Felszabadulási emlékmű Nagykürtösön (forrás: velky-krtis.sk)

A térség állami iparosítása a hatvanas évek elején kezdődött meg, de Nagykürtös és térsége szinte teljes egészében kimaradt a folyamatból, hiszen a járás megalakulásakor az összlakosság mindössze 4,8%-a (az állami átlag 17,8% volt) dolgozott az iparban, ami 2270 embert jelentett. A járás egyöntetű mezőgazdasági jellege megmutatkozott az ott foglalkoztatott munkaerő nagyságában is:

körülbelül 8360 személy dolgozott ebben a szektorban.

Többek közt itt hajtották végre a legtöbb újítást is, hiszen a termőföld ideális volt mind az állattartásra, mind a növénytermesztésre (a termelést 50%-kal szerették volna növelni). Végül a szolgáltatói szektor 2970 munkaerőt ölelt fel.

És hogy miért éppen Nagykürtös?     

A Kürtös-patak völgyében elterülő falucska szomszédságában már a Monarchia idejében két barnaszénbányát nyitottak (a Barbara és Éva bányák), azonban a bányászat csak a szocializmus éveiben lendült igazán fel.

Egy szocialista város épül (fotó: Paule, Ladislav, Okres VK a jeho okolie)

Az ideérkező bányászoknak elkezdték felhúzni a lakótömböket, Nagykürtösből pedig egy nagyobb település lett, a Losonci járás nyugati felének „központja”. 1968-ban aztán járási székhellyé nevezték ki azért, mert Kékkő városával ellentétben itt még volt hely a további építkezéseknek (Kékkő amolyan „hegyes-völgyes” jellegű).

Az új járáshoz annak vezetői nagy reményeket fűztek: központilag „szegény vidéknek” szerették volna leminősíteni, hogy az ipari befektetések kedvezményesebben érkezhessenek ide (ez – valljuk be – felemásan sikerült, hiszen a járás ma is az ország egyik legelmaradottabbja, sőt, a bánya is a múlté).

A lakótelep szlovák megnevezéséből (sídlisko) alakult ki a város gúnyos magyar neve – Szidlistye (forrás: velky-krtis.sk)

A falu 1968-ban várossá lett felminősítve, s mondható, hogy rohamos fejlődésnek indult: sorra épültek fel az új lakónegyedek az ország minden szegletéből érkező új lakóknak, az eredeti tervről, egy nagyjából 20 ezres szocialista mintaváros kialakításáról az idők folyamán azonban letettek.

Mivel a város a szocializmus évei alatt született, annak valamennyi jegyét magán is viseli: ezért van az, hogy például Ipolysággal és Lévával ellentétben itt hiányoznak a dualizmus alatt épült történelmi épületek.

Helyettük van elég „szocreál” építmény.

Címkék: , ,

Hozzászólok
Olvasta már?
2021.09.15.

Egy zselízi magyar kissrác hódította meg a csehszlovák tehetségkutató TV-műsort

Kép: JOJ Videó Szimpatikus jelenet játszódott le a JOJ TV-csatornán futó Česko Slovensko má talent (CsehSzlovákia tehetségei) szombati…

2021.09.16.

A Sacher-gasztrokultúráról tartottak műhelymunkát Zselízen

A Gasztrokulturális örökségi helyszínek az NSKI és SACHER PT célterületein elnevezésű Interreg projekt részeként került sor arra a…

2021.09.14.

Potápi Árpád János adta át a zselízi Magyar Ház történelmi pincéjét

(Fotó: Botta Anikó) Ünnepélyes keretek között került átadásra a zselízi Magyar Ház történelmi, Sacher-pincéje 2021. szeptember 10-én. A…

2021.09.17.

Ilyen volt a XXXIX. Honti Kulturális Napok (képgaléria)

A múlt héten rendezték meg a XXXIX. Honti Kulturális Napokat Ipolyságon. A szlovák kormány és a Közegészségügyi Hivatal…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb