Talán kevesen tudják, hogy az amatőr rádiózásnak majd évszázados hagyományai vannak városunkban. Ez idáig jómagam is csak hírét hallottam a klubnak (Rádio Klub Ipeľ Šahy), ám ami a tevékenységüket illeti, a sötétben tapogatóztam. Gál Milan meghívására ellátogattam az István Pince tövében lévő amatőr rádiós főhadiszállásra, és még abba is sikerült bepillantást nyernem, hogyan zajlik egy verseny.
Amikor odaértem, az amatőr rádiós csapat még a hétvégi ház udvarán felállított óriási antennák beállításával, kalibrálásával foglalkozott. A 24 órás verseny kezdetéig kevesebb, mint egy óra volt hátra, de az előkészületek éppen olyan stádiumba érkeztek, hogy Gál Milannak volt ideje leülni velem és elmesélni, mi is az amatőr rádiózás lényege.
Ami a technikai hátteret illeti, az ipolysági rádiósok az ultra rövid hullámú sávok amatőr frekvenciáit használják (145MHz-től 400MHz-ig terjed). A hatalmas antennák és egyéb amatőr felszerelések lehetővé teszik, hogy nagyjából 800 km-es hatótávval tudjanak dolgozni. A hatótávot befolyásolják a domborzati viszonyok, illetve az időjárás. Nagy viharban például, amikor villámlik, nem is érdemes próbálkozni, mert a felszerelés könnyen tönkre mehet, de a hatótáv is drasztikusan csökken.
„Az ipolysági amatőr rádiósok társulását még az 50-es években alapították meg. A múlt rendszerben a Zväzarm – Zväz pre spoluprácu s armádou – keretein belül működhetett az. A titkosszolgálat ellenőrizte a tevékenységet, eleve meg volt adva, miről beszélhettek a rádióamatőrök a külföldiekkel – mert ugye azt nem lehetett megcsinálni, hogy ne beszéljenek semmiről. Rövidhullámon szinte az egész világgal kapcsolatba lehet lépni: Japán, Indonézia, Grönland és az Antarktiszról is hallottam egy állomást, csak nem tudtam összeköttetést csinálni velük. Dél-Amerika nem igazán elérhető innen, de az is inkább helyi feltétel…”
– magyarázza Milan.
Az is kiderül, hogy régebben az amatőr szintű rádiózáshoz kellő felszerelést nem lehetett megvásárolni, aki ezzel akart foglalkozni, kénytelen volt maga összerakni a berendezéseket. A legtöbben a katonaévek során váltak a rádiózás szerelmeseivé, így volt ezzel Milan is. Akit később is érdekelt, a leszerelés után amatőrként folytathatta a fent említett paramilitáris szervezet keretrendszerén belül.
„Maga a verseny Európai szintű, viszont az eredményeink Szlovákiai viszonylatban lesznek kiértékelve. Évente szervezik meg Marconi, a drótnélküli távíró feltalálója emlékére. Ezen túl évente nagyjából még öt versenyen veszünk részt. A Marconi Memorial Contest kizárólag Morzekód alapú, de más versenyeken általában vegyesen áll rendelkezésre a Morze és a beszéd, ez utóbbi hivatalos nyelve az angol. A versenyek célja, hogy minél több összeköttetést létesítsünk, illetve az is számít, milyen távol fekszik a partner állomás, a kilométerektől függ az egyes összeköttetések pontszáma.”
Tehát nem egyenértékű egy magyarországi összeköttetés egy olaszországival. A verseny során folyamatosan naplózzák a sikeres összeköttetéseket, melyek feltétele, hogy legyen egy bizonyos protokoll szerinti adás és vétel egyaránt. A verseny végén a naplót eljuttatják a kiértékelést lebonyolító szervezetnek, így a végső eredmény kihirdetése hetekbe telik. Az éves szlovák bajnokság rangsora a klubok az évi négy legjobb eredményének összesítése során alakul ki.
Azt tudatosítani kell, hogy Szlovákián belül van 20-22 klub, amely több százezer eurót költ a felszerelésre, velük felvenni a versenyt technikai szinten lehetetlen. Az ipolysági klub általában a középmezőnyben végez, de számukra az amatőr rádiózás maga és a baráti társaság a lényeg. Milan elmondása szerint egyfajta hagyománnyá vált a versenyzés, amikor a rádiózás mellett közösen gulyást főznek, beszélgetnek – persze utóbbit úgy, hogy aki éppen rádiózik, azt ne zavarják.
„A délután jól indult, rengeteg amatőr kollégával tudtuk felvenni a kapcsolatot, a másnap délelőtt viszont már nehézkesen zajlott, ugyanazokat találtuk, akiket korábban is, és mindig csak az első összeköttetés érvényes.
Elégedettek vagyunk a Marconi Memorial Contest-en elért eredménnyel. Még nem hivatalos, de a naplózásunk alapján körülbelül 170 sikeres összeköttetésünk volt, ami nagyjából 47000 pontot hoz majd. Úgy kell elképzelni, hogy a 200 feletti összeköttetés már meglepően jó eredmény, mindig erre törekszünk, de ha 150 fölé jutunk, már elégedettek lehetünk.”
fotók: REflex24/Morva Mátyás
Támogass minket!
Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!
Támogatom a REflex24-et!
Hozzászólok