(Fotó: Torkos Erik Márk)

Ember és társadalom a 21. században: hálózatok, terek és határhelyzetek. Ez szolgáltatja a központi témáját a Nemzetstratégiai Kutatóintézet immáron IV. Interdiszciplináris Konferenciájának, amivel idén a szakmai intézmény csatlakozott az MTA Magyar Tudomány Ünnepe című programsorozatba.

Az NSKI immár negyedik alkalommal rendezi meg a Kárpát-medencei magyar kutatók e tanácskozását, fórumot biztosítva a legkülönbözőbb tudományágak képviselői számára a közös munkához, eszmecseréhez, legújabb kutatási eredményeik ismertetéséhez, amit ezúttal a Partiumi Keresztény Egyetemen tartanak Nagyváradon, hibrid formában. Ez utóbbi azt jelenti, hogy némely előadások és szakmai diskurzusok élőben, némelyek pedig online formában valósulnak meg. Online ugyanakkor mindent közvetítenek. Az NSKI mellett az idei esemény főszervezője a házigazda Partiumi Keresztény Egyetem, társszervezője pedig az Orbán Balázs Intézet Egyesület. Szakmai partner a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Néprajzi Társaság, a Magyar Regionális Tudományi Társaság, a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Néprajzi Múzeum, a Partiumi Területi Kutatások Intézete, a REGA Régiókutató Egyesület és a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat.

A megnyitón ünnepi köszöntőt tartott továbbá Péti Márton, az NSKI elnökhelyettese,  prof. dr. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, illetve Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár.

Plenáris előadást tartott Péti Márton (Fejlesztési terek, határhelyzetek Magyarországon és Erdélyben), Nagy Egon, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Földrajztudományi Intézet vezetője (A román geopolitika és területpolitika hangsúlyváltozásai a 21. században); Constantinovits Milán, a Mathias Corvinus Collegium szakmai főigazgató-helyettese (Az intézményi és tudáshálózatok a Kárpát-medencében – a Mathias Corvinus Collegium küldetése); Gyurcsík Iván, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektori tanácsadója (A kisebbségi/nemzetiségi kérdés oktatása és kutatása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen); Kósa-Grimm András Kristóf, a Nemzeti Örökség Intézete osztályvezetője (A Nemzeti Örökség Intézete feladatai). Illetve kerekasztal-beszélgetés keretén belül vitatta meg a külhoni magyarlakta térségek fejlesztését az új európai fejlesztési időszak kezdetén Horváth Alpár, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem egyetemi adjunktusa, Pataki Gábor, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola mesteroktatója, Ricz András, a szabadkai Regionális Tudományi Társaság elnöke, illetve Szilágyi Ferenc, a nagyváradi PKE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja, egyetemi docense.

(Fotó: Torkos Erik Márk)

A kivételes esemény keretén belül került ünnepélyes aláírásra a Veszprémi Érseki Főiskola és Partiumi Keresztény Egyetem stratégiai megállapodása is  (aláírok: dr. Sebestyén József rektor (Veszprémi Érseki Főiskola), prof. dr. Pálfi József rektor (PKE), dr. Szilágyi Ferenc dékán (PKE GTK).

„A tudomány – szokták mondani – az emberiség legnagyszerűbb közös nevezője. Az együttműködés, a kooperáció, az összefogás és a csapatmunka talán az élet egyetlen területén sem működik olyan jól az emberek között, mint a tudományos életben. Jelen konferencia is ugyanezeknek a partnerségeknek és szövetségeknek, illetve ugyanannak a több szak- és kutatási területnek a jegyében történik, mint a korábbi három. Ez ezúttal is arra törekszik, hogy a különböző tudományterületek együttműködését a Kárpát-haza szintjén is bemutassa, egyúttal pedig fórumot biztosítson azon tudományos eredmények szemléltetésére, amelyek a Kárpát-medencei magyar közösségeket érintő kutatások során születtek.

A család és népesedés témakörével már a 2020-as II. Interdiszciplináris Konferencián is kiemelt helyen foglalkoztunk, de – kiemelt jelentősége okán – idén ismételten hangsúlyos szerepet kap a terület: külön szekció foglalkozik a gyermekvállalás kérdésével a Kárpát-medencei országok vonatkozásában. 

Konferenciánk a regionális gondolkodás fontosságára is szeretné felhívni a figyelmet, nem véletlen tehát, hogy idén ennek jegyében három szekciót is létrehoztunk. Külön foglalkozunk a regionális fejlesztésekkel, külön a határkutatásokkal – bizonyítva azt, hogy az államhatárok egyre kevésbé töltenek be elválasztó szerepet az országok és a határok két oldalán élők között –, és külön a nagyvárosi térségekkel. A Kárpát-medencei nagyvárosi térségek című szekcióban elhangzó előadások – Budapest mellett – Miskolc, Debrecen, Pécs, Kolozsvár, Nagyvárad és Pozsony agglomerációjának sajátosságait is feltárják. Immár hagyománnyá vált konferenciáinkon, hogy a külhoni magyar oktatás jelenét és jövőjét feltáró előadások is elhangzanak. Ezúttal a külhoni magyarság iskolázottsági pozícióit vizsgálják előadóink Erdély, Kárpátalja és Vajdaság vonatkozásában, egy másik szekcióban pedig – a régiós tematikákhoz is kapcsolódva – a kistérségi oktatás és közösségfejlesztés tárgykörében kerül sor előadásokra. A „nyelvében él a nemzet” Széchenyitől származó gondolata jegyében konferenciáink a magyar nyelvhasználat kérdéskörét – nemzetstratégiai jelentősége okán is – mindig kiemelten kezelték. Idén – a Változó világ, változó nyelv szekcióban – hat előadást is meghallgathatunk, többek között a nyelv identitásalakító erejéről, a helynévadási szokásokról és az idegennyelvi készségek fejlesztéséről. A helyi kulturális örökség turisztikai hasznosíthatósága a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatásaiban is rendre jelen van az utóbbi években. A téma ezúttal Kárpát-medencei kitekintéssel, külön szekcióban jelenik meg, az anyaországiak mellett erdélyi és vajdasági példák ismertetésével” – mondta el Szász Jenő, az NSKI elnöke köszöntőjében.

(Fotó: Torkos Erik Márk)

Két nap alatt 9 szekcióban több mint 100 előadó 74 előadás került prezentálásra. Ezek közül több is érintette a Felvidéket: Lampl Zsuzsannaszlovákiai magyarok: deklarált identitás, nemzeti identitás, nemzeti név, kettős identitás, avagy aki ismeri a Neoton Família dalait, az magyar? címmel.

A neves felvidéki szociológus előadásának elsődleges célja a címben említett fogalmak tisztázása, mivel a közbeszédben állandó, de a szakmai és politikai diskurzusban is gyakori az összemosásuk, annak ellenére, hogy bár egymással szorosan összefüggő, mégis különböző jelenségekről van szó.

Mindezt a szlovákiai magyarok példáján mutatva be, statisztikai és empirikus adatokra támaszkodva. Ez egyben azt is jelenti, hogy vissza kell térni az alapkérdéshez: ki a magyar Szlovákiában. Az előadás további részében röviden a következő, politikailag sem semleges kérdésekkel is foglalkozott az előadó: minek nevezi önmagát a Szlovákiában élő magyar népesség? Minek nevezik magukat egymás között és szlovák környezetben? Mit jelent a magyar nemzeti identitás és mitől lesz valaki magyar nemzeti identitású? Csak egyetlen fajtája van a magyar nemzeti identitásnak, vagy többféle? Léteznek-e kettős identitású szlovákiai magyarok?

Poharjas Gábor László (a BCE Gazdaságföldrajz és Városfejlesztés Tanszék PhD-hallgatója) arra kereste a választ kutatásában, hogy milyen hatásai vannak a határon átnyúló lakóhelyi mobilitásnak a pozsonyi agglomerációs térségben.

Az előadásban a pozsonyi agglomerációs térséggel foglalkozott, különös tekintettel Rajkára, aminek sajátosságát a határon átnyúló lakóhelyi mobilitás jelensége adja. Pozsony kedvező földrajzi adottságait, kiváltképp Bécs közelségét felhasználva a pozsonyi régió az Európai Unió egyik leggyorsabban fejlődő régiójává vált.

Pozsony egyre intenzívebb fejlődése az ingatlanárak emelkedésével járt együtt, ezért a már szabadon átjárható osztrák és magyar határon túl található települések, így Rajka és a környező falvak is a kiköltöző szlovákiaiak kedvelt célpontjává váltak. Mára a tömeges Pozsony felőli migráció következtében a Rajkán lakók több mint fele állampolgársága, vagy/és munkahelye révén élénken kapcsolódik Szlovákiához és Pozsonyhoz. Kutatásában arra kereste a választ, hogy milyen újfajta kihívásokkal jár egy település mindennapi életében a határon átnyúló lakóhelyi mobilitás. A vizsgálatot komplex társadalomtudományos módszertannal készítette, aminek nagyon fontos elemei a félig strukturált interjúk döntéshozókkal, szakértőkkel, a településen lakókkal, valamint a terepi megfigyelés eszközrendszere.

(Fotó: Torkos Erik Márk)

Varga Bence (ELTE-Regionális Tudományi Tanszék): A koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági hatásainak vizsgálata a magyar–szlovák határrégiókban címmel tartott előadást.  A SARS-CoV-2 új koronavírus-fertőzés okozta COVID-19 betegség jelentős társadalmi és gazdasági következményekkel járt, melyek a határ menti térségeket hatványozottan érintették.

A járványra adott válságreakciók számos esetben határforgalmi korlátozások formájában jelentkeztek, melyek a határon átnyúló társadalmi és gazdasági kapcsolatrendszerek dinamikájának és struktúrájának megváltozásával jelentős mértékben érintették a határ menti térségekben élő külhoni magyarok helyzetét is.

Kutatásában elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy a határforgalmi korlátozások és lezárások milyen mértékben befolyásolták, determinálták a határ menti térségek periferizációját a magyar–szlovák határrégiókban, illetve hogy a járvány során az egyes határtérségek átjárhatósága milyen mértékben idomult a társadalmi és gazdasági sajátosságokhoz és a lakossági igényekhez. A vizsgálat során a magyar–szlovák határtérségben működő ETT/EGTC társulások vezetőivel készített félig strukturált interjúk, szakirodalmi források és sajtóhírek elemzése révén járta körül a témát.

Simon István Krisztián (a Nógrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Környezetvédelmi Osztályának vezetője; a Debreceni Egyetem Földtudományok Doktori Iskolájának hallgatója) pedig  a helyi termékek, helyi értékek szerepe a vidékfejlesztésben Nógrád megyében, különös tekintettel a Novohrad-Nógrád Geoparkra címmel vizsgált a Felvidéket is érintő témát.

Nógrád megye több szempontból is különleges. Magyarország legkisebb lélekszámú megyéje, amit számtalan társadalmi konfliktus sújt. Az ország perifériáján helyezkedik el, egyes területei mégis Budapest vonzáskörzetéhez tartoznak. Határ választja el Szlovákiától, de palócok laknak mindkét oldalon. Gyönyörű természeti adottságok és gazdag kulturális múlt jellemzi a megyét, de gazdasági szempontból súlyosan elmaradott térség. Kiváló adottságai vannak a turizmus tekintetében, de ez még nincs kihasználva.

A Novohrad-Nógrád Geopark, az első európai határon átnyúló geopark jelentős szerepet játszott a megye turizmusának fejlesztésében. A helyi termékek és a helyi erőforrások jelenthetik Nógrád megye egyik kitörési lehetőségét. Az előadásban a geopark létesítése által előidézett fejlődést mutatta be a helyi termékek, helyi élelmiszerek szerepének középpontba állításával.

A konferencia megrendezéséhez fontos támogatást nyújtott a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány.

Hozzászólok

Támogass minket!

Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!

Támogatom a REflex24-et!
Olvasta már?
2023.02.03.

Ismét együtt báloztak a zselízi szülők és iskolabarátok

2023 januárjának utolsó hétvégéjén került sor az 52. Szülők és Iskolabarátok Báljára, Zselízen. Fotó: Puksa Andrea Az 1969. február…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb