Számos siker, remek problémamegoldó képesség, csapatmunka – így jellemezhető a tűzoltók munkája. Nincsenek könnyű helyzetben,  hivatásuk is gyakran állítja őket kemény kihívások elé. Soha nem lehet tudni, mit hoz a szolgálat, mégis feltett céljuk az emberi élet védelme és a katasztrófahelyzetek elhárítása. Mi hajtja őket nap mint nap? Ők maguk példaképek, de ők kire néznek fel? A tűzoltók a hétköznapi hősök, akikre bármilyen vészhelyzetben számíthatunk! Következő ankétunkban őket kérdeztük hivatásukról. Köszönet a munkájukért és helytállásukért!

Herczeg Kevin, Ipolyság

2018. december 1-jén léptem be a tűzoltósághoz. Jelenleg az ipolysági tűzoltóságnál szolgálok tűzoltó-mentős funkcióban. Úgy gondolom, sok kisgyerek álma, hogy tűzoltó lehessen és nekem is mindig szimpatikus volt ez a hivatás. A családunkban többen dolgoznak mentősként és ápolóként, talán ezért is van meg bennem is az empátia és a segítőkészség az emberek felé. Leginkább a szüleimnek köszönhetem, hogy tűzoltó lettem, ők  inspiráltak és motiváltak.

Elsősorban nagyon fontos, hogy az adott személy mentálisan és fizikailag egészséges legyen, ezen felül persze fontos a szorgalom és az alázat.

Példaképemnek tartom az összes kollégát, akik másokon segítenek, gondolok itt a rendőrökre, mentősökre, az egészségügyi dolgozókra.

Nehéz visszaemlékeznem, melyik volt a legmeghatározóbb esetem, hiszen négy év alatt számos megrendítő helyzetet láttam. Több nagy tűzesetnél jelen voltam az utóbbi időben, a legmegdöbbentőbb az. amikor egy családnak leég a háza, de egy tragikus baleset is mindig megérint lelkileg. Ilyenkor az emberben átértékelődik, hogy mi is az igazi érték az életben.

Úgy gondolom, aki szívvel-lélekkel végzi ezt a munkát, az nem foglalkozik a hátrányokkal,például hogy sokszor a saját egészségünket kockáztatjuk.
A hivatás egyik nehézsége, amikor  igyekszünk valakinek professzionális segítséget nyújtani és az épp arra járó emberek leállnak fényképezni vagy videózni.

A mindennapokban az hajt, hogy a bajban segítsek másokon, hogy példát mutassak a fiatalabb generációnak, akik sokszor hősként tekintenek ránk, látszik a lelkesedés a szemükben, amikor meglátogatnak minket, vagy épp mi tartunk bemutatót egy falunapon.

Úgy veszem észre, hogy az emberek többsége elővigyázatos, igyekeznek betartani az óvintézkedéseket, ám tudjuk, hogy a baj a legkisebb figyelmetlenség miatt is megtörténhet. Ezért is kell higgadtnak és türelmesnek lennünk embertársainkkal.

Azért jó tűzoltónak lenni, mert segíthetünk a bajbajutottakon, legyen az ember vagy akármilyen élőlény és nem utolsósorban egy jó csapat/család tagja lehetsz. Erre akkor jössz rá, mikor egy nehéz, de sikeres szolgálat után elfog az érzés, hogy az egyik legszebb hivatás tűzoltónak lenni. 

Borka Tamás, Ipolyvisk

Öt éve kezdtem a Transpetrolon dolgozni, mint tűzoltó. Szeretek segíteni az embereknek, de az, hogy tűzoltó legyek, egy spontán ötlet volt. Adódott egy lehetőség, én pedig éltem vele.

Munkánkhoz fontos a fizikai erőnlét, illetve fontos, hogy krízishelyzetekben  higgadtan tudjunk viselkedni.

A legemlékezetesebb bevetés, amelyben részt vettem, a közelmúltban történet, amikor aratás közben kigyulladt a gabonatábla Tompa mellett.   Az oltásban  tőlünk öten vettek részt két autóval, ezen felül kilencen a cég területén készítették elő a terepet, hogy ha véletlenül a lángok egészen odáig terjedtek volna, el tudják hárítani a veszélyt. Rajtunk kívül az oltásban részt vettek az állami tűzoltók Ipolyságról és az ipolyviski önkéntes tűzoltók is. Nagyon erős szél fújt, ezért tovább tartott a munka.

A szakma nehézségei közé tartozik, hogy sokszor dolgozunk hétvégén és ünnepnapokon is. Idén megtapasztaltam azt is, hogy rengeteg a kiélezett helyzet.

Azt gondolom, hogy az emberek egy része túlságosan könnyelműen kezeli a helyzetet, ami a tűzeseteket illeti, elég visszatekinteni az elmúlt hetekre.

Azért jó tűzoltónak lenni, mert nem monoton munka. Mindig nagyon jó érzés segíteni másoknak. 

Maródi Gábor, Nagysalló

2017 április 1-én, tehát immár öt éve vagyok tűzoltó, a Tűzoltóság és Műszaki Mentőszolgálat Lévai Parancsnokságához tartozó zselízi tűzoltóságon szolgálok pozícióm szerint  tűzoltó-mentősként.

A tűzoltó hivatás már kiskorom óta foglalkoztatott.  Gyerekkoromban önkéntes tűzoltó voltam, de minden álmom az volt, hogy hivatásos tűzoltó legyek.

A családban édesapám önkéntes tűzoltó volt, jelenleg parancsnoki szolgálatot lát el. A testvérem szintén önkéntes tűzoltó. Aki ismer, tudja, hogy szeretek segíteni az embereken. Ennek a hivatásnak az alapja pedig  a segítségnyújtás.  Nem monoton munka, minden nap más helyzet vár az emberre.

Ahhoz, hogy valaki jó tűzoltóvá váljon, szerintem elengedhetetlen a talpraesettség, a jó kondíció és a szorgalom. Fontos, hogy legyen az illető  ne ijedjen meg a munkától és a látványtól (baleset, halál, porig égett test stb.), sőt, ha éjjel keltik is fel álmából, akkor is fel tudja találni magát.

Nincs két egyforma kiszállásunk, ez mindig változatos. Többször vettem részt nagyobb tűzeset elhárításában, ilyen például a peszektergenyei szemétdomb vagy löki szeparált elektronikai hulladék esete.

A tűzoltó hivatás nehézségei közé tartoznak a megrázó élmények, soha nem tudja az ember előre, miben lesz része. Aki nem tudja szívből csinálja, az ne is legyen tűzoltó. Ez nem arról szól, hogy gazdag legyen az ember.

Az én motivációm a segítségnyújtás, emellett szerencsés vagyok, mert jó emberekkel vagyok körül véve. Az én B csoportom nekem olyan, mint a második családom. Példaképemnek a műszaki parancsnokomat tartom.

Az emberek nagy része felelőtlen. Rohanó világban élünk, mindenki siet, ezért is van annyi halálos baleset. A tűzgyújtási tilalmat sem tartják be az emberek.

Gyakran járunk gyereknapok alkalmával iskolákba és óvodákba bemutatókat csinálni. A gyermekeket mindig nagyon érdekli, amit mondunk és amit mutatunk nekik, viszont a kedvenc részük, mikor készítjük a habot és belerohanhatnak. Élmény számukra a velünk való találkozás.

Židuliak Péter, Ipolyság

2019 november 1-én léptem szolgálatba, azóta a lévai tűzoltóságon dolgozom  vezető műszaki specialista pozícióban,, a munka egy részét az irodában végzem.

A középiskolás éveimben jött először a gondolat, hogy a tűzoltóságnál szeretnék szolgálni. Igazából azóta mást nem is szerettem volna csinálni. Már akkor megtetszett az elképzelés, hogy egy olyan munkahelyem legyen, ami minden nap más.

Ahhoz, hogy valaki jó tűzoltó legyen, alapfeltétel a jó fizikai és mentális állapot. Aki hivatásos tűzoltó szeretne lenni, annak fizikai, egészségügyi és pszichikai vizsgálaton mérik fel az alkalmasságát. Ezt a vizsgafolyamatot minden évben abszolválni kell, ezért rendkívül fontos, hogy jó kondícióban legyünk. Elengedhetetlen, hogy az ember szeresse azt, amit csinál, de ez talán minden más szakmára is vonatkozik.

Kimondott példaképem a szakmában nincs, de tisztelek mindenkit, aki sok-sok év eltelte után is ugyanolyan lendülettel végzi a munkáját, mint az első napon. 

Szerencsés vagyok, mert eddig nem volt olyan kiszállásom, ahol haláleset történt volna.  Számtalan balesetet és tűzesetet láttam. Nem rég volt egy erdőtűz, ahol majdnem egész nap készenlétben kellett lennünk, hogy ha szükséges, beavatkozhassunk. Ilyen esetekben is fontos, hogy jó fizikai kondícióban legyünk.

A legnehezebb ebben a munkában az, hogy az ember soha nem tudja, milyen esethez fogjak őt küldeni. Persze a legrosszabb az, amikor már nem tudunk segíteni. Sok tragédiáról hallottam a tapasztaltabb kollégáktól. Mindig  úgy kell a helyszínre érkezni, hogy bármi megtörténhet.

Nagyon jó érzés, mikor valakinek tudunk segíteni, meg tudjuk menteni az életét.   Ez egyben persze nagy felelősség is, de ez hajt tovább, hogy 100%-osan tudjuk elvégezni a munkánkat. 

Elszomorít, mikor látom az emberek egymáshoz való hozzáállását. Az utakon ez jól megfigyelhető. Nagyon kevés ember veszi figyelembe a többieket,   ebből van a sok tragédia. A baleseteknél is gyakran látjuk, hogy nem is gondolnak az emberek bele, milyen rossz vége lehetett a meggondolatlan döntéseiknek. A sok tragikus esetből tanulnia kellene mindenkinek. Mégis újra és újra elkövetik ugyanazokat a hibákat. 

Annak ellenére, hogy sok nehézséggel jár ez a munka, nagyon szép szakma. Bár  kiszámíthatatlan, soha nem tudjuk, mi vár ránk, mikor szolgálatba megyünk, de épp ez a szépsége.

Michňa Roland, Ipolyság

2021. augusztus 1-től a zselízi parancsnokságán szolgálok tűzoltó pozícióban. Először az érettségi letétele után fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy tűzoltó legyek. A családban csak apu volt állami alkalmazott. Bár rendőrként dolgozott, ő is a tűzoltóságot javasolta nekem. Inspirál, hogy akkor tudok segíteni az embereknek, amikor a legjobban rászorulnak. Főleg ez fogott meg ebben a hivatásban.

Szorgalmasnak kell lenni és nagyon kell akarni. Enélkül nem válhat senki jó tűzoltóvá. Sokat kell tanulni, és akarni kell a fejlődést. Ez az alapja az egésznek. Erős pszichikummal kell rendelkezni, hiszen fel kell tudni dolgozni a legtragikusabb látványt is.

Példaképemnek az egyik kollégámat tartom. Felnézek rá amiatt, ahogy képes mindig hideg fejjel kezelni a legkülönbözőbb helyzeteket is. Sok tapasztalattal rendelkezik. 

Az egyik legnagyobb katasztrófahelyzet, amiben részt vettem, az a peszektergenyei szeméttelep égése volt, amely még az év elején történt. Éjjel 11 órától reggelig oltottuk a tüzet legalább hét ciszternás kocsival.

A motiváció számomra a segítségnyújtás. Az emberek szemében úgymond “hősök” vagyunk. Ez az, ami hajt. Mégis sokan nem viselkednek körültekintően. Nem nagyon vigyáznak az utakon, nem vezetnek elővigyázatosan. Ezenfelül az emberek egy részét nem érdekli, hogy tilos a tűzgyújtás. Nagyon gyorsan  megtörténik a baj.

Én szorítok azoknak, akiknek a tűzoltóság az álmuk. Ez egy gyönyörű hivatás, amelyben az ember mindig tud fizikailag és mentálisan is fejlődni.




Borítóképünk csak illusztráció (forrás: minv.sk)

Hozzászólok

Támogass minket!

Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!

Támogatom a REflex24-et!
Olvasta már?
2024.03.22.

Az Úri muri bemutatója a Komáromi Jókai Színházban

Ma mutatja be a Komáromi Jókai Színház Móricz Zsigmond Úri muri című zenés színművét. Az előadást Bagó Bertalan…

2024.03.28.

Generációk közötti párbeszéd és tudásátadás fiataloknak

A RE-START egy adott földrajzi régióra koncentráló akcióterv, amelyben több települési önkormányzat, közigazgatási szerv, gazdasági szereplő és civil…

2024.03.29.

Nagypéntek – Jézus Krisztus kereszthalálának napja

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise.…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb