„1848. március 15-én Pesten forradalom tört ki. Petőfi a Múzeum téren olvassa fel a Nemzeti dalt és a 12 pontot. …” 

Ezekkel a mondatokkal kezdődött az a 3-4 oldalas történelem-tananyag, amit körülbelül hatodik osztályos koromban a legjobb történelem-tanárnőnk diktált le abba a kis füzetbe, amibe minden olyan magyar történelem lecke benne volt, amit egy magyar diáknak igenis tudnia kell, annak ellenére, hogy nincs benne a történelemkönyvünkben.

Ekkor tanultam meg, hogyan zajlottak aznap az események a Pilvax kávéházban, hogyan szabadították ki Táncsics Mihályt, hogyan alakult meg az új magyar kormány, „melynek elnöke Batthyány Lajos”. Kossuth neve már ismerős volt mindenkinek a verbunkos dalokból:

„Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje…”

Megtanultuk, hogy Szendrey Júlia varrta az első kokárdát francia mintára, mert abban az időben „föltámadott a tenger, a népek tengere” Európában. Végig vettük az eseményeket, egészen a világosi fegyverletételig. Tanítás után elmentünk a megemlékezésre a temetőbe, ahol mindenki ki merte tenni már a kabátjára a kokárdát, és mindenkinek ez a három szín jelentette aznap a hovatartozását: a piros-fehér-zöld! 

Aztán otthon megnéztük A kőszívű ember fiait, mert az a film sosem maradhatott ki a március 15-i tévéműsorból. Azóta tudjuk, hogy a jelszó: „Nyergelj! Fordulj!”, s hogy az Ödön és a Jenő, az bizony németül Edmund és Eugen, és összekeverésük önfeláldozáshoz is vezethet.

Este még egyszer elolvastuk a leckét, és másnap, kivételesen,  minden tanuló hibátlanul lefelelt az anyagból, mert ezt mindenki szívből tanulta meg. Csak úgy soroltuk a 13 aradi vértanú tábornok nevét, akiket sosem szabad elfelejteni:  

„Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen- Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly. Pesten kivégzik Batthyány Lajost.”

Gyekiczky Adrienn

The post Március idusára appeared first on Reflex24.