„Szelíd domb alján szomorú Szakolcán, Vidéki bánat föllege hajol rám…” – írja Juhász Gyula Emlékek útján című versében, amikor 1912-ben Szakolcára nevezték ki helyettes tanárnak a királyi katolikus főgimnáziumba. Ám költőnk a maga alföldi mivoltával, távol Annától, ezt igazi száműzetésként élte meg. Minden bizonnyal a lelkiállapota miatt lett ilyen negatív Szakolca megítélése, szerintünk ugyanis a városka egy igazi kis ékszerdoboz. Képzeletünket szabadon eresztve el tudjuk gondolni, hogy a boldog békeidők Monarchiájának fénykorában még ennél is idillibb hely lehetett a Fehér-Kárpátok e szeglete, ahol Juhász Gyula tanítja az irodalmat, vagy éppen száz évnek előtte Gvadányi József tölti nyugdíjas éveit. 

címer
A szakolcai kultúrház homlokzata

A Morva folyó menti kisvárost Anjou Nagy Lajos királyunk emelte szabad királyi városi rangra, ezáltal Pozsonnyal, Kassával, Nagyszombattal, Bártfával és Eperjessel egyetemben a legjelentősebb felföldi városok közé került. A király bronzszobra a németes főtér egyik legméltóbb helyén áll. Itt született 1108-ban II. (Vak) Béla királyunk, és állítólag a szülőháza is megvan valahol… Sem tábla, sem emlékezet nem tartja ezt számon, úgyhogy épp itt lenne az ideje ezt a hiányosságot pótolni (Belevágunk!). 

A városkából árad a nyugalom és a béke. Főtere és központja mintha semmit sem változott volna a középkor óta, és annak sem érezték feltétlen szükségét, hogy megsemmisítsék vagy megtagadják a magyar múltat.

El kell mondani, hogy a városnak Juhász Gyula idejében is alig 10 százaléka volt csak magyar, valószínűleg az állami alkalmazottak, a tanárok, az értelmiség és a nemesség. A legutóbbi, a 2021-es népszámlálás szerint azonban még mindig van 19 magyar honfi, aki 100 esztendő próbatételét kiállva mindmáig magyarnak vallja magát Szakolcán (Respect!). 

Szakolca
Gvadányi József egykori háza

A város címere erősen „hajaz” a magyar címerre, azzal a különbséggel, hogy a kettős kereszt vízszintes szárai hosszabbak. A kultúrpalota szecessziós homlokzatán büszkén ott virít és senkit sem zavar a magyar címer, ahogy Juhász Gyula és Gvadányi József magyar nyelvű táblája sem. 

A helyiekkel beszélgetve megtudom, hogy többé-kevésbé ismerik a város magyar vonatkozásait, és egyáltalán nem bánják vagy szégyellik. Egy fiatal úgy fogalmaz, már meghaladtuk azokat az időket, amikor zavaró volt a nemzetiségbeli különbség. (Higgyünk benne mi is!) 

Ugyancsak közös kapocs, hogy a kürtőskalácsnak itt is élénk hagyománya van, olyannyira, hogy a szakolcaiak a saját változatukat ügyesen le is védették 2010-ben az Európai Unióban. A tradicionális székely édesség egyébként Gvadányi tábornok által került ide, pontosabban az ő erdélyi szakácsa révén, ám hagyománya teljesen a múlt homályába veszett. Pár évvel ezelőtt azonban Juhász Gyula egyik 1911-es kéziratában újra felfedezték a helyiek, és építettek rá „ősi szlovák” brandet (szívesen mindkettőt!). Egyébként a szakolcai némileg eltér az általunk ismert erdélyi kürtőskalácstól mind külalakjában, mind ízvilágában (de azért ez is finom, na). Átugrunk Csehországba és Ausztriába

A szakolcai városháza homlokzata

Szakolca könnyen és jól megközelíthető település, Pozsonytól alig egy, Budapesttől 2,5 órára. Ha pedig már itt járunk, érdemes átugorni egy autentikus morva csülökre a szomszédba, példának okáért Uherské Hradištébe (Magyar Erőd), amelynek középkori hangulatvilága ugyancsak magával ragadó. Ugyan a Morvamező vidéke sosem tartozott a Szent Korona fennhatósága alá, de a morva–magyar határszakaszon számos település viseli az uherské, vagyis magyar előtagot. 

A csülök utáni kávét viszont már ajánljuk eggyel odébb, Alsó-Ausztriában elfogyasztani, hiszen hármas határról van szó. Mi a kávézásra Marcheggben kerítettünk sort Přemysl Ottokár cseh király szobránál (ő alapította a várost), ami a morvamezei csatának állít emléket.

Ebben győzte le végérvényesen I. Habsburg Rudolf király a cseh uralkodót a magyar IV. (Kun) László hathatós támogatásával, és gyakorlatilag megalapozta a Habsburgok későbbi európai befolyását, egyben a közép-európai birodalom létrehozását (Vajon jól tették?).  

II. Premysl Ottokár szobra Marcheegben
II. Premysl Ottokár szobra Marcheegben

Mindazonáltal erre csavarogva érdemes útba ejteni Dévény várát is, ahol a vén Duna belép a Kárpát-medencébe, s amiről Ady a Góg és Magóg fia vagyok én versében feltette azt a kérdést: szabad-e betörni új időknek új dalaival? 1905-ben Ady a nyugatos eszmék betörésére gondolt, s a választ 16 évvel később kapta meg, amikor a csehszlovák legionáriusok felrobbantották a dévényi várban 1896-ban felállított monumentális Árpád-szobrot, a hét Kárpát-medencei millenniumi szobor egyikét… 

Mennyire más fénybe állítja ez Ady szavait, főleg, ha mellé tesszük a szintén korabeli gránit tábla méltatlan helyzetét, ami magánterületen sínylődik, és előszeretettel hasznosítják kerti szerszámok támasztékául (mondjuk legalább nem robbantották fel)

Szakolca látképe 1860-ban. Kép: Vasárnapi Ujság

Felirata máig büszkén hirdeti hajdani dicsőségünket: „E kapun ellenség sokszor rontott a magyarra; de egyszer sem nyert rajta tartós diadalt. Ám a nyugat műveltségének ez út ezer évig nem volt zárva soha. S hogy biztosb legyen itt a verseny, a MAGYAR NEMZET rendezte DUNÁJÁT. Áldja meg ŐT ezután is a Gondviselés!”. Ám utolsó két sorát elég ócska módon egyszerűen lekaparták: „Magyarország ezeréves fennállása ünnepére emelték a magyar Felső Duna szabályozás állami és vállalati végrehajtói”. Ezt látva pedig, ahogy mondani szokás: szó bennszakad, hang fennakad, lehelet megszegik, s Ady versének utolsó versszakával hagyjuk ott a Duna és a Morva folyó egymásba ölelkezését: Addig sírva, kínban, mit se várva, Mégiscsak száll új szárnyakon a dal, S ha elátkozza százszor Pusztaszer, Mégis győztes, mégis új és magyar…

Csonka Ákos

Megjelent a Magyar7 2024/24.számában.

Hozzászólok

Támogass minket!

Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!

Támogatom a REflex24-et!
Olvasta már?
2024.07.11.

Előre megy-e Nyitra megye?

Fotó: Csenger Tibor facebook oldala 2022-ben különösen nagy felhatalmazást kapott a Szövetség a választóktól a megyei képviselő-testületbe a…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb