Hirdetés

Nagy Alex 1961-ben született Ipolyságon, a helyi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett, egyetemi diplomát a Pozsonyi Comenius Egyetem elméleti kibernetika és matematikai informatika szakán szerzett.  1986-ban megnősült, feleségével, Évával két fiúgyermeket neveltek fel. A család mára már két fiú- és két leányunokával gazdagodott. Alex útja az íráshoz több vállalkozáson keresztül vezetett. Írói pályafutása egy kereskedelmi tanácsadással foglalkozó könyvvel indult. Első leányunokájának születése meseírásra ihlette. Ezt követte első regénye, a Lelkek harca, melynek első kötete Hogy hívják az elvtársnőt?  címmel került az olvasók kezébe.

Azt írta magáról egy helyen, hogy fiatal korában a matematika vonzotta a legjobban, most mégis annak apropóján beszélgetünk, hogy június elején megjelent első regénye Lelkek harca – Hogy hívják az elvtársnőt címmel. Hogyan jutott el a matematikától az irodalomig?

A matematika vonzott, de az irodalom is előkelő helyet foglalt el a rangsoromban. Szerettem olvasni. És ez a mai napig így van.

Több társammal ellentétben a fogalmazás órákat is szerettem. A gimnáziumi évek alatt megesett, hogy egy-egy jól sikerült esszé után arról álmodoztam, író leszek. Többször bele is kezdtem az írásba, de néhány kézzel írott oldalnál sosem jutottam tovább. Talán lusta voltam, talán nem volt hozzá elegendő önbizalmam. Tény, hogy programozó matematikus lett belőlem…

Aztán rám is várt a nagybetűs élet, a szocializmus utolsó éveiben Család, gyerekek, rendszer-programozói állás. Semmi különös, egy-két kiábrándító pofonon kívül. Már éppen belerázódtam volna a szocialista valóságba, amikor jött a forradalom. A saját lábamra álltam. Először programoztam, aztán jöttek sorra a cégek: bányaipari, kozmetikai, telekommunikációs, ékszerészeti… Ebben a hosszú évekig tartó forgatagban az írásról el is feledkeztem.

Visszatekintve tisztán látom, hogy mit kellett megtanulnom. Hogy hová sodortak a történtek. Végül is most már minden olyan egyszerűnek tűnik: hiszek a kézfogásban, az adott szó szentségében. Hiszek a jóban, a szeretetben. Hiszek a rossz erejében, de abban is, hogy az ember felülkerekedik rajta.

Egyszerűen most jött el a pillanat, hogy a tapasztalataimat, az elveimet, az érzéseimet könyv formájában megosszam a külvilággal…

A kötet bemutatásra került a 93. Ünnepi Könyvhéten Budapesten, de az Ipolysági Városi Könyvtár meghívására városunkban is vendégeskedett. Milyen a regény fogadtatása?

Amikor tavaly karácsony előtt befejeztem a Lelkek harca első kötetét, furcsa érzés fogott el. Akkor tudatosodott bennem, hogy a könyv néhány hónapon belül a nagyközönség kezébe kerül. Azt hiszem, teljesen természetes, hogy az izgalom a könyv fogadtatása iránt az életem részévé vált. És ez a mai napig tart… Először a család és a hozzám legközelebb állók olvasták a könyvet. Nagy részük gratulált és további írásra biztatott. De az igazi, elfogulatlan vélemények éppen a budapesti könyvvásár után érkeztek, hiszen ekkor került a regény a magyarországi és szlovákiai könyvüzletekbe. Ezúton is köszönöm mindenkinek, aki elolvasta. A visszajelzések örömmel töltenek el, mert felülmúlták a várakozásomat. Az egész folyamat kicsúcsosodása számomra az ipolysági keresztelő volt. Régi és új barátaim körében mutathattam be a könyvet…

Az ipolysági könyvbemutatóra szép számmal érkeztek érdeklődők, ami nem meglepő,  hiszen erős ipolysági kötődéssel is rendelkezik.

Igen, a gyökerek… Ipolyságon születtem, itt jártam iskolába, a Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségiztem 1980-ban. Életem első harmada a városhoz kötődik. Teli szép élménnyel, barátokkal, kapcsolatokkal. Aztán az élet másfelé sodort. De a szülőváros az mindig szülőváros marad. A mai napig rendszeresen hazajárunk, hiszen a feleségem, Évi is ipolysági származású, és mindketten szívünkön viseljük a város sorsát.

Az ipolysági könyvbemutatón a városi könyvtárban

Ipolyság valamilyen módon helyet kap a regényben?

A történet nagy része egy Atmánság nevű kisvárosban játszódik. Atmánságnak van Fő tere, ahol a régi megyeháza áll. Van egy központi és tabáni lakótelepe, Mária- szobra és még sorolhatnám…

A kérdés megválaszolását ennek szellemében a tisztelt Olvasóra hagynám!

Ha jól értem, a regénynek vannak valós alapjai is. Sőt, a szereplők között találkozhatunk néhány olyan névvel, amelyek az ipolyságiak számára akár ismerősek is lehetnek.

A regény fikció. Természetesen az élet adta az inspirációt. A történet néhány eseménye megtörtént, de egészében a cselekmény és karakterek is kitaláltak. Az viszont igaz, hogy néhány szereplő nevét meghagytam. A korosztályombeliek biztosan felismerik őket a regény olvasása közben. Szerettem volna a helyszín által és néhány autentikus szereplőn keresztül feleleveníteni a nyolcvanas évek hangulatát,

és egyben tiszteletemet kifejezni szülővárosom iránt. 

Ha kézbe veszi a kötet az Olvasó, milyen regényre számíthat?

A Lelkek harca regény első része a nyolcvanas évek világát kelti életre.

Netti egy dél-szlovákiai kisvárosban kisfiát nevelő fiatal anyuka. Férje, Gábor, az országos szállítmányozási vállalat fejlesztő mérnöke. A házaspár közösen keresi a kiutat a szocialista rendszer és a párt fojtogató szorításából.

Greta és Andreas egy alpesi farmon gazdálkodnak és hosszú évek óta várják a gyermekáldást.

Bár a két házaspár különböző társadalmi körülmények között él, egyik sem sejti, hogy befolyásolja majd életüket a lelkek harca, ami már kezdetét vette. Ni és Dork, a két rokonlélek, ugyanis többször megszegte a szabályokat és ez súlyos következményekkel jár…

A bűnügyi elemekkel, hatalomvággyal, ármánnyal tűzdelt történet a Netti és Gábor viszontagságain keresztül tart tükröt a hanyatló rendszernek, mindezt egy fantasy világgal keretbe foglalva.

Mit olvas egy író? Vannak példaképei?

A klasszikusokat szeretem leginkább. Steinbeck, Dumas, Hemingway, a magyarok közül Jókai, Gárdonyi, József Attila. Persze nem vetem meg a jó krimit sem. Agatha Christie, Michael Connelly vagy Stephen King szintén szívesen látott vendég a könyvespolcon. A jelenlegi írók közül Müller Péter áll legközelebb a szívemhez.

Milyen további tervei vannak a jövőt illetően, már ami az irodalmat illeti? Tudható, mikor érkezik a Lelkek harca következő része?

A jövő egyre konkrétabb kontúrokat ölt. A könyvemhez kapcsolódó kommentek (ezúton is köszönök minden “Like-ot”, “szívecskét”, dicsérő szót) nagyrésze azzal a kérdéssel végződik, hogy “Mikor lesz kész a második rész?” Úgyhogy a jövőből közeljövő lett. Idén szeretném befejezni a második, jövőre pedig a regény utolsó, harmadik részét. Hogy utána mi lesz?

Annyit elárulok, hogy a van még a tarsolyomban néhány ötlet…





fotók: Nagy Alex archívuma/Ipolysági Városi Könyvtár

Hozzászólok

Támogass minket!

Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!

Támogatom a REflex24-et!
Olvasta már?
2022.08.11.

Szenzációs leleteket találtak Ipolyvisken

Az Árpádok nyomában című nagyszabású régészeti projekt keretén belül augusztus 8 és 21. között ásatások zajlanak az ipolyviski…

2022.08.11.

10. jubileumához érkezett az oroszkai Südwind – programajánló

2022. augusztus 14-én, vasárnap Oroszkán megrendezésre kerül az immár hagyományossá vált első és második világháborús hadtörténeti bemutató. A…

2022.08.08.

Az ipolyviski földvár területe arra vár, hogy valakik végre feltárják

Ásatási szakaszának záró részéhez érkezett az Árpádok nyomában című nagyszabású régészeti projekt, amelynek célja a kevésbé ismert feltáratlan…

2022.08.08.

Befejeződött a zselízi Szent Jakab-templom szentélyében a gótikus kőfaragványok restaurálása

Májusban vette kezdetét és július közepéig tartott a 14. századi templom megmaradt épített örökségének restaurálása. Az 1380 körül épült templom…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb