Nagyapám krémese

Nagyapám cukrász lévén, nagyon sokszor készítette el ezt a hagyományosnak mondott süteményt, ami sosem hiányozhatott a családi összejöveteleken az ünnepi asztalról. Azóta sem ettem sehol olyan fimon krémest, mint amit nagyapám sütött gyermekkoromban. Hogy mi lehetett a titka, már sosem tudom meg, de én ahányszor elkészítem, mindig azt az ízt próbálom visszahozni. Idézzük meg tehát gyermekkorom egyik ízét: a krémest!

Hozzávalók:

65 dkg leveles tészta,

1 liter tej,

6 tojás,

6 evőkanál kristálycukor,

1 vaníliás cukor,

6 evőkanál liszt,

porcukor a tetejére.

Elkészítése:

A leveles tésztából két tepsiben egy-egy lapot sütünk 200 fokon 10- 15 percig. A krémhez a 6 evőkanál lisztet egy kevés tejjel simára keverjük, és fokozatosan hozzáadjuk a tojások sárgáját, a felfőzött maradék tejet, a vaníliás cukrot és a 6 evőkanál kristálycukrot is. Folyamatosan kevergetve sűrű krémet főzünk belőle. Közben a tojások fehérjéből kemény habot verünk. Ehhez szükségünk lehet egy segítőtársra a konyhában. A felvert habot óvatosan belekeverjük a krémbe, és 1-2 percig összefőzzük, ennyi elég a habnak is, hogy megfőjön.

A meleg krémmel rögtön megtöltjük a megsütött lapokat, a felső lapot előre felvághatjuk kockákra, és úgy tegyük sorban a krém tetejére. A végén a tetejét megszórjuk porcukorral. Ha kihűlt, máris fogyaszthatjuk.

Édes ízeket kívánok mindenkinek!

Címkék: desszert, hagyomány, krémes