Felszabadulási emlékmű Nagykürtösön (forrás: velky-krtis.sk)

A térség állami iparosítása a hatvanas évek elején kezdődött meg, de Nagykürtös és térsége szinte teljes egészében kimaradt a folyamatból, hiszen a járás megalakulásakor az összlakosság mindössze 4,8%-a (az állami átlag 17,8% volt) dolgozott az iparban, ami 2270 embert jelentett. A járás egyöntetű mezőgazdasági jellege megmutatkozott az ott foglalkoztatott munkaerő nagyságában is:

körülbelül 8360 személy dolgozott ebben a szektorban.

Többek közt itt hajtották végre a legtöbb újítást is, hiszen a termőföld ideális volt mind az állattartásra, mind a növénytermesztésre (a termelést 50%-kal szerették volna növelni). Végül a szolgáltatói szektor 2970 munkaerőt ölelt fel.

És hogy miért éppen Nagykürtös?     

A Kürtös-patak völgyében elterülő falucska szomszédságában már a Monarchia idejében két barnaszénbányát nyitottak (a Barbara és Éva bányák), azonban a bányászat csak a szocializmus éveiben lendült igazán fel.

Egy szocialista város épül (fotó: Paule, Ladislav, Okres VK a jeho okolie)

Az ideérkező bányászoknak elkezdték felhúzni a lakótömböket, Nagykürtösből pedig egy nagyobb település lett, a Losonci járás nyugati felének „központja”. 1968-ban aztán járási székhellyé nevezték ki azért, mert Kékkő városával ellentétben itt még volt hely a további építkezéseknek (Kékkő amolyan „hegyes-völgyes” jellegű).

Az új járáshoz annak vezetői nagy reményeket fűztek: központilag „szegény vidéknek” szerették volna leminősíteni, hogy az ipari befektetések kedvezményesebben érkezhessenek ide (ez – valljuk be – felemásan sikerült, hiszen a járás ma is az ország egyik legelmaradottabbja, sőt, a bánya is a múlté).

A lakótelep szlovák megnevezéséből (sídlisko) alakult ki a város gúnyos magyar neve – Szidlistye (forrás: velky-krtis.sk)

A falu 1968-ban várossá lett felminősítve, s mondható, hogy rohamos fejlődésnek indult: sorra épültek fel az új lakónegyedek az ország minden szegletéből érkező új lakóknak, az eredeti tervről, egy nagyjából 20 ezres szocialista mintaváros kialakításáról az idők folyamán azonban letettek.

Mivel a város a szocializmus évei alatt született, annak valamennyi jegyét magán is viseli: ezért van az, hogy például Ipolysággal és Lévával ellentétben itt hiányoznak a dualizmus alatt épült történelmi épületek.

Helyettük van elég „szocreál” építmény.

Címkék: , ,

Hozzászólok

Támogass minket!

Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!

Támogatom a REflex24-et!
Olvasta már?
2024.03.22.

Az Úri muri bemutatója a Komáromi Jókai Színházban

Ma mutatja be a Komáromi Jókai Színház Móricz Zsigmond Úri muri című zenés színművét. Az előadást Bagó Bertalan…

2024.03.28.

Generációk közötti párbeszéd és tudásátadás fiataloknak

A RE-START egy adott földrajzi régióra koncentráló akcióterv, amelyben több települési önkormányzat, közigazgatási szerv, gazdasági szereplő és civil…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb