Karinthyné Böhm Aranka – az orvos, a múzsa, a nő

2019 júliusában avatták fel az ipolysági holokauszt-emlékmű közelében Karinthy Frigyesné Dr. Böhm Aranka emléktábláját. Az irodalomban jártas emberek számára a név talán ismerősen cseng, de azt már nyilván kevesebben tudják, hogy a XX. század egyik legnagyobb írójának második felesége ipolysági születésű volt, és élete bővelkedett különleges momentumokban.

Böhm Aranka 1893-ban kis városunkban egy zsidó családban látta meg a napvilágot, a századforduló környékén azonban Budapestre költöztek. A fiatal lány, aki otthonosan mozgott a művészvilágban, felkeltette Ady Endre figyelmét is, lenyűgözte vibráló fiatalsága és életöröme, viszonyukat a költő jó néhány versben megörökítette /Ifjú karok kikötőjében, Fekete virágot láttál/. Miután Adyval való kapcsolata megszakadt, férjhez ment Kertész Tivadar orvoshoz, akitől Tamás nevű fia született. A házasság azonban nem bizonyult hosszú életűnek,  pár év múlva elváltak.

1920 elején, egy szánkóbaleset következtében Aranka megsérült, s hetekig nem mozdulhatott ki a lakásból. Az anekdoták szerint barátnőivel telefonbetyárkodtak, híres írókat hívtak fel telefonon. Elsőként Szép Ernőnél próbálkoztak, de őt nem érték el. Másodjára Karinthy Frigyes következett, aki felvette a telefont, és beszédbe elegyedett a remek társalgó Arankával. Az író néhány hónapja vesztette el feleségét a spanyolnátha-járványban, így az életvidám fiatalasszony nyilvánvalóan elterelte a borongós gondolatokat. Rövid ismeretség után egybe is keltek, mindketten egy gyermeket hoztak a házasságba. 1921-ben megszületett közös fiuk, Karinthy Ferenc.

Azt gondolhatnánk, ezzel kezdetét vette a családi idill, ám az nem így történt. Sem Karinthy, sem Aranka nem vette komolyan a házastársi hűséget, mindketten előszeretettel léptek félre. Amolyan sem veled, se nélküled kapcsolatban éltek.

Érdekes dolog, hogy míg a férfi szemet húnyt felesége titkos vagy épp a nyilvánosság előtt zajló viszonyai felett, Aranka rendszeresen botrányt csinált, egy alkalommal még öngyilkosságot is megkísérelt, miután rajtakapta férjét a szeretőjével. A nagy összeveszéseket minden alkalommal nagy kibékülés követte. A Karinthyval való házasságkötése utáni legtöbbet emlegetett titkos kapcsolatát Déry Tiborral folytatta, aki Ítélet nincs című regényében nyers őszinteséggel dolgozza fel szerelmüket.

A kortársak Arankát kacér, erős szexuális vonzerővel rendelkező nőnek írják le, aki a budai, XI. kerületben található Hadik kávéházban királynőként uralkodott a művészek körében. Nem csak kisugárzásával, intelligenciájával is elbűvölte a férfiakat. Az orvosi egyetemet még 1913-ban kezdte el, de csak 1932-ben végezte el. Bár a praxisa nem ment túl jól, néhány évvel később hasznára vált oprvosi végzettsége, hiszen mindannyian tudjuk, hogy Karinthynál agydaganatot diagnosztizálták, Stockholmban műtötték, ezután Aranka ápolta, de házasságuk még ebben az időszakban sem volt ideálisnak mondható. 1938 nyarán a házaspár Siófokon nyaralt, ahol az asztalnál egy semmiség miatt szóváltásba keveredtek, ami hangos veszekedésig fajult. Az író dühösen felment a szobájába, majd agyvérzést kapott, életét már nem lehetett megmenteni. Felesége később magát okolta Karinthy halála miatt.

A második világháború idején a helyzete egyre kilátástalanabbá vált. 1944-ben az auschwitzi táborba került, hiába hangoztatta, hogy orvos, sorstársaival együtt nem kerülhette el a végzete.

Karinthy így írt feleségéről:

“Te buta, furcsa, édes és rettentően keserű, aranyos és szép és csúnya és tehetséges, nyugtalan te, te nagy baj és öröm a világon, nagy szerencsétlenség az én fejemben benne…”

Ebből a néhány sorból is egyértelmű, élete nagy csodájának, s egyben szerencsétlenségének tartotta ezt a különleges, nem mindennapi asszonyt.  

Címkék: Böhm Aranka, Ipolyság, Karinthy Frigyes