Karantén-szökevények

Mostanra óvintézkedések tömkelegét vezették be hazánkban. A városok és falvak lakosai összefogva próbálnak segíteni. Nem vártak a csodára, saját kezükbe vették az irányítást és szájmaszk varrásába kezdtek. A gyerekek, a pedagógusok és a szülők megküzdenek az online oktatás ismeretlenségéből fakadó nehézségekkel. Az orvosok, nővérek, tűzoltók és rendőrök saját életüket kockáztatva tesznek minden nap azért, hogy minket megvédjenek. A boltokban tüsténkedő elárusítók sem jókedvükből dolgoznak megállás nélkül, mégis eleget tesznek a kötelességüknek és végzik a dolgukat. Senki, de senki nem kap plusz juttatást azért, mert példaértékűen helytáll ebben a nehéz időszakban. Egy vállalkozó, egy alkalmazott, egy édesanya, egy nagypapa, egy gyermek sem. Mind azért teszik, amit tesznek, mert tudják, az emberiség most nem engedheti meg magának a széthúzást és a lázadozást. Azonban karantén ide, vagy oda, vannak, akik egyszerűen nem értenek a szóból…

A karanténra ítéltek közül többen önkényesen „szabadon” engedik magukat. Képesek megszökni a házi őrizetből, sőt a kijelölt karantén-övezetekből is. Van, aki már útközben, a buszról meglép, még mielőtt elvihetnék őt a megfelelő központba. Fittyet hányva minden előírásra, minden óvintézkedésre mennek, amerre csak látnak. Nem törődnek magukon kívül senkivel. Sőt, még saját magukkal sem, hiszen, ha kicsit is érdekelné őket az egészségük, akkor türelmesen eltöltenék azt a 14 napot a kiszabott helyen.

Micsoda felelőtlenségre vall ez a magatartás! Micsoda eszement lázadás ez a krízishelyzet ellen!

Ép ésszel szinte felfoghatatlan, hogyan képesek 14 nap miatt inkább veszélybe sodorni mindenkit, aki körülöttük van. Bizonyára vannak köztük olyanok is, akik nem is hibáztathatók ezért, mert a hirtelen őket érő sokk, vagy valamilyen, bennük lezajló pszichés folyamat okozhatja a meggondolatlan viselkedésüket.

Sajnos azonban olyan sokan vannak, akik csak és kizárólag a felelőtlenségük miatt törnek ki a rendszer szabályaiból. Elképzelni is nehéz, mi játszódhat le az ő fejükben.

Van egy másik csoport is, akik tudomást sem véve az egyre terjedő vírusról, utazgatnak, majd a csodás helyszínekről készült fotóikkal elárasztják a közösségi hálót. A legtöbbjük azzal érvel, „nem most foglaltuk le az utat, már hónapokkal ezelőtt kifizettük, nem hagyjuk elveszni a pénzünket”. Bravó! Igazatok van! Vigyázzatok is a pénzetekre, inkább veszítsétek el az egészségeteket! Lehetőleg úgy, hogy még másik tíz embert is fertőzzetek meg a kórral!

Ez az a magatartás, amire egyáltalán semmilyen magyarázat vagy kifogás nem létezik. Hogy szépen fejezzem ki magam, egyszerűség jellemzi leginkább ezen embertársainkat. Ezen túl pedig végtelen meggondolatlanság és felelőtlenség.

Tényleg ennyire anyagiasak lennénk? Odáig süllyedtünk, hogy fontosabb számunkra a pénz, mint saját és szeretteink egészsége?

Félreértés ne essék, se pánikolni, se rettegni nem kell! Erről szó sincs. Csupán óvatosnak kell lennünk, s egyénenként kötelességünk megtenni, amit meg tudunk annak érdekében, hogy minél kevesebben szenvedjék el e betegséget.

Szlávik Cyntia

Címkék: felelőtlenség, járvány, karantén