Úgy gondolom, a jelenlegi válsághelyzetben felesleges egy olyan tagokból álló kormányt kinevezni, amelynak az ország kormányzásában nincsen, vagy csak minimális és nem naprakész a tapasztalata. A négy pártból álló koalíciónak igen csak nehéz dolga lesz, ha meg akar birkózni az évtized talán legnagyobb feladatával, úgy, hogy még a legkönnyebbel se volt esélyük próbálkozni.

Legalább önbizalomból nem szenved hiányt az ország, ha már egészségügyi maszkokból igen. (Egyébként, ezek a jövő héten érkeznek a tervek szerint. Reménykedjünk, hogy még időben!) 

A köztársasági elnökasszony bár kiemelte, hogy a jelenlegi helyzetben fontos a kormányváltás zökkenőmentes lefolyása, én azt kérdezném:

Fontos-e egyáltalán ez most?

Vagy netalán lenne ettől valami fontosabb is, minthogy ki kezében van a hatalom, ebben a remélhetőleg még pár hétben (és nem többen), amíg lecseng a dolog.

Hogy megnyugtassam Igor Matovič szavazóit is, nem, addig valószínűleg nem lopják el az állam egész vagyonát. Úgy vélem, a jelenlegi kormány intézkedéseivel elégedettek lehetünk.

Bár a járvány kitörésekor szkeptikusan figyeltem a tevékenységüket, mára úgy érzem kellemesen csalódhattam, egy esetet leszámítva, mikor is – szerintem túl optimistán – kitűzték az új érettségi időpontokat. Az eddig tapasztalt intézkedések alapján azonban úgy látszik, a kormány megtesz minden tőle telhetőt. 

Ezzel együtt kívánom az új kormánynak a sikeres szereplést és a probléma minél hamarabbi megoldását. Remélem, a kétségeimet hamar el tudják oszlatni, és bebizonyítják, hogy nekik Szlovákia – és az itt élő emberek – az elsők.

Kukolík András

The post Kell-e annyira sietni a kormányváltással? appeared first on Reflex24.

Változást akarunk, ezt nem csak érezzük, néha ki is mondjuk. Látjuk, érzékeljük, hogy sok minden félrecsúszott társadalmunkban. Dühösek vagyunk a kormányra, legszívesebben leváltanánk őket. Friss levegőt szeretnénk magunk körül, új dinamikát.

Eddig csak magunkban mérgelődhettünk, vagy mondogathattuk egymásnak, hogy jobbat érdemelhetnénk. Nos, február 29-e az a nap, amikor tehetünk is érte. Február 29-én őfelsége, a Polgár lesz az úr. Persze csak akkor, ha akar úr lenni. Ha eljön rendet tenni, s nem marad otthon duzzogva, hogy most aztán mindenkit megbüntet a távolmaradásával. Látni kell, nem mást, elsősorban önmagát büntetné meg ezzel. Odaadná a kormányrudat másoknak, döntsenek ők helyette … hogy azután, március 1-je után ismét csak jókat duzzoghasson, és szidhasson mindenkit. 

Azt is érezzük, hogy magyar térfelünkön sincs minden rendben. Széthúzás, önös érdekek, öt párt is borzolja az idegeinket.

Aki így gondolkodik, annak is igaza van. Viszont talán észre lehetne venni, hogy három párt már lépett egyet egymás felé, közös listát készített. Persze, mivel sokfélék vagyunk, vegyes az a lista. Ám a szlovák választási törvény biztosít mindenki számára egy elegáns lehetőséget: a karikázást.

A bátorító tett tehát támogatni ezt a közös listát, jelezve ezzel azt is, hogy elvárásaink vannak a jövőt illetően: az egyesülési folyamatot folytatni kell. S persze az sem mindegy, személy szerint kiket bíznánk meg ügyeink menedzselésével a jövőben. Itt a karikák száma lesz a döntő: a felvidéki magyar választópolgár személy szerint is kifejezheti, kiben bízik, s kit ruház fel a március utáni folyamatok továbbvitelével.

Az otthon maradás nem megoldás semmire. A részvétel és a karikázás azonban igen!

Csáky Pál

The post Helyzet van! appeared first on Reflex24.