Nemzettudat és hagyományőrzés a csatai Baross Gábor Alapiskolában

A Lévai járás negyedik legnagyobb magyar tanítási nyelvű intézménye, a Baross Gábor Alapiskola huszadik tanévét tölti ezen a néven. Az iskola pedagógiai programjában a modern oktatási módszerek mellett központi szerepet kap a néphagyományok ápolása és a nemzeti identitás erősítése.

Az intézmény jelenleg 105 tanuló számára biztosítja az alapfokú oktatást és nevelést, beiskolázási körzete pedig jelentősen túlmutat a község határain. A teljes szervezettségű intézménybe Csata mellett Bényről, Oroszkáról, Lekérről, Kőhídgyarmatról, Nánáról és Zselízről érkeznek diákok. Az intézmény a következő tanévre is megkezdte az előkészületeket: szeptemberben várhatóan tíz tanuló iratkozik be az első osztályba, akik számára az iskola egy négyalkalmas előkészítő programot biztosít.

„Ez a program lehetőséget ad arra, hogy a leendő iskolások és szüleik betekintést nyerjenek az oktató-nevelő munkánkba még a beiratkozás előtt. Szeretnénk, ha a gyerekek otthonosan mozognának nálunk, mire becsengetnek”

– fogalmazott Struhár Péter, az iskola igazgatója

Bár az iskola népszerűsége töretlen, a távolabbról érkezők szállítása komoly logisztikai kihívást jelent. Az igazgató hangsúlyozta, hogy folyamatosan pályáznak a Bethlen Gábor Alapkezelőnél és a Rákóczi Szövetségnél egy saját iskolabuszért, amely alapjaiban változtatná meg az intézmény lehetőségeit.

„Légvonalban több olyan Garamon túli település is van, mint Zalaba vagy Kisgyarmat, ahová nincs közvetlen járat. Az iskolabusz nemcsak a mi létszámunkat növelné, de közös érdekünk az óvodával is. Mivel Kisölveden megszűnt a magyar óvoda, az onnan érkező kisgyerekek bejutását is segítenünk kellene, akikért most a szülők kénytelenek autóba ülni”

– tette hozzá az intézményvezető.

Az iskola arculatát meghatározza a magyar identitástudat. Itt a népszokások nem csupán száraz tankönyvi adatok, hanem kézzel fogható élmények. Herencsár Rózsa Szilvia pedagógus vezetésével a gyerekek az év jeles napjait a helyi Csemadok közreműködésével élik át.

„Az eredeti célunk az volt, hogy a gyerekek ne csak halljanak a hagyományokról, hanem éljék is meg azokat. Ha átéli, énekli, látja a szokásainkat, beépül a lelkébe. Ősszel kukoricát morzsolunk, kukoricacsuhéból babát és virágot készítünk, Márton-napkor tollat fosztunk. A téli időszak nálunk a lucabúza elültetésével veszi kezdetét, miközben az idősebb generáció tagjai régi történetekkel és tapasztalatokkal gazdagítják a gyerekek tudását. Ez a folyamat a valódi közösségszervezés erejét mutatja meg. Az év elején közösen kiszebábut égetünk, hogy elűzzük a telet – ezt a hagyományt az alsó és felső tagozatos diákok egyaránt lelkesen fogadják. A legkisebbekkel az élen, vidám énekszóval és kerepelők zajával kísérve vonulunk le a Garam partjára”

– fogalmazott a pedagógus.

A programok sora végtelen: az adventi készülődés természetes anyagokból, a húsvétváró foglalkozások és a májusfaállítás mind-mind a gyökerekhez való kapcsolódást segítik.

Március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmából az iskola tanulói a helyi kultúrházban tartottak ünnepi műsort a helyi óvodásokkal közösen. A megemlékezés a hagyományokhoz híven koszorúzással zárult, méltó keretet adva a nemzettudat erősítésének.

Az intézmény idén ünnepli alapításának 70. évfordulóját, amelynek alkalmából május 23-án jubileumi rendezvényt szerveznek. Meghívást kaptak az iskola egykori diákjai és munkatársai is. A program ünnepi műsort, egy jubileumi emlékkönyv bemutatását, valamint állófogadást foglal magában, tisztelegve az iskola múltja és közössége előtt.