Lakodalmas tyúkhúsleves és népviseletes babakiállítás Nagysallóban

A Magyarországi Tájházak Szövetsége által közzétett Tájházak Napja programhoz csatlakozva került megszervezésre a tavaszváró Nagysalló tájházában április 23-án.

A Magyarországi Tájházak Szövetségnek programja szerint minden év áprilisában, Szent György naphoz igazítva kerül sor a tájházak ünnepélyes tavaszi kapunyitására. A program országos, de határon túlra is kiterjed.

„Tavaszvárót második alkalommal sikerült megszerveznünk a koronavírus helyzet miatt. Sokat gondolkodtunk, milyen témában kerüljön megszervezésre a tavaszváró.  Először is a falusi lakodalmat szerettük volna feleleveníteni. Második gondolatunk a magyar népviselet felidézése volt, hiszen éppen 24-e a magyar népviselet napja. Ezért úgy döntöttünk, hogy mindkét témába megpróbálunk bepillantást nyújtani”

– fogalmazott   Kicsindi Enikő, a nagysallói Folk–Art Polgári Társulás elnöke.

1996-ban a mára már megszűnő Nő című szlovákiai magyar hetilap felhívására indult az a kezdeményezés, hogy népviseletbe öltöztetett babák segítségével mutassák be a szlovákiai magyar néprajzi tájegységek viseleteit. Nagysallóban is volt követője a kezdeményezésnek. Mészáros Árpádné személyében, aki elkészítette a nagysallói anya és gyermekei viseletét, továbbá, magyar viseletes lány és huszár ruhát, majd a hetényi népviseletet is. Nem hiányozhatott a kiállításból a szomszédos települések népviseletének a bemutatása sem. A farnadi népviseletet Harangozó Nelli, a garamszentgyörgyi népviseletet, amely három korosztály viseletét mutatja be, Duba Ernőné Oroszi Gizella keze munkáját dicséri.

A hétköznapi visszafogottabb étkezésénél jóval bőségesebb és gazdagabb volt az ünnepnapok étkezése. A karácsony, húsvét, farsang és más ünnepnapok mellett nagy jelentősége volt az emberi élet legfontosabb fordulópontjain tarott ünnepi étkezésnek, melyeknek megvoltak a jellegzetes ételei.

A lakodalom legfontosabb étele a tyúkhúsleves volt

–  olvasható a rendezvényen elérhető leporellókon.

A lakodalom előtti napokban, hetekben már elkezdődtek a készülődések. Levágták az állatokat. Még a 19. század végén, a 20. század elején nagy cserépfazekakban (25-30 liter) főztek a kemencepadkán vagy az udvaron. A 20. század második felében az udvaron állították fel a sátrat a főzéshez, ahol üstökben (katlanban) főztek.  A lakodalom előtt az asszonyok elkészítették a levesbe való tésztát. Nagysallóban kockametéltet, Bátaszéken hosszúmetéltet készítettek. A kitelepítés következtében a magyarországi Kondorosról Nagysallóba érkező szlovákok pedig csigatésztát részesítették előnyben. Kezdetben a csigatésztát a szövőszék egyik alkatrészén készítették. Később volt, aki bicikliküllő segítségével állította elő a milliméterre pontos egyforma tésztákat. A rendezvényen mindenki kipróbálhatta a csigatészta elkészítését.

„Igyekeztünk úgy összeállítani a lakodalmas asztalt, hogy az szedett-vedett legyen.  A háznál tartott lakodalmakra a szomszédoktól és a rokonoktól hordták össze az evőeszközöket, poharakat, tányérokat. Emiatt nem volt egyforma semmi sem. Nem a teríték volt a lényeg, hanem az ételek, amiket jóízűen elfogyasztottak”

– tette hozzá Kicsindi Enikő.

A menyasszony ruháját a vásáron szerezték be, amely az 1930-as évekig csak fekete lehetett. A szoknya hossza térden aluli, kb. másfél arasznyira lejjebb érő, bő szabású volt. Ehhez fehér harisnyát és csattos cipőt viseltek. Többek közt ezeket a fekete menyasszonyi ruhákat viselő nagysallói menyasszonyokat és házastársukat ábrázoló fotókiállítást tekinthettek meg a látogatók. A régi keretbe összeinstallált fotókon látható a híres állatorvos, Kopek Imre és azok a boldog újházasok, akik reményteli jövőjét nemsokára beárnyékolta a második világháború majd a kitelepítések sora.

Az érdeklődők mélyebb bepillantást nyerhettek a régi idők lakodalmai hangulatába az Ecseri lakodalmas filmnek köszönhetően. Az 1950-es években Ecseren dolgozták fel a hagyományos lakodalmat. A film betekintést nyújt a lánykéréstől a lakodalomra való készülésen át a lakodalom utáni mozzanatokba.

A jó hangulatot biztosította a népi lakodalmi muzsika, amely közben lehetőség nyílt kézműveskedésre, mézeskalács díszítésre, népi gyermekjátékok kipróbálására, kocka, illetve csigatészta elkészítésére is. Németh Lászlóné segítségével gyógynövényekből teakeverék készítésére és a tavaszi tisztítókúrára való felkészülésre. Délben elfogyasztásra került a tyúkhúsleves, melyet a helyi asszonyok már reggel 6 órakor elkezdtek főzni. Az 50 literes katlanban 4 tyúkot készítettek el. Ezt követően terítékre került a mákostészta, túróstészta és káposztástészta is. Desszertként pedig a lakodalmak kihagyhatatlan édessége a magastorta (melyet korábban cukortortának is neveztek)  és a kulcsoskalács került elfogyasztásra.