Interjú Celleng Andrással, a Szlovákiai Szőlészek és Borászok Szövetségének elnökével - Reflex24

Celleng András 1956 májusában született Csáb községben, s mind ez idáig életében – a pozsonyi egyetemen eltöltött évei kivételével – csakis a szülőfalujában élt. Mint minden csábi gazda, így ő is hamar belekóstolt a szőlőtermesztés és borkészítés mindennapjaiba, ami aztán – úgy látszik – életének meghatározó részévé vált. Interjú.

Háttérben a MOVINO legnagyobb szőlőültetvényével (fotó: REflex24/Miskei Ferenc)

A szlovákiai borászatnak Ön egy elismert személyisége, de ezt ki kellett érdemelni. Hol kezdődött mindez?

Élelmiszer-vegyészetet tanultam Pozsonyban, 1980-tól kezdtem el dolgozni a helyi (csábi) szövetkezetben, mint a pincegazdaság vezetője. Az akkor Csehszlovákiában egyedülálló volt, mert az az egyetlen engedélyezett, nem állami borászatként működött az országban.

Hatással volt ez a helyi szőlő- és boriparra?

Igen, valamivel nagyobb mozgásterünk volt. Volt egy jó, progresszív elnökünk is, Domin János, aki szorgalmazta a fejlesztéseket. A ’78-as évjáratú bor volt először palackozva, majd borokat ’80-ban dobtunk először piacra. Megjegyzem, a környéken egyedüliként.

Domin János, a csábi, majd a lukanényei szövetkezet elnöke (fotó: A Hét, 1984)

Csehszlovákia valamennyi patinásabb éttermében helyet kaptak a csábi borok, sőt, ami ma is hihetetlennek hangzik, több országba is exportáltuk azokat,

mint például Ecuador, az Egyesült Királyság, azon belül is Anglia és Skócia, a francia Alpokba például évente kétszer is szállítottuk a rajnai rizlingünket. Említésre méltó célországok voltak még Kanada, Svájc, Hollandia és Japán is.

A csábi bor tehát akkor élte virágkorát?

Igen, de utána az állam tervbe vette, hogy nagy cégeket alakít ki a kisebb szövetkezetekből, így összevontak minket Lukanényével, ahová az igazgatóság is átkerült, de a pincészet maradt Csábon.

Celleng András anno (fotó: A Hét, 1984)

Mint tudjuk, a folytatás már nem volt ennyire szép…

A rendszerváltozás után a reprivatizáció miatt a szövetkezetek nehéz helyzetbe kerültek, a szövetkezeti tagok között sem volt meg a kellő összetartás, így tönkrementünk. Én 1994-től kezdtem el dolgozni a nagykürtösi MOVINO cégnél, amelynél egészen a ranglétra csúcsáig eljutottam, voltam termelési-, majd kereskedelmi igazgató, de irányítottam is a céget, mint vezérigazgató.

A MOVINO logója.

Ma már sok üzletlánc polcain találhatunk e cégtől borokat. Mit kell tudni róla?

A cég lényegében a kassai borüzem alá tartozott, eleinte lédig borokat szállítottunk oda palackozásra, de a ’93-ban a társaság csődöt jelentett. Mi pedig, itt, Nagykürtösön önálló munkába kezdtünk, víziónk az volt, hogy a sorra pusztuló szőlőültetvényeket minél nagyobb számban megmentsük.

1983-ban a Nagykürtösi járás majd’ 8 millió liter bort adott! Most, talán még a kétmilliót sem érjük el…


A számok magukért beszélnek. De valamilyen javulást biztosan el tudtak érni…

Én a cég legnagyobb eredményének a tönkrement szövetkezetek után átvett szőlőültetvények gondozását tartom.

Jelenleg 250 hektárnyi ültetvényünk van, a legnagyobb itt, Csábon található, nagyjából 100 hektár.

Az idén különösen jó évjáratnak mutatkozik a Devín_(fotó: REflex24/Miskei Ferenc)

Gondolom ezen eredmények miatt felfigyelhettek a cégre és Önre is, mint annak vezetőjére…

Én mindig is igyekeztem részt venni különböző borokkal kapcsolatos eseményeken, 1985-től tagja vagyok például az Országos Borbíráló Bizottságnak, melynek feladata, hogy valamennyi, piacra szánt bortételt megvizsgáljon, ellenőrizzen, s végső soron engedélyezzen. Nagyjából öt évvel ezelőtt megválasztottak meg a Szlovákiai Szőlészek és Borászok Szövetségének elnökévé, ami a nevében is szereplő két szövetség egybeolvadásából alakult meg azért, hogy nagyobb súllyal s ezáltal eredményesebb lobbimunkával képviselje a szőlő-, és boripar érdekeit állami szinten.

A Csábon készített és palackozott szentlőrinci és rajnai rizling ma már természetesen csak nosztalgia (fotó: REflex24/Miskei Ferenc)

Mit ért lobbimunka alatt?

Az egyes bortörvények kidolgozását, javaslattételeket, a borbehozatal visszaszorítását, a Nemzeti Borszalon fenntartását. Ide a regionális borversenyekről nyertesként kikerülő száz legjobb bor kerülhet, ilyen verseny például az ipolynyéki Vinfest is. Feladatunk továbbá az uniós források megpályázása is, ez szerencsére jól megy.

Köszönöm a beszélgetést, további sikereket kívánok munkájához!

Címkék: , , , ,

Hozzászólok
Olvasta már?
2020.08.03.

Zselíz: “Célunk az első három között végezni, de…”

Zselíz. Egy éves kihagyás után a 2019/2020-as idényben újra a nyugat-szlovákiai V. liga keleti csoportjában mérettették meg tudásukat…

2020.08.05.

Mögiszter a Bableves folytatásával jelentkezett – Villáminterjú

Oszoli “Mögiszter” Tamást már volt alkalmunk bemutatni egy nagyinterjú keretében. A “palóc rapper” koncertmentesen tölti a nyarat, ám…

2020.08.07.

Ipolyság legerősebb embere a harmadik helyen zárt Balatonszemesen

2020. augusztus 1-én került megrendezésre az Euro One Strong Man Championship 2020 második fordulója a "magyar tenger" déli…

2020.08.08.

Mutasd a tetkód, megmondom ki vagy!

Napjainkban már teljesen természetes lett, hogy az számos ember testét tetoválás díszíti. Annak ellenére, hogy ez egy életre…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb
Programajánló
No event found!