Kereken 100, 120 és 210 évvel ezelőtt jelentős események zajlottak Ipolyvisken, melyek az Antióchiai Szent Margit templomhoz kötődnek. Templomtornyát 1811-ben építették a már meglévő hajóhoz. 1901-ben helyet kapott benne a kisharang, majd 1921-ben még két további haranggal bővült.

A gyönyörűen felújított Antiochiai Szent Margit-templom Ipolyvisken

A Magyar Katolikus Lexikon szerint Ipolyvisken már 1397 előtt Antióchiai Szent Margit tiszteletére szenteltek templomot, melyet 1711-ben és 1798-ban felújítottak. A tornyot csupán 1811-ben építették hozzá.

Fábián János egyháztörténész így írt róla:

“A viski templomot a jámbor hívek építtették, mikor, annak sehol semmi nyoma. Az 1779-iki egyházi látogatás csak megújítását említi, ami 1700-ban történt, amint a szentegyház akkori felirata is bizonyítja. /…/ E szentegyház azonban már a fennérintett egyházi látogatáskor dűlőfélben volt, s kétségkívül nemsokára utána le is dűlt, s akkor építtetett a mostani templom”. 

Az emlékezet szerint az első templom fából készült, amelyet a megáradt Ipoly magával sodort. Ezután épült meg a ma is álló kőtemplom, melyhez a kőanyagot az akkor még maradványaiban látható földvárról hordták le a lakosok. Viszont egy másik szóbeszéd szerint, bármilyen hatalmas árvíz is volt a községben, a templomba sosem ment be, a küszöb előtt mindig megállt.

Az évszázadok alatt a templom és annak tornya jelentősen megrongálódott. Első ízben Könözsy Béla plébános (1942–1982) kezdte a torony felújítást. Az állványozás elkészült, de munkálatok megkezdése előtt a Jóisten magához szólította. Az akkor idekerülő Orosch Jánost (1983–1990) beállványozott torony fogadta. Ekkor új pléhezést és deszkázást kapott a kupola. Az évek során a torony teteje többször át lett festve. A festések dátuma a kupola belsejébe kerül felírásra.  Az elkorhadt harangtartó fagerendákat Horváth Károly plébános (1994–2009) cserélte vasgerendákra.

A templomfalak nedvesedése miatt nélkülözhetetlen volt a falak rendbehozatala.

2015-ben a már elöregedett tetőszerkezet és annak veszélyes fedőanyaga került kicserélésre, majd a toronyrész részleges felújításával folytatódott a renoválás. 2017 nyarától 2018 május végéig zajlott a templom további felújítási munkálata. A templom az Ipoly partjának vizenyős talajára épült. A tetőszerkezet nem rendelkezett megfelelő esővízelvezető rendszerrel. Részben ennek köszönhető a templomfalak nedvesedése, s ezért is volt nélkülözhetetlen a falak rendbehozatala. A szükséges anyagi fedezet összegyűjtésében a hívek adománya, a község önkormányzata és Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma járult hozzá.

A felújítási folyamatok befejeztével 2018. szeptember 29-én került sor a templom fennállásának 220. évfordulója alkalmából megrendezett Imanapra. A szentmisét megelőzően elhangzott Sztyahula László plébános úr történelmi előadása Rajner Lajosról, a község neves szülöttjéről. Az ünnepi szentmisét Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent Jobb őre mutatta be.

A harangok toronyba történő felhúzása után az emberek többsége már nem láthatja őket, csupán hangjukat hallhatják naponta. A 20. századot megelőzően jelenleg nincsenek információk Ipolyvisk harangjairól. Jelenleg a toronyban 3 harang található, amelyeket a 20. század elején készítettek.  

A kisharangot Kudora János esperes öntette 1901-ben, Nepomuki Szent János tiszteletére. Kudora János 1879 –1909 között szolgált Ipolyvisken. Az 1701. sorszámot viselő harang Novotny Antal harangöntő mester temesvári öntödéjében készült.

Novotny Antal

A temesvári harangöntő műhelyt és haranglábgyárat, a történelmi Magyarország egész területén ismerték. Az első világháború során komoly gondot okozott a színesfémek hiánya is. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadvezetősége arra kényszerült, hogy 1916-ban elrendelje a harangok, az orgonasípok, a rézlemez tetők, a színesfémből készült háztartási eszközök „besorozását”, hadicélokra való beszolgáltatását. Honvédelmi célokra 1917. február 24-én, majd 1918. január 7-én püspöki engedélyekkel összeszedték, begyűjtötték a magyarországi templomok, kápolnák harangjait is, amelyeket beolvasztottak és a hadiüzemekben ágyúcsöveket és hüvelyeket öntöttek.

A tornyok és a haranglábak többségében általában csak egy harangot hagytak meg, továbbá ahol három vagy több harang volt, ott a legkisebb harangot megtarthatta a település. Emiatt menekülhetett meg Kudora esperes öntötte kisharang is. Továbbá a műemlék értékű harangok sem kerültem besorozásra.

A nagyharang 1921-ben Herold Richard harangöntödéjében készült. Felirata a következő: „SANCTA MARIA INTERPELLA PRO PLEBE TUA 1921.” felirattal (Szent Mária könyörögj népedért/értünk)

Közepes harangot Szent István király tiszteletére Polyóka István és neje Balla Borbála készítette 1921-ben. A nagyharanghoz hasonlóan szintén Herold Richard harangöntödéjében készült Chomotov-ban, Csehországban.

A harangon jól olvasható a felirat: “Szent István király tiszteletére Polyóka István és neje Balla Borbálya 1924.”

Polyóka István 1860-ban juhász gyermekeként látta meg a napvilágot az ipolyviski Őrhegy pusztán. 1900 körül ö volt a falu bírója. A háborús nyomor és nélkülözés közepette, tehetős család lévén ők vállalták magukra a harang elkészíttetését. Hangját csupán 6 évig csodálhatta, mely 1927-ben őt is elsiratta.

A harang, harangszó évszázadokon keresztül hozzátartozott és ma is hozzátartozik a vallásos emberek életéhez.

Az ipolyviski templom harangai

A szentmisék előtt hívogató harang indítja el és gyűjti egybe a híveket, hallhatjuk a harangszót reggel, délben és este is. Ipolyvisken reggel 6 órakor, déli 12 órakor és este 7 órakor szólalnak meg a harangok. Római és görög katolikus templomokban szokás Úrfelmutatás alatt harangozni, azonban ezt rendkívül kevés helyen gyakorolják, többek közt azért, mert ez a harangozó (harangot kapcsoló) és a szentmisét bemutató pap között szoros együttműködést, összehangolást igényel.  Ipolyvisken a hagyomány él, melyet a ministránsok végeznek.

Nagypénteken és nagyszombaton Jézust gyászolják a keresztény egyházak, így a római katolikus egyházban ezeken a napokon tilos a harangozás. A harangokat – főként faluhelyen – kereplők helyettesítik. Ipolyvisken még ma is látható a kerepelő a toronyban.

A nyelvlekötésa villamosítást megkönnyítőmegoldás, hogy a nyelveket rugóval, kötéllel, vagy huzallal lerögzítik, így mégkevesebb energiabefektetést igényel a harangszó, a harangozás előkongás nélkülindul és utókongás nélkül áll le anélkül, hogy a húzómű (motor, vagy mágnes)fékezne. A kézi harangozás idejében a jó harangozó ismérve az volt, hogy minél

gyorsabban, elő- és utókongások nélkül szólalt meg és hallgatott el a harang, Harangozási módok kétfélét különböztetnek meg. A felülütős rendszert és az alulütős rendszert. Az ipolyiski harangok alulütősek.  

A kialakult járványhelyzet miatt a plébániaközösségnek nem állt módjában a megemlékezést szervezni e jeles eseményekről. Bízva a 2022-es esztendőben, remélhetőleg lehetőség fog nyílni erre.


fotók: Gy. J., Baka Anita

Hozzászólok
Olvasta már?
2022.01.21.

Hogyan hat a járványhelyzet a gyerekek mentális egészségére?

Első diplomáját Viselkedéselemző (BA ) szakon szerezte Budapesten, a pszichológiai mesterképzést ezután Nyitrán végezte el, a klinikai szakkepzést pedig…

2022.01.25.

Közös jövőnk 2022 – jelentkezési határidő január 28.

Idén 20. alkalommal várják a jelentkezőket a Kárpát-medence szintű környezetvédelmi versenyre, Áder János az esemény fővédnöke. A verseny…

2022.01.22.

A hontfüzesgyarmati Bodor Éva „Ewita” az opera világszínpadán

(Fotó: Bodor Éva, Facebook) „Hogyan lehet eljutni a milánói Scalába?”– kérdezik egy olasz taxisofőrtől, aki azt válaszolja: „Gyakorolni,…

2022.01.26.

Čaputová: A népszámlálás eredményeit a kisebbségek javára kell értelmezni

A népszámlálás eredményeit a nemzeti kisebbségek javára kell értelmezni. Ezt Zuzana Čaputová államfő írta a közösségi hálón hétfőn.…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb