Sacher emlékszoba nyílt Zselízen

Sokan kedvelik a Sacher-tortát, mely valóban az egyik legínyencebb süteménykülönlegesség, amit valamennyi cukrászdában kapni lehet. Na, de mi köze egy osztrák szakács által megkomponált édességnek Zselízhez?

A tortakülönlegesség 1832 környékén született a bécsi udvarban, Metternich herceg konyhájában, ahol a szakács lebetegedett, így kapott lehetőséget bizonyításra az alig 16 éves cukrászinas, Franz Sacher, aki ezt ötlötte ki. A torta bevállt, világhírnévre tett szert és Sachert is népszerűvé tette. Ennek okán került el Zselízre, az Esterházy-kastélyba uradalmi szakácsnak. Sacherék 1842/43 telét bizonyíthatóan Zselízen töltötték. Itt látta meg ugyanis a napvilágot fiuk, Eduard, aki később a bécsi Opera mellett 1876-ban megalapította az előkelő cukrászdáját, majd a híres Sacher szállodaláncot.

A ház, ahol Sacherék zselízi tartózkodásuk alatt éltek, és ahol Eduard meglátta a napvilágot, mind a mai napig áll. Sőt, mi több, fénykorát éli. 1990-től a Csemadok tulajdonát képezi és otthonául szolgál a helyi magyar civil szervezeteknek, akik pezsgő kulturális élettel töltik meg. Napjainkban inkább a Magyar Ház megnevezés a használatosabb, ám Sacher örökségét sem hagyták a múlt homályába veszni. Két tábla is őrzi a neves „albérlők” emlékét. Emellett 2016-ban egy polgári társulás is alakult itt, ami Sacher kultuszt hivatott őrizni és felvirágoztatni. A társulás Sacher-torta sütő versenyt és egyéb népszerűsítő rendezvényeket szervez, legutóbb pedig egy kiállítótermet hoztak létre az épületben, melyet Sacher-emlékszobának keresztelt el, ugynis itt szeretnék őrizni emlékét a patinás történetnek.

Az épület egyébként egészen 1945-ig az Esterházy-leszármazottak és az itt élő grófi család birtokában volt, a zselízi uradalom egyik központi épületének számított és az utolsó időszakban az Auersperg hercegi család egyes tagjai is lakták. Ebből kifolyólag egy kimondottan rangos, úri lak formáját öltötte, amiből a szocializmus beköszöntésével nem sok pompa maradt. Az egész grófi uradalom az állami birtokok rendszerébe került, s szolgálati lakásokká alakították át, eltüntetve az épület minden nemesi vonatkozását.

A Csemadok 1990-ben vásárolta meg a meglehetősen rossz állapotban lévő épületet, fokozatosan felújította, sőt egy oldalszárnnyal is kibővítette. Az elmúlt 30 évben óriási változáson ment keresztül az épület, sok funkciót kapott, megszépült, de korábbi fényét még nem sikerült visszanyernie. Az elmúlt években éppen ennek érdekében fogtak össze, célul tűzve ki annak a főúri pompának a visszaállítását, mely hajdan jellemezte az épületet.

„Fontos szempontnak tartottuk, hogy törekedjünk a korabeli állapotok visszaidézésére, ezért olyan anyagokat használjunk, melyek korábban is domináltak a házban. A színpad, a lépcsők és az előhelyiségek talaját tardosi vörösmészkő lapokkal borítottuk. A Sacher-szobába pedig tölgyfából készült mozaikparkettát választottunk. Az új bejárati ajtó mintázata hasonlít a korabeli ajtó csillagmotívumára. A Sacher Hotel vezetőségének – mellyel intenzív kapcsolatot alakítottunk ki – felajánlásásra pedig több bútort és világítótestet is kaptunk, melyek ugyancsak nagyon kellemes korabeli hangulatot kölcsönöznek”

– tette hozzá Csonka Ákos.

A felújított Sacher-terem egy helytörténeti kiállítás ünnepélyes keretei között nyílt meg. A Sacher Polgári Társulás két történész tagja, Kepka Márk és Csonka Ákosa városi uradalommal, kastéllyal, valamit a hercegi és grófi család zselízi hagyatékával foglalkozó kutatómunkájának köszönhetően jelentős mennyiségű fotó- és iratdokumentáció gyűlt össze.

Ezek egy részéből állította össze Kepka Márk helytörténeti kiállítását. A kiállítás a „Fotók a kastélyból” elnevezést kapta, mivel a kiállított anyag segítségével bepillantást nyerhetünk a Coudenhove és Auersperg főúri, hercegi családok zselízi hétköznapjaiba.

A kiállításmegnyitót egy helytörténeti előadás előzte meg, melynek során Kepka a képekhez fűződő történetekkel tette színesebbé a kiállítás anyagát. Megtudhattuk például, hogy milyen rokoni szálak fűzték a páneurópai eszme megalkotóját, Richard Coudenhove-Kalergit a zselízi grófi családhoz és azt is, hogy miként nyaraltak a porosz hercegnők és a velük rokoni kapcsolatban lévő Wehrmacht-főtisztek Zselízen.

„Történeteink és képeink egy letűnt világba kalauzolják a tisztelt érdeklődőt. A kiállítás képeit nézve megelevenednek a 30-as évek, beleshetünk a kiváltságosok hétköznapjaiba, a grófok és hercegek világába, akik Zselízen fogadták a kor prominens személyiségeit és sokszor európai jelentőségű rokonaikat (a városi legenda szerint magát Ferenc Ferdinánd trónörököst is). A kastély, a park, a Sacher-ház ismert helyszínekként, még eredeti rendeltetésüknek megfelelő környezetben köszönnek vissza a képekről, de felfedezhetünk olyan zugokat is, amelyek az ott lakókkal együtt örökre eltűntek. A kiállítás célja, hogy Zselíz történetének egy szeletét bemutatva emléket állítson e letűnt kor szereplőinek és helyszíneinek”

– fogalmazta meg a kiállítás mondanivalóját Kepka Márk.

A felhalmozott és kiépített értékek lenyűgözőek bár, ám a lelkes csapat nem elégszik meg ezekkel. Elkötelezettek, hogy ugyanezzel a lendülettel folytassák azt a szellemi és fizikai munkát, melynek célja, hogy a Sacher-ház a hajdani kastély és uradalom pompájában díszelegjen újra. Az a hagyaték pedig, mely forrásként rendelkezésre áll, minél szélesebb körben nyilvánosságra és bemutatásra kerüljön.

Az áhított nagy projekt az épület alatt található több száz éves pincehelyiség felújítása és kihasználása, illetve egy vagy több könyv kiadása is. Ezért a Sacher PT és a Csemadok a jövőben újra téglajegy kibocsátását fontolgatja, hogy mindez minél hamarabb testet ölthessen.

REflex24

Címkék: Esterházy-kastély, Sacher, Zselíz