Ha végigpörgetjük az irodalomtörténetek lapjait, bizony kevés női szerzőt találunk a nevek között, s ha szlovákiai magyar női írók nevét próbáljuk felidézni, szintén erőlködnünk kell, hogy egy-kettő eszünkbe jusson. Napjainkban talán már nem akkora feladat, ha egy hölgy próbál írói babérokra törni, hiszen a bestsellerek szerzői között jócskán előfodulnak a gyengébbik nem tagjai közül is.

Talán kevesen tudják, hogy a 20-as évek Csehszlovákiájában, méghozzá tágabb környékünkön  is tevékenykedett egy sikeres írónő, akit Móricz és Kassák is elismert, írásai a Nyugatban is megjelentek, de aztán a sors messze vetett tájainkról.

Szenes Piroska levele Gellért Oszkárnak, a Nyugat szerkesztőjének. (fotó: regikonyvek.hu)

Szenes Piroska 1889-ben Erdélyben, Marosszalatnán született, majd szüleivel Lévára költöztek. Itt töltötte gyermek- és ifjúkorát, majd a 20-as években Budapesten az orvosi egyetemre járt.

Orvostanhallgatóként ismerkedett meg a Nyugat munkatársaival, Babits feleségével, Török Sophie-val például jó barátnők lettek. Többek között az ő biztatására küldte be egy rövid prózáját a Nyugat irodalmi pályázatára, mellyel díjat nyert, s ezután a neves folyóirat rendszeresen közölte írásait.

Férjével, az ügyvéd Halász Miklóssal Besztercebányán éltek, rendszeresen publikált a csehszlovákiai magyar folyóiratokban is, a huszas évek végétől kezdve jelentek meg regényei. Mivel mindketten zsidó származásúak voltak, a háború elől külföldre menekültek, Párizs, Portugália, Spanyolország után végül New Yorkban telepedtek le. Önként vállalt száműzetésük idején is folyamatosan írt, de sem a magyarországi, sem a csehszlovákiai kiadók nem vettek róla tudomást. A hatvanas években tervei között szerepelt a Magyarországra költözés, emlékiratainak kiadása, de ez már nem valósulhatott meg, 1972-ben New Yorkban halt meg. A 80-as években  Csehszlovákiában ugyan újra kiadták néhány írását, de az irodalmi köztudatba nem került vissza. Néhány évvel ezelőtt fedezték fel újra, s a könyvesboltok polcain már egy-egy regénye újra elérhető, sőt akár elektronikusan is olvasható.

Szenes Piroska. (forrás: facebook.com)

A háború előtt a legnagyobb visszahangot a Csillag a homlokán című regényével váltotta ki. Sokan Móricz Árvácskájával vagy Kosztolányi Édes Annájával rokonították. Hudák Katka, a kis szlovák cselédlány már gyerekkorától kezdve tudja, hogy többre vágyik, mint amit a falujában elérhet. Különböző családokba kerül szolgálólányként, ahol a felemelkedés helyett folyamatos megaláztatások érik, testileg-lelkileg kihasználják. Hiába igyekszik kitörni, még kivételes zenei tehetsége sem ad neki erre lehetőséget. De az ő sorsa nem torkollik tragédiába, Kata a regény végén belenyugszik, hogy nincs más választása, hátrányos helyzete nem teszi lehetővé a vágyott jobb életet, az ő sorsa a falusi asszonyoké, s feleségül megy az úriemberségtől messze álló Imrushoz.

(forrás: babelantikvárium.hu)

Saját egyetemi éveinek tapasztalataiból táplálkozik az Egyszer élünk című regénye. Az alkotás napló formájában íródott, ami már eleve személyesebbé teszi az olvasmányt. Engel Eszti egy vidéki kisvárosból kerül Budapestre az orvosi karra. Halmozottan hátrányos helyzetből indul: zsidó származású és nő. Ez a két tény az első naptól kezdve megpecsételi mind az egyetemi létét, mind a magánéletét. Az egyetemen már ötödéves, az ő városából, K.-ból, egy jómódú családból  származó Pista kezd udvarolni neki. A szerelemről azonban mindkettőjüknek más az elképzelésük: a férfi Hamupipőkeként látja Esztit, a nehéz sorsú lányt, akit ő majd felemel, s a szeme előtt már egy boldog jövőkép lebeg, mely szerint selyemben-bársonyban, egy budai villában semittevő úrinőként lesz az ő felesége. A lány azonban már modern nő, aki a 20-as évek nőideálját testesíti meg: önálló, vannak céljai, amelyeket önerőből akar megvalósítani, s a révbe érést nem feltétlenül egy gazdag férfi feleségeként képzeli el. És Eszti modern nőként viselkedik…

Szenes Piroska regényei nem számítanak könnyű olvasmánynak, ám különleges hangvételük, a szerző egyedi látásmódja és a remek társadalomrajz miatt bátran ajánlom mindenkinek, aki tartalmas irodalmi élményre vágyik.

Címkék: , , , , ,

Hozzászólok

Támogass minket!

Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!

Támogatom a REflex24-et!
Olvasta már?
2024.04.14.

Kutatás az Ipoly mente kultúrális életéről – Mondja el véleményét!

Győry Zsófi Nyugat-Magyarországról származik, végzős egyetemi hallgató Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Idén szerzi meg diplomáját közösségszervezés-szakon. Mivel…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb