Ankét: Távoktatás tanári szemmel

Mivel az iskolák bezártak és a diákok nem tudnak személyesen részt venni az oktatásban, előtérbe kerültek a digitális oktatás nyújtotta lehetőségek a tanulás és a tanítás online módon történő folytatására. Márciusi hónap folyamán rendkívüli rövid idő alatt kellett átállni az iskoláknak egy teljesen más működési formára, de a tapasztalatok ma már azt mutatják, hogy sok helyen sikerre vették az akadályt. Utánajárunk, hogyan értékelik a tanárok a járvány miatt megváltozott oktatási feltételeket.

Kaszmán-Saróka Liliána, Farnad

Most, hogy a tavalyi tanév után októberben újra visszatértünk az online tantermekbe, nem ért bennünket felkészületlenül a rendelet. A tavaszi tapasztalatokból nemcsak mi tanárok tanultunk, hanem a diákok nagy része is tudta már, milyen hozzáállást kell gyakorolnia ebben az időszakban. Természetesen, most is vannak nehézségek, hol technikai, hol tanulási vagy magatartásbeli helyzetekre kell reagálnunk – valójában úgy, mint egyébként is. Ami egyértelműen nagy kihívás ebben az időszakban, az a közösségi lét, a közösségi élmények hiányának a hatása. Egyelőre községünkben mi nem is annyira a vírus okozta betegségnek vagyunk kitéve, sokkal inkább a rendeletekből adódó krízishelyzettel való lelki küzdelemnek. Az egyik legérzékelhetőbb kihívás, hogy a személyes találkozások száma jócskán lecsökkent. Mindannyiunknak igénye van a szociális kapcsolatok jelenlétére. Egy jó példa erre, amikor online órán azt tapasztaljuk, hogy a diákok legszívesebben mesélnének, a macskájukat a kamera elé tartva mutatják meg, ki a hűséges tanulótársuk ebben az időszakban… ilyenkor tanárként is fel kell ismerni a helyzetet, hogy pár perces “terefere” segíthet abban, hogyha a diákok kapcsolódási igényeire reagálunk, az a továbbiakban segít a tanulásban a koncentrálást illetően. A másik érdekes szempont, ami leginkább pedagógiai szempontból foglalkoztat, hogy hogyan változik a diákok motivációja, s azáltal a hozzáállásuk a távoktatás során. Csak vegyünk néhány példát. Az egyik felismerésem, hogy azok a diákok, akik a közösségi energiákból szerzik a motivációjukat, azok nem jutnak annyi hatáshoz az online órákon keresztül, mint normális esetben, a tanulási folyamatukra ez negatív hatással van. A másik felismerésem, hogy azok a diákok, akiket motivál a függetlenség megélése, s emellé társul egy cél (például jó jegyekkel zárni az évet a továbbtanulás szempontjából), azok lubickolnak ebben az időszakban, szinte élvezik az otthonról való tanulást, és a legtöbb tantárgyban a legjobb formájukat hozzák. Ugyanígy van ez a tanártársadalomban is, saját magamon, és a tanár ismerőseimen is látom, hogy a motivációjuk, ha nem is teljesen, de változik, árnyalódik. Valójában egy nagy strukturális változásra kellett reagálnunk az elmúlt hónapokban, így magától értetődő, hogy az új hatások mindemellett új megküzdési stratégiákat is magukkal hoznak.

Jankus Zsolt, Zselíz

A távoktatás szükségességét jelen körülmények között senki sem vitatja, azonban a pár hónapos tapasztalat azt mondatja velem, hogy az oktatás hagyományos formáját semmilyen mértékben nem pótolja, s úgy vélem, nem is ez a célja. Minden tanulónak szüksége van arra, hogy napi szinten kapcsolatban legyen kortársaival és tanáraival, ellenkező esetben súlyos csorbát szenved azon szocializációs folyamat, amelyet a hagyományos oktatás hivatott számukra biztosítani. Mindemellett virtuális térben történő kommunikáció és tanulási folyamat szellemileg sokkal megterhelőbb tanárnak és diáknak egyaránt. Tanári részről az online tanítási órákra való felkészülés is jóval időigényesebb, nem beszélve a számonkérésről, amely a pandémiás helyzetre való tekintettel rengeteget veszít az objektivitásából. Nehéz ugyanis kiszűrni, hogy a képernyő túloldalán ülő tanuló a valós tudásáról ad-e számot, hiszen a tényleges tanár-diák interakció hiánya számos ötlettel ruházhatja fel a tanulót. Remélem, hogy a távoktatás nem ezen a téren tökéletesíti majd az utánunk jövő generációt. Hogy tényszerű is legyek, a zselízi Comenius Gimnázium tanáraként elmondhatom, hogy iskolánk naponta négy online tanítási órát biztosít tanulói számára a Zoom-alkalmazás segítségével, az oktatásnak ez a része nyolc órakor kezdődik és déli tizenkét órakor fejeződik be. Az ezt követő ebédszünet után feleltetés következik, amely a tőlünk telhető legnagyobb objektivitás mellett zajlik. Ezt követően a tanulók az esetlegesen felmerülő kérdéseiket még fél négyig feltehetik számunkra akár Zoomon, akár EduPage-en, akár Messengeren. Minden egyes tanulónk megfelelő technikai felszereltséggel rendelkezik, ugyanis iskolánk azok részére is biztosított laptopokat, akiknek erre nem volt lehetőségük, így a szó orwelli értelmében használt Nagy Testvér módjára mindenkit látunk, mindent hallunk és mindent megoldunk.

Baka Anita, Ipolyvisk

A legfőbb változás, hogy sokkal több időt töltök az iskolai feladatok ellátásával, mint egy klasszikus iskolai héten. Nem egyszerű átállni sem a diákoknak, sem a pedagógusoknak, hiába néztünk nemrég hasonló szituációval szembe. A google viszont ilyenkor is a barátunk. Számos érdekesebbnél érdekesebb és interaktívabb feladatot kínál. Van miből szemezgetni. A tavaszi online oktatáshoz képest változott pár dolog. Például egységesen az edupage-et használjuk a leckék kiadására és begyűjtésére. Tavaszhoz képest sokkal jobban megy már a ZOOM használata is a tanárok és a diákok körében egyaránt. Kisebb osztályok esetében esetleg a messenger is megoldás. Sajnos nem minden diák és szülő partner az online oktatásban, pedig a technikai háttér a legtöbb esetben adott. Ebben az esetben is fontos észben tartani, hogy nem nekünk pedagógusoknak tanul a diák, hanem önmagának. Mi azért vagyunk, hogy segítsünk ebben. Nehéz kérdés például a számonkérés. Történelemből ritkán használok tankönyvet. Immár harmadik éve feladatlapokkal dolgozom, amelyeket úgy állítok össze, hogy hangsúlyt kapjon a szövegértés és a kreativitás is. Ezeket eddig is tudtam osztályozni, és most is így teszek. Magyar nyelvből és irodalomból már kicsit más a helyzet. Hisz nincs tollbamondás és az iskolai dolgozat megírása is nehezen kivitelezhető. Így azt osztályozom, amit tudok, és ami szerintem az igazán fontos: kreativitás, problémamegoldás, szövegértés. 

Címkék: ankét, iskola, körkérdés, oktatás, pedagógus, tanulás, távoktatás