Talán nem véletlen, hogy a mesehős lusta macska mellett a lasagne már i. e. az 1. században Ciceró, a híres filozófus, kedvenc étele is volt. Persze akkor még nem pontosan így készült, de az alapját a ropogós tészta képezte. A lasagne történetének eredete sem mentes az ellentmondásoktól. Egyesek szerint etruszk eredetű, mások arab vagy perzsa eredetűnek gondolják az ételt. Az első feljegyzések szerint a lasagne tészta lisztből és vízből készült, és vékonyra nyújtott tésztalapokat jelentett, amit sajttal és hüvelyes zöldségekkel tálaltak.
A lasagne világhódító útja a 15. században kezdődött, amikor Francesco Zambari felfedezte, hogy ha a tésztacsíkokat rétegezi, és közéjük sajtot szór, az étel nem csak ízletes, de igen kiadós is lesz. A manapság legelterjedtebb bolognai ragus változatot Olaszországban találták fel, és gyorsan meghódította az egész világot.
Mivel a családban sokszor a gyermekek ízvilága még eltér a felnőttekétől, kihívást jelent, hogy olyat főzzünk, amit megesznek a gyerekek is minden zokszó nélkül. Kis idő után egy olyan lasagne-t sikerült készítenem, amit a gyerekek is szeretnek, és laktató étel a felnőttek számára is.
Hozzávalók:
A raguhoz: 1 kg darált hús, 1 gerezd fokhagyma, egy fej vöröshagyma, só, bors, pirospaprika, oregánó, darált kömény, 3-4 evőkanál ketchup.
A besamelhez: 2 ek vaj, 2 ek liszt, 5 dl tej, só, bors, szerecsendió, 20 dkg sajt.
Elkészítése:
Egy 20 x 25 cm-es vajjal kikent porcelán sütőedénybe szoktam készíteni. A tésztát, amikor időm engedi, magam gyúrom meg hozzá, mert akkor olyan nagyságúra tudom vágni, amilyenre pontosan szükségem van. Idő hiányában sokszor üzleti tésztából készítem, amit lobogó vízben félpuhára főzök, bár egyes receptek szerint erre nincs szükség. A tészta töltéséhez elkészítem a ragut és a sajtos besamelmártást. A raguhoz zsiradékon üvegesre pirítom a hagymát, fokhagymanyomóval belenyomom a fokhagymát, majd erre jöhet rá a hús. Sózom, borsozom, ráteszem az oregánót, és csak egy kevés pirospaprikát. A végén hozzáteszem a ketchupot, és egy kevés vízzel felöntöm. Amíg a hús megpuhul, elkészítem a besamelmártást. A vajat megolvasztom, ráteszem a lisztet, és folyamatos keverés közben felöntöm a tejjel. Simára keverem, sózom, borsozom, belereszelek a szerecsendióból, és sűrűre főzöm. A végén beleteszem a 20 dkg reszelt sajtot, ami elolvad benne. Ezeket rétegezem a tészta közé. A tetejére a maradék besamelt rakom rá, és kb. még 10 dkg reszelt sajtot is szórok a tetejére. Addig sütöm, amíg a tetején a sajt szép aranybarnára nem sül.
Kellemes főzést és jó étvágyat kívánok!
Támogass minket!
Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!
Támogatom a REflex24-et!
Hozzászólok