A Prágában székelő csehszlovák Nemzetgyűlés 1960 áprilisában elfogadott 36/1960. sz. törvénye értelmében az ország közigazgatási beosztása jelentősen módosult. Szlovákiára leszűkítve ez annyit jelentett, hogy három kerület jött létre, valamint az addig létező 90 járásból mindössze 33-at alakítottak ki az összevonásoknak köszönhetően. Sok magyar többségű járást a tőlük északabbra található, döntően szlovákok által lakott járásokkal vontak össze.

A Nagykürtösi járás területileg többé-kevésbé lefedi az egykori Kékkői járást. (forrás: Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1944-1992)

Például ekkor szűnt meg az Ipolysági és a Zselízi járás is, s vonták össze azokat a tőlük északabbra található és már szlovák többségű Lévai járással, kialakítva ezzel a ma is ismert „nagy” Lévai járást. Ugyanúgy megszűnt a Kékkői járás is, amelyet a Losonci járással vontak össze, sőt, egészen Ipolyhídvégig kitolták annak határait, így kapva területeket a néhai Ipolysági járásból is (az ugyanis egészen Ipolynyékig terjedt).

E területi átszervezést a „honatyák” gazdasági érvekkel indokolták meg: a nagy kiterjedésű járások szervezői iparfejlesztést, általános gazdasági fellendülést ígértek. Vagyis ígértek volna, de nem történt semmi. A „nagy” Losonci járás nyugati területei szépen-lassan az ország legelmaradottabb vidékeinek egyikévé váltak (eleve is azok voltak), miközben Losonc és vidéke elszívta a nagyobb befektetéseket.

Kékkő 1923-1960 között járási székhely volt. (forrás: hlavnydennik.sk)

A kulturális élet is a padlón volt. A járás infrastruktúrája pocsék volt: gondoljunk csak bele, Ipolyhídvég lakosainak Losoncra  csaknem 70 km-es utat kellett megtenniük ahhoz, hogy hivatalos ügyeiket elintézhessék, holott „egy köpésnyire” volt tőlük Ipolyság.

A térség eme rossz közigazgatási beosztása a Besztercebányán székelő kerületi vezetőknek is problémát jelentett: kérték az állam központi szerveit, hogy segítsenek a problémáik megoldásában. Prágában bizony nem ültek tétlenül, 1968 februárjában cselekvésre szánták el magukat!

A nagykürtösi bányászok lakótelepei. (forrás: velky-krtis.sk)

A kormány 36/1968. sz. rendelete értelmében Szlovákiában négy új járást hoztak létre, az egyik ezek közül a Nagykürtösi lett, a Kékkői járás „reinkarnációja”. Területileg többé-kevésbé lefedte az egykori elődjét, valamint regionális és történelmi okokra hivatkozva további 8 községet kapott a Zólyomi járástól is (pl. Magasmajtény, Apafalva, Csall, Szuhány, Dacsólám, stb.).


Nyitókép: Nagykürtös (mesto-pisek.cz)

Címkék: , ,

Hozzászólok

Támogass minket!

Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!

Támogatom a REflex24-et!
Olvasta már?
2024.04.25.

Jóváhagyta a kormány az RTVS-ről szóló törvénytervezetet

Szlovák Televízió és Rádióra (STVR) változik a közszolgálati intézmény elnevezése. Igazgatóját kilenctagú tanács választja meg, melybe négy tagok…

2024.04.25.

Petőfi körtefáit ültették el Zselízen

Fotó: Alapiskola A Magyar Költészet- és a Föld napja évfordulói tájékán Zselízen idén különös eseményt tartottak a magyar…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb