1938. októberében a komáromi tárgyalások eredményeként Ipolyság húsz évnyi csehszlovák megszállás után visszatért Magyarországhoz. A város és környékének lakossága euforikus örömmel fogadta a magyar honvédség bevonulását, amely békésen, ünnepi hangulatban zajlott.
Október 11-én, már a kora reggeli órákban megindultak Ipolyság felé a környékbeli települések lakói – Nagyoroszi, Drégelypalánk, Ipolyhont –, hogy együtt ünnepeljék a felszabadulást. A határnál a váci kerékpáros zászlóalj várakozott, míg déli 12 órakor megtörtént a hivatalos átadás. Vitéz Szombathy Pál alezredes, a váci Damjanich János 1. honvéd kerékpáros zászlóalj parancsnoka lépett oda a cseh oldalon szolgálatot teljesítő tiszthez, aki hivatalosan átadta a határvonalat, majd gépkocsijával távozott. Ezzel kezdetét vette a magyar honvédek bevonulása Ipolyságra.
Az Ipolyság körüli falvak lakossága is nagy számban megjelent, hogy a magyar csapatok bevonulásán részt vehessen. A tesmagiak abban a hitben, hogy a honvédek nem állnak meg a város határában, a falu elején még díszkaput is állítottak.
Az újságírók gépkocsijáról nemzeti színű kokárdákat szórtak a tömegbe, amelyet boldogan tűztek ki férfiak és nők egyaránt. Az ünneplés hangját visszhangozták a kiáltások:
„Vissza, vissza, mindent vissza! Pozsonyt vissza, Kassát vissza!”
A kerékpáros zászlóalj Ipolyság főterére érkezett, amelyet korábban Masaryk-térnek neveztek. A város bejáratánál hatalmas diadalkapu állt, amelyet az ipolysági asszonyok fenyőgallyakkal és piros-fehér élő virágokkal díszítettek.
A lelkesedés tetőfokára hágott, amikor fél kettőkor megjelent vitéz Paduschitzky Alfréd ezredes, a budapesti Mária Terézia honvéd gyalogezred parancsnoka, hogy hivatalosan átvegye a várost.
A gyalogezred élén a budapesti honvédzenekar haladt, Figedy Sándor karnagy vezetésével. A zenekar katonanótákat játszott, majd felhangzott a magyar Hiszekegy és a Himnusz, amelyet több mint 15 ezer ember sírva énekelt. A Himnusz után a tömeg ujjongva tört ki:
„Éljen a hadsereg! Éljen Horthy Miklós! Vissza, vissza, mindent vissza!”
A városháza zászlódíszes erkélyén dr. Salkovszky Jenő, a volt cseh tartománygyűlési képviselő, a Magyar Nemzeti Tanács nevében köszöntötte a honvédeket.
Borovens István, a felvidéki magyar munkáspárt nevében biztosította a honvédséget, hogy a nemzeti érzésű munkásság továbbra is Magyarország boldogulásáért dolgozik. Hornyai Ágnes a magyar ifjúság nevében mondott köszöntőt, háláját fejezve ki szüleiknek, akik a nehéz időkben is magyar szellemben nevelték őket. A beszéd után Okolicsányi Annával együtt virágcsokrot nyújtott át az ezredesnek
A történelmi jelentőségű eseményen Salkovszky Jenő ünnepélyes szavakkal méltatta Horthy Miklós kormányzót, akinek vezetői érdemeit hangsúlyozta a visszacsatolt területek kapcsán. Indítványozására több lelkes hangvételű táviratot küldtek el: Horthyt boldogságtól meghatottan üdvözölték, Imrédy Béla miniszterelnököt a húsz év utáni visszatérés örömével köszöntötték, Kánya Kálmán külügyminisztert a komáromi tárgyalások sikeréért méltatták, míg Jaross Andort a felvidéki magyarságért végzett munkájáért illették hálával.
Vitéz Nagybaconi Nagy Vilmos altábornagy arra biztatta a lakosságot, hogy amíg a közigazgatás működése meg nem kezdődik, bizalommal és nyitottsággal forduljanak panaszaikkal és problémáikkal a katonai hatóságokhoz.
Az altábornagy beszédét követően ismét felcsendült a Himnusz, amelyet a hatalmas tömeg meghatódva, könnyek között énekelt el.
A képek forrása: magyarhonved.blogspot.com
Támogass minket!
Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!
Támogatom a REflex24-et!
Hozzászólok