Hirdetés

A vér az emberi test egyik legfontosabb alkotórésze, így nélkülözhetetlen a rászoruló betegek életmentésében és ellátásában. A tudomány mai állása szerint az emberi vér semmi mással nem pótolható, csakis véradással. Egy egység levett vér, akár három ember életét is megmentheti. Megkérdezettjeink évek óta rendszeres véradók, akik mesélnek motivációjukról és elmondják, hogy mit jelent számukra véradónak lenni?

Gálik Monika szociális munkás, közgazdász, Ipolyvisk

Még csak 10 éve, hogy először adhattam vért és eddig sajnos csak 10 alkalommal sikerült a munkahelyi beosztásom miatt.

Gyermekkoromban vasszegény voltam, ez miatt nem lehettem véradó, de mihelyst változott a helyzet és volt rá lehetőségem, óriási lelkesedéssel, örömmel és szeretettel hagytam, hogy 450 ml vért lecsapoljanak tőlem. Az első véradás olyan mély érzéseket váltott ki belőlem, hogy szinte leírhatatlanok – úgy fogalmaznék, hogy könnyebbnek, hálásabbnak, boldogabbnak éreztem magam. Még annak is örültem, hogy kicsit kókadt vagyok, mert legalább fizikailag is éreztem, hogy valamit tettem másokért. Egy kis apróságot, de mégis!

Szóval az egész napom ebben az eufóriában telt, mivel mindig is ösztönzött egy erős érzés: segíteni akartam másokon, embertársaimon.

Úgy gondolom, hogy ez a világ egy csodálatos hely, melyben képesek vagyunk segíteni egymásnak, támogatni egymást, alázattal venni az akadályokat és feltétel nélkül szeretni.

Képesek vagyunk rá?

Számomra megtisztelő, hogy véradó lehetek és ha tehetném, egy évben többször is adnék vért. Szeretnék többet tenni, megmozdítani a falakat, melyek sokszor az emberek között állnak. Szeretném, hogy nyíljon ki minden ember szeme és lássa maga körül ezt a csodálatos világot, amely csak rajtunk múlik, hogy milyen!

Elek Zoltán sportriporter, közgazdász, Ipolyság

Először még egyetemistaként adtam vért, majd egy kis kihagyás után 2018-ban tértem vissza, és most már rendszeres véradónak mondhatom magam. Tizenkét alkalomnál járok, tavaly meg is kaptam a bronz fokozatú Janský-plakettet. Bár nagyon örültem az elismerésnek, elsősorban az motivál, hogy segítsek a kórházban fekvőknek. Háromhavonta körülbelül egy óra ráfordítás bőven belefér a mindennapjaimba, sokaknak pedig ez a gyógyulását segíti.

A véradás nekem nem okoz semmilyen megterhelést, sőt 1-2 napig nagyon jól is alszok utána. Nagy öröm számomra az is, hogy az utóbbi években három barátom is csatlakozott hozzám. Ők kicsit tartottak a procedúrától, most viszont már  közös programmá vált a véradás. Ennek fényében mindenkinek azt mondom, hogy egyszer vegye a bátorságot és próbálja ki. Én minden alkalommal nagyon pozitív érzéssel jövök ki a kórházból, kívánom, hogy tapasztalják ezt meg minél többen.

Kotora Andrea pedagógus, Nagysalló

Nagyon sokféleképpen segíthetnek az emberek egymásnak önzetlenül. Úgy gondolom, hogy az effajta segítségnyújtás egyik formája az önkéntes véradás is. Az, hogy az általam is leadott vér akár emberéletet is menthet, vagy segíti a beteg gyógyulását, igazán jó érzéssel tölt el. De miért is lettem véradó? Már régóta tagja vagyok a Szlovák Vöröskeresztnek. Közvetlen és tágabb környezetemben több ismerősöm már régóta jár vért adni. Valószínűleg az ő példájuk hatására határoztam el magam a véradásra. 

2010-ben adtam először vért. Emlékszem, izgultam: sikerül-e, nem leszek-e rosszul? S mivel minden rendben zajlott, a majd fél liter vér gyorsan lefolyt, a környezet, a légkör nyugodt és kellemes volt, a pozitív élmény megpecsételte a továbbiakat. Azóta rendszeresen, évente két/három alkalommal részt veszek a Szlovák Vöröskereszt által szervezett önkéntes véradáson. 2019-ben megkaptam a többszörös véradóknak járó Janský emlékplakett bronz fokozatát.

Nagyon zaklatott időket élünk. Sok minden nem úgy működik, ahogy kellene. Ám az egészség és az emberi élet értéke felbecsülhetetlen kell hogy legyen, s maradjon. S ha ennek megtartásához szükséges egy „csepp vér“, úgy gondolom tegyünk eleget emberbaráti kötelességünknek (ha egészségi állapotunk engedi)- adjunk vért. Hisz nem tudhatjuk, hogy mikor lesz rá szükségünk nekünk, vagy szeretteinknek.

Pásztor Péter Felvidék.ma szerkesztő-újságíró,  Ipolyság

Véremet adtam egy cikkért. Egy bő félévtizeddel ezelőtt riportra mentem az ipolysági kórházban tartott véradásra. Aztán a fotózás és a riport mellett rajtam is elvégezték a szükséges vizsgálatokat, ezt követően megtörtént az első véradásom. Megtetszett, hiszen tudom, hogy az egyszeri véradás alkalmával levett 450 ml. vérrel számos embertársunkon tudunk segíteni.  

Idén február elején 19. alkalommal voltam önkéntes véradó. A jelen helyzet megnehezíti a véradási alkalmak szervezését is, így jómagam is Érsekújváron adtam vért. S most először egy konkrét ipolysági beteg részére adományoztam az életmentő testnedvet. Ez tán még nagyobb örömet okozott.

Az önkéntes alkalmak véradóként is fontosak, hiszen alaposan kivizsgálásra kerül a véradományunk, s így mi is meggyőződhetünk, hogy egészségesek vagyunk.

Kicsi koromban én is féltem a vérvételtől, tűszúrástól, most azonban mindez meg sem kottyan, nem is kellemetlen. S tán azért sem, mert tudatosul bennem a jó szándékú segítség mivolta. A magam módján mindig szerettem segíteni a közösségünket, azt hiszem a véradományozásban megtaláltam ennek a módját. Minden csepp vér életet menthet! 

Címkék: , ,

Hozzászólok
Olvasta már?
2021.06.05.

Trianonra emlékeztek Ipolyszakálloson

Tegnap történt 101 esztendeje, hogy aláírták azt a gyalázatos „békeszerződést“, amelynek hallatán a világon élő bármely magyarnak azonnal…

2021.06.07.

Utolsó néhány diákját búcsúztatta a lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium

Ahogy nemrégiben portálunk beszámoltunk a lévai gimnázium tragikus sorsáról, úgy most ígéretünkhöz híven az élet egyik legfontosabb eseményéről,…

2021.06.04.

Miért nem vált még csupán történeti múlttá Trianon?

forrás: erdely.ma Hogyan is tudnánk hátat fordítani neki, ha naponta kell szembesülnünk következményeivel? Mi, külhonban rekedt magyarok Trianon…

2021.06.06.

Falatnyi ruhácskák mindenütt

Alapvetően nem vagyok egy nagy shoppingolós. Nem is igazán szeretek vásárolni. Így, ha nincs konkrét terv, biztos, hogy…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb