Az idő bár enyhíthet a fájdalmon, meg nem szünteti azt

Az eltűntek világnapja egy nemzetközi emléknap. Az emléknapot az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet kezdeményezésére minden évben augusztus 30-án tartjuk meg. E kezdeményezés célja nem a végleges lemondás és beletörődés. Azt szeretnék elérni általa, hogy jobban odafigyeljünk egymásra, illetve azokra a szervezetekre, amelyek azon munkálkodnak, hogy az elveszett, rég nem látott családtagokat újra egyesítsék, továbbá arra hivatott felhívni figyelmünket, hogy ahogy csak tudjuk, segítsük az ő munkájukat.

Eltűntnek számítanak azon személyek, akik önszántukból kilépnek a családi életükből, a háborúban elesettek, kiknek holtteste sosem került elő, illetve a természeti katasztrófák áldozatai is. Világszerte rengeteg család küzd egy eltűnt családtagj hiányának fájdalmával. Talán nincs is rosszabb annál, mint amikor bizonytalanságban telnek napjaink. Várjuk, hátha kapunk valami hírt, hátha egyszer csak betoppan az ajtón a rég nem látott szerettünk. A legtöbb esetben azonban ezek sajnos csak vágyak maradnak.

Világszerte több százezerre tehető az eltűntek száma. Gondoljunk csak bele, hány család várja haza szerettét. Bárki, bármit mond, a remény mindig él bennük, nem adjákefel a keresést még akkor sem, ha az illetékes szervek már lemondtak a keresett személy megtalálásáról. Talán ez így is van rendjén, hiszen ha valaki igazán fontos a számunkra, nem törődünk bele hirtelen eltűnésébe. Határok nélkül, minden követ megmozdítva azon igyekszünk, hogy előkerítsük. S ha valaki azt mondja, nincs remény, annak nem hisszük el szavait, csak tovább bizakodunk.

Manapság már minden megtörténhet, egyes helyeken szinte már nappal is veszélyes egyedül sétálnunk. Fontos hát, hogy ne csak magunkra és hozzátartozóinkra, de az embertársainkra is odafigyeljünk. Legyünk óvatosak és körültekintők! Sosem tudhatjuk, hol leselkedik ránk a baj.

Vannak persze, akik önszántukból hagyják el családjukat. Ennek számos oka lehet, a legtöbb esetben szó nélkül teszik ezt, bizonytalanságban hagyva a család többi tagját. Ők a legtöbbször távol az otthonuktól, akár egy másik országba költözve kezdenek új életet. Ebben az esetben ugyanolyan nehéz a beletörődés, sokáig csak várunk, hátha egyszer ismét visszatér a hiányzó családtag.

A régi időkben rengetegen lettek a háborúk, illetve fegyveres konfliktusok áldozatai. Vannak, kiket sikerült azonosítani, azonban sokan eltűntként vannak nyilvántartva. Az ő emlékük előtt számos emlékmű tiszteleg.

Azt mondják, az idő gyógyír mindenre. Egy eltűnt szerettünk, hozzátartozónk, barátunk hiánya miatt érzett fájdalmunkat azonban még az idő is képtelen megszűntetni. Enyhíthet rajta, de teljesen sosem feledjük őket…

Címkék: barátok, eltűntek, emléknap, szeretteink