“Teljesen más logisztikát igényel, mint a klasszikus hétköznapok” – pedagósusok, szülők és iskolaigazgatók a távoktatásról

A koronavírus-járvány gyors terjedése miatt a kormány március folyamán elrendelte az iskolabezárásokat, ami újabb kihívások elé állította az iskolaigazgatókat, pedagógusokat, a szülőket és nem utolsó sorban a tanulókat is.

Elsőként Kiss Beátát, a lévai Czeglédy Péter Református Gimnázium igazgatóját kérdeztük arról, hogyan lehetséges mindennapi személyes kapcsolat nélül vezetni egy intézményt, tartani a kapcsolatot a pedagógusokkal és diákokkal.

“Az Edupage, iskolánk információs rendszere az alap, ahol igazgatóként ellenőrizni is tudom a napi munkát, nagy segítség a napi kapcsolattartás, illetve a tanítás terén is.  Használjuk a Google Classroomot, a Zoomot, de kihasználjuk a facebook adta lehetőségeket is. Minden tanár kialakította a saját munkamódszerét, folyamatosan kapcsolatban vagyunk a diákokkal”

– magyarázta az igazgatónő, akinek elmondása szerint az új helyzet nem várt kihívások elé állította az iskolát: “Fokozatosan kiderült néhány technikai akadály, például van több olyan diákunk, akinek nincs laptopja, vagy több gyerek van a háztartásba, de csak egy laptoppal rendelkeznek, esetleg nincs a számítógépben beépített kamera. Itt mutatkotott meg a kisiskola egyik előnye, minden ilyen diákoknak képes volt az iskola számítogépett kölcsönözni átmenetileg erre az időre.”

Tóth Gábor, a Nagysallalói Alapiskola igazgatója is úgy látja, hogy a megfelelő technikai háttér hiánya az, ami a legnagyobb gondot okozza a távoktatás terén.

“Úgy gondolom, hogy fokozatosan sikerült megbirkóznunk a távoktatással. Persze, sokkal könnyebb lett volna, ha március 13-án csak elő kellett volna húznom a sufniból az oktatóprogramokkal és mobilinternettel ellátott táblagépeket, és szétosztani a gyerekeknek. De nem így volt. A probléma az, hogy sok tanulónk szociálisan hátrányos helyzetű családban él, s bizony technikailag nehéz kivitelezni a távoktatást, illetve, sajnos, sok helyen hiányzik a támogató szülői háttér.”

Az internet adta lehetőségeket minden iskola, minden pedagógus igyekszik kihasználni, ám a felsőoktatási intézményeink ma sem helyeznek elég hangsúlyt az online oktatás “tudományának”, így tanáraink nagy része autodidakta módon készült fel az új kihívásokra.

“Az első napokban főleg a technikai nehézségeket kellett leküzdeni, kiválasztani a megfelelő felületet, ahol a diákokkal tartjuk a kapcsolatot, s megtanulni ezt kezelni mindkét fél részéről. Gimnáziumunk osztályaiban a ClassRoomot használjuk, ezzel nagyon elégedettek vagyunk, könnyű kezelni, sok lehetőséget ad a tanát részére, nagyon egyszerűen lehet akár tesztet is elkészteni”

– árulta el kérdésünkre Bolgár Katalin, a Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola pedagógusa, aki online előadások lehetőségét is kihasználta, hogy minel hatékonyabban tudja oktatni tanítványait: “Pedagógusként résztvettem néhány online webináriumon, hogy a továbbiakban ne csak world dokumentumokban szétírt feladatokat vagy anyagokat tudjak átadni a gyerekeknek. Igyekszem érdekes digitális anyagokat keresni vagy épp készíteni.”

S hogy hogyan működik a szülők, a pedagógusok és a gyerekek együttműködése?

“Én a szerencsésebb pedagógusok közé tartozom. Kis osztályom van, 14 tanuló és nagyon jó a szülői közösség. Egy hétig a zárt osztálycsoportba raktam fel órarend szerint a napi tanulnivalót.  Nem akarom a szülőket azzal terhelni, hogy nekik kelljen új anyagot elmagyarázni. Ennek ellenére nagyon hiányzik a hagyományos tanítás, nem lehet megszokni, hogy itthonról ,,tanítasz”. Nálunk minden napközis pedagógus is bekapcsolódott az online oktatásba, főleg az egész napos iskola programban tanítók. Ők ,,online”, játékos szakköröket hoztak létre és minden nap küldenek valamilyen játékos feladatot a gyerekeknek.”

– nyilatkozta lapunknak Bóna Nagy Tímea, az ipolysági Pongrácz Lajos Alapiskola pedagógusa.

Sokan úgy gondolják, hogy a pedagógusok dolga tulajdonképpen könnyebb let azzal, hogy otthonról végezhetik feladataikat, ám ennek épp az ellenkezője igaz.

“Teljesen más logisztikát igényel, mint a klasszikus hétköznapok. Tény, hogy sokkal több időt töltök az iskolai feladatok ellátásával, mint egy klasszikus iskolai napon/héten. Nem egyszerű megszokni, mivel korábban hasonló szituációval nem találkoztam, sem pedagógusként, sem a diákéveim alatt”

-vallja Baka Anita, a Nagysallói Alapiskola tanára, aki a szülői együttműködés fontosságát is hangsúlyozta: “Alapiskolában tanítok, ahol a diákok még nem annyira önállóak, mint a középiskolában vagy a gimnáziumban. Emiatt fontos a szülői segítség.”

Daniš Longai Tímea, a Pongrácz Lajos Alapiskola mellett működő Szülői Szövetség elnöke is úgy látja, hogy pedagógusnak, szülőnek és tanulónak egyaránt idő kell ahhoz, hogy kellőképpen fel tudja venni az új ritmust:

“Még mindenkinek szoknia kell a helyzetet. Nehéz nekünk, szülőknek is, nehéz a tanároknak is. Most jövünk rá mi, szülők, hogy mennyi munkája van a tanároknak, mennyit dolgoznak a gyerekekkel. Még az elején vagyunk, és egyelőre csak barátkozunk a témával, az otthontanulással. Egy szó, mint száz, minden tiszteletem a pedagógusoké.”

Kapusník Csaba

Címkék: diák, járvány, koronavirus, oktatás, szülő, tanár