Sok látogató elcsodálkozik a zselízi Magyar Ház bejáratánál, amikor arra figyelmeztetik, hogy nézzen a lába elé, mert egy mintegy 200 millió éves régészeti leleten lépked.
„Fő kezdeményezője voltam, hogy a Zselíz egyik legemblematikusabb közösségi terének történelmi felületeit autentikus anyagokkal építsük újjá eredeti formájába. Így esett a választás a kültéri padlóburkolatok esetében a tardosi vörösmárvány-lapok használatára”
– mutat rá Csonka Ákos helyi történész, a Sacher Polgári Társulás és a Csemadok helyi alapszervezetének aktivistája.
A természetes anyagot csak a népnyelv hívja márványnak, valójában mészkő, de tulajdonságai miatt hasonlít a márványra. A magyar építőipar egyik kedvelt anyaga volt a 19. században is, de bizonyítottan már a rómaiak is használták. Szinte fél Budapesten ezt a burkolóanyagot fedezhetjük fel a patinás épületeken. Ebből fakadóan adta magát, hogy a Sacher-ház történelmi felületein mi is használjuk – magyarázza.
A nyersanyag a Komárom-Esztergom vármegyei Tardos melletti bányából származik, amely a Gerecse-hegység jura korban kialakult mészkőhegyeinek része. Kialakulása a földtörténeti ókor és középkor határára, a felső triász időszakára, azaz körülbelül 200 millió évvel ezelőttre vezethető vissza (azon belül is a késői karni és nori korszakra).
Keletkezéséhez hozzájárult, hogy a mészkövet a földtörténeti folyamatokban magas nyomás és magas hőmérséklet érte, miáltal a kőzet részecskéi átkristályosodtak, és tömör felületek alakultak ki, melyek változatos mintákat alkotnak. Jellegzetes vörös színét a vas-oxidtól kapja.
Csonka hozzátette:
„Bolygónk ezen időszakában még messzemenően máshogyan nézett ki a táj errefelé, sőt a földrészlemezek is máshogy helyezkedtek el, így természetesen a tengerek, óceánok is másutt csobogtak. A mai Kárpát-medence nagy része is tengermély volt egykoron, amit ezek a kőzetek is bizonyítanak. Sőt még 10 millió évvel ezelőtt is itt húzódott az ún. Pannon-tenger.”
De mi köze mindennek a régészeti fosszílialelethez?
A tardosi vörös mészkő/márványból készült elemekben gyakorta fel lehet fedezni csiga, cápafog és egyéb fosszíliamaradványokat. Ahogy a tengeri üledék során az élőlények megkövesedtek, úgy váltak kőzetté és annak bájos díszelemeivé.
„Ebből fakad, hogy valahányszor csak átlépjük a zselízi Magyar Ház küszöbét, egy több százmillió éves régészeti leleten, fosszílián haladunk keresztül”
– ecsetelte.
tsák/ Felvidék.Ma
Támogass minket!
Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!
Támogatom a REflex24-et!
Hozzászólok