Az Esterházy család Magyarország egyik leggazdagabb földbirtokos családja volt. Az előkelő família két részre oszlott, egy hercegi és egy grófi ágra. A Zselízen birtokokat szerzett Esterházyak a galántai (de Galantha) nemesi ágához tartoztak, akik felmenői között szerepel többek közt Esterházy Miklós és Pál is, kik mindketten Magyarország nádorai voltak, de rokoni szálak fűzték őket a szintén nádorként ismert Wesselényi Ferenchez is.

A zselízi Esterházy-kastély Szűcs László festményén.

Zselíz és az itteni uradalom a 17. század elején került az Esterházy család érdekeltségi körébe jobbára házasságkötések révén. Az Esterházy család zólyomi ága Zselízen és a hozzátartozó uradalom területén egyesítette a felaprózódott birtokrészeket.

A zselízi Esterházyaknak több major is a birtokukban volt a település környékén, melyeket a család tagjairól neveztek el: Karolina major, Rozina major, Albert major, Árok major, Mária major, Sándor major, Vilmos major stb.

Esterházy Miklós már 1617-ben, amikor Zselízt Pál fivérének adományozta, fontolgatta, hogy kastélyépít itt. A török invázió és a rossz anyagi helyzet miatt az építkezést elhalasztották 1720-ig. Rezidenciaként először 1789-ben említik, „domusresidentionalisként”, azaz kúriaként. Az egyszintes, terjedelmes barokk építményt, a 18. század végén klasszicista stílusban átépítették és bővítették. Az eredeti barokk terv alapján egy négyszárnyas lakóépület jött létre, a belső udvart árkád veszi körül.

A kastély alaprajza (fotó: Kepka Márk)

Az előcsarnokból egy átfogó folyosó nyílik, amely a reprezentációs helyiségekhez vezet, ahol szalon, étkező és könyvtár volt. A központi teremből a park felé francia ajtók nyíltak, amellyel lépcsők kötik össze. A főbejárat Lajos-stílusú ajtaja a18. század végéből származott.

Az 1804-ben kastélynak minősített épület igazán kastéllyá tulajdonképpen a 19. század első felében eszközölt bővítéseknek köszönhetően nőtte ki magát. Ekkor nyerte el ma is látható alakját. Végleges felépítése a következő lett: négy szárnyrésszel rendelkezik, középen belső udvarházzal. Fő homlokzata kilenc tengelyű, középen három tengelyű rizalittal (kiugró homlokrész), melyben a főbejárati oszlopcsarnok található.

(fotó: Opavsky Kristián)

A kastélyt körülvevő meseszép angolparkban patak, ritka és értékes fák, platánok, mocsári ciprusfa és több többszáz éves tölgyfa is található. Esterházy János Károly a kastély mellett három tölgyfát ültetett Mária, Karolina és Albert gyermeke születésekor. A fák mára jócskán megnőttek. A nyári tölgy, a maga 20 méteres magasságával és 570 centiméteres törzskerületével az ország legnagyobb és legértékesebb fái közé tartozik.

Az akkori tulajdonos, Esterházy János Károly (1775-1834) feleségével, Festetics Rózával (1779-1854) együtt nyári lakként használta. Mindketten nagy rajongói és támogatói voltak a kultúrának. Jelentősen hozzájárultak a Garam menti település gazdasági és kulturális fellendüléséhez. Támogatták a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítását, az ipolysági vármegyeháza építését és részt vállaltak a Magyar Tudományos Akadémia alapításában is.

(képeslap Kanyuk József gyűjteményéből)

A grófi házaspár gyermekeikkel (Máriával, Karolinával és Alberttel) itt találta meg a – bécsi nagyvárosi forgatagban sokszor nem lelt – békét és nyugalmat. Az 1800-as évek elején kezdték meg a parkosítást a négyszárnyú, belső udvarral rendelkező épület körül, ahová ma is ugyanazokon a – tardosi márványból készült – lépcsőkön át juthatunk be, amelyeken egykor többek között Franz Schubert is lépdelt, hiszen 1818-ban éppen őt ajánlották be János Károlynak, a grófkisasszonyok zenei műveltségének pallérozójaként.

A mágnás családoknál ez idő tájt nagy keletje volt a jó zenetanárnak. Esterházy János Károly meghívására – a már akkor is jó hírű – Franz Schubert kétszer fél évet töltött Mária és Karolina zenetanáraként. A zeneszerző rengeteg művet írt Zselízen, az itteni táj és az emberek megihlették őt. Horváth Géza kutatásai nyomán ittartózkodásai alatt több helyen is el volt szállásolva. Előbb az ún. Inspektori lakban (az uradalmi intéző háza, a mai adóhivatal épüelete heylén állt) és a kastélyban, 1824 tavaszától viszont már a közeli ún. Baglyos házban szállt meg. A Baglyos ház a mai napig létezik, napjainkban városi múzeumként és Schubert-emlékszobaként működik. A városban működő két énekkar és a művészeti iskola is a zeneszerző nevét viseli.

A Franz Schubertről elnevezett emlékszoba. (fotó: Magyar Nemzeti Múzeum, Eötvös Gyula)

Ugyanakkor nem Schubert volt az egyetlen ismert személyiség, aki megfordult a kastélyban. Az 1842-1843-as években Franz Sacher, a Sacher-torta atyja is az Esterházy család szolgálatában állt.

A gróf őt is fiatalon csábította el Zselízre a birodalmi fővárosból uradalmi szakácsának. Franz Sacher egykori szolgálati háza, a Sacher- mai intézményesült nevén a Magyar Ház. A kastélytól csak pár lépésnyire fekvő épület nemcsak otthonául szolgált a neves torta feltalálójának, de fia, Eduard e falak közt látta meg a napvilágot. Később ő volt az, aki megalapította a szintén nagy hírnévre szert tevő Sacher szállodaláncot. Az épület jelenleg a Csemadok helyi alapszervezetének a tulajdonát képezi és pezsgő kulturális élet övezi.

János Károly gróf 1834-ben halt meg Zselízen. A zselízi nagybirtok 1854-ben Breuner Enkerwoerth Ágost gróf kezére került, aki Karolinát vette feleségül.

A kastély utolsó nemesi származású tulajdonosa az ő unokája Breuner-Coudenhove Ernesztina grófnő volt. Édesanyja felől a Széchenyi családból származott. Ernesztina grófnő 1945-ig lakta a kastélyt, az uradalmat viszont férje Kunó 1915-ös halála után, unokaöccse Karl von Auersperg herceg és családja irányította, akik ugyancsak a Sacher-házban (is) éltek. Majd a front közeledtével előrelátóan Ernesztina Ausztriába, az amerikai zónába távozott, ahol nem sokkal később, 84 évesen hunyt el, Salzburgban, unokaöccse családja pedig még 1944-ben Svájcba mentek.

Az uradalom aranykészletét még sikerült mineketíeniük az érkező orosz katonák elől, ám az ezüstkészletre már nem maradt idő és a lépcsőfeljáró alatti padló alá rejtették. Erre a ’60-as években bukkantak rá, de az elmondások szerint egy Nyitráról kirendelt hivatalnok leltározta, majd vitte el azt, sorsáról nem tudni.

A háború – még a három hónapnyi front sem – tett szinte kárt az kastélyban, ellentétben a később bevonuló szovjetekkel, akik rövid itt-tartózkodásuk alatt szétverték az ajtókat, kidobálták és meggyújtották az olajfestményeket.

Az orosz katonák a kastélyban talált könyvekben a burzsoá világ jelképeit látták, ebből kifolyólag hatalmas kárt okoztak a könyvtárban felhalmozott kötetek felgyújtásával.

“Az évente megrendezendő Országos Népművészeti Fesztiválon a kastély egy központi helyszín.” (képeslap Kanyuk József gyűjteményéből)

A második világháború után az épület az állam kezébe került, majd a bíróság, a járási hivatalnokok munkahelyeként használták. A ’60-as évektől bő húsz esztendeig a legfiatalabb zselízieknek adott otthont, itt működtek az ifjúsági klubok és az óvoda. Az épület szerkezetének leépülése az óvoda kiköltözésével vette kezdetét. A rendszerváltás óta az épület gyakorlatilag üresen áll. Bár a ’90-es években a kastély új tetőt kapott, homlokzatát pedig felújították, falai az enyészetté lettek.

A jelenlegi városvezetés kozmetikai javításokkal igyekszik javítani az objektum helyzetén, pár új nyílászárót helyeztek be és ideiglenes megoldású elemekkel tették bizonyos részeit használhatóvá. Az utóbbi években a kastély újra otthont adott több kulturális rendezvénynek. Az évente megrendezendő Országos Népművészeti Fesztiválon a kastély egy központi helyszín, kiállítások, koncertek, színházi előadások, konferenciák szoktak lenni ilyenkor.

Az Esterházy-kripta

Az Esterházyak családi kriptája a római katolikus temető déli szélén áll. A kovácsolt kerítéssel körbevett, sokszög alapú, neogótikus és eklektikus stílusú épületet immádon cserép fedi. Építtetője gróf Esterházy János Károly volt, aki egyébként Galántán nyugszik, de végrendelete szerint szívét a családi kriptában helyezték nyugalomra.

Az Esterházyak családi kriptája a római katolikus temető déli szélén áll. (képeslap Kanyuk József gyűjteményéből)

Belső terében összesen 11 darab sírbolt elhelyezésére alkalmas üreget alakítottak ki. A koporsók elhelyezését követően az üregeket vörösmárvány-lapokkal zárták le. Többek között itt nyugszik gróf Esterházy Karolina, akinek Franz Schubert több zeneművét dedikálta, és aki maga is Schubert tanítványa volt.


Chládek Tamás
a farnadi magyar alapiskola tanulója

(A dolgozat 2019-ben aranysávos minősítést kapott a Kincskeresők XV. regionális értékeket kutató diákok országos konferenciáján Dunaszerdahelyen.)

Címkék: , ,

Hozzászólok

Támogass minket!

Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!

Támogatom a REflex24-et!
Olvasta már?
2024.03.22.

Az Úri muri bemutatója a Komáromi Jókai Színházban

Ma mutatja be a Komáromi Jókai Színház Móricz Zsigmond Úri muri című zenés színművét. Az előadást Bagó Bertalan…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb