Felszabadulási emlékmű Nagykürtösön (forrás: velky-krtis.sk)

A térség állami iparosítása a hatvanas évek elején kezdődött meg, de Nagykürtös és térsége szinte teljes egészében kimaradt a folyamatból, hiszen a járás megalakulásakor az összlakosság mindössze 4,8%-a (az állami átlag 17,8% volt) dolgozott az iparban, ami 2270 embert jelentett. A járás egyöntetű mezőgazdasági jellege megmutatkozott az ott foglalkoztatott munkaerő nagyságában is:

körülbelül 8360 személy dolgozott ebben a szektorban.

Többek közt itt hajtották végre a legtöbb újítást is, hiszen a termőföld ideális volt mind az állattartásra, mind a növénytermesztésre (a termelést 50%-kal szerették volna növelni). Végül a szolgáltatói szektor 2970 munkaerőt ölelt fel.

És hogy miért éppen Nagykürtös?     

A Kürtös-patak völgyében elterülő falucska szomszédságában már a Monarchia idejében két barnaszénbányát nyitottak (a Barbara és Éva bányák), azonban a bányászat csak a szocializmus éveiben lendült igazán fel.

Egy szocialista város épül (fotó: Paule, Ladislav, Okres VK a jeho okolie)

Az ideérkező bányászoknak elkezdték felhúzni a lakótömböket, Nagykürtösből pedig egy nagyobb település lett, a Losonci járás nyugati felének „központja”. 1968-ban aztán járási székhellyé nevezték ki azért, mert Kékkő városával ellentétben itt még volt hely a további építkezéseknek (Kékkő amolyan „hegyes-völgyes” jellegű).

Az új járáshoz annak vezetői nagy reményeket fűztek: központilag „szegény vidéknek” szerették volna leminősíteni, hogy az ipari befektetések kedvezményesebben érkezhessenek ide (ez – valljuk be – felemásan sikerült, hiszen a járás ma is az ország egyik legelmaradottabbja, sőt, a bánya is a múlté).

A lakótelep szlovák megnevezéséből (sídlisko) alakult ki a város gúnyos magyar neve – Szidlistye (forrás: velky-krtis.sk)

A falu 1968-ban várossá lett felminősítve, s mondható, hogy rohamos fejlődésnek indult: sorra épültek fel az új lakónegyedek az ország minden szegletéből érkező új lakóknak, az eredeti tervről, egy nagyjából 20 ezres szocialista mintaváros kialakításáról az idők folyamán azonban letettek.

Mivel a város a szocializmus évei alatt született, annak valamennyi jegyét magán is viseli: ezért van az, hogy például Ipolysággal és Lévával ellentétben itt hiányoznak a dualizmus alatt épült történelmi épületek.

Helyettük van elég „szocreál” építmény.

Címkék: , ,

Hozzászólok

Támogass minket!

Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!

Támogatom a REflex24-et!
Olvasta már?
2025.07.15.

Több mint 40 millió euró értékben valósulhatnak meg beruházás a magyar–szlovák határ mentén az Interreg keretében

A magyar–szlovák határon átnyúló Interreg pályázati rendszer keretében ezúttal 64 millió euró értékben nyújtottak be projekteket. A rendelkezésre…

2025.07.17.

10 év után a végéhez közeledik a zselízi Esterházy-mauzóleum felújítása

Az előző évekhez hasonlóan idén is Nyitra Megye Önkormányzatának támogatásából folytatódott a zselízi Esterházy-mauzóleum felújítása, ahol a zselízi…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb