Még 2020 augusztusában végeztek geofizikai talajszkennelést a zselízi Szent Jakab-plébániatemplomban. A radar-kutatást Ján Tirpák a nyitrai Konstantin Egyetem docense és Paterka Pál a Nyitra Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal régészeti szakfelügyelője végezték, hogy feltérképezzék a templom alatti részek rejtelmeit.

A talajszkennelés folyamán a georadar hullámokat sugároz a földbe, majd az érzékelő az amplitúdók visszaverődését regisztrálja és monitorozza. Ezzel az eljárással kimutathatóak korábbi épületek alapjai, pincehelyiségek, üregek, vagy akár egyéb nagyobb tárgyak is a föld mélyén anélkül, hogy azt megbontanák.

A zselízi kutatás által képet kaptak a templom alatti részekről, hogy hol helyezkedtek el a korábbi alapok, falak; pontosan hol volt a II. világháborúban megsemmisült torony (és annak alapjai). Akárcsak lokalizálták azt is, hogy hol helyezkedik el a templom alatti feltáratlan kripta, ami legenda szerint Becsei Vesszős György, vagy lánya, Becsei Margit nyughelye lehet.

„A rendelkezésre álló információk alapján a templomot Becsei Vesszős György kezdte el építeni, de halála miatt lánya fejeztette be. György lovag emlékét egy kuriózumnak számító freskó is őrzi a szentély déli falán, mely a lovag Isten előtti végítéletét eleveníti meg. Egyedisége abban rejlik, hogy nem csak képeket, alakokat ábrázol, de képregény szerűen az egyes szereplők szájából szövegbuborékokban, illetve szalagokban a mondandójuk is megjelenik írott formában. Ez azért oly különös, mert akkoriban meglehetősen alacsony volt az írni, olvasni tudók száma, így a freskók általában az akkori kor népének szólva mutatták be a Biblia, illetve a szentek életét. A nevezett freskó ugyanakkor nem egy szentet, hanem egy helyi gyarló lélek vívódásait mutatja be, latinul írott elemekkel, mintha csak az utókornak kívánna üzenni. Ezen okból kifolyólag logikusabbnak tűnik, hogy nem Margit, hanem György lovag nyughelyéül szolgálhatott hajdan a templom”

– vélekedik erről dr. Csonka Ákos, zselízi helytörténész.

Becsei Vesszős Györgyöt I. Anjou Lajos magyar király egyik leghűségesebb embereként tartották számon. Testvérével egyetemben a király közvetlen környezetéhez tartozott. Követte királyát az első nápolyi hadjáratba is (1347-48). Sőt állítólag egyenesen ő végezte ki a király testvérének, Andrásnak a gyilkosának vélt Durazzói Károlyt (András felesége, Johanna nápolyi királynő a gyilkosság másik vélt cinkosa Franciaországba menekült). Becsei Vesszőst ezután a király távolléte alatt rövid időre a meghódított Dél-itáliai birtokok egyik helytartójává nevezte ki. A nápolyi magyar uralom azonban csak néhány hónapig tartott (Lajos igényét nem ismerték el a nápolyi trónra), így a lovagok hazatértek Magyarországra. Ahogy a többi katona, így Becsei Vesszős György is Itáliai tartózkodása és hazaútja során komoly vagyont rabolt össze, amit Budáról Zselízig egy kiürített római szarkofágban hozott haza. Ez a szarkofág képezi a templom oltárát a mai napig. Bűnei, valamint háborús tettei (állítólag több mint 250 ember halála szárad a lelkén) miatt egyre jobban kínozta őt a bűnbánat, ezért előbb Rómába, majd Santiago de Compostellába zarándokolt el. Végül alámerült a Pokol tornácára, a Purgatóriumba is, ami az akkori hiedelem szerint egy írországi Lough Derg nevű szigeten (Vörös-tó) található barlang rejtett magában. A Szent Patrikról elnevezett barlangban különböző gázok gőzölögtek, aminek hatására a vezeklők valóban úgy érezték magukat, mintha a pokol bugyraiba merültek volna alá. Valószínűleg komoly hallucinációkat idéztek elő a kén. Akik ide betértek, azok jó eséllyel többet nem hagyták el élve a barlangot, ám a zselízi kalandor megmenekült. Mindezt úgy értelmezték, hogy bűnei bocsánatot nyertek, s feloldozást nyert. Ennek a történetnek a kivonatát mondja el az egyedi freskó a zselízi templomfalon.

„A zselízi templom patrónusa ugyanakkor nem mindig Szent Jakab volt. A fennmaradt forrásokból arra lehet következtetni, hogy vagy a Becseiek által emelt templom, vagy egy korábbi, a helyén álló Árpád-kori templom Szent György tiszteletére lehetett felszentelve. György lovag vitézi mivolta és a sárkányölő szent harciassága okán viszont előbbi tűnik logikusnak. A kripta feltárása lehetséges, hogy ezekre a kérdésekre is válaszokat tudna adni”

– tette hozzá a történész.

„Mivel a templom építését vélhetően Margit fejezte be, így a felbecsülhetetlen értékű freskókat is ő készíttethette itáliai mesterekkel. Püspöki Nagy Péter kutatásai szerint a templom falait hajdan 14 ilyen alkotás díszítette, amiből 7 került napvilágra, kettőre pedig utaló nyom található. Négyet ezek közül már restauráltak, egyet rekonstruáltak, míg Szent Mártont ábrázoló freskó restaurálására 2021 első felében kerül a sor, együtt azzal a freskótorzóval, melyet a szentély északi falán találtak tavaly. Ezután amennyiben a pályázatok újfent sikeresek lesznek, akkor a szakrális építmény kőfragmentumainak helyreállításai következhetnek. A középkorból itt maradt épület ugyanakkor még rengeteg meglepetést és titkot tartogathat, amint arra a geofizikai kutatás is rámutatott. Mindenképp érdemes lenne fontolóra venni a kripta feltárását is többek közt” – zárta gondolatait az önkormányzati képviselőként is tevékenykedő helytörténész.  

A geofizikai kutatás ábrájának jelmagyarázata:

1.         a gótikus hajó nyugati falának alapjai

2.         a barokk kori torony alapja

3.         a torony kiszélesített alapjai

4.         a gótikus hajó déli falának kiszélesített alapjai

5.         kripta (kb. 5×2,5 m)

6.         a gótikus hajó északi falának kiszélesített alapjai

7.         a gótikus presbitérium déli falának kiszélesített alapjai

8.         ismeretlen eredetű, pontosan nem meghatározható eltérőség

The post Geofizikai kutatást végeztek a zselízi Szent Jakab-templomban appeared first on Reflex24.