Március 7-én a szentendrei székhelyű Vasárnapi Iskola Alapítvány három képviselője már sokadszor látogatott el az érsekkétyi egyházi alapiskolába. Nemzeti ünnepnapunkra készülődve a kisebb gyermekeket kézműves foglalkozással, a nagyobbakat pedig citera-oktatással örvendeztették meg.
A szervezet munkájáról Benkei Ildikó adott tájékoztatást lapunknak:
„Vasárnapi iskola mozgalmunk éppen idén tizenöt éves. A 2004. decemberi, szégyenletes népszavazás után indítottam, azzal a szándékkal, hogy részben jóvá tegyük ezt az eredménytelenséget. Azt gondoltam, ha Magyarország határközeli településeiről átjárnának pedagógusok az elcsatolt területekre, azzal szorosabbra lehetne fonni a kapcsolatot az itt élő magyar közösségek közt, a pedagógusok rendszeres visszatérése pedig erősítené ezt a viszonyt.”
„Igaz ugyan, hogy Vasárnapi Iskola a nevünk, viszont a foglalkozásainkat nem vasárnap, hanem szombaton tartjuk. Ezenkívül igazából nem is az iskola jelleg dominál, hanem a határon túli magyarokkal való kapcsolattartáson van a hangsúly“
– meséli mosolyogva Ildikó a megnevezéssel kapcsolatban, majd az anyagi háttérrel folytatja:
„A kezdetekkor még saját költségen végeztük a munkánkat. Előfordult, hogy a szentendrei piacon kalapoztam össze a szükséges pénzt, mikor a családi kassza már nem bírta el a költségeket. Napjainkra ez megváltozott. Az indulás után három évvel megszületett az alapítványuk, melyet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogat, így fedezni tudjuk a mintegy száz önkéntesünk úti- és anyagköltségeit.”
A korcsoportok szerint felosztott foglalkozások egymásra épülnek. Alapjuk a magyar nyelv, a magyar történelem, a magyar mese-, illetve mondavilág. Az állandó helyszínek száma 30 és 40 között van, s a nagyobb településekre elviszik a környező falvak gyermekeit is. Ha olyan helyre látogatnak el, ahol van magyar óvoda, iskola, ott inkább a népzene- és néptáncoktatásra helyezik a hangsúlyt.
Léteznek azonban települések, ahol már nem működik ilyen intézmény, főként Erdélyben. Ilyen esetekben igyekeznek lehetőségeikhez mérten pótolni az anyanyelvű oktatás hiányát.
„Eredetileg szerettem volna, ha az összes helyszínen ott tudunk lenni minden hétvégén. Azonban idővel be kellett látnom, hogy ez irreális elképzelés – a gyerekeknek és a pedagógusoknak egyaránt sok lenne. Az évek során kialakult a megfelelő ütemezés, havonta egyszer megyünk ki. Ez még alkalmas, hogy tovább vigyük a már megkezdett anyagot, a fiatalok még emlékeznek az előző alkalomra. A hónap többi szombatjára pedig a családnak alkalma van saját szabadidőprogramot szervezni.”
Ildikó elmondta, hogy van egy, a többitől merőben eltérő helyszínük is:
„Békéscsabáról járnak ki Szeleczki Erzsikéék Nagyszalontára, Böjte Csaba testvér otthonába. Ott különleges alakot öltött a munkásságunk. Pedagógusaink általában egy-egy színdarabot tanítanak be a gyermekeknek, amivel aztán Csaba testvér járja Európát. Többek közt Szent Ferencről, Szent Erzsébetről láthattak így a nézők előadásokat. Ebben az esetben magától értetődően nem elég a havi egy kiszállás, volt eset, amikor a bemutató előtt már naponta jártak a pedagógusok Békéscsabáról.”
A Vasárnapi Iskola Alapítvány a fentieken kívül nyári táborokat is szervez, az elmúlt évek folyamán többek közt, itt Érsekkétyen is lehetőségük nyílt a gyermekeknek majd egy héten keresztül részt venni a foglalkozásaikon, így kerülve közelebb magyar gyökereikhez.
Szaller Gábor
Támogass minket!
Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!
Támogatom a REflex24-et!
Hozzászólok