A magyar kormány támogatásával folytatódik az anyaország és a Kárpát-medence egyházi épített örökségének megújulása. A Magyar Templom-felújítási Program keretében a Felvidéken is több templom újítanak fel. A részletekről a komáromi katolikus plébánián május 11-én megtartott sajtótájékoztatón számolt be Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártja elnöke és Kiss Róbert kanonok, a Nagyszombati Főegyházmegye általános helynöke. Előzetesen az egyházi vezetőkkel egyeztettek ez ügyben.

A találkozón egyebek mellett elhangzott, hogy Kárpát-medence-szerte 1800 templomot újítanak fel.

A Felvidékre juttatott 1,5 milliárd forintnyi támogatásból 96 településen 69 római katolikus, 25 református, 6 görögkatolikus, és 1 zsidó szentély többnyire állagmentő javítására és szépítésére kerülhet sor.

Soltész Miklós államtitkár hangsúlyozta az egyházi közösségek nemzetmegtartó szerepét.

Leszögezte: a magyar kormánytámogatás a magyar-szlovák jószomszédi viszony erősítését is szolgálja, hiszen a határ mindkét oldalán élők sok tekintetben egymásra vannak utalva.

A magyarlakta települések plébániáin pedig együtt szolgálnak a magyar és a szlovák atyák, s e jelentős támogatás nemzetiségi, nyelvi hovatartozásra való tekintet nélkül egy-egy egyházközösséghez tartozó valamennyi hívőnek a javára válik.

Forró Krisztián rámutatott, a templomfelújításokra és további fontos célok megvalósítására a szlovák kormánynak is forrásokat kell biztosítania. Azok kiharcolásához közös és erős magyar parlamenti képviseletre van szükségünk.

A jószomszédi viszony fontos, ám a magyarországi segítség mellett az is elengedhetetlen, hogy a helyi magyar közösség összezárjon.

A jövőben elengedhetetlen, hogy megfelelő parlamenti képviseletünk legyen, mert ott születnek a rólunk szóló döntések”

– mondta a Magyar Közösség Pártjának elnöke.

Ahogy elhangzott: minden kérelmezőnek megítélték a kért támogatást, ha a beadványa formailag megfelelt.

A lelkiatyáknak fontos szerepük volt abban, hogy ekkora támogatást kaptunk, hiszen remek pályázatokat írtak”

– emelte ki Kiss Róbert kanonok, s megköszönte a magyar kormány újabb jelentős támogatását.

A találkozóról és a támogatási program részeleteiről bővebben a Magyar 7 hetilap május 18-i számában olvashatnak.

forrás: kulhonimagyarok.hu

The post Magyar Templom-felújítási Program: Kárpát-medence-szerte 1800, a Felvidéken 101 szentélyt újítanak fel appeared first on Reflex24.

Nemrégen írtam róla, hogy a még mindig kivizsgálatlan újságíró-gyilkosság, vagy mondjuk a Beneš-dekrétumok terhe alatt lévő Szlovákia győzné meg Magyarországot az uniós költségvetési vétó visszavonásáról. Uniószerte heves indulatokat váltott ki ugyanis Lengyelország és Magyarország lépése, hetekre szóló programot adva ezzel több ezer elemzőnek, szakértőnek. Egyes szélsőséges vélemények egészen odáig mennek, hogy ez a vétózás antidemokratikus és már eleve ellenkezik a jogállamisággal. Csak akkor nem értem, hogy az Európai Unió szuperbürokratikus jogrendszere hogy tartalmazhat egy ilyen antidemokratikus elemet? Vagy ha tilos használni, akkor mire szolgál, mire találták ki?

De hagyjuk a bürokrácia zavaros útvesztőjét, hiszen továbbra is az asztalon hever a jogállamiságba mázába csomagolt apró betűs migránskvóta, ami ezek szerint valakiknek veszettül fontos, hogy jogérvényre jusson, akár ilyen konfliktusok árán is.

Van viszont egy briliáns ötletem ezzel kapcsolatban, ha már így alakult ez a dolog. Szép dolog a jogállamiság morállózungjával hadonászni, de ha már a kezünkben van, emelhetnénk egyet a téten és megtoldhatnánk még a szuper jogállamiság feltételeinek a sorát egy számunkra igencsak fontos követeléssel, mégpedig a kisebbségi jogok maximális kiterjesztésének feltétlen betartásával.

Az Európai Unió 27 tagállamában mintegy 50 millió uniós állampolgár él őshonos nemzeti közösségként (értsd nem bevándorlóként) valamilyen kisebbségi létben. Tehát gyakorlatilag 10 százaléknyian, aminek alapján jogosan vetődhet fel a kérdés – főleg egy ilyen jogállamisági kifizetési vita kapcsán –, hogy miért olyan nagy kérés, hogy ezen alapértékek a 21. század Európai Uniójában be legyenek tartva? Ha pedig nem olyan nagy ügy ez, akkor miért ne lehetne akár ilyen kifizetési feltételekhez is kötni?

Gondoljunk csak bele, ebben a csodás szövetségi rendszerben miért csorbulhatnak még mindig olyan, első ránézésre alapvetőnek látszó dolgok, mint például a nyelvi jogok? Miért foszthatnak meg uniós állampolgárokat nemzeti állampolgárságuktól? Miért használhatják politikai kommunikációs fegyverként az önrendelkezés (autonómia) tagadását? Miért lehet egy uniós tagállam jogrendszerének a része egy, a II. világháború idején meghozott emberellenes, kirekesztő, kollektív bűnösséget hirdető, antidemokratikus elnöki rendelet (dekrétum)?

Én nem tartanám elképzelhetetlennek, hogy ezek betartásához kössék az uniós pénzek kifizetését.

Sőt! Aztán majd győzködhetnénk egymást és osztogathatnánk a tanácsokat oda-vissza alapon. Čaputová és Korčok minket a jogállamiságról (sic!), mi meg őket a kisebbségi jogokról, esetleg a Kuciak-gyilkosságról, Beneš-dekrétumokról, uniós támogatások kalábriai maffia általi dézsmálásáról, egyetemista lányok és egy stadionnyi szurkoló megveretéséről…

Mert hát így lenne korrekt ugyebár…

forrás: felvidek.ma

The post Kössék a kisebbségi jogok betartásához az uniós pénzek kifizetését! appeared first on Reflex24.

Az aláírók neveihez nem írtunk sem társadalmi pozíciót, sem hivatást vagy munkahelyet, pedig sokan közülük országosan vagy regionálisan ismert személyiségek. Itt, ebben az esetben, most mindenkinek egy beosztása van, a legszebb, mit kaphatott a sorstól: felvidéki magyar ember.

A Nyilatkozatot a Felvidék.ma Facebook-oldalán lehet aláírni, IDE KATTINTVA. Arra kérjük a tisztelt olvasót, hogy a kommentjében egy IGEN-nel csatlakozzon.

Van azonban még egy tiszteletteljes kérésünk: ne használja senki ezt a Nyilatkozatot arra, hogy a kommentjében bármelyik felvidéki, vagy anyaországi pártot támadja, szidja, mert ez a Nyilatkozat nem azért született meg, hogy újra a mocskot öntsük egymásra, akinek ez a szándéka, kérjük, ezt ne itt tegye. Maradjon meg ez a Nyilatkozat annak, ami: a felvidéki magyar emberek tiszta, őszinte megnyilatkozásának. Köszönjük.

Felvidéki magyar emberek nyilatkozata

Mi, a Szlovákiában élő magyar nemzeti közösség tagjai, aggodalommal figyeljük az Európai Unióban zajló negatív folyamatokat, ami nemcsak az alapító atyák szellemiségét, akaratát, és Európa keresztény gyökereit veszélyeztetik, de ijesztően kezd hasonlítani a számunkra olyannyira gyűlölt, és a harminc évvel ezelőtt megdöntött kommunista, tekintélyelvűségi politika gyakorlatára. A kommunista önkényt most az európai önkény válthatja fel.

A folyamatos és ellenőrizetlen illegális migrációval az Európába behozott iszlamista terror- és erőszakhullám, a keresztény templomok és szent helyek felégetése és megrongálása, a keresztény hitünk ellen elkövetett, tétlenül szemlélt támadások, a hagyományos családmodell megkérdőjelezése valamint a természet- és életellenes gender-ideológia ráerőltetése a csatlakozó országok társadalmaira és az azokat elutasító kormányokra, egyre elutasítottabbá és hiteltelenebbé teszik számunkra az egykor oly nagy reményekkel kecsegtető Európai Uniót, annak vezetőit és intézményeit. Ezen megfontolásból az alábbi nyilatkozatot tesszük, és aláírásunkkal tiltakozunk ezen gyakorlatok folytatása ellen:

Határozottan támogatjuk Magyarország és Lengyelország hagyományos családpolitikáját, a nemzeti és vallási értékeink melletti kiállását, és készek vagyunk ezen értékek megvédésére.

Elutasítjuk a kettős mérce alkalmazását az EU-ban a jogállamiságnak, mint fogalomnak a meghatározása terén. Magyarország és Lengyelország semmivel sem kevésbé jogállam, mint például Franciaország, Németország, Szlovákia, Románia, vagy az a Spanyolország, ahol a katalán képviselők gyakorlatilag politikai foglyok.

Határozottan elutasítjuk az EU-nak a kommunista, szovjet időket idéző praktikáit.

Határozottan elutasítjuk a senki által meg nem választott, és semelyik EU-s országot nem képviselő George Soros nevű amerikai tőzsde spekuláns beavatkozását az Európai Unió politikájába.

Felháborítónak tartjuk továbbá, hogy az EU a pénzügyi, gazdasági kérdéseket politikai vitákkal kapcsolja össze.

Határozottan elítéljük, hogy az EU intézményeinek vezetői nem lépnek fel következetesen a bevándorlás okozta bűnözés, gyilkosságok, iszlamista terrorizmus, erőszak, antiszemitizmus és keresztényüldözéssel szemben, ellenben ráerőltetik a migrációt és az LMBTQ-ideológiát az azt elutasító országokra, pénzügyi szankciókkal zsarolva őket ezért.

Elítéljük, hogy miközben a diktatórikus módszereket alkalmazó Európai Uniós vezetők a magyarországi sajtószabadság féltéséért emelik fel a szavukat, Nyugat- Európában páros lábbal tiporják a sajtószabadságot, cenzúrázzák és eltussolják a kormányoknak nem megfelelő eseményeket és híreket, és a teljes ,,független” médiát a liberális irányú tőke tartja a kezében, felhasználva azt a saját maga hasznára és a közvélemény megtévesztésére.

Elítéljük, hogy a migránsok jogait folyamatosan az európai állampolgárok és az itt őshonos kisebbségek jogai fölé és elé helyezik.

Európa vagy keresztény lesz, marad, vagy nem lesz, és elpusztul.

Kelt 2020.11.23-án

A kezdeményezők:

Papp Sándor
Méry János
Hrubík Béla

Aláírók:

• Méry János, Somorja
• Hrubík Béla, Ipolynyék
• Papp Sándor, Kalonda
• Vörös Szabolcs, Dunamocs
• Retkes János, Párkány
• Nagy Olivér, Alsószeli
• Albert István, Fülek
• Oriskó Norbert, Galánta
• Szvorák Dávid, Fülek
• Majoros Tünde, Fülek
• Bögi Róbert, Dunaszerdahely
• Dániel Erzsébet, Nána
• Tóth Zoltán, Léva
• Básti Sándor, Fülek
• Korim Edit, Ajnácskő
• Vízi Szabó Mária, Óvár
• Kmotrik Zoltán, Budapest
• Nagy Norbert, Felsőkálosa
• Dunajszky Géza, Pozsony
• Lőrincz Sarolta Aranka, Ipolybalog
• Németh Gabriella, Szenc
• Pál Gyula, Tesmag
• Malina Irénke, Felsővámos
• Z Urbán Aladár, Ipolybalog
• Urbán Szabina, Ipolybalog
• Somogyi Alfréd, Apácaszakállas
• Ing Pölhös Vendel, Nagycsalomja
• Ladányi Lajos, Kalász
• Csámpai Ottó, Nyitracsehi
• Szatmáry Ildikó, Terbeléd
• Varga Henrietta, Sávoly
• Pòda Erzsébet, Pódafa
• Sztranovszky Gábor, Nagymagyar
• Mózes Mónika, Jányok
• Brunczlik Viktor, Somorja
• Horváth Kitti, Somorja
• Czibulya Magdolna, Ipolyhídvég
• Farkas Ottó, Dobfenek
• Vízi Kinga, Óvár
• Furik Csaba, Kisgéres
• Czibulya Márk, Ipolybalog
• Varga Tibor, Kaposkelecsény
• Huďár Zoltán, Csoltó
• Sál Attila, Vámosladány
• Kovács Júlia, Feled
• Jalsovszky Tibor, Marcelháza
• Gencs Kinga, Egyházgelle
• Kovács Krisztián, Kalonda
• Hencze Attila, Dunaszerdahely
• Cséfalvay András, Somorja
• Baucsek Csaba, Fülek
• Neszméri Tünde, Dunaújfalu
• Amzler Ilona, Panyidaróc
• Kopecsni Mikolt, Péterfala
• Tóth Zsófia, Panyidaróc
• Nagy Ildikó, Losonc
• Papp Gergely, Kalonda
• Szűcs Dániel, Path
• Csonka Ákos, Zselíz
• Gubík László, Léva

forrás: Felvidék.ma

The post Nem hallgathatunk tovább, felvidéki magyarok! appeared first on Reflex24.

Becsületbeli harc volt a javából, de valójában sejtették saját maguk is, hogy lehetetlen küldetésre vállalkoznak. A demográfiai számok ugyanis nem engednek, egy iskola tekintetében különösen nem.

Ezért kell nagyon odafigyelni, hogy tudatos nemzetstratégia folyjon tájainkon, és ne csak akkor rendeződjünk egységbe, ne már akkor vállalkozzunk lehetetlen mentőakciókra, amikor már eleve menteni kell valamit, amikor már baj van.

Magyarország Kormányának tudatos nemzetpolitikája bár erős várként nyújt oltalmat a felvidéki magyarságnak, de a hangsúlyokat, a részleteket Budapest bármilyen igyekezete ellenére se tudja látni keresztmetszetében látni. Ezért fontos, hogy a nemzetpolitika svájci óra pontosságú stratégia mentén működjön.

Sok esetben ugyanis a rengeteg jó szándék és pénz, paripa, fegyver ellenére is logikátlanságok figyelhetőek meg ezen a téren, sőt esetenként kontraproduktivitás is. Másik – bekonkuráló – óvodaépítés ott, ahol egyébként van. 30 fős bölcsőde ott, ahol a gimnázium megszűnik, üresen tátongó közösségi ház (hiperkomplexum) Királyhelmec szívében vagy rönkház egy rendezvénymentes martosi magánparkban hogy csak pár példát említsünk, de sajnos akad több is.

Eközben sok iskolánk omladozik, forrás és energiahiánnyal küzdve próbálnak harcolni a magyar gyerekekért, hogy azokat minél kevesebb számban írassanak szlovák iskolákba, ami jobb anyagi körülmények között tud működni, mivel nem a túlélésre kell összpontosítania.

Nem tudom, tervez-e a magyar kormányzat az óvoda- és bölcsődefejlesztési programhoz hasonló iskolafejlesztési programot is indítani, de biztos hasznosabb lenne, mint az általunk is felsorolt pár negatív példára való fecsérlés.  

Hasonló nüánszok ezek, mint a „Szülőföldön magyarul” támogatási program vagy a Rákóczi Szövetség beiskoláztatási támogatásoknak készpénzben és nem eszközökben, vagy egyéb formában való kifizetése, ami sok esetben nem megfontolt szülő kezébe jutva teljesen célt téveszt (pl. a gyerek iskolai felszerelése helyett szeszesitalra fordítódik), de említhetnénk a Baross Gábor-pályázatok emitt-amott kifejezetten Orbán-ellenes alakokhoz, vagy echte szlovákokhoz is jutását is, midőn a rendszert kijátszva kapnak olyan polgártársaink is támogatást a felvidéki gazdaság fejlesztésére, akiknek ez nem igen járna.

Félreértés ne essék, tökéletesen biztos vagyok abban, hogy ezek a példák kiragadott esetek (amik a nagy számok törvénye szerint megesnek mindenhol), én inkább attól félek, hogy e tévedések homokszemként okozhatnak kárt a gépezetben. Ellenzéki érzelmű barátaink ugyanis éberen csapnak le minden ilyenre és azokat zászlójukra tűzve, hivatkozási alapként becsmérelnek mindent, kifordítva azt annak teljes valójából, felbecsülhetetlen károkat okozva. Ezért úgy érzem, kötelességem ezekre felhívni a rendszer figyelmét, hogy a jövőben elkerülhetőek lehessenek.

Maga a cél és a szándék ugyanis jó, sőt 90%-ban annyira hasznos, hogy szinte nélkülözhetetlen, az ilyen apró hibák mégis elrontják az összképet és a maximális hatékonyságot.

Ha pedig ezek kiküszöbölésre kerülnek, akkor mindenki elégedetten és békésen nyugtázhatja, hogy Magyarország nemzetpolitikai támogatásai sokszorosan megtérülő befektetések a nemzetbe, melyek együvé tartozásunk megingathatatlan eszmeiségét szolgálják, nem pedig elpocsékolt invesztíciók, ahogy notorikus gyurcsánymomentumista barátaink kárognak. 

Reményik Sándor már 1925-ben megírta:

Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!

Medve Gábor

The post Tanuljunk Léva esetéből appeared first on Reflex24.

A Felvidéken már kiosztották az iskolatáskákat és támogatásokat, Kárpátalján jelenleg is tart az átadás – hangzott el. A szövetség elnöke hangsúlyozta: ezzel a támogatással is érzékeltetni akarják a határon túli magyar szülőkkel, hogy az anyaország figyel rájuk. Mint mondta, a magyar összefogást jelképező ösztöndíj által mintegy 500 magyar települési önkormányzat, számos közéleti ember és magánszemély köszönete nyilvánul meg a határon túli magyar szülők felé.

A szervezet magyar iskolaválasztási programjának célja, hogy a magyar szó, a magyar kultúra megmaradjon a határon túl is

– hangsúlyozta Csáky Csongor.

Nyitókép: rakocziszovetseg.org

The post Kilencezer külhoni magyar diáknak segít az iskolakezdésben a Rákóczi Szövetség appeared first on Reflex24.

A felvidéki gazdaságélénkítő program, népszerűbb nevén a Baross program immár pár éve a helyi felvidéki vállalkozások életének a részévé vált. Hogyan lehet összefoglalni a program történetét?

Az elmúlt három év alatt három különböző pályázati felhívás került kiírásra.

Az első körben a kisebb léptékű, legfeljebb 15 000 eurónyi támogatás volt elérhető a vállalkozók és a mezőgazdászok számára.

Ezután következett egy nagyobb léptékű pályázati felhívás, amely az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozók legfeljebb 1 500 000 euró értékű fejlesztéseit és beruházásait támogatta. Ebben a körben olyan vállalkozásokat támogat a program, amelyek a munkahelyteremtésen kívül integrátori szerepet is betölthetnek a régiójukban. Majd a 2019-es év végén következett ismét egy kisebb léptékű pályázati felhívás, hasonló feltételekkel, mint az első, ám kibővített lehetőségekkel, hiszen itt már a szolgáltatói és a turisztikai szektor is csatlakozhatott a programhoz.

A közgazdasági közbeszédben sokszor kétségbe vonják az ilyen kis léptékű támogatások létjogosultságát. Persze ez szakmai vita, de az utóbbi években azt láttuk, hogy Szlovákiában elsősorban a nagyvállalatokat támogatták. Hogyan hatott ez a program a magyarlakta járások kis- és középvállalkozóira?

A Baross Alapítvány nevében 2019 év végén készítettünk egy belső felmérést, mert mi is kíváncsiak voltunk a 2017-es pályázati felhívás eredményességére. Már az is siker, hogy az akkori 1521 nyertesből 967 sikeres pályázó részt vett a felmérésben. Elsősorban azt emelném ki, hogy

a programmal a vállalkozóknak megmutathattuk a pályázatok világát, hiszen a felmérésben részt vevők több mint 82%-a addig semmilyen más forrásból nem kapott még támogatást.

Persze ez csak az egyik oldal, de a felmérésből azt is leszűrtük, hogy a válaszadók 86%-a növelni tudta a bevételeit a támogatásnak köszönhetően, aminek a mértéke 15,5% volt.

Ez változást hozott a vállalkozások hozzáállásában, versenyképességében, kockázatvállalási kedvében?

A felmérés válaszadóinak a 37%-a ítélte úgy, hogy növelni tudta a versenyképességét.

De talán többet mond, hogy 20%-uk költséghatékonyabbá tette a vállalatát. Az pedig további fejlődést hordoz magában, hogy 23%-uk bővítette a portfólióját, és a megkérdezettek 36%-a új vagy kiegészítő termék gyártásába kezdett a támogatásnak köszönhetően.

Néhányan nehezményezték, hogy vélhetően szlovákok is nyertesek lehettek a programban.

Sajnos én is tapasztaltam ezt a bírálatot, de szeretném, ha a bírálók el tudnának fogadni pár érvet. Egyrészt, mivel gazdasági jellegű támogatásokról van szó, így sem nemzetiségi, sem felekezeti, sem egyéb kritériumok mentén nincs lehetőség a jogosult pályázók között különbséget tenni, esetleg bárkit előnyökhöz juttatni.

Maga a program léte kerülhetne veszélybe, ha nem tartanánk be az ide vonatkozó európai uniós és szlovák diszkriminációellenes jogszabályokat.

Másrészt ezek az eredmények bizonyos kompromisszumok nélkül nem születhettek volna meg. Magához a program elindításához szükség volt a szlovák kormány beleegyezésére, amit nagyban segített, hogy már az előző kormány idejében is lényegesen javultak a szlovák–magyar kormányközi kapcsolatok.

A bírálók talán megnézhetnék, mennyire haladnak a tárgyalások az erdélyi gazdaságfejlesztő program körül.

Szerintem ne foglalkozzunk más határon túli programokkal. Inkább elmondanám, hogy a Baross terv szellemisége is abból indul ki, hogy ne csak egyéneket, vállalkozásokat, hanem az adott kisrégiót fejlesszük. Lehet, hogy ezt nem minden esetben könnyű elfogadni, de mindenki beláthatja,

hogyha nem csak mi, de a szomszédunk is fejlődik, erősödik, akkor azzal a térségünk erősebbé válik.

A szlovák vállalkozó ugyanúgy foglalkoztat magyar munkavállalót, mint a magyar vállalkozó szlovákot. Ez természetes, hiszen egymás szomszédai vagyunk, s mindannyian az otthonunknak tartjuk ezt a régiót. Mint mondtam, a program célja a leszakadó és gazdaságilag gyengébben teljesítő járások fejlesztése, megerősítése. Ehhez a célhoz pedig napról napra közelebb kerülünk.

Az interjú teljes terjedelmében itt olvasható.

The post Az eredmények önmagukért beszélnek appeared first on Reflex24.

Potápi Árpád János jelezte: a koronavírus-járvány miatt a tavaszi-nyári rendezvényeknek nem tudtak támogatást megítélni. Reményét fejezte ki, hogy az év második felében az akadályok elhárulnak, és a határok is megnyílnak.

A támogatási keretre 2019 decemberében kiírt négy pályázat eredményét ismertetve elmondta: másfél milliárd forinttal segítik a külhoni magyar oktatást és kultúrát, amiből egymilliárdot központi felhíváson, félmilliárdot négy regionális pályázaton keresztül osztanak ki.

A központi pályázatra 2244 kérelem érkezett, amiből 655 nyert el támogatást. A regionális felhívásokra 1504 pályázat érkezett, ebből 691 kap forrást. Az ifjúsági és cserkészközösségek tevékenységének támogatására több mint 87 millió forintot különítettek el; 181 kérelmezőből 115-en kapnak támogatást. A diaszpórában élő magyarság szervezetei és az ott magyar nyelvű oktatást végző tömörülések számára 364 millió forint áll rendelkezésre; 449 kérelemből 261 kap támogatást.

A nemzetpolitikai államtitkár kitért arra is, hogy a 2015 óta meghirdetett testvértelepülési programok és együttműködések támogatására 250 millió forintos forrást biztosítanak; 373-an pályáztak, közülük 172-en kapnak támogatást.

A felhívásra magyarországi helyi (települési, megyei) önkormányzatok pályázhatnak egy vagy több külhoni településsel közös program megvalósítására. A programnak köszönhetően már több mint 1200 kapcsolat épült ki anyaországi és külhoni települések között – mondta Potápi Árpád János. Példaként említette új testvértelepülési kapcsolat kialakítását Dombóvár és Gyergyószentmiklós, valamint Ipolyszalka és Pusztaszemes között, illetve kárpátaljai fiatalok üdültetését Bicskén.

Összegzése szerint a nemzetpolitikai államtitkárság évente meghirdetett nyílt pályázati felhívásai az egyik legfontosabb támogatási formát jelentik a külhoni magyarság számára.

(mti)

The post Több mint 2,2 milliárd forintos támogatás a külhoni magyar közösségeknek appeared first on Reflex24.

Potápi Árpád János felidézte: a tematikus évről a Magyar Állandó Értekezlet döntött tavaly novemberben. A programok párhuzamosan zajlanak a Trianon évfordulóhoz kapcsolódó nemzeti összetartozás évével, amelyről pedig a parlament határozott – jelezte.

Az erős magyar nemzeti közösségek éve programsorozatról szólva kiemelte: a 20. század sok szempontból Magyarország számára nem volt nyertes évszázad. Úgy szeretnék megalapozni Magyarország jövőjét, hogy az utódok azt mondhassák, a 21. század már egy nyertes és igen sikeres évszázad volt – mutatott rá az államtitkár.

Azt szeretnék, ha a külhoni lét előny és erőforrás lenne, hogy határon túli magyarnak lenni ne hátrányt, hanem előnyt jelentsen – hangsúlyozta.

Száz éve a nemzet és Magyarország is széttagolt, a Kárpát-medence széttagoltsága egyúttal identitást képző tényező is – rögzítette Potápi Árpád János. Kiemelte: ezt szeretnék előnnyé változtatni, és példaképeket állítani a magyarság, főleg a fiatalok elé. Ezek a példaképek származhatnak az elmúlt évszázadból, de lehetnek köztünk élők is – mondta. Az a cél, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségeket megerősítsék, további kapcsolatokat építsenek, a meglévőket megerősítsék – fűzte hozzá.

Kitért a már megindult gazdaságfejlesztési programok folytatására, kiemelte a Kárpát-medencei sporteseményeket.

Folytatódnak a nyári táborok is, amelyek egyszülős családi táborral egészülnek ki és folytatódnak a ringató képzések. Szerveznek össznemzeti sporttábort, és lesz lovas zarándoklat is.

Idén is megtartják a Kárpát-medencei vállalkozók találkozóját, és lesz médiatalálkozó is a külhoni magyar médiában dolgozók számára.

Potápi Árpád János ismertette, hogy a magyar kultúra és oktatás összesen 2 milliárdos keretű pályázatára 3700 kérelem érkezett. A diaszpóra 500 milliós keretére 452-en adtak be kérelmet, míg az ifjúsági és cserkész pályázat 250 milliós keretére 181-en jelentkeztek. A pályázatok elbírálása folyamatban van.

Új felhívásként említette a Jó tanuló, jó sportoló külhoniaknak szóló pályázatát, amelyre augusztus 31-ig lehet jelentkezni. Megkezdődtek továbbá a tárgyalások a védőnői pályázat kiterjesztése érdekében is, és idén is támogatják a Szakma Sztár versenyen a külhoni diákok résztvevőit – mondta.

(mti)

The post Potápi: 2020 az erős magyar nemzeti közösségek éve appeared first on Reflex24.

A Kisprojekt Alap egyébként az Interreg Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program két prioritási tengelyének keretén belül kerül megvalósításra, amelynek célkitűzéseihez hozzá kell járulnia a határterület vonzerejének fokozásához a természet és kultúra területén, illetve a közintézmények és a határtérségben élő emberek határon átnyúló együttműködésének javítása érdekében.

Ezek a pályázatok minimum összege 20.000 €, maximum pedig 50.000 € lehet. E két prioritási tengelyre összesen közel 5 millió euró áll rendelkezésre. A megvalósítási célterületekbe azok a területek tartoznak bele, melyek a határ két oldalán szomszédosak egymással. Nyitra megye Nagyszombat és Pozsony megyével a nyugati programterülethez tartozik, melyek Pest-, Komárom-Esztergom- és Győr-Moson-Sopron megyékkel szomszédosak.   

„Nagyon fontosak ezek a projektek, mivel nem csak megyei és állami, de ezek által Európai Uniós forrásokat is a régiófejélesztés szolgálatába tudunk állítani. Ennek kiírása 2019. április elején lett meghirdetve 3 benyújtási határidővel: június 30. és szeptember 30., a harmadik pedig még mindig nyitott 2020. február 28-ig. Az első forduló értékelése már meg is történt. A Kisprojekt Alap Monitoring Bizottsága ebben az első körben 27 projektet bírált el pozitívan 1.257.594,53 euró értékben. Egy-egy projekten belül legkevesebb egy szlovákiai és egy magyarországi partner vesz részt, tehát az eddigi nyertesek között legalább 54 kedvezményezett van. A pályázók között önkormányzatok, iskolák, egyházi szervezetek és polgári társulások is találhatók, tehát lefed valamennyi intézményi kört. A 27 nyertes pályázatból 15 Nyitra megyei. Többek közt: Bajta, Érsekkéty, Ipolyság, Komárom, Martos, Muzsla, Nagyölved, Naszvad, Palást, Tardoskedd, Szímő, Szőgyén, Zsére”

– mondta el Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke, a monitoring bizottság tagja.

Csonka Ákos

The post Határon átnyúló pályázatok régiónk fejlesztésére a Kisprojekt Alapból – már megvannak az első kör nyertesei appeared first on Reflex24.

Potápi Árpád János közölte: a központi pályázati kiírás keretösszege 700 millió forintról 1 milliárdra, a regionális pályázati kiírások teljes keretösszege 400 millióról 1 milliárd forintra nő.

A pályázat keretében a magyar közösség céljait szolgáló kulturális és oktatási programok, ahhoz kapcsolódó tevékenységek, írott és elektronikus média, könyvkiadás, civil szervezetek, egyházak, belső egyházi jogi személyek, intézmények működése, valamint fejlesztések és ingatlanberuházások támogatására lehet pályázni. 

Elmondta, a regionális pályázatok lebonyolítását négy régióban (Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság) a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által alapított leányvállalatok, valamint a nemzetpolitikai célok iránt elkötelezett határon túli lebonyolító szervezetek közreműködésével valósítják meg.

A pályázati felhívások célja a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldön boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudatának megerősítése az oktatás és a kultúra támogatásával.

(bgazrt.hu)

The post Megjelentek a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 2020. évi külhoni támogatásaira vonatkozó pályázati kiírásai appeared first on Reflex24.