Ipolyságon autóba szállva, s nagyjából harmincöt kilométert megtéve a 66-os főúton észak irányába, Devicse község (Devičie) után jobbra térünk le a Bozók felé vezető 526-os mellékútra. Ezen az úton körülbelül öt percnyi vezetés után meg el is érjük a már említett községet, ahol autónkat hátrahagyva gyalogszerrel is megtehetjük a hátralévő távot, ami nagyjából fél kilométert tesz ki. Bár autóval is lehetséges a kolostorhoz való eljutás, lényegében a rácsos kapu előtt is megállhatunk.

Az erődítmény amúgy már messziről bizonyítja, hogy érdemes útba ejteni, jó állapotban lévő sarokbástyáival, szilárd négyszög alakban rendezett falaival impozáns látványt nyújt. Az erődítményen és a bástyákon kívül a hajdani kolostor romjai és az eredetileg román stílusban épült templom egy része maradt még meg a várudvaron. A bástyák ablakain át az egykori kolostor falai és az oldalában épült XV. századi konventház romjai sejlenek fel az udvaron, kifelé tekintve a közelben fekvő falu fehér templomtornyával.

A rom kalandos és érdekes egyháztörténeti múlttal bír. A Szent István tiszteletére emelt bencés kolostor a premontrei kanonokok tulajdonlása alatt a vármegye életében kiemelt fontosságú ítélkezési és igazgatási jogokkal rendelkezhetett, legalábbis az Árpád-korban. Később a török ellen megerődítették, sőt, ostromálló várnak bizonyult, több ízben verte vissza az oszmán támadást.

A megszállók Magyarországból való kiűzésével azonban jelentőségét veszítette, a második világháborúban pedig jelentős károk érték, ekkor semmisült meg majdnem teljesen a belső rész. Felújítása nemrégiben kezdődött meg.

A vár területe szabadon látogatható. Viszont „odabent” óvatosan sétálgassunk, mivel csak részlegesen van helyreállítva, korlátok nincsenek a csigalépcsőknél, amelyek a sarokbástyákban találhatók meg.

A képek a szerző felvételei.

The post Hová és merre hétvégén? appeared first on Reflex24.

A 75-ös főúton a nagykürtösi kereszteződésnél ráhajtunk az 527-es útra, amelyen észak irányába haladva alig pár perc alatt már Szlovákia legkisebb városában találjuk magunkat. Itt két lehetőség adódik, mi döntjük el, hogy melyik útvonalon jutunk el a várhoz.

Az első opció szerint utunkat tovább kell folytassuk a városon áthaladó 527-es úton, ezt szintén észak irányában, majd úgy nagyjából hatszáz métert megtéve jobbra letérni egy kijelölt mellékútra: a mellékúton haladva körülbelül egy perc alatt kocsival már a vár alatt vagyunk.

A másik lehetőség abból áll, hogy az autónkkal leparkolunk a városban, majd a meredek utcákon felkapaszkodva eljutunk a Vár utcába (Zámocká ulica), majd azon végig menve szintén a várnál kötünk ki.

Kékkő vára nem a szó szoros értelmében vett vár, inkább egy barokk kastély. Ugyan még szépen látni a 12. századból megmaradt várfalakat, amelyek egyébként – a városból nézve – dominálják a kilátást. A Balassa család ősi fészke 1576-ban a török kezére jutott, majd nem sokkal később a sorsa teljesen megpecsételődött: tűzvész pusztította el, majd 1730-ban kezdődött el a ma is ismert barokk épületek felhúzása.

A várban található egyébként a Szlovák Nemzeti Múzeum egyik kiállítása is, amely főleg a játékokra és a bábokra fókuszál. Ugyancsak a várban található az 1759-ben megépített Szent Anna-kápolna is, ahol a már említett szent egyik ereklyéje is megtalálható. A már említett várfalak mellől pedig kitűnő kilátás nyílik az alant elterülő Kékkőre.

Ha már végeztünk a várnál, még mindig akad egy-két érdekesség a közelben. A vár tőszomszédságában a meredek hegyoldalon helyezkedik el a helyi egyházközség Kálváriája, amelyet a gesztenyefák sűrű sokasága ölel körbe. Ezeket a fákat a hagyomány szerit maguk a törökök ültették, mikor Kékkő vára a birtokukban volt.

The post Hová és merre hétvégén? appeared first on Reflex24.

Polgármester úr, Nagycsalomján, pontosabban az mellett az ember sokszor elsuhan az autójával, de nem midig áll meg. Mik lennének tehát azok az okok, amelyek miatt érdemes itt hétvégi programokat tervezni?

Nagycsalomja mint falu alapból szép látványt nyújt az erre utazóknak, s ha az emberek kellőképpen figyelmesek, a főút melletti buszmegállónál egy faragott kenut vehetnek észre a buszmegálló mellett. Ez a falu egyik fő attrakciójára – a kajakozásra – hívja fel a figyelmet, de magának a tutajnak a vizuális fokozása, észrevehetőbbé tétele még várat magára, természetesen információs táblák elhelyezése is tervben van.

Igen, mivel az a kenu eléggé beolvad a környezetébe, sokszor fel sem tűnik. Mióta van ilyen kajakozási lehetőség a községben?

Valamivel több, mint öt éve, amikor is a helyi önkormányzat saját költségen laminált csónakokat szerzett be. Továbbá, jó minőségű stéget is építtetett a folyóparton, ahonnét egyszerűbb lett a csónakba való beszállás, majd következhetett is az evezés, ami a folyó itteni szakaszán biztonságos.

Továbbá, nagyjából másfél éve kapcsolódtunk be az „Egy folyóban evezünk” elnevezésű nemzetközi projektbe, ahonnét sikerült hozzájutnunk több, jó minőségű csónakhoz is.

Mit takar pontosabban ez a projekt?

Ez egy uniós projekt, mely az Ipoly, mint idegenforgalmi célpont kiépítését célozza meg.

Több kajakállomás is létesült a folyó e szakaszán Bussától egészen Ipolyviskig, az egyik ilyen állomás természetesen Nagycsalomja.

Ha egy nagylétszámú társaság szeretne kajakozni, az mind a szlovák, mind a magyar oldal együttműködését megköveteli, hiszen a kajakokat ilyenkor több állomásról kell begyűjteni, s ebben segít minket a projekt: ennek keretében van egy speciális, kajakok szállítására kialakított pótkocsi, stb. – sőt, még sportkerékpárokat is kaptunk, egyelőre jók a tapasztalataink.

A projekt weboldala – ami minden részletinformációt tartalmazni fog – pedig folyamatos fejlesztés alatt áll. Ha minden készen fog állni, ez egy komoly dolog lesz!

Értem. Még az előbb említette, hogy a kajakozás a folyó itteni szakaszán biztonságos. Mindez akkor is biztonságos, ha olyan személyek ülnek a kenuban, akik soha azelőtt ezt nem tették?

Biztonságos, persze! Vannak olyan csónakjaink, amelyek igencsak stabilak, de vannak  keskenyített kajakok is, azok eléggé nagy koncentrációt igényelnek a vízen. Azokat természetesen csak az arra rátermetteknek adjuk ki.

Mi ennek az egésznek a folyamata? Mármint ha az ember megáll ’Csalomján, nem kerül a kezébe automatikusan az evező. Ki(k)hez kell fordulni ezügyben?

Két személyt bízott meg a helyi önkormányzat a kajakok kikölcsönzésével. Ők mobiltelefonon keresztül minden nap elérhetők 9:00-14:00 között. Persze, minimum egy nappal előtte az illető köteles jelezni nekik a kajakozási szándékát.

A helyi csónakháznál aztán kiszolgálásban részesülnek, ellátják őket a megfelelő felszereléssel, még védősisakot is kapnak, ha igénylik.

Polgármester Úr, köszönöm szépen!

Akik komolyan gondolkodnak egy ilyen jellegű hétvégi programban, részletesebb információk itt érhetők el.

Mint azt látjuk, Nagycsalomja egy remek hétvégi programot kínál az erre járóknak. S ha mindez nem elég, esetleg a kajakozás helyett inkább a szárazföldön maradnánk, választhatjuk akár a község határában elterülő árpád-kori pusztatemplom megszemlélését is, ami szintén nem mindennapi élményt rejt magában. De erről majd egy következő cikkben!

The post Hová és merre hétvégén? appeared first on Reflex24.

fehérkúti homokbánya (Piesková baňa Príbelce)

A legegyszerűbb módja annak, hogy ide eljussunk nem más, mint a sokat emlegetett 75-ös főútról való letérés a szóban forgó községnél. A falu messziről is látható templomától pedig pofonegyszerű az út a bányához, ami festői környezetben helyezkedik el:

az Ipoly völgyének és a Korponai-fennsíknak egy érdekes találkozása ez – ami persze döntően az ember keze munkájának az eredménye.

Ugyan neve egy kissé csalóka, mivel mára homokbányaként már egyáltalán nem üzemel, ugyanis az állam látva a tájban rejlő értékeket, védett területté nyilvánította azt Chránený areál Holica néven. A homokból előbukkanó tárgyak pedig a kutatók számára is érdekessé tették ezt a helyet, ugyanis nem kevés – mára természetesen – megkövesedett korall, s egyéb tengeri előlény fosszíliája került elő.

Mindezen leletek közül talán a legérdekesebbek a cápafogak. A faluban vannak olyan emberek, akiknek „cápafogkészletük” meghaladja a száz feletti darabszámot is!

Ezen cápafogak az egykor itt (is) elterülő Pannon-tenger jelenlétére utalnak, s annak megmaradt üledékrétegéből kerülnek elő a földtörténeti korszakok e bizonyítékai. Ez a hely egyébként is eléggé látogatott, sok iskolából érkeznek ide diákok, hogy egy-egy rendhagyó biológia- vagy földrajzóra keretén belül jobban megértsenek egy résztémát.

A jó pap holtig tanul, s ez akár ránk is vonatkozhat: üljünk be az autóba, s ha szerencsénk van, mi is egy cápafoggal leszünk gazdagabbak – persze, miután az információs tábla elolvasása után világossá válik bennünk a tény, hogy milyen természeti értékek közt járunk minden nap!

The post Hová és merre hétvégén? appeared first on Reflex24.

Kőhegy

A Dacsókeszi község határában található hegyoldal „nagy sziklája” jogosan kapta a Kőhegy elnevezést: a környéken szinte hasonlót nem is találni, jellegzetes, vaskos alakja mára összeforrt az alatta elterülő községgel. A falun halad át a kék túraútvonal, amelynek egyik állomása a helyi autóbusz-megállónál található. Az útvonalon haladva észak irányába eljutunk a községen áthaladó 75-ös főút alatti rövidke „alagúthoz”, amelyen keresztülhaladva az aszfaltos utat fokozatosan kezdi felváltani az erdei út.

Nagyjából egy kilométer megtétele után a bükkfaerdőben egy kereszteződéshez jutunk, ahol jobbra kell venni az irányt, s utunkat egy kissé meredek emelkedőn tovább folytathatjuk, szintén a kék jelzést követve, míg el nem érjük a sziklásabb részt.

Ez egyébként eléggé szembetűnő lesz, mivel itt a bükkfákat felváltja a borókafenyő, s már-már tökéletes kilátásunk nyílik az alattunk elterülő falura.

Utunkon tovább haladva alig két percen belül elérjük a célt: a nagy sziklatömbön állva az Ipoly völgye szőnyegként terül el a „lábunk előtt” (pontosabban 442 tsz. feletti magasságból).

Remek kilátás nyílik Csábra, Lukanényére (annak horgásztavára is), Bátorfalura és Szelényre. A távolból láthatóak még Sirák és Kőkeszi községek is. A szomszédos hegyvonulaton látható továbbá az előző cikkünkben bemutatott apafalvi kilátótorony is.

A túráról visszafelé dönthetünk: a már említett erdei kereszteződésnél választhatjuk teljesen ugyanazt az útvonalat Dacsókeszi felé, vagy jobbra kanyarodva egy másik természetes kilátó, a  felsőpalojtai (Horné Plachtince) Španí laz felé vehetjük az irányt. De erről bővebben a következő cikkünkben írunk!

Addig is, sok megtett kilométert és felejthetetlen túraélményeket kívánok!

The post Hová és merre hétvégén? II. appeared first on Reflex24.

Magasmajtény (Hrušov)

Ha Ipolyságról szeretnénk ide eljutni, akkor két lehetőség közül választhatunk: vagy Palást felé, a 75-ös főúthoz vesszük az irányt, ahol az arra kijelölt kereszteződésben lekanyarodunk az érintett falu felé vezető 2566-os mellékútra, vagy egyenesen Ipolynyéken keresztül megyünk észak felé.

A helyi erdei tanösvény részét képezi a t. sz. feletti 513 méteres magasságban elhelyezkedő porhegyi (Prašný vrch), Ipoly völgyére és a Korponai-fennsíkra néző kilátója.

Ipolynyék (Vinica)

Probléma ide eljutni biztosan nincs. Az ősvulkáni múlt nyomai mentén eljuthatunk a környék jelképes magaslata, az Őr-hegy tetejére.

A hegy és a palóc falu neve már a gyepűt őrző „Nyék“ törzsre emlékeztet. A „Természet nem ismer határokat” címszó jegyében alakították ki az Őrhegyi tanösvényt, hogy az ide látogatók szemügyre vegyék a helyi értékeket. 2013 óta a csúcson kilátó várja az erre járó kíváncsi turistákat.

Apafalva (Opava), ismertebb régi nevén „Apova”

Szintén Palást felé kell venni az irányt, ismét csak a 75-ös főúton kell haladni egészen Apafalváig, ahol az idegenforgalmi látványosságról tájékoztató táblát is elhelyeztek.

Indulhatunk Dacsókeszi irányába is, szintén ráhajtva a már említett főútra. Apafalván a volt szövetkezeti istállók helyén pedig arra alkalmas parkolóhelyek is vannak.

A majd’ hat emelet magasságú kilátótorony páratlan élményt nyújt, csupán pár említésre méltó látványosság a horizontból: Selmeci-hegység és a részét képező Szitnya (Sitno), Alacsony-Tátra, Magas-Tátra, Hollókő vára, az Ipoly völgyének középső része, Nagykürtös, Balassagyarmat, Mátra, Börzsöny, Cserhát, a mohi atomerőmű gőzölgő kéményei, stb. Sőt, Szent István napján bizonyítottan láthatók a budapesti tűzijátékok fényvillanásai is. J

Túrára fel!

The post Hová és merre hétvégén? appeared first on Reflex24.

A Palástról induló gyalogtúrát, amelynek hossza kb. 9,5 km-t tett ki, megpakolt hátizsákokkal tették meg. 

“Az ötlet tőlem származott, ki szerettük volna próbálni, hogy ekkora súllyal a hátunkon képesek vagyunk-e megtenni ezt a távot. A várban kicsit megpihentünk, majd vissza indultunk. Az élelmiszert rászoruló családok közt osztjuk majd szét. A Városi Hivatalban kérünk majd információt, mely családoknak lenne szükségük egy kis segítségre. A túra remekül sikerült”

– magyarázta  Ladislav Šinka.

REflex24
fotó: Sportlövészeti Klub, Ipolyság

The post Az ipolysági Sportlövész Klub tagjai élelmiszerrel megrakodva másztak fel Csábrág várához appeared first on Reflex24.