Tavasszal új festést kap a zselízi Szent Jakab-templom

A történelem kereke nem volt túl kegyes Zselízen az épületekhez. Bár különböző dokumentumokból tudni lehet, hogy milyen objektumok álltak hajdanán városkában, a 20. század mostoha viszonyai közt a legtöbb sajnos eltűnt mára. Zselíz legrégebbi épülete, a Szent Jakab-templom ugyanakkor megmenekült a pusztulástól. Pontosabban nem menekült meg teljesen, hiszen a II. világháború során a visszavonuló németek bár felrobbantották, de a zselíziek lelkes közössége a kommunizmus (pontosabban szocializmus) legkeményebb időszakában sem hagyták veszni az Isten házát, és összefogásból 1953-ra önerőből újjáépítették a templomot, ahogy csak tudták.

Ez okozza, hogy a templomnak meglehetősen kettős arculata lett. Első ránézésre mindenkinek a merev, kockás vonalak tűnnek fel és csak miután alaposabban szemügyre veszik, akkor derül ki, hogy egy, az 1300-as évek második felére datált épületről van szó, amely bővelkedik felbecsülhetetlen értékű középkori kincsekben. Az elmúlt tíz évben sor került olyan restaurálásokra és feltárásokra, amelyek ezeket az értékeket még gazdagabbá teszik. Szlovák állami támogatásokból megújultak a gótikus ablakok és a középkori külső falfelületek, a Magyar Kormány támogatásából pedig a faragott kőelemek, boltívek, illetve a páratlan művészettörténeti értékű freskók kerültek megújításra.

A feltárások során részleges formában újabb freskók kerültek elő a vakolatok alól és nem zárható ki, hogy továbbiak is rejtőzhetnek az eddig fel nem tárt részek alatt. Levéltári kutatásokból lehet erre következtetni.

Az egyházközösség saját erőből is számos felújítást, helyreállítást és modernizációt hajtott végre, gondoljunk csak a megsemmisült Szent Apollónia- és Borbál-freskó reprodukciójára, a Nepomuki Szent János-szobor újraállítására, az orgona beszerzésére, a villanyvilágítás modernizálására vagy éppen a templomhajó kifestésére, amire 37 év után került sor.

Az idei év tavaszán (április-május) pedig végre sor kerül a templom külső homlokzatának festésére is, amire utoljára 69 évvel ezelőtt került sor. Az épület északi falának vakolata (a főtér felől) meglehetősen rossz állapotban van. Érvényes ez a tető alatti részekre is, amelyek mihamarabbi javítást igényelnek.  Ennek költségeit több forrásból igyekeznek biztosítani: egyrészt saját forrásokból, másrészt adományozók jótékony felajánlásaiból, a rózsakereszt társulat felajánlásából, nem utolsósorban pedig a remélhető jövőbeni adományokból.

Amennyiben a kedves olvasók tudják támogatni a kezdeményezést, kérjük, segítsék, hogy Zselíz legrégebbi épülete méltó formában hirdethesse a Garam menti város rangját és dicső múltját.

Adakozásra van lehetőség bármikor a templomban található perselyekbe; minden hónap első vasárnapján tartott offerák alkalmával; bankkártyával a templomban lévő terminálon; illetve banki átutalással a SK35 0200 0000 0016 2199 6554-es számlaszámra.

(Csonka Ákos/Felvidék.ma)