A szőlőterületünk megfelelő formája érdekében, nagyobb távolságról próbáltuk elképzelni a sorok kialakításának irányát, főleg azt, hogy megfelelő esztétikai módon is be tudjuk „építeni“ az egész területet a környezetbe. A szőlőültetvények ugyanis szépítik a tájat, azt szépen formálják. Déli fekvésű területről van szó, így a sorok észak-déli irányba kerültek kialakításra.

A talajunk állapota, tulajdonsága nagyban befolyásolja a gazdálkodásunkat. A létesítendő ültetvény talajállapotának ismeretét nagyon fontos szempontnak tartottuk  a szőlőültetvényünk kialakításához.

Ahhoz, hogy sikeres legyen a szőlőtermesztésünk, ismerni kell ehhez a talaj alkalmasságát, a talajunk típusát, fizikai-kémiai jellemzőit, humusztartalmát, vízháztartását, mésztartalmát és a biológiai aktivitását.

Talajunk fizikai tulajdonsága meghatározza a vízmegtartó képességét, hőkapacitását, levegőzöttségét és mechanikai szerkezetét. Esetünkben a kötött talaj a jellemző, aminek jobb a vízmegtartó képessége. Jobban felmelegszik ez a talaj, de gyorsabban ki is hűl. Az ilyen talajt nagy mennyiségű szerves anyaggal kell ellátni és gyakori talajlazítással a levegőzését biztosítani.  A jó minőségű és optimális mennyiségű termés elérése érdekében a cca. 2 m mély talaj nagyon kedvező.

A szerves anyag bedolgozásával (istálótrágya) nagyban növeltük a talajunk fizikai-, kémiai tulajdonságát. Elősegítettük a humusztartalom növekedését.

A tenyészterület meghatározása is az alapfolyamatok egyike. Egyéni elhatározás alapján döntöttük el, mi is legyen. Több lehetőség van, de tudatosan figyelembe vettük a termés mennyiségének és minőségének  feltételeit. Ezenkívül a rendelkezésre álló gépek működésének feltételeit. A napfény legnagyobb mértékű felhasználása is a fontos tényezők közé tartozott. Szem előtt tartottuk a megfelelően legnagyobb mértékben elérhető tőkeállomány szellőzöttség bebiztosítását.

Ezek alapján a sortávot 3 m-re, a tőtávot 0,8 m-re határoztuk meg, így 1 db szőlőtőkének 2,4 m² területet biztosítottunk. Ez hektáronként 4166 tőkét jelent.

Az ültetési tevékenységet a kitűzéssel kezdtük. Ez azt jelenti, hogy pontosan kimértük parcelláink négy sarkát. Bemértük a 3 m-es sorok elhelyezését, majd soronként előre gyűjtött vesszőkkel kitűztük a 0,8 m-es tőtávolságokat.  Az ültetés előtt a szaporítóanyagot 2 napon keresztül vízben tartottuk azért, hogy a gyökerek ne száradjanak ki és szívják meg magukat vízzel. Ilyen állapot után ültettük el az oltványokat.

Az ültetést-telepítést két módon végeztük. A egyik, jobban bevált módszer a gödörbe ültetés volt. Ezt is kétféleképpen lehet kialakítani. Mindkettőt alkalmaztuk. Az első az volt, hogy kézi munkaerővel ástunk az ültetési anyagnak (oltványoknak) gödröket. A második pedig, hogy fúrógéppel alakítottuk ki az ültető gödröket. Mindkét esetben, az elültetett oltványok gyökeresedéséhez nagy és laza talajtért tudtunk biztosítani. Ültetés előtt az oltványok gyökereit 10-15 cm hosszúságra hagytuk meg.

 Az ültetés-telepítés második módját is alkalmaztuk, ami az esetünkben „hidrofúrós“ telepítés volt. Ez azt jelenti, hogy egy T alakú csővel, a végén szűkített kifolyással, így nagy nyomással, vízsugárral lyukat fúrunk a talajba. Ez cca. 3-4 cm átmérőjű. Ez esetben az oltványokat ennek a folyamatnak az érdekében kell előkészíteni. A vessző szélétől a gyökérhajtásokat 1,5 cm hosszúságúra kell levágni-metszeni, hogy az így előállított ültetőlyukakba megfelelően illeszkedjenek. Ebben az esetben elégséges vízmennyiség is kerül az oltványok-szőlővesszők megeredésének. Az első ültetőgödrös formánál pedig be kell öntöznünk, beiszapolni a gödörbe ültetett egyedeket.

Az ültetőgödrös módszer esetében több lehetőséget is alkalmaztunk. A gödör aljába 0,5 kg érett humuszmennyiséget adagoltunk. A második esetben 0,5 kg búzát tettünk. A harmadik esetben 15×15 cm nagyságú mohapárnát raktunk a „vesszők“ alá (háztetők északi oldaláról begyűjtött zöld, puha réteg, cca 2 cm vastagságú).

Az ültetés ideje lehet az ősz és a tavasz. Nálunk többéves tapasztalat alapján a tavaszi ültetés a sikeresebb. Őszi ültetés után nagyon fontos az oltványokat betakarni földel, becsirkézni. A beiszapolás is körülményesebb a tapasztalataink alapján. A tavaszi ültetést jól időzíthetjük a megfelelő talajhőmérséklethez. Célszerű megvárni a májusi hónapot. Ekkorra már a talajunk hőmérséklete tökéletesen megfelel, így nagy erővel „startolnak“ a hajtások. Ez nagyban kihat a szőlőtőke további kondíciójára, egész életére.

A bio szőlőtermesztés sikerét a fajta nagyban befolyásolja, ezért a fajtaválasztáshoz szakmai ismeretek nélkülözhetetlenek.  A különféle fajták termesztését sok tényező határozza meg.

A legfontosabb követelmény a termésbiztonság, azaz a betegségekkel szembeni ellenállóképesség, majd a fajták termesztési értékét meghatározó tulajdonságok, főleg a termés mennyiségi és minőségi követelményei. Alpvető a rezisztens, toleráns fajtákat előnybe részesítése. A kedvező fajták kiválasztása mellett figyelembe kell venni a terület fekvését, a parcellák elrendezését, sorok- és tőtávolság kialakítását, klimatikus viszonyokat és a termőhelyi adottságokat.


a képek a szerző felvételei

Az írás első része elérhető itt.

Címkék: , , ,

Hozzászólok

Támogass minket!

Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!

Támogatom a REflex24-et!
Olvasta már?
2024.03.22.

Az Úri muri bemutatója a Komáromi Jókai Színházban

Ma mutatja be a Komáromi Jókai Színház Móricz Zsigmond Úri muri című zenés színművét. Az előadást Bagó Bertalan…

2024.03.28.

Generációk közötti párbeszéd és tudásátadás fiataloknak

A RE-START egy adott földrajzi régióra koncentráló akcióterv, amelyben több települési önkormányzat, közigazgatási szerv, gazdasági szereplő és civil…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb