A kispályás focigálán a házigazdákon kívül a farnadiak, az ipolypásztóiak, a zsemlériek és a nemesboriak vettek részt. A tornagyőztes rögtön az elején érzékeltette, hogy ki az úr a pályán, ugyanis 9:0 arányban lepipálta az ipolypásztóiakat, később pedig a nemesboriak hálóját tizenkét góllal tömte ki. Nem kímélte a többi ellenfelét sem, csak az ezüstérmes farnadiaknak sikerült őket viszonylag megszorongatni. A Garam menti kisváros csapata végül is pontveszteség nélkül állhatott a dobogó legmagasabb fokára. Ki kell viszont emelni, hogy soraiban két III. és öt V. ligás labdarúgó is szerepelt.

A farnadiak sem vallottak szégyent, akik a zselíziek elleni botláson kívül valamennyi párharcból győztesen kerültek ki.

Közben a helyi magyar tannyelvű alapiskola udvarában található, immár felújított városi sportcsarnokban az öregfiúk csatároztak. A CSEMADOK városi alapszervezete a területi választmány válogatottját látta vendégül. A hazaiaknál Kepka Márk, Jankus Zsolt, Köpöncei Péter, Sárai András, Csonka Ákos és Csenger Tibor személyében ismerős arcokat fedeztünk fel. „Kevés szabadidőm jelentős részét sportolással töltöm. Leginkább kerékpározom, de a röplabdázást is kedvelem. Az utóbb említett sportág gyakorlására az elmúlt időszakban a járványügyi korlátozások miatt sajnos nemigen volt lehetőség. Focimeccseken évente két-három alkalommal lépek pályára, általában települési rendezvények során”- árulta el Csenger Tibor, a Nyitra megyei önkormányzat alelnöke.

A rangos esemény legidősebb labdarúgói közé az ipolypásztói, 67 esztendős Pető Lajos és a bakai származású, 64 éves Csánó Zoltán tartoztak.

„Tartottam attól, hogy erőnlétileg nyögve nyelősen bírjuk ki a 2×20 percet, ám közkívánatra megdupláztuk a játékidőt, így 80 percet játszottunk. Ismét bebizonyosodott, hogy a focinak közösségformáló szerepe van és tömegeket képes megmozgatni”

– állapította meg Duba Ernő főszervező, a CSEMADOK Lévai Területi Választmányának titkára.

Eredmények: Nemesbori-Farnad 3:4; Ipolypásztó-Zselíz 0:9; Zsemlér-Nemesbori 7:4; Farnad-Zselíz 3:4; Ipolypásztó-Zsemlér 4:2; Zselíz-Nemesbori 12:2; Farnad-Zsemlér 4:0; Ipolypásztó-Nemesbori 6:3; Zsemlér-Zselíz 1:4; Farnad-Ipolypásztó 6:3.

Végeredmény: 1. Zselíz, 2. Farnad, 3. Ipolypásztó, 4. Zsemlér, 5. Nemesbori.

Legjobb kapus: Csenger Zsolt (Zselíz),

Legeredményesebb góllövő: Szokol Róbert (Zselíz), 10 góllal.

Öregfiúk mérkőzései: CSEMADOK Zselíz-CSEMADOK területi válogatott  7:4, ill. 3:4.

Legjobb góllövők: Sulka Zoltán (Zselíz) 4 góllal, ill. Duba Péter (területi válogatott 5 góllal).

fotók: facebook.com/Csemadok Zselíz

The post Zselízi győzelem a Csemadok-tornán appeared first on Reflex24.

Múlt hét folyamán történt, hogy Gyimesi György magyar nemzetiségű, szlovák parlamenti képviselő hivatalos facebook oldalára posztolt egy vérbeli csemadokos számára felettébb elgondolkodtató fotót. Arról a karakán képviselőről beszélünk, aki egyenes gerinccel felvállalta a dekrétumok elleni harcot, a kettős állampolgárság kérdése neki köszönhetően újra szóban forog, mégis ilyen baklövéssel nagyot zuhant a hétköznapi emberek szemében. Történt ugyanis, hogy a semmiféle struktúrával nem rendelkező, XXI. századi marketing párt (amelyet nem is neveznék pártnak, csupán egy együttműködő szűk baráti társaságnak, amely többnyire az online térben mozog) képviselői, konkrétan az „ex-hidas“ Nagy József, és az „ex-újszós“ Mózes Szabolcs vette a fáradtságot, vagy inkább bátorságot és a Csemadok finanszírozásáról és jogállásáról szóló törvényről ment beszélgetni Gyimesi György képviselő úrhoz. Véleményem szerint Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség- Csemadok van annyira felnőtt, hogy tud tárgyalni a saját érdekeiről. Nem hagyhatjuk, hogy a Csemadok bármiféle feltörekvő, magukat fiataloknak tituláló személyek politikai eszköze legyen!

Ennek apropóján bemutatnám a 450 alapszervezet egyik legaktívabb csoportját, hogyan is működik egy politikailag semleges alapszervezet. Mint oly sok mindenben Farnad ebben is példát mutat egész Felvidék számára, milyen módon kell aktívan csemadokos életet élni. Nagyné Baka Ella elnök asszonnyal beszélgettünk múltról, közelmúltról, sikerekről, eredményekről.

Ella néni meséljen picit a kezdetekről.

Sajnos megalakulásunk pontos időpontját nem ismerjük, mivel írásos dokumentomot eddig nem sikerült találnunk, de az 1949-es országos megalakulást követően néhány hónap leforgás után a farnadi alapszervezet is megalakult, erről néhány fénykép tanúskodik, így 1950 tájékára becsüljük a kezdőpontot.  1958-as taggyűlés után viszont  már táncmozgalmak alakultak, ekkortól kultúresteket, nótaesteket, esztrádműsorokat szerveztek, sőt egészen kész színdarabokat mutattak be, valójában ettől a ponttól kezdve indult leginkább a Csemadok aktív közösségformáló élete.

1970-ben már éneklőcsoport alakult, ekkoriban a híres farnadi cigány muzsikusok pénteken este elővették a hegedűjüket, és virradatig húzták a talpalávalót a mulatni vágyó vendégeiknek. Azokban az időkben  még a híres magyar nótákat minden igaz helybeli kivétel nélkül ismerte, de ma már  teljes mértékben átérezzük az egyik legszebb nótánk mondandóját, hogy bizony rohanunk egy végső sötét elmúlás elébe.  Gyakorlatilag egy külön cikket érdemelne csak a történelmi múltunk.

Térjünk rá a közelmúltra. Milyen rendezvényeket szoktak szervezni?

Közel 20 esztendeje tevékenykedem elnökként. Azóta kialakítottunk egy kész munkatervet, amely magába öleli legfőképpen a  népdalok, valamint néptánc szeretetét. Tevékenykedésünk  arról tanúskodik, hogy minden erőnkkel próbáljuk tovább adni történelmi örökségünk az utánunk jövő generáció számára, a magyar nóták mondandóját, a régi magyar slágerek üzenetét. Igazából az évek során tagjainknak volt szerencséjük szinte minden zenei műfajjal megismerkedni. Példának okáért az operett szerelmeseivel, (konkrétan egy egész autóbusszal) minden évben ellátogatunk Budapestre,  és élünk azzal  a lehetőséggel, amelyet a Magyar Állami Operaház a külhonban rekedt testvéreik számára biztosít. Tetszik  tudni már évek óta a premier előtti bemutató a külhoni magyarok részére tiszteletbeli jeggyel látogatható.

Ugyanakkor néhány évvel ezelőtt az Érsekújvári Rockszínpad látogatott el kicsiny falunkba, méghozzá a Mamma Mia! című musical került bemutatásra. Ilyenkor magától értetődően a kultúrának otthont teremtő épület zsúfolásig megtelik a kultúrára szomjas közönséggel. Még ugyanebben az évben megálmodtuk, hogy az operaértő emberek számára Katona József Bánk bánját ugyanezen helyszínen, községünkben mutassák be. Ezt Dráfi Mátyás vezette komáromi székhelyű Teátrum Színházi Polgári Társulás hatalmas sikert aratva megtette.

Természetesen mindig előnyben részesítjük a felvidéki kötődésű zenekarokat, csoportokat, társulásokat. Igazat megvallva éppen ez az egyik kritériumunk, ha fellépőket hívunk szeretett falunkba.

Továbbá a zene mellett az irodalom szerelmesei is vagyunk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy jubileumi alkalmakkor író és rajz pályázatokat is hirdettünk, amelybe megdöbbentően sokan kapcsolódtak be. Történelmi eseményeink megemlékezésekor mindig több szavalattal elevenítjük fel a múltat, továbbá taggyűléseink sem zajlanak az alapiskolás vers, és   prózamondók előadásai nélkül, és még hosszasan sorolhatnám hol mindenhol mutatkozik meg az irodalom iránti lelkesedésünk.

Zene és az irodalom szeretete mellett szórakoztató, de ugyanakkor minőségi színházdarabokra csoportosan látogatunk el évente legalább 1-2 alkalommal. Természetesen itt is a Komáromi Jókai Színházat részesítjük előnyben, hiszen mindegyik anya számára a saját fia a legszebb, legkedvesebb. Felvidéki színház látogatásokon kívül jártunk még említésre méltó helyeken. Például Budapesti Operettszínházban méghozzá Miss Saigon kétfelvonásos darab előadásán, ahova akkora volt az érdeklődés, hogy két autóbuszt szolgálatba állítottunk. Továbbá említhetném 2018-at, amikor a Magyar Állami Operában Hunyadi László háromfelvonásos operáját csodálhattuk, vagy éppenséggel az Esztergomban megrendezett Csíksomlyói passión vettünk részt.

A zene, az irodalom mellett, valamint az évenkénti színházlátogatáson kívül szerveznek egyéb programokat is, vagy kimondottan csak ezekre fektetik a hangsúlyt?

Nem merül ki ennyiben a tevékenységünk.

Hogy konkrétumokat említsek író-olvasó találkozókat rendszeresen szervezünk, többnyire itt is felvidéki irók műveit helyezzük előtérbe. Néhányat szeretnék kiemelni, hogy ki mindenki járt már minálunk. Pl. Szomolay Tibor két remekművével is megörvendeztette az egybegyűlteket – Klán, Fáklyavivők, továbbá Csáky Pál  könyvei is sikert arattak.

Értelemszerűen a kultúra mellett nyelvi jogainkról sem feledkezhetünk meg. Kétnyelvűség fontosságára személyesen Kállay András Pro Civis Polgári Társulás nevében hívta fel a figyelmet. Véleményem szerint igenis tudatosítanunk kell milyen jogaink vannak, amelyekkel úgy gondolom kötelességünk élni.

Ezenfelül minden évben részt veszünk a Lévai területi választmány által szervezett focitornán, mindezt büszke, sikeres eredményekkel tesszük. Ezenkívül a farnadi falunapok rendezvényeibe aktívan bekapcsolódunk, legyen szó bármely  területről. Például a  gulyásfőzőverseny lebonyolítása a Csemadok feladata.

Mindemellett egészségünkről sem feledkezünk meg, ennek tükrében évente 3 alkalommal véradásra kerül sor. 2 alkalommal községünkben bonyolítjuk le, ahol a környék önkéntes véradóinak is lehetőséget biztosítunk, egy alkalommal pedig a szomszédos Cseke községbe utazunk.

Ha az emlékezetem nem csal, akkor 2019-es év kimondottan eseménydúsra sikeredett. Meséljen picit ezekről az eseményekről.

Az egész éves munka a Csemadok  jubileumi 70-es megünneplése jegyében zajlott. Január 19-én igazi falusi hangulatú, hagyományos disznótoron vehettek részt az idelátogató vendégek.

Modern konyhatechnikai eszközök mellett a fiatalok megismerhették dédszüleink korának disznótorát. Ennek része az, hogy a disznónak minden részét igyekeztünk feldolgozni, mint régen. Szerettük volna, hogy vendégeink lássák, hogyan készül a hurkabél (bélmosás), hogyan sütik a zsírt és így tovább. Az emeleten idősebb falusiak meséltek a régi idők disznótoráról a fiatalabb generációknak, a tanító nénik segítségével megismerkedtek a kukoricamorzsolással, a kukoricacsuhéból játékokat készítettek, kukoricaszárból, kórókból az udvaron házikót építettek. Így igyekeztünk átörökíteni a régi hagyományokat a fiatalokra, akik remélhetőleg majd szintén továbbadják az őket követő generációnak.

Szerettük volna megörökíteni a régi disznótorok hangulatát, bemutatni a hagyományokat.  Az elején nagyon szkeptikusan vágtunk bele a rendezésbe, de olyan jó impulzusok, visszajelzések érkeztek a falubeliektől, olyan összefogás kerekedett, hogy a szervezés szinte magától ment.  
Mi sem bizonyítja jobban az összetartó közösség erejét, hogy  a jól végzett munka után a vacsora 300 személyre volt tálalva. Mondanom sem kell, hogy  a muzsikusaink hajnalig húzták a magyar nótákat. Egészen kora reggelig magyar nótáktól visszhangoztak községünk utcái. A vacsora menü a következő volt: csontleves (frissen vágott disznóból), főtt hús frissen reszelt tormával, hurka, kolbász és mindezt a régi szokás szerint répasalátával tálaltuk, sőt a disznótoros káposzta már csak ráadásnak szolgált.

Ha jól emlékszem azon a  nyáron a két napig tartó Csemadok napok tetőzték be az egész jubileumi ceremóniát, amikor többek között Böjte Csaba testvér is ellátogatott hozzánk, illetve a Kormorán zenekar koncertezett az egyik este. Bemutatná ezt a néhány napot részletesebben?

Ezt a kétnapos rendezvényt a Csemadok 70. jubileumai évfordulójára szerveztünk a helyi községi hivatallal karöltve, méghozzá Európai Uniós pályázatból. 20000 eurós támogatás viszont, mint később kiderült utánfinanszírozott, amely hatalmas erőfeszítést igényelt az elegendő pénzösszeg időbeli beszerezéséhez. Jó Isten segítségével és megannyi  jó akaratú embernek köszönhetően mégis időben előállítottuk a kellő mennyiséget. Az igazat megvallva sok álmatlan éjszakám volt a rendezvény előtt, de így utólag  visszaemlékezve büszkén kijelenthetem: megérte.

Péntek délután a szabadtéri színpadon Böjte Csaba ferences rendi szerzetes szentmisét mutatta be. Csaba testvér példát mutat az itt élő emberek számára is könyveiben, cselekedeteivel, sőt az egész életével. Az ő keze alá tartozó oroszhegyi napközi otthonból nálunk kiránduló gyerekeket láttunk vendégül, és számukra szerveztünk néhány napig tartó jótékonysági élelmiszer, higiéniai eszközök, iskolai tanszerek gyűjtését. Az összefogás ereje kimondhatatlanul megmutatkozott itt is. Egy jól megpakolt furgonnyi adományt sikerült összegyűjteni. (Pozitív visszajelzésként szolgált, amikor másfél év eltelte után olyan üzenetet kapunk 800 km-re élő székely testvéreinktől, hogy nem tudják szavakban kifejteni mennyire hálásak Farnad községnek, mert a gyerekek még mindig azt a tusfürdőt használják, amelyet itt a község lakói összegyűjtöttek).  

A  hivatalos megnyitó után a farnadi székhelyű Estendön zenekarral nyitottuk meg az ünnepséget. Még aznap este a Csillag Születik győztese a szintén elszakított területről származó László Attila mesés hangjával csalt könnyet a megszámolhatatlan egybegyűlt szemébe. Azt követően a Balkán Fanatik szórakoztatta a nagyérdeműt, és végül, de nem utolsó sorban az M-vocal muzsikált pirkadatig.

Szombati napon egészen délelőttől gyermekprogramoknak adtunk teret. Volt ugrálóvár, rodeó bika, íjászat a farnadi Prontos Íjászcsapat tagjaival. Később a nap folyamán a gálaműsorig fellépett a Kobold Zenekar, Tordasi Szivárvány együttes, Szabó Árpád nótaénekes. Az ünnepi műsoron a tehetséges falusi fiatalok mutatták be tudásukat. Természetesen nem csak a fiatalok, hanem minden korosztály megvillantotta a saját maga tudását. A műsorvezetőtől kezdve a legkisebb fellépőkig mindnyájan farnadiak voltunk, ami külön öröm számomra. Koraeste Ihos József humorista szórakoztatta a már jó hangulatba lévő közösséget, majd a magyar érzelmű Kormorán több ezer ember előtt koncertezett. A koncerten lévő tömeg közt megbújt néhány magyar zászló lobogtatása könnyeket csalt a szemembe. A késő este pedig a kemény rock vette át a főszerepet és a Zorall fanatikusai villogtak mindenmerre. Majd végezetül az eseménynek a szintén farnadi gyökerekkel rendelkező DJ CHRIS T JR diszkó zenéje  vetett véget.

A szórakozás mellett figyelmet szenteltünk a megemlékezésre is. Folyamatos képkiállításnak köszönhetően betekintést nyerhettünk a Csemadok 70 éves múltjába. Ugyanakkor a hozzánk érkező oroszhegyi napközi otthon saját tájegységéről kaptunk egy kis ízelítőt képek segítségével. Az anyaországi csoportot a Jövőt Nekik Is Alapítvány képviseltette. Mindemellett Muravidékről (Kapcáról) hozzánk érkező magyar éneklőcsoport a saját tájegységébe varázsolt a képek segítségével.

Igyekeztünk ez alatt a rövid idő alatt mindenki igényének egy picit megfelelni. Véleményem szerint hatalmas sikert arattunk, hiszen a két nap leforgása alatt több ezer ember megfordult Farnadon.

Ella néni van még valami, amit érdemes lenne megemlíteni?

Természetesen nagyon sok mindent tudnék még mesélni, de a cikk hossza miatt már csak egyetlen egy dolgot említenék meg. 

Csemadok területi, valamint országos fesztiváljainak hosszú évek óta  résztvevői vagyunk, egyébként a mai napig igyekszünk eleget tenni a meghívásoknak. Ezen kívül  Tompa Mihály vers és prózamondó versenyre, valamint a Bíborpiros szép rózsa versenyre is benevezünk.

Alapszervezetünk a hatvanas jubileum alkalmából szintén álmodott egy nagyot, méghozzá élő kapcsolatot szerettünk volna kialakítani a felvidéki magyarsággal nyugatról-keletig. Ennek apropóján a Csemadok égisze alatt összehívtuk az összes Rozmaring névre hallgató éneklő és hagyományőrző csoportot. Kezdetekkor 11 csoport reagált a meghívásunkra, és őket láttuk kellőképpen vendégül és az ünnepi műsor keretein belül felléptek műsoraikkal. A keleti végekről idelátogató testvéreinknek bemutattuk többek közt a bényi rotundát, valamint templomot, a nagysallói zsidó házat, azonkívül útba ejtettük a  zselízi katolikus templom falfestményeinek, freskójainak megcsodálását. Haza egészen Esztergom városáig kísértük a kassai régióból ellátogató vendégeinket. Ekkor úgy döntöttünk, hogy két évenként szervezünk találkozót. Farnadon lefektettük az alapköveket, és azóta váltakozva hol a keleti régióban, hol minálunk jövünk össze.

2011-ben Abaújszina,  2013 Felsőszeli, 2015 Bacska, 2017 Nagyölveden, 2019 Hárskúton találkoztunk.

Röviden bemutatom a bacskai buszos kirándulásunkat, amelyet történelmi helyszíneink meglátogatásával egybekötve tettünk meg. Ez alkalommal megtekintettük Betléri kastélyt, Borsi Rákóczi kastélyt, a kassai Szent Erzsébet Dómot és megannyi híres színhelyet.

Egy-egy utazás során felejthetetlen élményekben gazdagodunk. Élvezzük a vendéglátók szeretetét, és magyarságtudattal feltöltődve térünk haza szeretett otthonainkba.

Ella néni túlságosan hosszúra nyúlt a beszélgetésünk. Zárszót kérek.

Hiszen még meg sem említettem a Kórusok Éjszakája elnevezésű komoly zenei rendezvényünket, amelynek alkalmából Horváth Géza zselízi karnagy négyszólamú művet írt. Ugyanakkor a Trianon 100. évfordulóján méltó módon megtartott megemlékezésről szót sem ejtettem. Úgy érzem sok minden kimaradt.

Végezetül szeretnék köszönetet mondani minden Farnadi Csemadok tagnak az elvégzett munkáért. Még vannak, akik az égő fáklyát nem engedik kialudni, DE a hála és dicsőség egyedül az Úristené.

„Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” (2Tim 1,7)

The post A Farnadi Csemadok büszke és egyenes appeared first on Reflex24.

Attila, mikor és hol határoztad el, hogy újraéleszted a már a kezdetektől működő szervezetet?

Községünkben egy nagyon aktív alapszervezet működött, amelyet a járás minden egyes szegletében ismertek, sőt, Tormás névvel még néptánccsoportot is működtettek. Azonban mindennek vége szakadt. Hosszú évek óta nem fejtettek ki semmiféle tevékenységet.

Sajnos községünkben semmilyen bázisa nem volt a magyarságnak, amióta a magyar tanítási nyelvű alapiskola bezárta kapuit, még inkább. Egyedül a református egyház és a helyi MKP-alapszervezet tartotta a frontot.

Éppen ezért éreztem szívügyemnek, hogy ezen nagyon gyorsan változtatni kell.

Mi volt a célod a megalakuláskor?

Elsődleges célunk nem más, mint apró lépésekkel visszaépíteni a magyar kultúra alapköveit. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy visszahozzuk a magyarság érzését legalább nemzeti ünnepeink alkalmával. Célunk, hogy méltón tudjunk megemlékezni történelmi eseményeinkről.

Igen, emlékezni kell, mert csak a múltunkra támaszkodva tudjuk igazán jelenünket megérteni, és jövőnket megálmodni.

Továbbá természetes feladatunknak tekintjük a demográfiai változások, az asszimiláció csökkentését.

Elégedett vagy az eddigi eredményeitekkel, sikerült elérni a kitűzött célokat?

Úgy gondolom igen. A forradalom tiszteletére március 15-én, illetve október 6-án az aradi vértanúk emléknapján már három éve a helyi kopjafa árnyékában szerény, de színvonalas kultúrműsor mellett büszkén emlékezünk. Igyekszem rendszeresen vendégszónokokat hívni, hogy bátorító szavaikkal életerőt öntsenek az egybegyűltek szívébe. Nagy örömömre szolgált, hogy – a tavalyi évben először – sikerült megszervezni a magyar kultúra napját. A gazdag kulturális műsor mellett Csáky Pál, az MKP volt európai parlamenti képviselője köszöntötte a szép számban egybegyűlteket. Ekkor, a nemzeti imánk eléneklése után céloztuk meg, hogy lassan, de gyarapítani szeretnék az alapszervezetet úgy taglétszámban, mint lélekemelő eseményekben.

Nagyon komoly feladatnak tűnik, hiszen községetekben lassan húsz esztendeje megszüntették a magyar tanítási nyelvű alapiskolát, valamint a falu magyarsága a 2011-es népszámlálás után 37%-ra zuhant. 

Vámosladány magyarságának lélekszáma roham léptekkel csökken. 2001-ben még 46% körül mozogtunk, ami azt jelenti, 10 év alatt közel 10 százalékkal lettünk kevesebben, és legyünk reálisak, ez a szám az idén tartott népszámláláson sem lesz jobb, ami rettenetesen elszomorító. Itt sajnos több tényező is közreműködik.

Véleményem szerint legfőbb ok a már lassan 20 éve megszüntetett alapiskola, aminek következtében rengeteg magyar anyanyelvű szülő  szlovák iskolába íratja be gyermekét.

Sajnos többen vannak akik a másik utat választják, bár még mindig léteznek bátor harcosaink, akik hajlandóak a lévai magyar alapiskolába utaztatni  gyerkőceiket. Amíg működött a magyar gimnázium járási székhelyünkön, szinte mindegyik osztály névsorában megtalálható volt legalább egy Vámosladányból származó diák neve. Mára ezt az intézményt is likvidálták, pedig községünkkel szoros kapcsolatot ápoltak. Nem véletlenül tartották nálunk már öt éve hagyományos báljaikat. A községben élő családok számára minden évben ez nagy lehetőséget jelentett a szórakozásra, mivel ekkor tudtak többen magyar bálon, magyar közegben, magyar nótára átmulatni az éjszakát. Széles közkedveltségnek örvendett, de immár ez is már a múlté.

Vámosladány szórványvidéknek számít?

Az, hogy mit jelent a szórvány kifejezés, itt, Felvidéken nehezen tudjuk megállapítani, mivel ez elsődlegesen egy erdélyi fogalom. Véleményem szerint a  szórványvidék egy olyan vidék, ahol a magyarság elveszíti az érdekérvényesítő képességét, a saját magyar infrastruktúráját, intézményrendszerét egyre nehezebben tudja megtartani, és fokozatosan elveszíti a teret, amiben él.

Ennek következményeként kiszorul a magyar kultúra az adott térségből, nyelvi jogaink veszélybe kerülnek, és a falvak alapiskolái sorra megszűnnek, ami által a városban még ideig-óráig működőképes lesz az iskola, majd amikor a városi középiskola bezárja kapuit, na attól a pillanattól kezdve csak idő kérdése az egyetlen fennmaradt általános iskola megszűnése is. Ezt követően egyedüli közösségformáló erőként az egyház az, ami talpon tud maradni és tudja őrizni magyarságunkat.

Úgy gondolom a Lévai járás egy nagy egység, de van egy éles törésvonal, melyet a Nagysalló-Deménd főútvonal szel ketté. Az északi felén fekvő falvak szinte mindegyike a szórvány vidékhez tartozik. Matematikailag nehezen tudjuk meghatározni a szórványt, ezt csak érezni lehet. Példának okáért: azok a települések, ahol eddig funkcionált magyar tanítási nyelvű alapiskola – lásd: Garamszentgyörgy, Pozba, Vámosladány – mára már régen bedobták a törölközőt. Talán Nagysalló az egyetlen, amely még úgy-ahogy tartani tudja magát.

Utolsó reménysugárként Léván még működik egy teljes felszereltségű magyar alapiskola, azt lehetne mondani, stabil benne a gyermeklétszám, de itt is csalóka ám a dolog, hiszen az utóbbi tíz évben 100 gyerekkel kevesebben látogatják az intézményt. Egyelőre a kevés idő eltelte miatt még nem érzékeljük a gimnázium bezárásának következményeit.

Egy biztos a járási székhelyünk 8% magyarságának fiataljait összefogni művészet lesz, egy külön feladat. Elcsendesedik a magyar szó a szebb napokat is megélt városban.

Szerinted mi ebben a feladata a Csemadoknak? Hogyan lehet tagokat toborozni? Hogyan lehet megújulni?

Olyan szervezet, amely még mindig használja a tagsági igazolványt, annak az a hasznosulása, hogy az ember érez kötődést valamilyen társasághoz. Ki más tudna kultúrát szervezni, ha nem a Csemadok? Neki van már kiépített struktúrája, megélt tapasztalata, közösségformáló ereje, amely lehetőséget ad arra, hogy megemlékezzünk történelmi események alkalmával, hogy a helyi értékeket megtartsuk, és a fiatalokat bevonva a fiatalok számára szervezni tudjunk olyan programokat, ami elsősorban őket szólítja meg.

A Csemadoknak nagyon komoly reformokon kellene átesnie, hogy vonzó legyen a tizenévesek számára, de még ennek ellenére is számos fiatal tevékenykedik aktívan környékünkön is. Meg kellene érteni az idősebb generációnak, hogy egy mai tinédzsernek már teljesen másra van szüksége.

Olyan eseményeket kell szervezni, amelyek elsősorban a szórakozásról szólnak, az értékes szórakozásról. Fiatalítani kell tagságban, módszerekben, struktúrákban.

Neked, mint a helyi szervezet elnökének vannak valami konkrét terveid a jövőre nézve?

Mindenképpen szeretnék továbbra is megemlékezéseket szervezni, továbbá az idei év feladata lesz a tagtoborzás. Jövőre szeretném, ha ismételten meg tudnánk ünnepelni a magyar kultúra napját, amelyet már tavaly megszerveztünk, valamint színházi darabokat szeretnék ide csábítani, amire már volt példa a helyi Csemadok szervezésében. Álomkategóriába tartozó távoli célom egy magyar bál lebonyolítása. Ezzel is szeretném pótolni a lévai gimnázium által szervezett iskolabált.

Én hiszek a lassú lépésekben. Tudom, a szórványban folytatott munka nem hoz rögtön látványos eredményeket. Ez egy kitartó, szívós munkát igényel. Ezt nem szabad feladni. Sok-sok türelem kell hozzá, ami remélem, nem hagy cserben a terveim során.

fotók: Sál Attila archívuma

The post Három évvel ezelőtt alakult újjá a Csemadok Vámosladányi Alapszervezete appeared first on Reflex24.

„Sajnos tavaly érdektelenség miatt elmaradt az egyébiránt népszerű seregszemle, idén viszont négy alakulat, a zsemlériek, az ipolypásztóiak, a boriak és a vendéglátó zselíziek mérettették meg tudásukat. Összesen tizenkét, 1×15 perces viadalra került sor, ugyanis az együttesek két alkalommal mérkőztek meg egymással. A trófeát, hasonlóan, mint két évvel ezelőtt, a zselíziek vitték el”

– tájékoztatott Duba Ernő főszervező, a CSEMADOK Lévai Területi Választmánya titkára.

Amíg a résztvevők bírták erőnléttel, hajtós, színvonalas meccseket láthattunk, de ahogy fogytán volt a kondi, valamelyest bizony alábbhagyott a lendület. Igaz, nem profi játékosok léptek pályára és a rekkenő hőségben nem volt leányálom játszani.

„Több meccsen fordulatokban gazdag küzdelem zajlott. A Zselíz-Ipolypásztó összecsapáson a vendéglátók 3:0-ra elhúztak, a véghajrában azonban izgulhattak, mivel az ellenfél két gólt is szerzett. Hasonló mederben folyt a Zselíz-Zsemlér párbaj is, a hazaiak szintén három gólos előnyre tettek szert, és a meccs 4:3-as szoros végeredménnyel ért véget. A bori csapat is harcolt, szép megmozdulásokat mutatott be, ám látni lehetett, hogy labdarúgóik már túl vannak a zeniten”

– jegyezte meg Sárai András, zselízi CSEMADOK-elnök.

A torna üde színfoltjának bizonyult az öregfiúk csatája. Annak ellenére, hogy a megmérettetés baráti találkozóként volt reklámozva, nem hiányoztak a kemény párharcok sem. Csakhogy a tapasztalt labdarúgók igyekeztek betartani a sportszerű viselkedés szabályait, így Bellus Dániel játékvezetőnek nem kellett előhúzni a sárga lapot. A csapatokban egyébként szerephez jutott Csata, Kéty és Palást polgármestere, az utóbbi nem más, mint Köpöncei Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke, továbbá Csenger Tibor, Nyitra megye közgyűlésének alelnöke, Révész Tibor zselízi református lelkész, Czíria Géza vállalkozó és Duba Ernő a torna főszervezője. A legidősebb játékos a 66 éves ipolypásztói Pető Lajos volt. A tapasztalt labdarúgók jól tűrték a szinte kibírhatatlan meleget. Sőt, az ellen sem volt kifogásuk, hogy a szervezők a meccs játékidejét 2×20 percben szabták meg.

A párbaj végét jelző hármas bírói sípszó előtt néhány másodperccel egyikük hangosan odasúgta a mellette álló társának: „Jöhetne egy újabb húsz perc”.

Mire a másik: „Igen, de inkább a Balaton vizében”.

A mérkőzés végül is a „fehérek” 3:1-es sikerével végződött és mindenképpen ki kell emelni a két kapus, Bodor Ernő (Hontfüzesgyarmat) és Csenger Géza (Kisölved) pazar teljesítményét.

„A rendezvény fő célja a közösségi szellem ápolása volt. Az is bebizonyosodott, hogy tagságunk nemcsak a kultúra, de a sport iránt is érdeklődést és kötődést tanúsít. Már most örülünk a téli focitornának, amelyre minden bizonnyal a lévai városi sportcsarnokban kerül sor ”

– nyilatkozta portálunknak Duba Ernő.

TORNAKRÓNIKA

Eredmények: Málas-Ipolypásztó 3:2, Bori-Zsemlér 1:6, Ipolypásztó-Zsemlér 1:5, Zselíz-Bori 3:0, Zselíz-Zsemlér 4:1, Ipolypásztó-Bori 3:2, Zsemlér-Zselíz 3:4, Ipolypásztó-Bori 5:0, Zselíz-Bori 8:0, Ipolypásztó-Zsemlér 3:4, Ipolypásztó-Zselíz 2:8, Zsemlér-Bori 5:1.

Végeredmény: 1. Zselíz, 2. Zsemlér, 3. Ipolypásztó, 4. Bori.

Díjazottak:

A legjobb kapus: Csonka Ákos (Zselíz)

A legjobb góllövő: Varga Lóránt (Zselíz), 11 góllal.

A győztes csapat névsora: Csonka Ákos, Kurali Péter, Vida Tamás, Éder Zoltán, Svrček Martin, Varga Lóránt, Lakatos Zoltán, Szalai Tamás, Szusztor Péter.

Öregfiúk összecsapása: Fehérek-Zöldek 3:1, g.: Duba Péter (2), Czíria Géza, ill. Bélik Róbert.

Az öregfiúk két csapatának labdarúgói: Bélik Róbert, Bodor Ernő, Czíria Géza, Csákvári Marián, Csenger Géza, Csenger Tibor, Dudás Károly, Duba Ernő, Duba Péter, Farkas Attila, Kovács Gyula, Köpöncei Péter, Pető Lajos, Révész Tibor.

A torna játékvezetői: Tóth Péter és Bellus Dániel.

The post Zselíz: kispályás focitorna a Csemadok szervezésében appeared first on Reflex24.

„Minden embernek a lelkében dal van és a saját lelkét hallja minden dalban. Akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.” Fogalmazott egyszer Babits Mihály.„A magyar nóta a magyar nemzet kincse, mert a legőszintébb hangon szól a magyar ember öröméről és bánatáról, a szerelemről és az elmúlásról. Talán nincs olyan ember akinek ne lenne kedvenc nótája, aki még nem könnyezett volna meg egy egy szívszorító dallamot, vagy éppen nem mulatott volna át egy éjszakát a hegedűszóra. Tagadhatatlan, hogy igény van rá. A magyar dal a magyar nyelv, a magyar kultúra része, fontos szerepet tölt be anyanyelvünk megbecsülésében, a magyar öntudat erősítésében. Ha a nótát tisztán tartjuk, egy egész nép kedélyét, életérzete él benne örökké és ezzel jobbá válik a világ”

– köszöntötte e szavakkal a színültig telt kultúrházat Cserba Gabriella, az est házigazdája. 

A főszerepben összesen tíz előadó állt, a hazai Kántor János mellett a Garam mente több településről érkeztek vendégelőadók: Hlavácsné Tőke Veronika Fegyvernekről, Juhász Irén Párkányból, Smid Erzsébet Bényből, Nagyné Baka Ella Farnadról, Básti János Ipolykesziről Kovács László Ebedről, Kovács István Párkányból, Kiss György Fegyvernekről és Magyar Nándort Ipolyszalkáról.

Az énekeseket Mezei Zsolt prímás és zenekara kísérte Dunamocsról, akik a magas színvonalon biztosították az énekesek kíséretét. Együttesen igazi kuriózum értéket hoztak létre olyan miliőt teremtve, ami egészen az éjszakába nyúlóan kitartott a közönség aktív bekapcsolódásával természetesen.

Csonka Ákos

The post Nagyszabású nótaest Zselízen appeared first on Reflex24.

Az eseményt Molnár Tímea, a helyi alapszervezet elnöke nyitotta meg, majd kultúrműsor következett a magyar kultúra napjának tiszteletére. A közönség megtekinthette a Kétyi Egyházi Alapiskola és Óvoda diákjainak műsorát, mely a „Pletykás asszonyok” c. színdarabbal kezdődött, majd néptánccal folytatódott.

A helyi alapiskola mellett, Csóka Szilvia vezetésével működő Napraforgók énekükkel és táncukkal szórakoztatták a közönséget.

A gyermekek után a felnőttek foglalták el a színpadot: a Csemadok szárnyai alatt tevékenykedő, Hajdú Árpád vezette Érsekkétyi Pacsirta Éneklőcsoport következett egy népdalcsokorral. A széleskörben ismert és elismert csoport ez alkalommal is begyűjtötte az őt megillető elismerő pillantásokat és tapsot.

A színpadi előadások sorát az iskolások zárták. Tizenhat gyermeki torokból hangzott fel Babits Mihály Második énekének megzenésített változata:

„Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat.
Mindenik embernek a lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek.”

Ezt követően a fellépők a nézőtéren foglaltak helyet, ahol a Pacsirták vezetésével, gitárkísérettel megzenésített verseket kezdtek énekelni. Igyekeztek a közönséget is bevonni, így oldani tovább az egyébként is családias légkört.

A kultúrműsor végeztével kezdetét vette maga a gyűlés, melyet Bohák Csaba vezetett.

A jelölő és javasló bizottság megválasztását az elnöki beszámoló követte, mely magába foglalta a szervezet elmúlt évben végzett tevékenységének ismertetését, illetve az idei évre ütemezett terveit. A Csemadok Érsekkétyi Alapszervezete igencsak mozgalmas évet tudhat maga mögött. Lényegében minden hétre fel tudott mutatni valamit. Az alábbiakban nézzük a főbb eseményeket, a teljesség igénye nélkül:

• Facebook csoport létrehozása, hogy a helyi alapszervezet rendezvényei minél több embert érjenek el
• Érsekkéty aranykora címmel történelmi előadás megszervezése, Juhász Gábor vendégelőadó közreműködésével
• a helyi önkormányzattal karöltve társszervezés és aktív részvétel az 1848-as szabadságharc ünnepi műsorán
• a Közösen Kétyért Polgári Társulással Húsvétváró szervezése a Tájházban
• a Bíborpiros Szép Rózsa népzenei vetélkedő járási fordulójának megszervezése
• aktív közreműködés a helyi falunapon
• a III. Nyisd ki rózsám, nyisd ki csikorgó kapudat elnevezésű helyi népművészeti rendezvény megtartása a Tájházban

Molnár Tímea a 2020-as évre nézve elmondta: ”Minden olyan rendezvényen, amin eddig részt vettünk, ezután is részt fogunk venni.”

A helyi alapszervezet mellett működő Érsekkétyi Pacsirta Éneklőcsoport 2019-ben is tovább öregbítette hírnevét az ország határain belül és kívül egyaránt. Tagjai felléptek az Országos Népművészeti Fesztiválon Zselízen. Százdon, Kétyen és annak magyarországi – szintén Kéty nevű – testvértelepülésén s még számtalan más helyen. Több megmérettetésen is részt vettek. A Bíborpiros Szép Rózsa népzenei vetélkedő járási, kerületi, majd országos fordulóján is aranysávos minősítést értek el.

2019-ben a Csemadok szárnyai alatt egy új formáció is létrejött. A Mirtusz népdalkórust a Bohák lányok – Réka, Dorottya, Emese és Erzsébet – alkotják. A nővérek hosszú évek óta aktívan énekelnek, táncolnak néptánccsoportban és népdalkórusban. A tavalyi évre érett meg bennük a gondolat, hogy saját népdalkórust hívjanak életre. Pályájuk a kezdetektől fogva szépen ível felfelé. Rendszeresen látogatnak el különböző rendezvényekre, ahol kivétel nélkül osztatlan a sikerük, s a megmérettetésektől sem riadnak vissza. 2019-ben remekül szerepeltek a Bíborpiros Szép Rózsa népzenei vetélkedő járási, kerületi és országos fordulóján is. Kiemelt aranysávos minősítésben részesültek.

Az elnöki beszámolót a pénzügyi beszámoló, majd a tisztújítás követte. E téren nem történt változás. A Csemadok Érsekkétyi Alapszervezetének elnöke továbbra is Molnár Tímea, a vezetőségi tagok pedig Baka Zsuzsa, Bohák Csaba, Csóka Szilvia, Hajdú Árpád, Kurucz Erika, Mikus Denisza, Németh Csilla, Stefankó Alexandra, Szaller Gábor, Varga Anett, Verbók Miklós, Vígh Katalin, Vorák Terézia maradtak.

Farkas Attila, Érsekkéty polgármestere beszédében méltatta a Csemadok helyi alapszervezetének munkáját, kiemelte a szervezet, valamint az önkormányzat közti jó viszonyt, s megemlített több közösen megvalósított rendezvényt is. Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy úgy a Pacsirták, mint a Mirtusz fellépéseikkel községünk jóhírét öregbítik, amerre csak járnak. A jövőre nézve Molnár Tímeával kölcsönösen biztosították egymást a további együttműködésről.

Az évzáró taggyűlésen részt vett Nagyné Baka Ella, a Csemadok Lévai Területi Választmányának tagja is, aki amellett, hogy beszámolt a szervezet járási tevékenységéről, illetve ismertette annak ezévre vonatkozó terveit, a szervezet kitüntetéseit adta át.

A Szövetség megalakulásának 70. évfordulója alkalmából Hűségért emléklapot vehetett át a Csemadokban végzett érdemdús és áldozatos munkájának elismeréséül Molnár Tímea a helyi alapszervezet elnöke, Hajdú Árpád, az Érsekkétyi Pacsirta Éneklőcsoport vezetője, valamint id. Peszeki István. Pityu bácsi az eseményen sajnos nem tudott jelen lenni, kitüntetését Molnár Tímea vette át és juttatta el hozzá. Hajdú Árpád beszédében mindenekelőtt a közösségi összefogás fontosságát emelte ki, s megköszönte a tagok támogatását.

A taggyűlés bezárásával az összejövetel nem ért véget. A jelenlévők a házi készítésű finomságok és üdítő mellett még egy darabig elidőztek egymás társaságában, megbeszélve az őket és a települést érintő témákat.

fotók és szöveg:
Szaller Gábor

The post A Csemadok Érsekkétyi Alapszervezetének visszatekintése és tervei appeared first on Reflex24.