Ahogy nemrégiben portálunk beszámoltunk a lévai gimnázium tragikus sorsáról, úgy most ígéretünkhöz híven az élet egyik legfontosabb eseményéről, az ifjúság  utolsó szertartásáról, egy nem megszokott ballagásról írunk. 

Nem nyithatott első évfolyamot a csaknem két évtizeddel ezelőtt alapított református gimnázium, ezért a mostani tanévben már csak az érettségi előtt álló 14 negyedikes diáknak adta át szaktudását, hazaszeretetét, tapasztalatát, valamint az élethez, illetve a tovább tanuláshoz szükséges  képzettséget. Nem is szaporítanám tovább a szót, PaedDr. Kiss Beáta igazgatónő búcsúbeszédjében minden benne van, amit rövidített formában most  közlünk önökkel.

Vegyes érzésekkel teli alkalmon gyűltünk ma össze Isten házában. A Czeglédi Péter Református Gimnázium utolsó végzős évfolyamának tanulói búcsúznak az iskolától, tanáraiktól és egymástól. Ugyanakkor magától az intézménytől is elköszönünk, hisz a gimnázium végleg becsukja kapuit. A búcsú mindig fájdalmas, nehéz, és az ember szívét kétségek, kérdések gyötrik. Az örökös mi lett volna ha, a miértek, a hogy történhetett ez meg típusú feltevések sokasága. Ám mégis, a mai alkalom elsősorban arról kell, hogy szóljon, hogy újra felnőtt egy nemzedék, akik – ráadásul a világjárvány miatt nehezített körülmények között – elsajátították a gimnáziumi ismeretek sokaságát és mellette remélem elég sok és emlékezetes útravalót is kaptak a nagybetűsnek nevezett életbe.

Ballagáskor szokás kiemelni egy – egy osztály érdemeit, sikereit, jellemzőt. Nos, ez az osztály sem lehet kivétel. Ők is részt vettek nem egy versenyen, legyen az történelem, irodalom vagy sport. Segítettek a toborzásban, a rendezvények szervezésében. Amikor még lehetett, jókedvűen szerveztek csapatépítő karácsonyváró délutánt, leginkább rájuk lehetett számítani a tudomány és technika napja vagy a jurta nap előkészítésekor. Ki ne emlékezne például a szabadulószobára, ami igazán szenzációnak számított……  Sőt, magával a Tudományos Akadémiával is kapcsolatba kerültek, geocaching témájában az Eötvös Nap után. Számomra azonban az a legkedvesebb, hogy ebben az osztályban mindig nagyon jó volt tanítani. Kitűnő órák sikeredtek, aktív és érdeklődő részvétellel. Aztán jött a világjárvány, és rövid szünettel szinte másfél tanévet töltöttünk az online térben. Mindenki számára nehéz időszak volt ez, amely elsősorban az emberi kapcsolatokat, a közösségi érzést terhelte meg.  

Ez az évfolyam az utolsó. S bár a mai alkalom róluk kell, hogy szóljon, de beszélnünk kell azért az iskoláról is. Fájdalmas kötelesség.

Olyan gimnázium szűnik meg, melyről adatokkal és tényekkel tudjuk igazolni: 20 éves működése során felnevelt egy nemzedéket, akik garantáltan tudják, mit jelent a lévai vállalt sors. Akik garantáltan nemzeti és keresztyén nevelésben részesültek. Akik nemcsak bekerültek a főiskolákra, hanem elvégezvén azt ma orvosok, mérnökök, tanárok, filmesek, akik közül sokan jelenleg a felvidéki magyar közéletben, politikában, egyházi és hitéletben, iparban dolgoznak magyarként és a magyar közösségért. Természetesen vannak kivételek is. Lehet, ma nem mindenki él Léván közülük, sőt, sokan nem. De vannak, akik igen, vannak, akik a visszatérést fontolgatják, sőt szervezik is. Hisz legrégebbi diákjaink is még nagyon fiatalok. De bárhol vannak, a nemzetet gyarapítják tudásukkal és azzal a tartással, amit igyekeztünk beléjük plántálni. Tudom, a mai liberális fősodorban ez nem igazán divatos. De abban is biztos vagyok, hogy a kozmopolita értékrend nem szolgálja a felvidéki magyarság gyarapodását. Egyházi iskolaként bátran és emelt fővel tudtunk értékeink mellett kiállni és azt folyamatosan művelni is. Nem szólamként, hamis álcaként, hanem valóban, igazul. Isten kegyelméből kaptunk 20 évet arra, hogy valami nagyszerűt hajtsunk végre. Isten „projektje” eddig tartott. Ez a 20 év önmagában egy csoda volt. Gondoljon bárki bármit, azok a tanárok és diákok, akik ide tartoztak, ezt érezték, tudták.

Nehéz szívvel, de azt kell mondanom, hogy a nehéz helyzetből is fel kell tudnunk állni. Meg kell találnunk annak lehetőségét és módját, hogy tudjunk továbbra is szűkebb és tágabb közösségünk hasznára lenni, dolgozni, gyarapodni és gyarapítani.

Köszönöm tehát minden szülőnek, akik az elmúlt 20 évben mellettünk álltak, hogy bíztak bennünk. Nagy – nagy köszönet a mindenkori tanároknak! Köszönöm mindenkinek, aki segített, támogatott: a fenntartó gyülekezet tagjainak, a szülői szövetségnek, magyar intézményeknek és szervezeteknek, Magyarország Kormányának, benne pedig a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak, rengeteg magánszemélynek, akiket felsorolni most nem lehetséges.

Kívánom a búcsúzó osztálynak és minden volt diákunknak, ne felejtsék, amit éveken át igyekeztünk beléjük plántálni: legyenek hűségesek Isten és a nemzethez. Gyarapítsák tudásukat élethossziglan.

És ne felejtsék a ma már szállóigévé vált mondatot: a tisztesség hosszútávon megéri. Isten áldja Önöket!

The post Utolsó néhány diákját búcsúztatta a lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium appeared first on Reflex24.

A tavaly szeptemberben kezdődő iskolaévet már csak a negyedikesekkel kezdte meg a 2001-ben létrejött lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium. A tanintézmény fenntartásának költségeit a fenntartó Lévai Református Egyházközség sajnos nem tudta előteremteni, ezért kénytelen volt az utolsó néhány diákját búcsúztatni a szebb napokat is megélt város. (A ballagásról az esemény napján, június 6-án portálunkon bővebben beszámolunk)

Léva négy osztályos gimnáziuma egy erősen asszimilált területen, már-már szinte szórványban vállalta fel azt a nemes feladatot, hogy a környék még meglévő magyar ifjúságát kitűnő tanári gárdával, elhivatottsággal, anyanyelvén, minőségi oktatásban és keresztyén nevelésben részesítse. Azon túl, hogy kiváló szakembereket képzett, biztosította a település és a környező falvak értelmiségi utánpótlását is.

2018-ban elvesztettük Tornalját, nemrégen dobták be a törölközőt Nagymegyeren, amelynek hírét még elütöttük azzal, hogy semmi baj nem történt, hiszen Komárom és Dunaszerdahely hősiesen helytáll, megyünk tovább.

Léva helyzete azonban teljesen más, az ottani szórvány nem bírja sokáig. Mi másként éljük meg napjainkat, mint a tömbmagyarságban élők. Garam és Ipoly mentiek különbözően látjuk a politikát, nehezebbek a hétköznapjaink. Még a város határában egykedvű „Levice” felirat is azt sejteti, hogy nem érezhetjük magunkat túlságosan otthon.

A tények azt mutatják, hogy befejeztük, egy végvárral kevesebb. Elkényelmesedett csallóközi “tömbmagyarok” csak sejthetik, milyen harcokat vív a város még kitartott bátor szórványa. A járásban kétségbeesettül kongatjuk a vészharangot. E hír hallatán Dunaszerdahely sem dőlhet hátra. Ma Léva esett el, holnap Rimaszombat, holnapután Komárom. Ébresztő!

Léván a református gimnáziumot szíve szerint senki sem zárná be, de nincs elég gyermek, és ilyen feltételekkel nem tartható fenn egyetlen iskola sem, akármennyi pénz is áll rendelkezésre

– egész nyár folyamán sajnos efféle, és ehhez hasonló hírektől volt hangos a felvidéki magyar média. A negyedikesek érdekében azonban még egy évig működött, s csak most függesztik fel meghatározatlan időre.

Hogy a végleges megszűnés a jövőben milyen hatással lesz a város életére társadalompolitikai vagy szociális – szociológiai szempontból, valamennyien tudhatjuk. Egyelőre a kevés idő eltelte miatt még nem érzékeljük a gimnázium bezárásának következményeit.

A városban utolsó reménysugárként még működik egy teljes szervezettségű magyar alapiskola, azt lehetne mondani, stabil benne a gyermeklétszám, de itt is csalóka ám a dolog, hiszen az utóbbi tíz évben 100 gyerekkel kevesebben látogatják az intézményt. Egy biztos a járási székhelyünk 8% magyarságának fiataljait összefogni művészet lesz, egy külön feladat.

Elcsendesedik a magyar szó a valaha volt Bars vármegye székhelyén.

A táj etnikai szerkezetét elsőként a térségben különösen brutálisan végrehajtott kitelepítés változtatta meg jelentősen, de az igazi csapást a hatalmas munkaerő-igénye miatt belső lakosságcserével felérő atomerőmű megépítése jelentette az 1980-as években.

A város arculata teljes mértékben megváltozott. Egész történelmi városnegyedek tűntek el egy csapásra, miközben tízemeletes panelházak csoportjai emelkedtek ki a földből a hajdani kisváros eredeti hangulatát felszámolva. A történelmi emlékezet szempontjából elsőrangú váron és az új városszövetben szinte értelmezhetetlenül „feszengő” templomokon kívül csak a főtér (hajdani Kossuth tér) néhány palotája emlékeztet a múltra – és a temető. Arról, hogy Léva néhány évtizeddel ezelőtt még magyar város volt, a temető tanúskodik leginkább. A sírfeliratok látható többsége ugyanis még mindig magyar. Megdöbbentő kontraszt!

Azonban a közösségileg aktív tagok lassan eltávoznak az élők sorából, és nem lesz ki a helyükbe lépjen, középiskola hiányában ez a réteg talán már soha nem termelődik újra.  Még ideig-óráig járhatunk koszorúzni, nemzeti nagyjainkra emlékezni, de ha elmennek a fiatalok, ki fog majd 10-20 év múlva mécsest gyújtani március 15-én? Akik eddig a gimiből kapták az élethez szükséges útmutatót, azok sokasága megértette Hunyadi János szavait:

Isten félelme és a hazaszeretet az egyedüli örökség.

Ahogy Léva, úgy az  egész járás magyarságának lélekszáma roham léptekkel csökken.  2011-es adatokból kiindulva a járás lakosságának 24,3%-a, azaz 28 085 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, míg 1991-es statisztika alapján 38 169 lélek számított magyarnak. Szinte hihetetlen, még belegondolni is rossz, hogy 20 év leforgása alatt tízezerrel csökkent közösségünk lélekszáma.

Joggal tehetjük fel a kérdést:

Lesz itt egyáltalán magyar ember 50 év múlva?

Sosem szabad azt elfogadnunk, hogy Léva elveszett a magyarság szempontjából. Aki Istenben bízik, mindig hinnie kell abban, hogy az ő kezében van népünk sorsa, és ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?

The post Léva magyarsága elvesztette a harcot – Megszűnik a Czeglédi Péter Református Gimnázium appeared first on Reflex24.

A magyar kormány az MKP közbenjárására 17  Panther-5 típusú, magyar gyártmányú lélegeztetőgépet lélegeztetőgépet adományozott Dél-Szlovákiai magyar lakta régiók kórházainak. Ezt Forró Krisztián az MKP elnöke jelentette be sajtótájékoztatóján, melyért Ivan Korčok külügyminiszter is kifejezte háláját.

Az első lélegeztetőgépek Galántára és Dunaszerdahelyre érkeztek meg, de részesül az életmentő adományból a lévai (AGEL), a komáromi, az érsekújvári, a nagykürtösi, a losonci, a rimaszombati, a rozsnyói, a rőcei, nagymihályi, a királyhelmeci és a tőketerebesi kórház is.

„Miután kiderült, hogy a helyzet egyre tarthatatlanabb a szlovákiai kórházakban, megkértem Magyarország pozsonyi nagykövetét, segítsen közbenjárni, hogy a magyar kormány lélegeztetőgépeket ajándékozzon a felvidéki kórházaknak. Kérésünk pedig hála Istennek halló fülekre talált. Ebben a helyzetben ez egy óriási segítség. Nagy köszönet illeti Magyarországot a segítségért”

– nyilatkozta a közbenjárással kapcsolatban az MKP-s politikus.

Pető Tibor, Magyarország pozsonyi nagykövete kiemelte, hogy a rendkívül súlyos szlovákiai járványhelyzet miatt döntöttek a további adományozás mellett. A döntést egy felmérés előzte meg, amiből kiderült, hol van a legnagyobb szükség ezekre a gépekre.

A támogatás kedvezményezettje a Kukkonia polgári társulás, amely a felvidéki kórházak közötti elosztás koordinálásában működik közre.

Nem ez az első eset, hogy Magyarország segítő jobbot nyújt a külhoni magyarságnak. Amellett, hogy létfontosságú kulturális támogatásokat tesz elérhetővé az itteni civil és vállalkozói szféra számára, a koronavírus-járvány kezdetén több ezer szájmaszkkal és védőfelszerelésekkel is segítette a magyarlakta területeket, abban az időben, amikor nagyon nehéz volt szájmaszkokhoz jutni.

The post A lévai kórháznak is adományoz Magyarország lélegeztetőgépet appeared first on Reflex24.

Az 1965-ben épült híd körüli sínylődés egy évtizeddel ezelőtt kezdődött. A 330 méteres útszakasz immár járhatatlanná, a rajta való közlekedés pedig veszélyessé vált. A Szlovák Útkezelő Vállalat, mint tulajdonos és fenntartó ugyan elkészíttette az újjáépítési tervezetet, majd megkapta az építkezési engedélyt, a munka megkezdésének időpontja viszont évről-évre eltolódott.

A tennivalókat érdemben nem vitte előre az öt évvel ezelőtti petíciót aláíró 700 polgár óhaja sem, így 2019. május 25-én lezárták a felüljárót. Ezáltal a személyautók 7-8 kilométert kóvályogtak a város bizonyos utcáin, számtalanszor kígyósorokat alkotva, míg a 3,5 tonnán felüli tehergépkocsik 22-25 többlet kilométert voltak kénytelenek megtenni.

Az idén nyáron benyújtott újabb lakossági folyamodvány igencsak felgyorsította a történéseket és az építkezésen naponta átlagban hatvan munkás serénykedett.

„Nemcsak a város, de a környék lakosságának is nagy örömül szolgál a 8,5 millió eurós beruházás véghezvitele. Amennyiben az időjárás lehetővé teszi, megkezdjük a lépcsőfeljáró építését, amelyet április végén szeretnénk átadni a gyalogosok számára”

– jelentette ki Ján Krtík lévai polgármester.

A sofőröknek most már csak Szent Kristófhoz, az utazók védőszentjéhez, az autósok patrónusához kell fohászkodniuk a nyugodt és biztonságos közlekedés érdekében.

The post Szerdán átadták a felújított felüljárót Léván appeared first on Reflex24.

Grendel Lajos (1948-2018) első elbeszélése A teniszlabda címmel 1970-ben jelent meg az Irodalmi Szemlében, első könyve, a Hűtlenek című novelláskötet pedig kilenc évvel később, az író harmincegy éves korában a pozsonyi Madách Kiadónál.

Léván született, a Garam menti mezővárosnak akkor tizennégy ezer lakosa volt. Az ottani utcákon több szót lehetett hallani magyarul, mint szlovákul. A reszlovakizált magyaroknak azonban a fele már szlovák iskolába íratta gyermekeit. Nem úgy Grendel szülei. Jogász édesapja a rendszerben osztály idegennek számított és Lajos négyéves korában a családot a belvárosi lakásukból kitelepítették. A városszéli részen élő apai nagymama fogadta be őket. Bár a szülői könyvtár a háborúban elpusztult, Grendel hetente járt be a központban lévő könyvtárba. Hosszú távon sokat jelentett számára az irodalmi műveltség.

Mintegy három tucat könyve látott napvilágot, művei jelentős része francia, szlovák, lengyel és olasz fordításban is megjelent. Munkásságáért kiérdemelte a József Attila és a Kossuth díjat, halálának évében pedig az Áder János köztársaság elnöke által adományozott a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést vehette át.

The post Léván utcát neveztek el Grendel Lajosról appeared first on Reflex24.

Beköszöntött az ősz, a hideg, szeles idő. Mire van szüksége ilyenkor a bőrünknek?

Ahhoz, hogy tudjuk, mikor mire van szüksége a bőrünknek, ahhoz ismernünk kell azt. Ismernünk kell a bőrünk természetét, az igényeit, hogy miből táplálkozik, mitől lesz szép. A bőr az emberi test legnagyobb szerve, a testünk takarója. Viccesen azt szoktam mondani, hogy a testőrünk. Ahhoz, hogy a védőfunkcióit megfelelően el tudja látni, nekünk minden szükséges dolgot meg kell adnunk. Nagyon fontos tudnivaló, hogy a bőrünk elsősorban belülről táplálkozik. Persze lényegesek a külső körülmények is, hiszen határvonalat képez közöttünk és a külvilág között.

Összességében tehát kiemelten fontos a megfelelő táplálkozás: elengedhetetlen a sok zöldség és gyümölcs, rostok, a megfelelő folyadékbevitel.

A tavasz és az ősz az az időszak, amikor érdemes méregtelenítenünk. Oda kell figyelnünk, hogy elegendő lúgos ételt és italt fogyasszunk – ez az egészségünknek is jót tesz, illetve alap dolog a bőrünk karbantartása terén. Az időjárással szemben táplálóbb, ellenállóbb készítmények használatával tudunk védekezni. Hogy kinek mire van ehhez szüksége, az a bőrtípustól függ. Az esős, szeles időben leginkább a száraz bőrre kell odafigyelni.

Hogyan ismerhetjük meg a bőrünket?

Oda kell figyelnünk a reakcióira. A bőrproblémákat a legtöbb esetben a táplálkozásunkhoz lehet visszavezetni. Mindenkinek ki kell tapasztalnia, hogy mi az, ami igazán megfelel a szervezetének, testének, bőrének. A tejtermékek és a cukor fogyasztásakor például gyakori a bőrgyulladás kialakulása. A szalonunkban van egy gép, mellyel meg tudjuk állapítani, hogy mire van szüksége a bőrnek. De ez egyébként egy egyszerű vérvételből is kiderül.

Mi az, amit napi szinten, külsőleg igényel a bőrünk?

Nekem a következő vált be legjobban: reggel langyos vízzel és azt arcbőrtípusomnak megfelelő szappannal átmosom az arcomat. Ezután átöblítem jó hideg vízzel. A meleg víz ugyanis megnyitja és áttisztítja a pórusokat, a hideg pedig összezárja azokat. Ezt akár egy reggeli kis bőrtornának is nevezhetjük, melytől sokkal frissebb lesz az arcunk.

Ősszel jöhet egy tápláló olaj, a mákolajjal például senki nem fog mellé, minden bőrtípusra, még a legérzékenyebbre is megfelelő. Nedves kézre csepegtessünk belőle pár cseppet, majd alaposan masszírozzuk bele a bőrünkbe. Ez akár elegendő is lehet a bőrvédelem szempontjából. Este fontos, hogy alaposan lemossuk a sminkünket. Ehhez szappant vagy arctejet javasolnék. Hetente egyszer érdemes bőrradírozást végeznünk, illetve egy tápláló, hidratáló pakolással felfrissíteni az arcunkat.

Amire kiemelten szeretném felhívni a hölgyek figyelmét, az az, hogy alaposan válogassák meg, milyen termékeket használnak. A kozmetikai szerek 80-90%-a tartalmaz kőolajszármazékokat, márpedig a bőrünkön keresztül minden bekerül a szervezetünkbe. A bőrünk a légzőszervünk is, így fontos, hogy csakis természetes anyagokkal ápoljuk.

Hosszú ideje már, hogy maszkkal kell eltakarnunk az arcunk egy részét. Lehet-e ez rossz hatással a bőrünkre?

Az még nem is lenne baj, hogy textil takarja az arcunkat, hiszen ruhát is hordunk. A baj az, hogy a kilélegzett levegőt szívjuk újra magunkba, s ez a levegő pang a maszk alatt.

A tapasztalataink sajnos nagyon rosszak. 80%-ban romlott a vendégeink bőre, főleg a maszk területén. Gyulladttá és pórusossá válik alatta a bőr.

Sminkeljünk-e a maszk alatt?

Egyáltalán nem ajánlom, hiszen akkor duplán rossznak tesszük ki a bőrünket. Egyébként is fontos odafigyelni arra, hogy természetes alapú sminket használjunk, ami nem tömíti el a pórusainkat, hanem hagyja lélegezni a bőrt.

Milyen egy trendi őszi smink?

Az ősz egy kicsit más hangulatot hoz a mindennapjainkba, ami a színek használatában is megmutatkozik. Úgy gondolom, az ősz a leggazdagabb a színek tekintetében. Ilyenkor a falevelek minden árnyalata trendi. Előtérbe kerülnek a meleg színek, a barna különféle árnyalatai, a rozsdaszín, a narancsos árnyalatok. Arra kell odafigyelnünk, hogy vagy a szemünket, vagy az ajkainkat hangsúlyozzuk ki. Egyszerre mindkettőt ne, mert úgy elveszik az egyébként elérni kívánt hatás.

Meg lehet-e mondani, hogy melyik szemformához milyen smink passzol?

Vannak dolgok, amik mellett nem lehet elmenni, azonban ebben a tekintetben én alapvetően nem szeretem a szabályszerűségeket. Szeretem személyre szabni a sminket. Viszont, ami tényleg nagyon fontos alapszabály, hogy a világos színekkel optikailag mindig nagyítunk, míg a sötét színekkel szűkítjük a teret. Tehát a sötéttel mindig háttérbe szorítunk, a világossal előtérbe hozunk.  Ezzel a „trükkel” tudjuk formálni az arcunkat, a szemünket.

Nagy klasszikus a piros rúzs, de jól áll ez mindenkinek?

Imádom a piros rúzst, de ez egy nehéz téma. Mindenkinek mindenkor nem kell viselnie. A piros rúzsnál nagyon oda kell figyelni a smink többi részére, mert pont ez az, amivel igazán el lehet rontani az egészet. Olcsóvá tud válni, ha nincs kellőképp elkészítve. Nehéz pirossal szépen formázni a szájat, illetve borzasztó zavaró tud lenni, ha csak egy kicsit is lekopik. Kulcskérdés továbbá, hogy tudjuk-e viselni ezt a figyelemfelkeltő színt. Viszont egy szép, tiszta bőrrel, megfelelő módon felvéve az ajkakra, csodálatos tud lenni!

Íme, néhány igazán egyszerű recept Ágnestől, amelyet pillanatok alatt elkészíthetünk akár otthon is:

Kamillás arcradír

Hozzávalók, ha száraz és érzékeny a bőre

• 1 evőkanál szárított kamilla
• 1 teáskanál olivaolaj

Hozzávalók, ha normál vagy zsíros a bőre

• 1 evőkanál szárított kamilla
• 1 teáskanál olivaolaj
• 1 teáskanál almaecet

Elkészítés:

A szárított kamillát alaposan zúzzuk össze egy mozsárban. A szemcsés szárított kamillához adjuk hozzá az olajat, zsírosabb bőr esetében a savas, hámlasztó almaecetet. Alaposan keverjük össze, majd nedves bőrre kenve körkörös mozdulatokkal dolgozzuk el. 3-4 perc után alaposan öblítsük le a bőrünket langyos vízzel vagy kamillatea-főzettel. A szemcsék eltávolításában segít, ha kis kézi törölközőt használunk.

Tápláló banános arcpakolás

A banán olyan tápanyagokban gazdag, amik elengedhetetlenek a bőr számára. C- és B6-vitamintartalma segít a bőr erősségének és rugalmasságának fenntartásában, antioxidáns és mangán tartalma pedig meggátolja a szabad gyökök bőröregítő hatását. A-vitamintartalmának köszönhetően visszaadja a bőr hidratáltságát, gyógyítja a sérült, száraz bőrt. Az avokádó tisztító és nyugtató hatással van a bőrre, kiváló a májfoltok enyhítésére.

Hozzávalók:

• 1/2 banán (jó érett)
• 1/2 avokádó (érett)
• 1 teáskanál olivaolaj

Elkészítés:

A meghámozott banán felét egy tálban villával pépesre nyomkodjuk. Az avokádót késsel körbevágjuk, majd elválasztjuk a magjától. Teáskanállal kikapargatjuk az egyik fél belsejét, amit a banánpéphez teszünk, meglocsoljuk olivaolajjal, jól összekeverjük és egy megfelelő kozmetikai ecsettel vagy csak az ujjunkkal felkenjük az arcra, illetve a nyakra. 20 perc elteltével langyos vizes törölközővel lemossuk. Bőrünk tiszta, táplált és bababőr puhaságú lesz.

Megjegyzés: Az arcpakolás előtt ajánlott bőrradírt alkalmazni, hogy eltávolítsuk az elhalt hámsejteket, így a hatóanyagok könnyebben felszívódnak a bőr mélyebb rétegeibe is.

Feketeszenes mélytisztító, fertőtlenítő arcpakolás

Hozzávalók:

• 1/2 teáskanál aktív faszén
• 1/2 teáskanál bentonit agyag
• ¼ teáskanál kókuszolaj
• ¼ teáskanál szódabikarbóna
• 1 teáskanál ásványvíz

Elkészítés:

Az összetevőket összekeverjük egy kis tálban. Fontos, hogy ne használjunk fém eszközöket! A bentonit agyag felszívja a fémet, ami által megváltozhat a bőrre gyakorolt hatása. Óvatosan kenjük szét a bőrünkön, nehogy a ruhánkra csöpögjön. Tíz perc múlva mossuk le langyos vízzel, és töröljük át az arcot puha törölközővel.

A képek Sándor Ágnes felvételei

The post Mi kell a bőrnek? – A lévai Sándor Ágnes kozmetikussal beszélgettünk appeared first on Reflex24.

A lévai együttes létrejötte óta egyetlen egy szezont sem hagyott ki. Jelenleg a Varta Liga résztvevője és huszonnégy tagú játékoskerettel büszkélkedhet. Az extraligában nyolc csapat szerepel, déli régiónkat a lévaiakon kívül az érsekújváriak és a Mihalička Róbert által létrehozott újonc komáromiak képviselik. A legerősebb alakulatok közé a losonciak és a zsolnaiak tartoznak.

„Nyáron igyekeztünk kellőképpen ráhangolódni a 2020/2021-es idényre. Bár a koronavírus-járvány miatt néhány tervezett előkészületi meccsünk elmaradt, így is sikerült három alkalommal megmérettetni magunkat”

– tudtuk meg Pavol Gabaštól, a lévaiak 34 éves edzőjétől.

Új erősítésnek számít a pozsonyi Wild Boys 02-ből érkezett Patrik Chamila, de a szakvezetés annak is örül, hogy sikerült megtartani Marek Gajdácsot is. Marek Janček egy bizonyos időszakot kihagyott a tanulmányai miatt, ám most ő is visszatért régi sikerei színhelyére.

A lévaiak a nyitómérkőzésen 8:2 arányban alulmaradtak a bajnoki címre pályázó losonciak otthonában, majd hazai környezetben 3:1 arányban legyőzték a komáromiakat. A csapat eddigi öt rúgott gólja közül kettőt a mindössze tizenhat esztendős Jakubík Szabolcs szerzett, aki már a második idényben erősíti a gárdát..

Pavol Gabaš védencei a szombati 3. fordulóban a privigyeieket fogadják.

The post A futsalisták is elrajtoltak appeared first on Reflex24.

A közelmúlt történéseiben lapozgatva elmondható, hogy tavaly a II. liga bajnokaként könnyedén vették az osztályozó mérkőzéseket és tizenhárom év után ismét az I. Szlovák Jégkorong Ligában szerepelhettek. Érdekességnek számít, hogy a kényszerűségből félbeszakított bajnokság huszonhét hazai találkozóját közel huszonegy ezer néző tekintette meg, ami átlagban hétszázhetvennégy szurkolót jelent meccsenként. Az alakulat a nyolcadik helyen végzett, a hazai összecsapások látogatottságában pedig harmadikok lettek. Elmondható, hogy a jégkorong a kosárlabda és a foci után a harmadik legnépszerűbb sportág Léván.

Az új idény október elején veszi kezdetét, a felkészülést Jozef Kováčik személyében új edző irányítja. A negyven éves szakember az elmúlt szezonban játékosként negyvenöt alkalommal lépett jégre nagytapolcsányi színekben.

„Megannyi trénerrel tárgyaltunk, végül is őt találtuk a legalkalmasabbnak. A brünni KOMETA csapatával három évvel ezelőtt elhódította a bajnoki címet. Segítője a szintén szaktekintélynek örvendő Jaroslav Matejov lesz”

– tudtuk meg Marcel Ozimák sportigazgatótól.

A lévai HK figyelemre méltó kapcsolatokat ápol a besztercebányai HC 05, valamint a nyitrai és a poprádi hokiklubokkal, amelyek szükség esetén játékosokkal is kisegítik őket. A napokban két új fiatallal bővült a keret. Martin Vitaloš két szezont a svéd RÖGLE BK-ban játszott le, Roman Žitný Finnországban is hokizott, legutóbb pedig a pozsonyi HC-ben lépett színre.

A csapat javában készül a küszöbön álló bajnokságra, idáig nyolc előkészületi meccsen vannak túl. A 2020/2021-es pontvadászatban nem indul a pozsonyi Capitals, amely az osztrák élvonalban méretteti meg magát, őket a homonnaiak pótolják. A lévaiak az I. Szlovák Jégkorong Ligában a mezőny első felében szeretnének végezni. Itt jegyezzük meg, hogy a felnőtteken kívül nemcsak ifi és kadet csapattal büszkélkedhetnek, de mindemellett néhány év leforgása alatt nyolc korosztályos kollektívával is bővítették bázisukat.

The post Kilencven éves a lévai hokiklub appeared first on Reflex24.

A mezőny 16 csapatról 12-re redukálódott, de így is színvonalas mérkőzéseket láthattak a kilátogatók. A három négyfős csoportból az első két-két csapat és a két legjobb csoportharmadik jutott a negyeddöntőbe. Itt a torna meglepetéscsapata, Gúta büntetőkkel jutott a legjobb négy közé. A csapat kapusa, Somogyi Máté nem csak a heteseknél, de a mezőnyjátékban is jeleskedett. Bár csapata nem tudott érmet szerezni, a legjobb kapusnak járó serleget hazavihette.

Az elődöntőkben a házigazdánál újra villogott a gólkirályi címet is elhódító Benča Matej, Naszvad viszonylag simán jutott a fináléba. A másik ágon Léva harcolta ki a döntőbe jutást.

Az aranyért megismétlődött a csoportmeccsek egyik legizgalmasabb párharca, a Naszvad-Léva rangadó. A bronzmeccsen a már kissé elfáradt gútaiakat Zselíz magabiztosan győzte le.

A döntőben, ahogy illik, a végjátékban dőlt el az aranyérem sorsa. A lévaiaknál a torna legjobbjának választott Zoller Dávid szerezte a mindent eldöntő találatokat, ahogy tette azt néhány korábbi mérkőzésen is.

8. Felvidéki Labdarúgó Bajnokság, 2020.09.15., Naszvad:

A-csoport:

Zselíz–Gúta 2-2
Balog-völgye–Martos 2-2
Zselíz–Balog-völgye 5-2
Gúta–Martos 1-1
Gúta–Balog-völgye 2-1
Zselíz–Martos 0-0

Az A-csoport végeredménye: 1. Zselíz 5 pont (7-4), 2. Gúta 5 pont (5-4), 3. Martos 3 pont (3-3), 4. Balog-völgye 1 pont (5-9)

B-csoport:

Léva–Naszvad 0-1
FeMaRo–Örsújfalu 3-2
Léva–FeMaRo 6-1
Naszvad–Örsújfalu 8-1
Léva–Örsújfalu 4-3
Naszvad–FeMaRo 8-1

A B-csoport végeredménye: 1. Naszvad 9 pont (17-2), 2. Léva 6 pont (10-5), 3. FeMaRo 3 pont (5-16), 4. Örsújfalu 0 pont (6-15)

C-csoport:

Udvard–Komárom 4-2
Ung-vidék–Negyed 5-1
Udvard–Ung-vidék 4-1
Komárom–Negyed 1-4
Komárom–Ung-vidék 1-1
Udvard–Negyed 3-3

A C-csoport végeredménye: 1. Udvard 7 pont (11-6), 2. Ung-vidék 4 pont (7-6), 3. Negyed (8-9) 4 pont, 4. Komárom 1 pont (4-9)

Negyeddöntők:

Udvard–Léva 1-3
Ung-vidék–Gúta 0-0, büntetők után 0-2
Zselíz–Negyed 6-3
Naszvad–Martos 3-0

Elődöntők:

Léva–Gúta 4-2
Zselíz–Naszvad 0-5

Bronzmeccs:

Zselíz–Gúta 7-2

Döntő:

Léva–Naszvad 3-1

A legjobb kapus: Somogyi Máté (Gúta)
A legjobb játékos: Zoller Dávid (Léva)
A legjobb góllövő: Benča Matej (Naszvad)
Fair-play-díj: Ung-vidék

forrás: duna24.sk/Elek Zoltán

The post Léva nyerte a Felvidéki Labdarúgó Bajnokságot, Zselíz lett a harmadik appeared first on Reflex24.

„A lévai hivatal szólított meg bennünket, s mi nagyon örülünk, hogy a cégek és szervezetek minket választanak, amennyiben tömeges tesztelést szeretnének elvégeztetni“

– árulta el Helena Dudášová, MPH, MHA, a kórház igazgatóhelyettese.

A lévai AGEL kórházban lehetőség nyílik valamennyi típusú koronavírus-teszt elvégzésére.

„Tudatában vagyunk annak, hogy ez a munka kiemelten felelősségteljes, ezért is szeretnék köszönetet mondani a mintavételi egység valamennyi tagjának”

– fejezte be  Dudášová asszony.

The post Lévai egészségügyi dolgozók tesztelték a munkaügyi hivatalok munkatársait appeared first on Reflex24.