Kiapadhatatlan témaforrásnak tűnik a COVID-19 okozta világjárvány és ez nem véletlen, hiszen nem csak az életünk, hanem az eddigi életformánk is veszélybe sodródott. Azt csak halkan jegyzem meg, hogy az utóbbinak talán nem is árt a változás. Az elmúlt hónapok alatt a közösségi média segítségével szinte mindannyian „szakképzett virológusokká” váltunk. A naprakész statisztikákon és az egyre fokozódó óvintézkedéseken túl nehéz újat mondani. Abba viszont talán kevésbé lát bele a kedves olvasó, hogy Európa nyugati peremén miként fogtak hozzá a kríziskezeléshez. Főleg azért, mert, az utolsó néhány napot leszámítva, enyhén szólva is vakmerő megközelítésből szemlélték kérdéskört.
Riedly Dénest nem kell bemutatnom azoknak, akik a Reflex24.sk indulása óta velünk tartanak. Tesmagról származik, Ipolyságon, Vácott, Budapesten tanult és úgy döntött, az egyetem után külföldön próbál szerencsét. Skypeon keresztül megosztott tapasztalataiból és némi online kutakodásból kiderül, hogyan kezeli a sokak által – megjegyzem, nem alaptalanul – „bezzegországnak” tekintett Egyesült Királyság az egész világot érintő vészhelyzetet.
A beszélgetés legelején Dénes azonnal megnyugtatott, hogy a párja és ő makkegészségesek. A mindennapi életük viszont nagyban átrendeződött a vírus miatt. Legjelentősebb változásként azt említette, hogy mindketten otthonról dolgoznak. A döntések a múlt hét elején és közepe felé születtek, a munkáltatótól függően.
Az irodában, ahol Dénes dolgozik, találtak egy fertőzött kollégát, aki a pozíciójából adódóan rengeteget utazott a világban. Ezt követően mindenkit hazaküldtek, aki el tudja végezni otthonról a feladatait. Az intézkedés a visszavonásig tart, akár hat hónapot is jelenthet.
Ezen kívül a legszembetűnőbb, hogy üresek a polcok az élelmiszerboltokban és szupermarketekben. Már a hivatalos bejelentéseket megelőzően beindult ott is a felvásárlási láz. Az egyébként indokolatlan őrületnek úgy próbálnak gátat szabni a kisebb boltok, hogy minden termékből maximum kettőt vihet minden vásárló. Persze, lehet tízszer is fordulni, vagy egyenként beküldeni az egész családot, meséli nevetve Dénes.
A szupermarketekben farkastörvények uralkodnak, aki kapja, marja. A toalettpapír ott is meglepően kelendő, volt, aki egész tornyot halmozott fel a bevásárlókocsijában és úgy vitte. Másnak meg egy darab sem maradt.
Ugyanúgy nincs nedves törlőkendő, kézfertőtlenítő, szappan és hiánycikk az olaj, a rizs, a tészták, a só, a vaj, az előrecsomagolt pékáruk és valamiért a hagyma is.
Érdekes módon hús az van és alkohol is. A kiemelt hiánycikkek árai az üzletekben is jelentősen emelkedtek. A nyerészkedők ott sem alszanak, néhányan a közösségi média piacán árulják a boltokban már nem fellelhető portékákat háromszoros áron. Az egy darab WC papír guriga árát illetően 5 font a rekord, amit Dénes meghirdetve látott, de olyan is akadt, hogy valaki használt toalettpapírt akart eladni. Őszintén remélem, hogy utóbbi csak valamiféle kommunikációs zavar szüleménye, esetleg tréfa. Az utcákon is lényegesen kevesebben vannak. A gyógyszerekre is vadászni kell, a legtöbb bolt (kint a boltokban is van patika részleg) készletei hiányosak.
A futball ligák felsőbb kényszer nélkül, önkéntesen lemondták a sporteseményeket, mert fertőzötteket diagnosztizáltak a játékosaik közt. A kocsmák, éttermek, edzőtermek és egyéb közösségi terek bezárásáról múlt pénteken tett bejelentést Boris Johnson. Ezt megelőzően viszont az volt a narratíva, meséli Dénes, hogy minél előbb túlesik az ország a víruson, annál jobb. Emiatt késett a hivatalos válasz és úgy tűnik, továbbra sem kapkodnak a törvényhozók. Tehát az Egyesült Királyságban jóval később hozták meg azokat a szigorú, ám közérdekű korlátozásokat, amelyeket Közép-Európában már majdnem tíz nappal korábban.
Megdöbbentő hallani, hogy alig több, mint egy hete még pontosan ugyanúgy zajlott az élet Ipswichben, mint annak előtte. Az egész bulinegyed tele volt, rengetegen töltötték a szabadidejüket a parkokban, úgy élték az életüket az emberek, mintha mi sem történt volna. Mindebben nagy felelőssége lehet a kormányzat enyhén szólva is lomha reakcióidejének, vagy gondatlanul megválasztott kezdeti stratégiájának. Alig két hete, amikor Európa többi részén már szigorú óvintézkedéseket foganatosítottak, Boris Johnson egy sajtótájékoztató keretében, itteni szemmel nézve igencsak enyhe rendelkezéseket hozott nyilvánosságra. Többek közt azzal kapcsolatban, hogy mit kell tennie annak, aki a koronavírus tüneteit észleli magán.
„Őszinte leszek a brit lakossággal: még sok családnak fel kell készülnie arra, hogy elveszíti szeretteit” – idézi Dénes a brit miniszterelnök köntörfalazás nélküli szavait. Az akkori, felettébb enyhe, társadalmi távolságtartásra nem építő rendelkezéseket észben tartva ugyancsak elgondolkodtató, mondhatni aggályos a nyilatkozat. Sokan bírálták is miatta.
Beszélgetésünk azzal zárta Dénes, hogy akárhogy is sakkozunk az érvekkel és ellenérvekkel, úgy tűnik, éppen a védekezési időszak elejét vette félvállról a brit törvényhozás. Az, hogy mennyire volt kritikus a mulasztás, hamarosan kiderül majd…
Végezetül lássuk a tényeket, melyeket a cikk írásának pillanatában ellenőriztem le az angol online sajtó segítségével: ma délben, március 23-án 5683 esetben mutatott pozitív eredményt a gyorsteszt az Egyesült Királyságban és 281 haláleset köthető szorosan a vírusfertőzéshez. Biztos vagyok benne, hogy mire megjelenik az írás, a számok növekedni fognak. A mai naptól fogva az iskolák is zárva tartanak, később, mint nálunk, de ez a döntés is megszületett. Valószínűsíthető, hogy a ma fognak napvilágot látni újabb, a társadalmi távolságtartásra kötelező törvények, amelyeket Boris Johnson jelent majd be.
Meghökkentően pozitív viszont az arra tett ígéret, hogy a cégek érdekében a kormány átvállalja minden olyan dolgozó bére 80%-ának kifizetését, akit a munkáltatója egyébként nem tud alkalmazni és a segítségnyújtás nélkül megszűnne a munkaviszonya.
Szigorítások sora várható tehát Európa nyugati peremén is, nem folytatja tovább a kormány a „szerencsejátékos stratégiát”. Az más kérdés, hogy milyen eredményeket hoznak majd a finoman szólva is megkésett lépések egy olyan játszmában, ahol nem csak egy láthatatlan ellenséggel harcolunk, hanem az idővel is…
#maradjotthon!
#vigyazzunkegymasra!
Morva Mátyás
források:
Támogass minket!
Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!
Támogatom a REflex24-et!
Hozzászólok