Üvegbe zárt finomságok: elindult a lekvárszezon - Reflex24

Visszaemlékszem, amikor gyerekkoromban esténként a konyhából finom lekvárillat settenkedett a lakás minden pontjába, és ott maradt egészen reggelig. A kistányérra kiszedett „próbát” mindig mi, a gyerekek ettük meg, pedig eredetileg az arra volt hivatott, hogy édesanyámnak megmutassa, eléggé besűrűsödött-e már a lekvár.

A mi otthoni lekvárjainkba sosem került semmi tartósító- vagy zselésítőszer. Csak a gyümölcs és cukor. Úgy, ahogyan azt kell. Mert a lekvárt nem a sok „mű anyag” tartósítja, hanem a lépesről lépésre betartott munkafolyamatok.

Az alaposan megmosott gyümölcsöt a kellő mennyiségű cukorral a főzőedénybe tesszük, és lassú lángon főzni kezdjük. Ez hosszú időt vesz igénybe. Ha már elforrta a habját, többször kell kevergetni, mert onnantól gyorsabban sűrűsödik, és nemsokára elkészül.

Ekkor már meg kell, hogy legyenek készítve a tiszta üvegek, alaposan elmosva.

Amikor már elég sűrű a lekvárunk, beleszedjük az üvegekbe, jó szorosan rácsavarjuk a tetejét, és száraz dunsztba tesszük. Na, ez volt csak ám a furcsa szó a gyerekfülnek: száraz dunszt.

Dunsztom nem volt róla, mi lehet az.

Akkor pedig már végleg elvesztettem a fonalat, amikor anyukám megjelent az öreg pokróccal, amit télen a szánkóra szoktunk tenni, hogy ne fázzunk fel. Amikor pedig felnyitotta az ágyneműtartót, már nagyon vártam, hogy mi fog következni. A vastag pokrócot szétterítette, és mi hordtuk bele az átforrósodott üvegeket szépen sorban. Gyorsan ment, mert nem tudtuk sokáig a kezünkben tartani a forró lekváros üvegeket. Aztán szorosan betakargatta az üvegeket a pokróccal.

„Így fognak lassan kihűlni”

– mondta.  

Olyan volt az akkor, mint valami varázslat. Amikor egy-két hét múlva kiszedtük a lekvárt, már nem is jutott eszünkbe az esti illat, de még akkor sem, amikor télen a kenyéren, süteményen majszoltuk az üvegbe zárt finomságot. Ilyenkor már az ízét élvezhettük. Ezek a régi, gyerekkori emlékek akkor jutottak újra eszembe, amikor már én hívtam fel anyukámat, hogy az eperlekvárba mennyi cukrot tegyek.

Az eper és a sárgabaracklekvár nálunk ilyen gyümölcs-cukor aránnyal készül:

3 kg eperhez 1 kg kristálycukor kerül,

1 kg sárgabarackhoz pedig 60 dkg kristálycukor.

Természetesen a lekvárt jó érett gyümölcsből főzzük mindkét esetben. Fontos még, hogy a gyermekeket is vonjuk be a lekvárkészítésbe, hogy életre szóló élményekkel gazdagodjanak.

Kellemes lekvárfőzést kívánok mindenkinek!


A képek a szerző felvételei.

Címkék: , ,

Hozzászólok
Olvasta már?
2020.07.04.

A levendula csodájára járhatunk Lekéren

A levendula az egyik legváltozatosabban használt gyógy-, fűszer- és dísznövény, melyet számtalan módon felhasználhatunk, de amit csupán nézni vagy…

2020.07.06.

Bemutatjuk az Unlimited Souls együttest

Csábon a zenélésnek mindig is nagy hagyományai voltak, s ez alól a jelenkor sem kivétel. Nem is kell…

2020.07.05.

Hogyan értékelik az oktatási államtitkárral folytatott megbeszélést?

A hét elején már adtunk hírt az ipolysági munkaértekezletről, akkor Filip Mónika oktatásügyi államtitkárt és az esemény szervezőit…

2020.07.03.

R7: szomorú hírek “autópályaügyben”

A napokban tette közzé az INEKO (Portál o diaľniciach a železniciach) a honlapján az egyes, még megépítendő autópálya-szakaszok kivitelezésének tervezett…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb
Programajánló