Még június első hetén került átadásra Csáb község – hagyományosnak egy cseppet sem mondható – új autóbusz-megállója: a hullámzó tetőszerkezet és falak, a különböző magasságú tartóoszlopok és a szőlőmotívum egytől egyig atipikussá teszik ezt az igencsak szép és impozáns épületet. Csáb község polgármesterét, Tóth Henriket kértük meg, hogy bővebb információkkal lássa el az érdeklődőket.

A polgármester elmondása szerint idén alaposan „revitalizálták” a falu főbuszmegállóját, lényegében most került rá a sor a prioritási rendben: a kanalizáció bővítése, a postaépület felújítása stb. után. A régi, pléhszerkezetű buszmegálló helyére az újat a szintén csábi Cibulya József álmodta meg: többek közt ő tervezte a nagytúri római katolikus templomot is. Ő több, egymástól merőben más stílusú tervet nyújtott be a községi képviselő-testület elé, majd a falu vezetése egyöntetűen e változat mellett tette le a voksot.

A kivitelezést a Bojtos Marián vezette AMES cég látta el. Maga az építés igen hosszadalmasra sikeredett: mivel egy semennyire sem szokványos építményről beszélünk, ezért hiányoztak az előre legyártott elemek, ezt mind a cégnek kellett bebiztosítani. Igen nagy kihívás volt magának a szőlőmotívumnak a kivitelezése, amit a megálló nyugati falának anyagát adó vibráltbeton-szerkezetbe kellett „beleágyazni”, de a szakemberek végül sikerrel jártak. Kihívás volt maga a tetőszerkezet is, de azt a szintén helyi György Ferenc asztalos sikerrel megoldotta. A megállóhoz tartozó járda elkészülte után az esti kivilágítást adó fényszórók is rá lettek kötve a helyi közvilágításra, így kerülhetett sor az átadásra.

Egyébként tervben van egy, a falu kataszterét annak valamennyi dűlőnevével, turisztikai útjával ábrázoló térkép kihelyezése is a megálló mellé, hogy ha az ember már itt várakozik egy-egy járatra, akkor a várakozási idő alatt meg is tudja nézni, hogy szűkebb-tágabb környezetében milyen látványosságok találhatók. A megállóval szemben pedig hamarosan egy egyedülálló borüzem fog felépülni, hogy a szocializmus alatt is jól ismert csábi borok gyártásába kezdjen.

Természetesen a megállónál a község hivatalos szlovák és magyar megnevezése is fel lesz tüntetve, hogy az emberek ne csak lássák e építészeti megoldást, hanem tudják is, hogy az hol található, és hogy a falubéliek mindennapjai szoros kapcsolatban állnak a borászattal (ezért is van ott az a bizonyos szőlőfürt). Csáb fokozatos fejlődése, szépítése a célunk, olyan falut akarunk, ahol igenis jó élni! – fogalmazott a polgármester.

Ehhez kívánunk sok szerencsét!

Fotók: Tóth Henrik, Miskei Ferenc

The post Rendhagyó buszmegállót adtak át Csábon appeared first on Reflex24.

Tóth Henrik, Csáb község polgármestere elmondta, hogy három fázisban fog az épület renoválásra kerülni: az első lényegében még tavaly fejeződött be, mikor is belülről végeztek el egynéhány – már szükségesnek tartott – javítást, ugynis a tetőszerkezet pár helyen beázott, és ez a belső falak vakolatrétegén itt-ott már eléggé meglátszott. A tetőzet rendbehozatala után a belső rész – főleg a nagyterem – is ki lett javítva.

Most, 2020 októberének végén fejeződött be a második felújítási szakasz, amelynek keretében a külső falak új festékréteget kaptak, hiszen az eredeti festés már igen „idejétmúlt” állapotban volt. Az északi falon lévő „festmény” – mely az emberi lét elmúlását hivatott ábrázolni – is átfestésre került, mivel kontúrvonalai szintén nem voltak valami jó állapotban. Végezetül szintén javítottak a vízelvezető csatornarendszeren is.

Jövőre esedékes a harmadik szakasz, mikor is az épület külső csempeburkolatát szeretnék felújítani, illetve az épület előterében található lépcsősorokat is rendbe kellene hozni. Ha mindez megvalósul, Csábnak lesz egy szép, a kor igényeihez méltó ravatalozója, amihez még fontos azt is hozzátenni, hogy az említett felújítási munkálatokat a község teljes egészében saját forrásokból állja, nem pedig uniós projektek támogatásaiból.   

The post Fokozatosan megújul a csábi ravatalozó appeared first on Reflex24.

Minek tudható be az, hogy a negyedik ligából egyszer csak az ország élmezőnyében találjátok magatokat?

Nagyon sokat köszönhetünk Jakab Feri bácsinak, aki lényegében az elindítója volt mindennek. Ő nagy hangsúlyt fektetett a sakk mint sportág iskolai oktatására, ahol lényegében fokozatosan kinevelte a jelenlegi sakkozóinkat is. Sajnos ez az iskolai sakk-szakkör jelenleg szünetel, de nagyon jó lenne, ha a jövőben vissza tudnánk térni az ilyen jellegű foglalkozásokhoz. A negyedik ligában fokozatosan megerősödtünk, beedződtünk, így egyik szezonból a másikba felkerültünk a harmadik ligába.

Itt kezdtük ambicionálni azt, hogy mi lenne, ha esetleg még jobban „odatennénk” magunkat. Ennek érdekében új játékosokra kellett szert tennünk, illetve kinevelődött az új helyi „sakkgeneráció”.

Gondolom, hogy innét egyenes út vezetett a második ligába.

Igen, a lépésünk beigazolódott, de a következő szezonban már ki is estünk onnét, mivel a harmadik- és második ligás csapatok között hatalmas „erőbéli” szakadék van, így nem bírtuk ott sokáig.

Viszont a harmadik ligabéli bajnokságot ismét megnyertük, így megint csak felkerültünk, de tanulva a múltból, jelentősen erősítettük a keretünket.

Mit kell itt érteni erősítés alatt? Új játékosokat?

Lényegében igen. A Balassagyarmatról származó Urhegyi Márton volt az első játékosunk, akit honosítani tudtunk. A honosítás azt jelenti, hogy teljesérvényű játékos válik belőle ebben a bajnokságban is. Ehhez öt év alatt harmincöt meccset kell lejátszani, például hiába van meg az az a harmincöt meccs, ha nincs meg az öt év, és ez fordítva is igaz.

Közben összebarátkoztam további, szintén Magyarországról származó játékosokkal, így aztán a meghívásoknak köszönhetően elkezdtek nálunk játszani, ilynek például Halák Miklós, Téglás Balázs, Hujbert Flórián, Berta Sándor. Őket is asztán fokozatosan honosítottuk. Kialakult egy baráti társaság.

Valamennyien tehát Magyarországról vagytok?

Sajnos ebben a régióban – mindenféle tradíció és emberi erőforrás híján – nagyon nehéz kiállítani egy komoly sakkcsapatot. Nekünk pedig, ha igazán jók akarunk lenni, muszáj alkalmazkodnunk a követelményekhez. Ők a mi játékosaink, honosítottuk őket.

Ahogyan azt már említettem, a sakkozás színvonalát erősíteni szeretnénk, sajnos, hogy annak iskolai tanítása jelenleg szünetel.

Térjünk vissza a második ligához. Hogyan szerepeltetek ott immár egy megerősített csapatként?

Összesen két évig játszottunk ott, amikor újra felkerültünk, hatodikként végzett a csapat, majd a rá következő 2016/2017-es idényben megnyertük a bajnokságot. Következhetett, ugye, az első liga, amit – mivel háromszor iszik a magyar – harmadszorra sikerült megnyernünk.

Olyan városok csapatait sikerült megelőznünk többek közt mint Kassa, Nagymihály, Bártfa, Liptószentmiklós, Késmárk, Besztercebánya, Zsolna, Csaca.

Miben más az extraliga az első ligához képest?

„Alulról” kezdeném a magyarázatot: a második liga csapatait a zsolnai és a besztercebányai „sakk kerületek” adják, míg az első ligáét a már említett két kerület és a keleti országrész Kassa és Eperjes központtal. Az Extraliga abban más, hogy ez már az egész országot lefedi. Olyan városok játszanak már itt, mint Pozsony, Dunaszerdahely, Kassa. Ezek a csapatok már nagyrészt összeválogatott játékosokból állnak, alig vannak saját nevelésű sakkozóik. Meg, ugye, az anyagiak terén is változások állnak majd be.

Mi a helyzet a költségvetésetekkel?

A falu évi költségvetéséből nekünk járó rész nagyjából a felét fedezi annak, amire szükségünk van, a többit szponzorok segítségével próbáljuk meg megoldani, mivel mind a nemzetközi, mind a FIDE-mestereinket is meg kell fizetni, plusz ehhez jön még az útiköltség is. A FIDE rövidítés egyébként a Nemzetközi Sakkszövetségre utal (Fédération Internationale des Échecs). Továbbá, az extraligába sikerült leigazolnunk Szlovákia egyik legtehetségesebb fiatal sakkozóját, Samir Sahidit, aki szlovák állampolgársággal rendelkezik, ámbár afgán gyökerei vannak.

Mindenképpen azt szeretnénk, hogy jövőbeli kihívóink ne egy kis falusi csapatként kezeljenek minket, hanem egy méltó ellenfélként, tehát cél a bent maradás!

Ehhez kívánok nektek sok-sok szerencsét és sikert!

The post Az Extraligában folytatja a szezont a csábi sakkcsapat appeared first on Reflex24.

“A Csábi Alapiskola és Óvoda igazgatósága tájékoztatja Önöket, hogy a nagykürtösi Regionális Közegészségügyi Hivatal határozata alapján 2020. 09. 21-től 2020. 09. 27-ig szünetelteti az oktatást intézményben”

– olvasható Csáb község honlapján a tájékoztatás.

Az intézmény ugyan zárva tart, de a tanítás nem szünetel, csupán online oktatás formájában folyik tovább:

Felhívják a tanulók és a szülők figyelmét, hogy 2020. 09. 21-től folytatódik az online oktatás, melyről tájékoztatva lesznek az osztályfőnökök által.

– olvasható a közleményben.

A korábban koronavírus-fertőzéssel diagnosztizált személyek alkalmazottak és a velük érintkező személyek karanténba kerültek, akikkel a Nagykürtösi Regionális Közegészségügyi Hivatal felvette a kapcsolatot.

A szülőkre semmilyen korlátozás nem vonatkozik. A szülők kötelessége figyelni a tanulók egészségügyi állapotát és a betegség tüneteinek megjelenésekor felvenni a kapcsolatot a háziorvossal – zárul a közlemény.

The post A csábi alapiskola átállt az online oktatásra appeared first on Reflex24.

A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztériuma által kiadott „Az oktatás szervezése és feltételei az alapiskolában a 2020/2021-es tanévre”, valamint a 2020. 8. 28-i miniszteri határozat és a nagykürtösi Regionális Közegészségügyi Hivatal (RKH) utasítására megszakították az oktatást, a diákok 2020. 09.16-tól 20-ig igazgatói szabadot kapnak.

Csáb községben további három pozitív koronavírusos esetet rögzítettek, melyeket tesztek igazoltak. Mindhárom esetet időben beazonosították és a lakosok izolálva lettek – fogalmaz a közlemény.

Ezügyben a csábi Önkormányzati hivatal szorosan együttműködik a nagykürtösi Regionális Közegészségügyi Hivatallal és a higiénikusok ajánlásai alapján jár el. A COVID-19 lehetséges terjedését a hivatal figyelemmel kíséri és ellenőrzésük alatt tartják. Az illetékesek arra kérik a lakosokat, hogy továbbra is tartsák be az összes higiéniai intézkedéseket valamint, hogy ne terjesszenek megalapozatlan információkat .

The post Két pedagósgus tesztje lett pozitív, bezár a csábi alapiskola appeared first on Reflex24.

A hely Ipolyság felőli megközelítéséhez ugyanazt kell tenni, mint múlt héten: a 75-ös főútról a csábi nagykereszteződésnél észak irányában lehajtani a 2605-ös mellékútra, mely a közúti tábla szerint Szénavár (Senohrad) és Zólyom felé visz minket. Nagyjából négy kilométer megtétele után egy jó állapotban lévő erdei út lesz észrevehető.

Itt szintén egy sorompó állja majd utunkat, szóval az autóval itt kell leparkoljunk. A sorompót gyalog megkerülve utunk az erdei úton folytatódik mindaddig, amíg egy T-alakú útkereszteződéshez nem érünk: itt balra kell tartsunk, majd alig pár méter megtétele után már jobbra kanyarodunk arra az ösvényre, amely immár egyenesen elvezet minket a célállomáshoz.

Ennek észrevételénél egyébként segítségünkre vannak a fák lombkoronái, ugyanis az ösvény mentén fák híján azokon kellően elegendő fény jut át, megvilágítva ezzel az útirányt.

Nagyjából két-háromszáz méter megtétele után elérjük a célt jelölő táblát, amely a hely védett voltára hívja fel a figyelmünket, valamint pár alapinformációt oszt meg velünk azzal kapcsolatban. A sziklás hegyoldalt elérve lényegében több helyről is kitűnő kilátásunk nyílik az Ipoly völgyére, valamint az annak északi határát adó „hegyvonulatokra”, amelyek viszont földrajzilag már a Korponai-fennsík részét képezik.

Messze a déli horizonton pedig látható a Márta, illetve a Kékes, továbbá a Cserhát ikonikus szandai kettős hegycsúcsával, előtérben Balassagyarmat városával.

Mivel egy gyönyörű helyről van szó, éppen ezért megér egy vasárnap délutánt. Sőt, mivel egy kevésbé ismert úticél, nem kell tartanunk attól, hogy túl sokan lesznek ott. Mindenkit tárt karokkal vár a Krehora! 

The post Hová és merre hétvégén? appeared first on Reflex24.

A szlovákiai borászatnak Ön egy elismert személyisége, de ezt ki kellett érdemelni. Hol kezdődött mindez?

Élelmiszer-vegyészetet tanultam Pozsonyban, 1980-tól kezdtem el dolgozni a helyi (csábi) szövetkezetben, mint a pincegazdaság vezetője. Az akkor Csehszlovákiában egyedülálló volt, mert az az egyetlen engedélyezett, nem állami borászatként működött az országban.

Hatással volt ez a helyi szőlő- és boriparra?

Igen, valamivel nagyobb mozgásterünk volt. Volt egy jó, progresszív elnökünk is, Domin János, aki szorgalmazta a fejlesztéseket. A ’78-as évjáratú bor volt először palackozva, majd borokat ’80-ban dobtunk először piacra. Megjegyzem, a környéken egyedüliként.

Csehszlovákia valamennyi patinásabb éttermében helyet kaptak a csábi borok, sőt, ami ma is hihetetlennek hangzik, több országba is exportáltuk azokat,

mint például Ecuador, az Egyesült Királyság, azon belül is Anglia és Skócia, a francia Alpokba például évente kétszer is szállítottuk a rajnai rizlingünket. Említésre méltó célországok voltak még Kanada, Svájc, Hollandia és Japán is.

A csábi bor tehát akkor élte virágkorát?

Igen, de utána az állam tervbe vette, hogy nagy cégeket alakít ki a kisebb szövetkezetekből, így összevontak minket Lukanényével, ahová az igazgatóság is átkerült, de a pincészet maradt Csábon.

Mint tudjuk, a folytatás már nem volt ennyire szép…

A rendszerváltozás után a reprivatizáció miatt a szövetkezetek nehéz helyzetbe kerültek, a szövetkezeti tagok között sem volt meg a kellő összetartás, így tönkrementünk. Én 1994-től kezdtem el dolgozni a nagykürtösi MOVINO cégnél, amelynél egészen a ranglétra csúcsáig eljutottam, voltam termelési-, majd kereskedelmi igazgató, de irányítottam is a céget, mint vezérigazgató.

Ma már sok üzletlánc polcain találhatunk e cégtől borokat. Mit kell tudni róla?

A cég lényegében a kassai borüzem alá tartozott, eleinte lédig borokat szállítottunk oda palackozásra, de a ’93-ban a társaság csődöt jelentett. Mi pedig, itt, Nagykürtösön önálló munkába kezdtünk, víziónk az volt, hogy a sorra pusztuló szőlőültetvényeket minél nagyobb számban megmentsük.

1983-ban a Nagykürtösi járás majd’ 8 millió liter bort adott! Most, talán még a kétmilliót sem érjük el…

A számok magukért beszélnek. De valamilyen javulást biztosan el tudtak érni…

Én a cég legnagyobb eredményének a tönkrement szövetkezetek után átvett szőlőültetvények gondozását tartom.

Jelenleg 250 hektárnyi ültetvényünk van, a legnagyobb itt, Csábon található, nagyjából 100 hektár.

Gondolom ezen eredmények miatt felfigyelhettek a cégre és Önre is, mint annak vezetőjére…

Én mindig is igyekeztem részt venni különböző borokkal kapcsolatos eseményeken, 1985-től tagja vagyok például az Országos Borbíráló Bizottságnak, melynek feladata, hogy valamennyi, piacra szánt bortételt megvizsgáljon, ellenőrizzen, s végső soron engedélyezzen. Nagyjából öt évvel ezelőtt megválasztottak meg a Szlovákiai Szőlészek és Borászok Szövetségének elnökévé, ami a nevében is szereplő két szövetség egybeolvadásából alakult meg azért, hogy nagyobb súllyal s ezáltal eredményesebb lobbimunkával képviselje a szőlő-, és boripar érdekeit állami szinten.

Mit ért lobbimunka alatt?

Az egyes bortörvények kidolgozását, javaslattételeket, a borbehozatal visszaszorítását, a Nemzeti Borszalon fenntartását. Ide a regionális borversenyekről nyertesként kikerülő száz legjobb bor kerülhet, ilyen verseny például az ipolynyéki Vinfest is. Feladatunk továbbá az uniós források megpályázása is, ez szerencsére jól megy.

Köszönöm a beszélgetést, további sikereket kívánok munkájához!

The post Interjú Celleng Andrással, a Szlovákiai Szőlészek és Borászok Szövetségének elnökével appeared first on Reflex24.

Mi ösztönzött titeket arra, hogy zenekart alapítsatok? Nem szerettetek volna kimaradni a sorból?

Balga Marcell: Röviden: a templom, pontosabban a szerdai gyermekszentmisék. A lelkiatya megkért engem, hogy minden ilyen mise alatt gitározzak, mert ezzel is fiatalosabbá lehetett tenni az egészet. Mikor ezt pár közeli, szintén valamilyen hangszeren játszó ismerősöm megtudta, rögtön csatlakoztak hozzám. Így nem kellett egyedül zenélnem. Itt kezdődhetett.

Aztán gondoltunk egyet, és mondhatjuk, „kinőttük” a templom falait, zenekart alapítottunk.

A templomban eléggé szűk „mozgásteretek” lehetett zenei szempontból. Hatással volt ez a későbbi zenei stílusotok, profilotok fejlődésére?

Balga Marcell: Bemelegítésként jól jöttek, de a templom falain kívül nem játsszuk azokat a számokat. Ami a zenei stílusunkat illeti, eléggé a rock mellett határoztuk el magunkat. Ritkábbam a popzenéhez is hozzányúlunk, de csak ritkán.

Igyekszünk mindezt úgy tenni, hogy kicsit „elrockosítjuk” a popot, hogy ezzel is közelebb hozzuk azt a mi stílusunkhoz, hogy koncert közben azt tudjuk átadni a közönségnek, ami mi vagyunk.

Hatással volt a rock mint zenei stílus a zenekar névválasztására? Mert, ugye, „unlimited”, azaz határtalan…

Balga Tamás: Őszintén szólva nem. Volt és van egy közeli, jó barátunk, s az ő javaslatára döntöttünk e név mellett, de konkrétan semmi többletjelentéssel nem rendelkezik. Csupán arról van szó, hogy nagy dilemmában voltunk a névválasztást illetően, és ő segített a vitában: egy ilyen név legyen rövid, érthető, és lehetőleg angol nyelvű, mert az jobban hangzik…

Ha már szóba jött a név, mondjatok valamit a zenekar felállásáról is… Volt valamilyen változás az évek folyamán?

Balga Tamás: Volt, nem is kevés. Voltak olyan formációink, amelyek jók, mások kevésbé voltak megfelelőek az elvárásainknak. De van egy mag, amely állandó volt az évek alatt.

De majdcsak összeáll a legjobb kombináció a következő fellépésünkre! Itt tartogatunk egy kis meglapetést is! De az egyelőre titok.

Igen, a fellépések! Köztudott, hogy a koronavírus-járvány eléggé megtépázta a zeneipart, gondolom nektek is egy-két fellépés úszott…

Balga Marcell: A válasz természetesen igen. Még a helyi szederFESZTen is, ami szinte mindig bebiztosította számunkra azt, hogy felléphessünk. Próbálni sem igazán tudtunk, mivel a határzár, mondhatjuk, kettévágott minket, meg sokan közülünk már dolgoznak, szóval egyre nehezebb összejárni, de egyelőre nincs nagy probléma.

György Adrián: Amúgy is „csak” a környéken szoktunk fellépni, ahol szintén sok esemény elmarad. Messzi tájakon még nemigen volt alkalmunk zenélni.

Borúra derű! J És mi a helyzet a saját számokkal? Vannak ilyenek?

György Adrián: Vannak, természetesen, de nem mindegyiket sikerült eddig teljesen megzenésíteni. Viszont aminek örülünk az az, hogy a legutóbbi fellépésünk alatt az egyik ilyen számunk – a Repülök és Szállok – alatt a közönség már azt velünk együtt dúdolgatta! Ennek megörültünk!

Na, már csak ezért is megérte! Fiúk, minden jót a továbbiakban is, és kívánom nektek, hogy a zenekarral repüljetek és szálljatok! Hajrá!

The post Bemutatjuk az Unlimited Souls együttest appeared first on Reflex24.

Ing. Régi Zsolt, Inám polgármestere

A COVID-19 Európa szerte komoly problémát jelent az önkormányzatok számára. Én azonban úgy érzem, viszonylag jól megbirkóztunk a koronavírus-járvány okozta nehézségekkel.

Az önkormányzati képviselőkkel rendkívüli intézkedéseket készítettünk elő, miközben az alapvető eszközök hiányával is szembe kellett néznünk. Legfontosabb feladatunknak tartottuk a polgárok tájékoztatását, ami a falu weblapján és a falurádión keresztül történt, de on-line csatornát is létesítettünk ahol istentiszteletet közvetítettünk.

Az időseknek megoldottuk a gyógyszerbeszerzést, fertőtlenítőszert biztosítottunk minden háztartásba (személyenként 3 dcl-t), önerőből.
Községünkben példaértékű összefogásról számolhatunk be. Falunk lakosai önzetlen segítséget nyújtottak a védőmaszkok elkészítésében (anyagot hoztak, szabtak, varrtak, vasaltak).

Véleményem szerint a kialakult helyzet önkormányzatunk költségvetésére negatívan, de az emberekkel való együttműködésre pozitívan hatott.

Tóth Henrik, Csáb polgármestere

Az én munkámat nagyban befolyásolja ez az állapot, hiszen nem csak nekem, a munkatársaimnak, de a lakosainknak is nem várt veszéllyel kellett szembesülnünk. Azon vagyunk és leszünk, hogy minden kormányrendeletet betartsunk és betartassunk községünkben.

Az alapiskola és óvoda márciustól nem üzemel, a tanárok online oktatást folytatnak diákjainkkal.

Ami az önkormányzatot illeti, már jelenleg kevesebb forrással rendelkezünk, mint az ez évi tervezetben volt. Kicsit szerényebb kiadásokkal, de biztosan átvészeljük ezt az évet anyagilag.

Ami a jövőt illeti, talán jósnak kéne lennie annak, aki biztosra meg tudná mondani, hogy mennyire drasztikus változtatásokra lesz szükség a községek és az oktatási intézmények finanszírozásában, de én optimista vagyok, hiszem, hogy a kormány megtalálja a „járható utat” ebben az ügyben is.

Alkalmazkodnunk kell a kialakult helyzethez, nincs tapasztalat és bevált protokoll, ezért legyünk türelmesek, elővigyázatosak és fő az egészség, minden más csak másodlagos. Azért vannak a szakemberek, politikai vezetők, hogy megoldásokat találjanak. Ha mindenki teszi a dolgát felelősségtudattal, akkor vissza fog állni a rend, és megtanulunk egy kicsit másképp élni, dolgozni.

Ing. Baksa Krisztián, Ipolynyék polgármestere

A koronavírus végigsöpört a világon, számos olyan változtatást kellett beiktatni a mindennapokba, amelyek hatást gyakorolnak az ország működésére, az emberek életére, és érintik az önkormányzatok működését is.

Településszinten újra kell gondolni a költségvetést, ugyanis több nem tervezett kiadás terheli a büdzsét, emellett az állam is lényegesen csökkentette a községek havi szintű támogatását. Az elbírálásra váró pályázatok egy részét törölték, helyettük jobb esetben újabb pályázatot írtak ki, melyek a vírus okozta gazdasági károkat célozzák enyhíteni.

Pozitívumként említeném, hogy az emberek többnyire csak a fontos kérdések miatt keresnek fel, az online vagy telefonos ügyintézést preferálják, ami egyszerűsíti és felgyorsítja a munkánkat.

The post Újratervezés! Hogyan befolyásolja a kialakult helyzet az önkormányzatok működését/jövőjét? appeared first on Reflex24.

Többségében római katolikus vallású faluként népi imánkkal, a Boldogasszony Anyánk himnusszal kezdődött az esemény, ami után Miskei Ferenc tartott egy rövidke beszédet, miben kifejtette, hogy gyász helyett inkább örüljünk, mert száz év elteltével még mindig magyar többségű Csáb község, s megmaradásunk csakis rajtunk múlik. A beszéd után felcsendült az Csík zenekar újragondolt slágere, ami az Összetartozás dala címet kapta.

A formális rész után egyfajta kötetlen beszélgetés vette át a helyet, barátok, családtagok osztották meg egymással gondolataikat. Még mielőtt mindenki szétszéledt volna, közösen elénekeltük a Himnuszt. Ezzel ért véget nálunk a megemlékezés, ami után tudjuk, hogy van még remény Csábon!

The post Csábon is lobogtak az őrtűz lángjai appeared first on Reflex24.