Az első hetek még a megszokott kerékvágásban teltek. Mindenki tette a dolgát, élte az életét. Nem is sejtettük, mi vár ránk. Hirtelen, villámcsapásként ért bennünket a hír, miszerint országunkat is elérte a járvány. Egyik pillanatról a másikra teljesen megváltozott az életünk. A mindennapokba beszökött a bizonytalanság és a félelem. Folyamatosan új és új korlátozásokat vezettek be, szinte percről percre változott minden. Így esténként azzal a tudattal hajtottuk álomra a fejünket, hogy fogalmunk sem volt, vajon mit tartogat a holnap.

2020 elvette tőlünk a szabadságunkat. Elvette tőlünk azt a jogot, hogy akkor és azt csináljuk, amikor és amit szeretnénk. Elvette tőlünk a lehetőséget, hogy lássuk a messzebb élő rokonainkat. Megfosztott bennünket a szórakozási lehetőségektől. Nem engedte, hogy a barátainkkal töltsük szabadidőnket.

Elvette az egyszerű, hétköznapi kis dolgainkat: nem üldögélhettünk kedvenc kávézónkban egy csésze forró kapucsínóval a kezünkben, s az éttermek sem lehettek hangosak a duruzsolásunktól.

Sok szerelmes pártól ellopta azt a bizonyos nagy napot. Sokaktól pedig a munkahelyüket vette el, s ami a legborzasztóbb, többektől elvette valamely családtagját.

Megannyi kellemetlen pillanatot okozott nekünk 2020, de azért, ha igazán figyelmesek voltunk, észrevettük, hogy igyekezett adni is valamit.

Megajándékozott minket a hála érzésével, azzal, hogy képesek legyünk megbecsülni azt, amink van. Elérte, hogy ne vágyakozzunk mindig valami új, valami nagyobb iránt, hiszen a legtöbben bőven megelégedtünk volna azzal is, ha visszakaptuk volna a megszokott hétköznapjainkat. Megtanított bennünket arra, hogy értékeljük a családunkkal, a barátainkkal töltött időt. Felelősségteljes magatartásra sarkallt, s arra, hogy ne csupán magunkra gondoljunk. Időt adott, hogy mélyen magunkba nézhessünk, s átértékelhessük eddigi életünket. Megértésre és türelemre buzdított.

Összességében persze mindannyian vártuk, hogy vége legyen az évnek. Bizakodva, reménykedve kezdtünk bele az új évbe.

A kezdet most sem lesz könnyű, de ne adjuk fel! Harcoljunk együtt a jobb jövőért!

The post Elvett, ugyanakkor adott is appeared first on Reflex24.

Az egyházfő az új esztendő kezdetét bátorításnak nevezte, reményét fejezve ki, hogy az előttünk álló év mindenki számára lehetőséget nyújt az emberi és lelki fejlődéshez.

Az új év “legyen a gyűlölet és megosztás megszűnésének ideje, legyünk mindannyian egymás testvérei, érkezzék el az építkezés ideje a pusztítás helyett, az egymás közötti és a környezet iránti gondoskodással”

– mondta Ferenc pápa.

Úgy vélte, hogy az új koronavírus-járvány elmúlt esztendeje megtanította az emberiséget, mekkora szükség van mások problémáival törődni és azokat megosztani. A “törődés szemléletének és kultúrájának fejlesztését” szorgalmazta közösségek és nemzetek között, a családokban és a munkahelyeken éppúgy, mint a nemzetközi színtéren.

“Ez a magatartás vezet a béke útjára, mivel testvériségre alapozott társadalmat épít. Mindannyian (…) arra vagyunk hivatottak, hogy a békét építsük minden nap és minden helyszínen kezet nyújtva testvérünknek, akinek akár egy vigaszszóra van szüksége, akár gyengédségre vagy szolidaritásra”

– jelentette ki a pápa.

Ferenc pápa a pápai lakosztály úgynevezett könyvtártermében állva olvasta fel beszédét, amelyet az Úrangyala-imádság (Angelus) előtt mondott el. Az egyház január elsején – 1967 óta – a béke világnapját ünnepli.

Az imádság után Ferenc pápa fájdalmát és aggodalmát fejezte ki a Jemenben súlyosbodott erőszak miatt, és az “oktatás, gyógyszerek, élelem” nélkül maradt jemeni lakosságért imádkozott. Megemlítette a Nigériában az utóbbi napokban túszul ejtett püspököt is.

Ferenc pápa fájdalmas isiászra hivatkozva lemondta az újév délelőtti misét, amelyet Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár mutatott be a Szent Péter-bazilikában.

A pápa legközelebb vasárnap mond Úrangyala-imádságot, amelyet továbbra is interneten közvetítenek.

(mti)

The post Ferenc pápa az emberek közötti békét és gondoskodást sürgette újévi beszédében appeared first on Reflex24.

Egy kérdés, egy válasz: Ön mire számít 2020-ban?

„Valóban eseménydús volt az utóbbi időszak. Pontosabban az utóbbi években gyorsultak fel igazán az események. Prágai egyetemi tanulmányaim elvégzése után, létrehoztam saját vállalkozásomat, majd ezután megalapítottuk a Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetségét. Azóta több mint 500 vállalkozó csatlakozott hozzánk és megannyi rendezvényt, szakmai programot tudhatunk magunk mögött. A novemberi hónapban pedig a 3. Baross fórumsorozatot valósítottuk meg, amely keretében 22 gazdaságélénkítő témájú előadást tartottunk országszerte, Szenctől Királyhelmecig. Természetesen Zselízen és Ipolyságon is meglátogattuk a helyi vállalkozókat.
Véleményem szerint  2020 legfontosabb feladata, hogy azt a széleskörű magyar egységet, amelyet év végére sikerült a felvidéki magyar közösség képzeletbeli karácsonyfája alá tennünk, kézzel fogható eredményekre váltsuk. A feladatunk, hogy bebiztosítsuk a magyarság érdekképviseletét a szlovák törvényhozásban. Nem lesz egyszerű, de hiszem, hogy sok munkával és alázattal elérhető. Minden erőmmel ezen cél elérésén fogok munkálkodni, hiszen a felvidéki magyarságnak ez az igénye. Számunkra pedig az ő szavuk az irányadó és meghatározó.“

Reflex24

The post Villáminterjú: Ön mire számít 2020-ban? (1.) appeared first on Reflex24.