Hirdetés

Hirdetés

Fotómontázsban felhasznált képek: digitalisemlekezet.eu; google.maps.com; darabanth.com; Molnár Tibor, Tóth Magdolna,

A Lévai Jednota lebontotta Zselízen a tulajdonában lévő szebb napokat megélt épületet a Petőfi utcán, aminek a helyén parkolókkal ellátott új üzlethelyiséget épít. A bontás látványát sokan szomorúan vették tudomásul, hiszen egy régi, mondhatni történelmi épületről volt szó. Az épület az 1930-as évek végén épült szövetkezeti üzletnek és vendéglőnek.

Magyarország legrégibb fogyasztási szövetkezetét, a „Hangya” Országos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetét 1898-ban alapították. Az alapítás a 19. század végi agrárválságra vezethető vissza, ami miatt a mezőgazdasági termények ára csökkenni kezdett, így az ágazatból élők nehéz helyzetbe kerültek. A termelők érdekeik védelmére a külföldön már bevált szövetkezést választották, melynek kezdeményezője gróf Károlyi Sándor, a Magyar Gazdaszövetség első elnöke volt. Az első vidéki szervezet egy Bars megyei faluban, a Nagytapolcsány melletti Brogyánban (Brodzany) alakult meg az alapítás évében. Két évvel később a századfordulón már 70 Hangya Szövetkezet működött, 1911-ben pedig az ezrediket avatták Dömsödön. Csúcsát az 1940-es években érte el, amikorra több mint 2000 tagszövetkezete volt 700.000 taggal, 80 termelő üzemmel (30 konzervgyár, 20 ipari üzem stb.) és 400–nál több bolttal, nem utolsó sorban saját márkajeggyel – olvasható a máig működő szövetség hivatalos honlapján.

A Zselízi Fogyastási Értékesítő Szövetkezet első épülete 1910-ben a Széchenyi (ma Petőfi) utcán
Kép: Kanyuk József

A szövetkezetek kezdetben csak élelmiszerek szétosztásával foglalkoztak, majd fokozatosan bővítették kínálatukat gazdasági cikkekkel, háztartási árukkal, ruházati termékekkel. Később mezőgazdasági gépeket és eszközöket, illetve iparos cikkeket is forgalmaztak. Végül már kulturális termékekkel: könyvekkel, írószerekkel, papíripari cikkekkel is foglalkoztak.

A Hangya Szövetkezeti üzletek titka abban rejlett, hogy a nagybani beszerzések által képes volt 20-30, sőt olykor akár 50 százalékkal olcsóbban árusítani a termékeit.

Trianon után a felvidéki szövetkezetek nagy gondba kerültek, Pozsony ugyanis nem biztosította a megfelelő áruellátást. Ezmiatt 1925-ben 35 szövetkezet és 19 magánszemély galántai központtal új szövetkezetet alapított Hanza névvel, amely Simon Attila szerint a két világháború közötti időszak talán legsikeresebb szlovákiai magyar vállalkozásának bizonyult. Az 1938-as visszacsatolásig 222 főként nyugat-szlovákiai szövetkezettel volt kapcsolatban. A II. világháború után fokozatosan elsorvadt, 1949-ben megszüntették, vagyonát államosították. 1989-ben viszont újraszerveződött Magyarországon, s bár régi fényét nem nyerte vissza, ma is több száz alapszervezettel és több ezer termelői taggal létezik.

Kép: darabanth.com

Zselízen már a kezdeti időszakban létrejött a Hangya Szövetkezet alegysége a mai Petőfi, akkori Széchenyi utcában. A 30-as években a „Hanza időszakban” aztán új épületet építettek, az 1938-as visszacsatolást követően az új épület ismét Hangya lett. A „szociban” aztán a Jednota tulajdonába került, ami ugyancsak élelmiszerboltot, vegyeskereskedést, oldalsó részében pedig cukrászdát és vendéglőt üzemeltetett. Mára állapota eléggé megromlott, a tulajdonos Lévai Jednota pedig a felújítás helyett a lebontás mellett döntött. A tervek szerint az épület helyén parkolók lesznek kialakítva, az új üzlethelyiség pedig hátrébb épül fel.

Sajnos ezzel egy újabb szép, történelmi épület tűnik el Zselízről, ami jobb sorsot érdemelt volna.  A szocializmus és a vadkapitalizmus időszaka karöltve formálta át teljesen Zselíz arculatát. Bár mindig is egy vidéki mezőváros volt, de a 19/20. század fordulóján – ahogy szerte a Monarchiában – elindult egy urbanizációs folyamat, melynek eredményeképpen polgárias, impozáns épületek is létrejöttek a városban. Legtöbbjük viszont sajnos ma már nem létezik. Eltűnt a főutca egyik fele a postahivatallal (Lidl, Billa, City Park), eltűnt a Breunner-kúria (mai DOS panelház helyén), az Inspektori-lak (az adóhivatal helyén), eltűnt az eredeti református templom, a zsinagóga, az úri kaszinó (mindhárom Garam utca), a Szent Anna-kápolna; a katolikus népiskola (mai Szent Jakab-tér), az eredeti vasútállomás, a malom, a téglagyár, a kisvasút, az urdadalmi épületek, eltűntek a parasztházak a mai “Kínai negyed” helyéről, s lassan tovavész a régi Zselíz…

Fotómontázs a Hangya Szövetkezet saját márkejegyű termékeiről. Képek: wikipedia; erdelyinaplo.ro; hu.museum-digital.org; antikvarium.hu; dea.lib.unideb.hu; reszvenykotveny.hu

Szó se róla, hogy sajnos a fejlődés néha veszteségekkel jár, Zselízen pedig vitathatatlanul új szelek fújnak, s szemmel látható változások történnek. Sőt, az se vitatható, hogy egyes régi épületek restaurálására, rekonstruálásásra is komoly hangsúly helyeződik, mint pl. az Esterházy-kastély, a Szent Jakab-templom vagy a Sacher-ház vonatkozásában. A Hangya Szövetkezet épülete viszont immár visszavonhatatlanul a múlté, s vele egy újabb szelet Zselíz történelméből. Requiescat in pacem.
Csonka Ákos

Címkék: , , ,

Hozzászólok
Olvasta már?
2021.02.25.

Életem egy szép regény: főiskola (VII. rész)

Havilapunk szeptemberi számában részleteket közöltünk egy páratlan személlyel, Dulai Ferenc nyugdíjas tanárral készült beszélgetésből. Az interjú teljes szövegét…

2021.03.01.

Az egykori borüzem helyén bővülhet az ipari park Zselízen

Lebontották Zselízen az egykori borüzem romjait, aminek helyén az ipari park bővítését tervezi a területet megvásárló és rendező…

2021.03.01.

RE-NEWAL: Megosztott szolgáltatások létesítése az Alsó-Ipoly völgyében

A projekt fő célkitűzése olyan megosztott szolgáltatások létrehozása, amelyek az Alsó-Ipoly völgyében jelenleg is meglévő, illetve a RE-START…

2021.02.27.

Kezdhetünk egy újabb évadot?

Azt megállapítani, hogy 2020 nem feltétlenül volt az esküvők éve, nem nehéz – 2020 nagyjából semmilyen társasági esemény…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb