Hirdetés

A 2017-ben Zselízen állított emlékmű

Zselízen 1946-1949 között az akkori lakosság csaknem egyharmadát közvetlenül érintették az antidemokratikus, emberellenes intézkedések, melyek erőszakosan beavatkoztak a kisváros etnikai összetételébe.

A felvidéki jogfosztottság éveiben 1946. december 16-a és 1947. január 22-e között öt transzporttal 579 zselízit, garammikolait és szódóit hurcoltak fűtetlen marhavagonokban kényszermunkára, a csehországi Szudéta-vidékre. Emberek százai várakoztak napokig az állomáson, míg a cseh gazdák ki nem választották őket, akárcsak az ókori rabszolgapiacokon volt szokás. Bár a legtöbbjük visszatért, sokan hazaszöktek, az emberellenes traumát és megaláztatást egy életen át sem tudták feledni, feldolgozni.

Közben 1947. április 27-től egészen 1949 nyaráig pedig a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretén belül telepítettek át Magyarországra 341 helyi polgárt, további 111-et pedig „nemes” egyszerűséggel, koholt vádakkal kiutasítottak vagy elüldöztek. Összesen tehát 1031 zselízi polgár vált a háború borzalmai után a csehszlovák terror áldozatává. Ekkor Zselíz lakossága (a két településsel együtt) 3 816 lelket számlált, tehát a teljes lakosság mintegy egyharmadát (33%) kívánták felszámolni. Nem mellékesen a háború 60 zselízi katona, 29 civil és 134 zsidó lakos életét követelte. A Garam menti város szinte színmagyar jellege tehát ebben az időszakban borult fel visszafordíthatatlanul. A lakosság 20 %-a (mintegy 800 ember) vesztette életét vagy került máshová.

A Rákóczi Szövetség beharangozó videója, amiben megszólal a szervezet tiszteletbeli alelnöke, a Zselízről kitelepített Lukács Ferenc is

Ez jellemezte ugyanakkor az akkor még létező Zselízi Járást is, ahonnan összesen 940 személyt telepítettek át Magyarországra. Bár egy is soknak számít, az akkori viszonyokhoz képest Zselízt az áttelepítés különösen sújtotta a kimagaslóan magas arány. A járás 18,9%-a jutott e sanyarú sorsra.

Helyüket, házaikat, földjeiket 246 magyarországi szlovák és 121 belső telepes foglalta el. Nem mellékesen ekkoriban fosztották meg emberek százezreit az állampolgárságuktól, és erőszakos, zsaroló módszerekkel kényszerítették rájuk a reszlovakizációt. Mindez a világtörténelem legnagyobb humanitárius katasztrófája, a náciknak a II. világháborúban az emberiség ellen elkövetett katasztrófája után alig két évvel, a béke és a demokrácia jegyében.

Csonka Ákos

Címkék: , ,

Hozzászólok
Olvasta már?
2021.05.10.

NB1: második helyen végzett az ipolysági Urblík József csapata

Urblík József (Puskás Akadémia) az éremátadás után (fotó: Gáspár Ákos) A Puskás Akadémia FC hazai pályán 5-0 arányban…

2021.05.11.

Nem fejezik be az őszi fociidényt

Illusztrációs felvétel (facebook.com) A szurkolók nagy része örült annak, hogy május végén folytatódhatnak az alacsonyabb osztályú labdarúgó bajnokságok.…

2021.05.09.

Amikor a babától várjuk a megoldást…

Mi, nők képesek vagyunk halálosan szerelmesek lenni. Ilyenkor aztán mindent, még a lehetetlent is megtennénk azért, hogy választottunk…

2021.05.12.

Magyar Templom-felújítási Program: Kárpát-medence-szerte 1800, a Felvidéken 101 szentélyt újítanak fel

A magyar kormány támogatásával folytatódik az anyaország és a Kárpát-medence egyházi épített örökségének megújulása. A Magyar Templom-felújítási Program…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb