nem elérhetőek), ugyanakkor magyarok, szlovákok és romák egyaránt lakják. Ezzel szemben Tokod négyezres lélekszámú nagyközség és népességösszetételét tekintve homogénebb. Ez a két különbözőség adja jelen pályázat sarokpontját.

A fő projektcél mindkét községben kétnapos kulturális rendezvény megvalósítása lehetőséget teremt az intézmények közötti határon átnyúló együttműködés mellett az állampolgárok közötti kapcsolatok javítására illetve annak növelésére. A Tokodi Pikniken és a csatai Garam menti Romafesztiválon kölcsönösen részt vesznek a projektpartnerek. Tokod és Csata községben egyaránt a sokszínűség jellemzi a helyi önkormányzat által szervezett rendezvényeket, amely a civil szervezeteinek és fellépő csoportjainak sokaságából ered.

A projektben résztvevő községek aktív néptánc-, éneklő-, hastánc- és mazsorettcsoporttal rendelkeznek. Általánosságban véve a legnagyobb kihívás, amelyekkel a községek szembenéznek, az a fiatal generáció elvándorlása, másrészt a faluközösség passzivitása, ami a helyben szervezett eseményeken való részvételt illeti. Ennek orvoslása érdekében közösségépítő rendezvények útján vissza kell állítani a köztudatba a személyes találkozás élményét, különös hangsúlyt fektetve a lakosság kisebbségét képező vagy éppen hátrányos helyzetű, marginalizált csoportjaira.

A rendezvény lehetőséget kínál a roma közösségek társadalmi beilleszkedésére, a határokon átnyúló kapcsolatok kiépítésére, a régióban élő egyes etnikai csoportok tagjainak közeledésére, illetve nem utolsósorban tökéletes kikapcsolódási és szórakozási programot nyújt az egész család számára.

Minden kedves érdeklődőt nagy-nagy szeretettel várunk június 19-én (szombaton) 16:00 órai kezdettel megrendezett Romafesztiválunkra, ahol többek között fellép az Ízisz Gyöngyszeme, a Romane Jile Junior, a Speranta és a Gypsy Band, valamint a helyi tehetséges roma ifjúság mellett magyarországi talentumok is megmutatják tudásukat, majd a kora esti órákban a Felvidéki Mulatós Show tagjai szórakoztatnak bennünket. Kapcsolódjunk ki közösen, várunk benneteket!

– invitálja a kultúrára éhes közönséget Csákvári Marian polgármester úr.

Fotók: Csata község önkormányzata

The post Csatán ismételten felpezsdül a kulturális élet appeared first on Reflex24.

A beszélgetés a magyar költészet napja alkalmából havilapunk áprilisi számában jelent meg.

Ha te kérdeznél, mit tennél fel első kérdésként saját magadnak?

Hogy érzed, te személy szerint mivel tudnál hozzájárulni a világ jobbulásához, gyógyulásához? Továbbá azt, amit én is megkérdeznék másoktól is: Hogy érzed magad manapság? Egyből meg is válaszolom magamnak: Köszönöm, jól.

Nemrég azt mondtad a versmondás számodra az önmegvalósítás korszaka, a versek mondanivalóján keresztül szeretnéd az embereket ébresztgetni.

Igen. Ez az életszakaszom most a versmondásról szól. A versek gyerekkorom óta végigkísérték az életemet, hamar kiderült, hogy gyorsan szívom magamba a verssorokat, fogékony vagyok rá, de igazából most jött el az ideje. A verseken keresztül szeretnék az embereknek üzenni a költők gondolatai által. Egyrészt a költészetet szeretném népszerűsíteni, másrészt a verseket életre kelteni, mert hiszem, hogy egy-egy vers terápia, gyógyír, vigasz a léleknek. Úgy érzem a vers menedékhely és beszél helyettünk, ha félünk kimondani érzéseinket.

Mikor mondtad el első versed a nagyérdemű előtt és fel tudod–e idézni az első szavalóversenyen való részvételt?

Igen. Kristálytisztán emlékszem a legelső versenyre, amely 7 éves koromban volt Léván, a járási fordulón Weöres Sándor: Galagonya című versét szavaltam. Egy emlékezetes, szomorú élmény is végigkísér, amikor 9 éves koromban egy osztálytársam temetésén kellett verset mondanom.

Elismerések, sikerek, díjak?

Kisiskolás koromtól minden évben jártam versmondó versenyekre, akkor is három alkalommal jutottam el az országos versenyig. Mivel korán férjhez mentem, húsz évesen anya lettem, majd nevelőként dolgoztam a helyi iskolában, aztán kipróbáltam magam óvónőként is. Ezért a harmadik gyermeken felnőtté válásáig kicsit szünetelt a versmondás. Aztán egy belső hang azt súgta, hogy verseljek. Belső morajlást éreztem. A családom, a férjem, a gyerekeim is biztattak, támogattak.

Sok helyen szavaltam azóta, új kapuk, lehetőségek nyíltak ki. Főleg Magyarországon: Esztergomban hét alkalommal (négyszer különdíjas lettem, egyszer pedig második helyezést értem el), Tatabányán, Nagykanizsán, Balatonkenesén, Balatonszemesen kétszer, Debrecenben két alkalommal és nem utolsó sorban Tompa Mihály Országos Versenyen öt alkalommal vettem részt.

Életem legnagyobb elismerését a 2016-ban ás 2017-ben a TMOV-on aranysávos besorolást kaptam. Hálás vagyok, hogy olyan kiváló és neves színészektől kaptam elismeréseket, mint Bács Ferenc, Benkő Géza, Csendes László, akik sajnos már nincsenek velünk. Nagyon megtisztelő volt átvenni az elismerő oklevelet egy Kossuth díjas színészlegendától.

Akadnak csalódások is?

Nem mondanám, hogy ilyet tapasztaltam volna, talán egy-két alkalommal éreztem úgy, hogy nem volt igazságos a zsűri döntése, de hát ez egy szubjektív műfaj. A végcél mégiscsak a versek mondanivalóján keresztül üzenni, ahogy Petőfi is megírta:

„Aki áldozatnak oda adja életét, Ezt nem díjért teszi, De hogy használjon társainak”.

Milyen egy tökéletes versmondás, mik azok az összetevők, amelyeket alkalmazni kell, hogy egy bődületes verset őrülten elő tudj adni?

Amik szükségesek egy jó versmondáshoz: hanglejtés, tempó, hangsúly, hatásszünet. De ezek számomra automatikusan ösztönösen jönnek az adott pillanatban. Miután kiválasztottam egy verset, ami rögtön megfogott valamiért, megtanulom a szöveget, utána már csak belehelyezem magam a helyzetbe, beleteszem az érzéseimet és átlényegülök általa. Természetesen érni kell bennem egy-egy versnek, gyakorolnom kell, mire előadásra kerül.

Hogy történik a verskiválasztás?

Főleg versvideókat hallgatok, ha átjönnek, már rögtön tanulom is meg. Az örök érvényű, mély érzésű, sokatmondó verseket szeretem, szinte csak olyanokat, hiszen őseinknek is ugyanolyan problémákkal kellett szembenézniük, mint a ma emberének. Egy-egy versen keresztül szólunk emberi sorsokról, a saját sorsunkról is.

Prózát is mondasz?

Prózát csak gyerekkoromban kisiskolásként és gimnáziumban mondtam, ma már nem. A próza nem az én műfajom, én a versek szerelmese vagyok.

Gondolom nagyon nehéz arra válaszolni, ki a kedvenc költőd és irodalmunk melyik 3 verse a legszebb,

Hát ez tényleg nehéz kérdés. De nem tudnék választani közülük, mert sok költő versét tanultam már meg, inkább a vers üzenete, ami megfog és azt rögtön szeretném megosztani másokkal. Éppúgy szavalok József Attilától, Adytól, Reményiktől egészen a kortárs költőkig. Az egyik kedvenc talán Fodor Ákos:

„Sose bánd azt, hogy ilyen, amilyen itt ez a földi világ csupa rész az egész, bánat vagy nevetés, amíg élsz, de ha lenn, de ha fenn, szívedet követed, hazaérsz.“

Valahol azt olvastam,hogy a jó szavaló ugyanolyan természetességgel beszél,mint ahogyan húsz deka párizsit kér a hentesnél.

Ez valóban igaz. Nem úgy ejtem a szavakat, ahogy a verseket mondom. Most egy idézet jutott eszembe, amit Urbán György, volt gimnáziumi tanárom minden évben beíratott a füzetünk elejére, s aki egyben példaképem:

,,Légy büszke palóc és művelt magyar”.

Voltál-e lámpalázas?

Természetesen voltam, hisz kell is egy egészséges lámpaláz előtte, de ahogy a színpadra lépek, bemondom a vers címét, onnantól elszáll az izgalom. Akkor már teljesen a versben vagyok, belebújok, kizárok mindent.

Meggyőződésem, hogy sok vers vár még elmondásra?

Igen. Sok vers van még a tarisznyámban, amit szeretnék előadni. Örök érvényű, nagy hatású művek, melyek a máról is szólnak. Illyés Gyula örökzöld sorait tűztem ki célul:

„Mert ha sehol is: otthon állok, mert az a való, mit én látok, akkor is, ha mint délibábot, fordítva látom a világot. Igy maradok meg hírvivőnek, őrzeni kincses temetőket, Homlokon lőhetnek, ha tetszik, mi ott fészkel, égbemenekszik.”

fotók: Bohák Anikó archívuma

The post Minden versmondás egy kísérlet, a vers pedig vallomástétel appeared first on Reflex24.

Milyen szándékkal alapította meg társulását?

Már 1996-ban aktívan kezdtünk tevékenykedni a roma, illetve nem roma gyermekek jövőjéért. Vasárnaponként a szabadidőmben irodalmi délutánokat tartottam helyi fiatalok számára,  könyveket olvastunk,  irodalmi műveket elemeztünk. Igyekeztem a gyermekekkel megszerettetni a magyar-cigány irodalmat, és természetes feladatomnak éreztem segíteni őket az iskolai felzárkóztatásban. Az irodalom mellett a cigányzene oktatásával is foglalkoztunk. Ennek köszönhetően közülünk alakult meg a hét tagú Romano Jilo autentikus cigánynépzenét játszó együttes, akikkel 1998-ban Komáromban egy saját szerzeményű zenés balladával léptünk fel. Itt a Jókai Napokon különdíj minősítésben részesültünk.

Mit kell tudnunk erről a balladáról?

Ez egy közel másfél órás előadást takar, amely egy fiatal cigány-magyar szerelemespárról szól. Ennek az előadásnak köszönhetően sikerült bejánunk az egész Felvidéket. Felléptünk különböző helyszíneken, különféle eseményeken. Hírnévre tettünk szert, ami nagy öröm volt számomra.

Azt hiszem, ekkortájban határoztam el magamban, hogy egy csoportot alapítok. 

Változott valami, miután hivatalosan is elkezdtek tevékenykedni?

Tulajdonképpen nem sok minden. Talán annyi, hogy így tudtunk különböző projektekre pályázni, ugyanis addig mindent önerőből sikerült megoldani, hiszen államilag semmilyen támogatásban nem  részesültünk. Még ugyanabban az évben alakult meg nálunk, Csatán egy cigány klub, a legelső egész Nyitra megyében.

Mi a polgári társulás fő feladata?

Működésünk három fő alappillérre épül: a cigány kultúra ápolása, munkahelyteremtés és persze az oktatás.

Hogyan kell ezt a három alappillért elképzelni a gyakorlatban?

Az oktatás egy ún. Hétvégi Kollégium elnevezésű program keretében valósult meg. Itt már 11 pedagógus segítette a munkámat. 2016-tól Tanoda néven működik tovább.

Ezzel az volt a célom, hogy a gyerekek az iskola után ne a presszóban, parkban csavarogjanak, hanem végezzék el becsületesen a házi feladataikat, és mi jó példával tudjunk nekik szolgálni.

Minden gyermeket bőrszíntől függetlenül szeretettel várunk, de cserébe itt kötelezően meg kell csinálják az otthonra kapott feladataikat, és aktívan részt kell, hogy vegyenek a foglalkozásokban.

Mivel hívő ember vagyok,  az egyik foglalkozás a bibliaóra, amit hetente megtartunk. A református felekezethez tartozó Bohák Ildikó jár el hozzánk előadásokat, beszélgetéseket tartani a Bibliáról.

Hogyan tudnak segíteni a munkahelyteremtésben?

Különböző tanfolyamokat indítottunk, mint például kőműves, pedikűrös, asztalos. Az ide beiratkozóknak egy öt hónapos képzésen kellett részt venniük Léván. Sokan ennek köszönhetően tudtak munkahelyet szerezni, és ezeknek az embereknek a többsége a mai napig tartja  velünk a kapcsolatot.

Nagyon  jól esik, amikor köszönetképpen képeslapot kapok valahonnan. Példának okáért az egyik kurzust elvégző személy Írországban tudott elhelyezkedni.

Beszéljünk arról is, milyen rendezvényeket szerveznek.

Mindenképpen szeretném kiemelni a Cigány Fesztivált, amit a megyén belül minden évben más-más helyszínen szervezünk. Az egyik évben éppen a szülőfalumban, Nagyölveden rendeztük meg. Ekkor 670 jegyet sikerült eladnunk. A fellépők Dunaszerdahelytől egészen Királyhelmecig bezárólag érkeztek hozzánk, s mellettük persze a kultúrára szomjas közönség is szép számmal jelen volt.

A fesztiválon kívül évente megrendezzük a nyári táborunkat is, ahol a gyermekekkel több napon keresztül szórakozunk, kirándulunk. Továbbá háromhavonta egy alkalommal lehetőséget biztosítunk a cigány ifjúsági tehetségeknek, hogy megmutassák tudásukat a csatai kultúrházban.

Személyesen Ön melyik eseményre tekint vissza legszívesebben?

A Romano Jile zenekarunk egyik kiváló teljesítményére. A Pátria rádió, a Csemadok, és a Magyar Intézet szervezésében meghirdetett Tavaszi szél vizet áraszt országos népdal-és népzenei versenyen 48 csapatot megelőzve a dobogó legtetejére állhattunk.

Köszönöm szépen a beszélgetést. További sok sikert kívánok!

The post Romane Jile a cigány kultúráért és fiatalságért appeared first on Reflex24.

Matkovich Ilona, a város polgármestere az MTI-nek elmondta, hogy a járvány miatt évtizedes múltra visszatekintő, nagy hírű váci programok maradtak el, például a Váci Tavaszi Fesztivál és a Váci Világi Vigalom.

Az idei nyarat az újratervezés és -szervezés jellemzi, a város első két jelentősebb kulturális eseménye a Vác a Tied és a Váci Nyár lesz – tette hozzá a polgármester.

Mivel a nagyobb nézőszámú fesztiválokat csak augusztus 15-e után lehet megtartani, így a város kisebb léptékű, de saját értékeire alapozó, ugyanakkor újdonságokat is felvonultató rendezvényekkel várja az itt élőket és a látogatókat – mutatott rá Matkovich Ilona.

A Vác a Tied című program keretében július 12-én a Városháza udvarára elsősorban a frissen Vácra beköltözőket várják, hogy kapcsolatokat teremthessenek és megismerhessék a barokk kisváros gazdag örökségét.  

A következő hétvégén, július 17. és 19. között a Váci Nyár rendezvénysorozata várja a vendégeket elsősorban a barokk Városháza és a szintén a főtéren található barokk Pannónia Ház udvarán.  

A városháza udvarán július 17-én a Varsói melódia című színművet mutatja be az Orlai Produkció, 18-án délelőtt a Vác Civitas Szimfonikus Zenekar hangszerbemutatóval egybekötött koncertje szól a gyerekeknek, este pedig Fullajtár Andrea Marlene Dietrich-estjét tekinthetik meg az érdeklődők. Vasárnap délelőtt Sárkányölő Sebestyén története elevenedik meg két bábművész, Czéh Dániel és Markó-Valentyik Anna segítségével. Szombaton és vasárnap délelőtt kézműves foglalkozásokat is tartanak a városházán.

A Pannónia Ház udvara a három nap alatt a váci előadóművészek programjainak ad otthont. 17-én Jucimi Patrik Judit és Oláh Imre műsorát, a Face 2 Face és az Odeion zenekar koncertjét láthatja a közönség, szombaton a Vox Humana Énekkar várja a kikapcsolódni vágyókat. A zárónapon a Pannónia Ház udvarán többek között Csernik Szende, az Acoustic Tours és Pálinkás Gergely zenekara lép fel.

A főtéren szombaton a Kóborzengő folklóregyüttes muzsikál, a Fehérek Templomában pedig délután a Váci Vox Humana Énekkar hangversenye hallható Sándor Bence karnagy vezetésével.

A szintén a főtéren található “Kék házban” – amely a tervek szerint a jövőben a képzőművészetnek ad majd otthont megkapó belső udvarával, valamint pihenő-tájékoztató látogatóközpontként is funkcionál majd – ezen a hétvégén Adorján Attila festőművész Berlinből hazatérő kiállítása látható, amelyet Varga Tamás szobrászművész alkotásai egészítenek ki.

A város szervezésében létrejött programok döntően ingyenesek, a színházi előadásokra a jegyek egységesen 1500 forintba kerülnek.

Új csapattal kezdi a színházi évadot szeptemberben a város színháza, a Váci Dunakanyar Színház, a megbízott igazgató Varga Katalin, az új művészeti vezető Molnár Bence lett.

Mint Molnár Bence az MTI-nek elmondta, a színház műsorának összeállításánál meghatározó szempont, hogy különböző régiók színházaiból érkezzenek előadások. A jövő évadban a számos budapesti produkció mellett érkezik előadás például Győrből, Kaposvárról, Szegedről, de a határon túlról is, többek között Temesvárról, Szabadkáról és Sepsiszentgyörgyről.

Hozzátette, hogy kiemelt hangsúlyt fektetnek a független társulatok produkcióira, és az évadot különböző műfajú és stílusú darabokkal építik fel: helyet kapnak prózai és zenés, klasszikus és kortárs, magyar és világirodalmi művek egyaránt. A tervek szerint 2021 tavaszán saját előadás is készül – hívta fel a figyelmet a művészeti vezető, hozzátéve, hogy szeptember 25-re tervezett évadnyitó előadásuk Hernádi Judit Hernádi pont című zenés estje lesz.

(mti/REflex24)

The post Nézzünk át a szomszédba is: indulnak a nyári programok Vácon appeared first on Reflex24.